Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
Képújság 1977. november 13. Az atomreaktortól a Bezosztájáig 20 éves a szovjet-magyar tudományos együttműködés Képünkön: szerelik a lyukkártyakészitö-automatát NDK Mezőgazdasági gépek A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében jelentős szerepet vállal az NDK. Képünkön az NDK- ban gyártott speciális mezőgazdasági gépek láthatók, amelyekből nagy mennyiséget szállít a szocialista országokba, így hazánkba is. Kuba Trópuskutatás -közös munkával Tíz éve működük már a havannai „Alexander von Humboldt” trópuslkutató intézet. Az INUK és Kuba 3S0 kutatója dolgozik ebben az intézményben. Szinte ilaboratóriu- mi körülmények között, kísérleti táblákon, de üzemi méretekben vizsgálják — a trópusi és szubtrópusi viszonyoknak megfelelő — mezőgazdasági termelés feltételeit és ipari termékeket. Kipróbálják például európai zöldségfélék termelését ,a szigetországban. A hőmérséklet itt a 42 Cel- sius-fokot is eléri, a pára- tartalom pedig néha 90 százalék fölött van. A legfőbb cél Kuba mezőgazdasági termékeinek bővítése. A munka másik érdekes területe: az NDK (ipari készítményeinek — festék, lakik, gumi, műanyagok — kipróbálása. Az itt szerzett tapasztalaitokat hasznosítják a trópusi országokba szánt iparcikkek gyártásánál. ~~ ________5_________________ A tudományos-technikai forradalom világméretű kibontakozása megkövetelte és megköveteli az országok erőinek egyesítését új műszaki és tudományos eredmények elérésére, a technikai haladás meggyorsítására. Az eredmények egyszerű átadása ma már nem lenne elégséges ahhoz, hogy a technikai haladással lépést tarthassunk. Rendkívül gyorsan változnak a termelőeszközök, bővül az anyagok, technológiák köre. Az újabb tudományostechnikai eredmények pedig újabb igényeket támasztanak. Ez a fejlődési szakasz az anyagi és szellemi erők olyan óriási összpontosítását követeli meg, amely meghaladja hazánk és a hasonló nagyságú országok lehetőségeit. Számunkra ezért is nagy jelentőségű, hogy húsz évvel ezelőtt aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közötti együttműködésről szóló megállapodást. Az egyezmény tartalmáról és végrehajtásáról beszélgettünk Láng ..Istvánnal, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesével. — Milyen témákat tartalmazott az 1957-ben aláírt megállapodás? — Az első megállapodás még nem határozott meg konkrét témákat: viszonylag szerény keretek között rögzítette az együttműködésre való készséget. Általános deklaráció volt tulajdonképpen a közös munkavégzésre, például arra, hogy úgynevezett kutató-cserét folytassunk és arra, hogy eljuttassuk egymáshoz a kutatómunkáról szóló tájékoztatókat. Az elmúlt évek során több olyan megállapodás lépett életbe a két akadémia között, amely részleteiben is meghatározó jellegű a közös kutatásokra és bővíti az együttműködés formáit is. Munkaterveket készítettünk ötéves időszakokra. Ezek szoros összhangban vannak a két ország nép- gazdasági terveivel. Közös vegyes bizottságokat alakítottunk. Közülük érdemes kiemelni a társadalomtudományi vegyes bizottságot, amely egyben valamennyi társadalomtudományi téma kutatását is koordinálja. Tehát az akadémiák közös munkája mellett az egyetemeken folyó társadalomtudományi, sőt, a pártintézmények keretében végrehajtott tematikai együttműködést is. Ennek a vegyes bizottságnak a szovjet elnöke a közelmúltban hazánkban járt Fedoszejev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alel- nöke, az SZMBT elnöke. A magyar tagozat elnöke Friss István akadémikus, az MTA elnökségi tagja. A vegyes bizottságok közül említést érdemel a szilárdtest fizikai, amely az utóbbi esztendőkben nagyon eredményes munkát végzett a félvezetők, valamint a fémek felszíni tulajdonságainak vizsgálata területén. Az akadémiák együttműködésének egy másik területe a közös folyóiratok publikálása. — Hány közös kutatásban és milyen területeken vesz részt a Magyar Tudományos Akadémia? — A természettudományok területén 24 nagyobb téma szerepel a jelenlegi ötéves tervünkben. Említést érdemel ezek közül a kozmikus sugarak fizikájának tanulmányozása, a kvantumelektronika és a szilárdtestfizika. Ez utóbbi nagy témakör több kisebb „egységre” osztódik. Hiszen a közös kutatási programban az erős mágneses terek, a mágneses és fprroelektro- mos kristályok vizsgálata is szerepel ugyanúgy, mint a kristályok mágneses struktúrájának vizsgálatához szükséges korrellációs módszer kidolgozása és a szeny- nyeződések viselkedésének vizsgálata a fémekben és az ötvözetekben. Más területeken is folynak közös kutatások: a plazmafizikában és a nagy hőmérsékletű kémia területén, a petrolkémiában és a talajjavításban. A körülbelül 15 társadalomtudományi kutatásról szóló megállapodás a marxista—leninista filozófia több kérdésével foglalkozik. — Az akadémiák intézeteiben végzett kutatásoknak milyen gyakorlati jelentősége van a természet- tudományok és a társadalomtudományok területén? — Vegyük példának az atomfizikát. Hogy ma Magyarországon van egy