Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
19T7. november 13. “képújság 5 Néhánv hónapja csinos _________ kiállítású könyvecskét hozott a posta: a Baranya megyei baksai Ezüst- kaűlász Termelőszövetkezet háztáji főá gazaiénak szervezetét, munlkássáigát .ismertető dokumentumot adott föl régi ismerősöm, Baksai Antal elnök. (A név magyarázatóul rögvest álljon itt, hogy az elnök nem ibaksai születésű — véletlen a rímeié®, hiszen •Pécsiről, az állami gazdaságiból érkezett még 1961 tavaszán a járás akkori leggyen- gább szövetkezetébe.) Régi ismerőst írtam, hiszen töhb ízben volt alkalmam szemögyre venni mindazt, ami háztá ji dolgában történik ebben az Ormánság peremén 'található faluban, pontosabban mind a hatban, hiszen ennyi tartozik a ’tsz hatókörébe. Országosan is elsőként találták ki Baksán a „háztáji agronómust”, ebből lett aztán, évek múltán a „'baksai példa”, amely mezőgazdasági kiállításokon vonultatta 'föl eredményeit. . A Tenmelőszövetkezétek Országos Tanácsának termelés- fejlesztési bizottsága szintén itt tanulmányozta a háztájiban rejlő tartalékokat. Ekkor hallottam az elnöktől a háztáji főágazat megjelölést, szervezetileg ugyanis már a tsz négy főágazatának egyikévé gyarapodott, nőtte ki magát mindaz, amit háztájinak mondunk. '(iVan még műszaki, állattenyésztési és növénytermesztési főágazat.) Baksai Antal volt az, aki a TÓT és a Központi Sajtó- szolgálat egyik pályázatán első díjat nyert; úgy is mondhatnám, természetszerű, hogy a háztájiról íródott az a pályamunka. Ma már közismert adatokon túl (hogy például a mezőgazdaság bruttó termelési értékének hozzávetőleg egynegyedét, de a baromfi 40, a sertés több mint 50 százalékát, a gyümölcsösök, más termékek szintén jelentős hányadát adja a háztáji) ismét találkoztam egy új fogalommal. Mégpedig a pályamunkának ebben a passzusában leltem rá: „...minden faluban, a háztáji mezőgazdász irányítása alatt, egy-egy falugazdát neveztünk ki a háztáji szolgáltatás... szervezése céljából”. Tehát: falugazda, háztáji agronómus, háztáji főágazat — ez a szabatos menetrend. A ifőüzemág egyébként önálló elszámolási rendszerben tevékenykedik, mérnökökkel, brigádvezetőkkel. A taggal kötendő szerződés előtt például fölmérést készítenek az alkalmasságról, majd a- munkaerő-gazdálkodásért felelős elnökhelyettes h ozzá j árulás át kérik ki, míg a szövetkezet által szervezett állattartásért jóváírható munkanapokat a tsz bérszabályzatában határozzák meg. Az elnök és vezető .társai azt vallják, hogy céltudatos irányítás mellett hatalmas tartalékok hozhatók ily módön felszínre. E precíz eljárás révén egyszersmind semmi sem veszélyezteti magának a közös gazdaságnak a fejlődését. A tervek között szerepeli, hogy 1980-ig a ház körüli állattartásra ás kiterjesztik a programszerű .takarmány- és szervizellátást, szakirányítást, felvásárlást, továbbá előkészítik és művelésbe adják azokat a földeket, amelyek nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. Megtorpanások, elbizonytalanodások tarkítják ugyan azt a képet, amit a háztáji gazdálkodás szerteágazó .témakörének múltjáról fölvázolhatunk. Ma azonban úgy tűnik, hogy túljutottunk a meggyőzésen, az észérvek fölsorakoztatásán — inkább a szervezés .mikéntje okoz gondot sok helyütt. Jó tapaszta- íatokért pereize nemcsak Bak- sára utalhatnak a szövetkezeti küldöttségek, hiszen sokatmondó tény immár: 660 termelőszövetkezetben szerepel önálló üzemágként a háztáji, s 11090 felsőfokú végzettségű háztáji mezőgazdász kapott megbízást e fontos tevékenység összehangolására. A TOT minapi összegezéséből való az említett ikét adat, ami azt tükrözi, .hogy alapjában helyes mederbe terelődtek a szóban forgó munkálatok, jóllehet vannak hiányosságok