szakértőgárda, amely képes arra, hogy fölépítsen és üzemeltessen egy atomerőművet Pakson, az annak köszönhető, hogy tudósaink nagy részét az elmúlt években a Szovjetunióban képezték ki. Egy másik példa: szovjet segítséggel készült el a Központi Fizikai Kutató Intézetben ma is működő atomreaktorunk, amelyhez a nyersanyagot is a Szovjetunióból kapjuk. Az egész hazai atomenergiabázis- technika létrehozásában, megalapozásában nagy jelentőségű volt a szovjet— magyar együttműködés. Maradjunk még a fizikánál. Nagy jelentőségű — és ez a magyar—szovjet közös kutatások eredménye — az úgynevezett ioninplantációs technikának a bevezetése. Azt jelenti, hogy nagy energiájú sugárzás, vagy más források segítségével, különféle ionokat „ültetnek” be fémekbe. Ezáltal a fémek mesterséges vezetőképességét lehet szabályozni. Ennek rendkívüli jelentősége van például a félvezetők kifejlesztésében és továbbfejlesztésében. A harmadik nagy gyakorlati jelentőségű kutatási terület a lézerkutatás. Ma már nálunk is vannak lézerek, a gyakorlatban is alkalmazzák őket. A kutatások automatizálásához szükséges egységes rendszer, a CAMAC is szovjet és magyar szakemberek együttes munkája. Ez a megoldás — a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Novoszibirszki Számítás- technikai Intézet munkája — olyan sikeres, hogy a tudományos akadémiák elnökeinek értekezletén ezt a CAMAC-rendszert ajánlották valamennyi szocialista ország tudományos intézeteiben folyó kutatások automatizálási rendszere alapjául. Ha a gyakorlati példákat soroljuk, ne feledkezzünk meg a mezőgazdaságról sem, hiszen a sokat emlegetett krasznodari Be- zosztája búza meghonosodása hazánkban a két ország mezőgazdasági kutató- intézeteinek kimagasló eredménye. A vetésterületről betakarított búza meny- nyiségének évről évre növekedése a Bezosztájának és a hazai intézetekben tovább nemesített jobb változatainak köszönhető. Mi inkább a kukorica nemesítésével, a gyümölcs- és a zöldségtermesztés agrotechnikai módszereivel és a baromfi- tenyésztésben elért eredményeinkkel büszkélkedhetünk. Ezeket a kölcsönösség elve alapján a Szovjetunióban is hasznosítják. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk — sikerrel. CSILLAG SÁNDOR A népgazdaság egyre több területén alkalmaznak ma már elektronikus számítógépeket, amelyek a munka elvégzését pontosabbá teszik, és gyorsítják. Az adminisztrációs ügyviteltől a rak tárkész- lét (nyilvántartásáig, a repülőgépek helyfoglalásától a mérnöki számításokig vagy a tudományos kutatásig mindenütt munkába álltak vagy állnak az „okos” gépek. A számítógép azonban minden feladatát csak megfelelő program birtokában, itudja elvégezni. S bármilyen feladatot is szánunk a számítógépnek, valamennyire jellemző, hogy az adatok megfelelően előkészített sokaságát kell betáplálni a gépbe, hogy azokat összegezze, válogassa vagy rendezze. (Az adatok számítógépes rögzítésének legrégibb, de ma is általánosan használt eszköze a lyulkkártya, amely az adatokat a számítógépen kívül tárolja. Lyukkártyákat egyébként már a Hollerith- rendszerű adatfeldolgozó gépeken is alkalmaztak. Rendszerint 80 oszlopot és 12 sort találunk ratjuk. A szabály az, hogy egy-egy jelet, egy-egy oszlopban rögzítenek. Egy számjegy jelölése a kártyán egy pozíció átlyukasztásával történik. Betű vagy más írásjel jelölésére azonban — az alkalmazott kódtól függően — egy-egy oszlop két-ihárom .pozícióját is át kell lyukasztani. (Az alkalmazott kódot nemcsak a kártyalyukasztónak, hanem a számítógép ‘berendezéseinek is „ismernie” keik a számítógéppel ezt alkalmas módon közölni kel. (Elvileg (hasonlóan jegyezhetők fel adatok — jelek — a lyukszalagon is. A szalag hosszára merőleges sorokban 5—8 (pozícióban tehet lyukakat ütni, s ilyen módon lyuk- kombinációkat előállítani. Erre 'is lyukasztó-berendezéssel tehet felvinni a jeleket. Miiközben a lyukasztógép billen- nyiűivel közöljük a jeleket, a betűk nyomtatott formában is megjelenhetnék az írógép papírján, és így is ellenőrizhető a lyukszalag feljegyzéseinek a helyessége. (Nagyobb számítógépeknél az adatok külső tárolásakor mágnesszalagot, mágneslemezt vagy mágneskártyát használnak. Prágában, a vokovicei üzemben készítették el az Aritma—2300 típusú változtatható lyukkártyalkészítő automatát, amely három régebbi (berendezés funkcióit egyedül ellátja. A tervek szerint 1980-ban 1200-at fognak készíteni az új típusú gépből a KGST-tagors zágok egyesített számítógépes rendszere számára. Magyar szakemberek építenek Ludwigsfeldégen Az INTRANSZMAS szakemberei építik fel az IFA Művek központi alkatrésztároló raktárépületét. Az építők a napokban tervezik a csarnok befejezését. A Magyar- országon előállított előregyártott elemeket a szállítóeszközből történő kivétel után azonnal be lehet építeni. A raktárépület felépítéséhez ötven magyar vállalat Já***"., *•*.'* mit hozzá. Bulgáriában a textilipar fejlesztésének alapja a műszál termelés. Képünkön: a mű- száigyártás egyik központja, a Vidlin-müvek. ■HDDS Korszerű textilipar ä lyukkártyán