is. Szél iFerenc, a TOT főosztályvezető-helyettese erről így beszéli: — A háztáji .termelés alakulásáról még nincsenek friss adataink, de úgy ítéljük, hogy a tavalyihoz képest főként a sertésben van fejlődés, s a házkörüli szarvasmarhatartás sem csökken, olyan mértékben1, mint . korábban. Ebben természetesen szerepe van az állami intézkedéseknek is. Am korántsem lebecsülendő mindaz, amit maguk a tsz-ek látnak el — szervezői szerepkörüknek megfelelően — a háztáji megfontolt támogatásában. Több a zöldség is az idén, miként ez közismert, bár sajnálatos, bogy a felvásárlásban helyenként zökkenők voltak. Reméljük, ez nem hat kedvezőtlenül a jövő évi termelési kedvre... A gondok közül említem, hogy a takarmányok házhoz szállítása még nem teljesen megoldott. Vannak kezdeményezések, hogy a táz-ek 215—30 lóerős, szállításra még alkalmas traktorokat adhassanak el tagjaiknak. Ehhez a KPM engedélyét is kérik. A tsz- törvény idei módosítása engedélyezte a tagoknak a ló- tartást, ám ennek hatása ■még nem érződik a szövetkezetekben. ípv vagy úgy’ gongok1«11 ter- helten, alapvetően azonban helyes irányban: nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság általános fejlődésének egyik korántsem elhanyagolandó szektoraként — az idén is .gyarapodott a háztáji gazdálkodás. Értvén ezen mind a piacra vitt áruk tömegét, mind a közössel való integrálódást, a szervezeti szilár- dulást. Amiben fontos, mondhatni kulcsszerep jutott az ország 1090 .háztáji mezőgazdászának. KERESZTÉNYI NÁNDOR Dombóvárott az évforduló évében tett munkaverseny- vátlaLásaiik vallóra váltásának eredményeit értékelték a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Központja Baranya, Somogy és Tőlna megyei szocialista briigádvezetői, gazdasági és mozgalmi vezetői évi tanácskozásukon. Az összegezés szerint a gazdasági, jellegű vállalásaikat eredményesen teljesítették a szocialista brigádok a szerződéskötésiben, a felvásárlásban és az őszi vetőmag kiszállításában, az őszi búzavetések vetőmagjának időbeni kijuttatásában egyaránt. A vetőmagtisztító üzemi munka eredményes, az exportfeladatokat időben, teljesítik. Kiemelkedő a Iucer- namag-export időarányos elkészítése. A társadalmi vállalások terén ezerkétszáz- negyven óra felajánlásukat túlteljesítették, s a tanulásban, a politikai képzésben és művelődési téren is megvalósították válla lásai k at. A számadó tanácskozáson elhatározták, hogy az év még hátralévő időszakában főleg az export .maradéktalan teljesítésére összpontosítják erejűiket, s arra törekednek, hogy gazdasági egységük elérje az esztendő végéig az egymiilliárd forint termelési értéket. Embersénel, tudással — az állatokért Az épületről nem gondolná senki, hagy kórházban jár. Bizony, a jó negyedszázados épület nem a legjobb állapotnak örvend. És mégis 1— hisz kórház t—, itt enyhülnek a fájdalmak, a szenvedések, megmentekszik újra egy élet Itt nem panaszkodik egy beteg sem, nem mondja el, hogy hol, mi fáj, csak szomorú hangok vannak, környör- gő szemek. És a fehérköpenyes emberek szívvel, tudással segítenek a betegnek. A szekszárdi állatkórházban járunk. iDr. Sinkó Attila, vezető orvos és társai évente jó néhány ezer állatot kezelnek, gyógyítanak ki „megannyli aljas nyavalyából” — ahogy a néhai Wols- tein Amadeus János mondaná, ha eszmét cserélhetne mai kollégáival1. A „barmokat orvosló tudomány tiszteletre méltó régi tudora” valószínű csa'k ámul- na, há a jól felszerelt műtőt, a megannyi segédeszközt, laboratóriumát láthatná. iNem tudom milyen lehetett vagy kétszáz éve a királyi állatok ispitálya —, de nyilván nem volt olyan demokratikus intézmény, mint ez a mai kórház, ahol épp oly lelkiismeretes .gyógyítás vár minden „jőtt-ment” kutyára, mint mondjuk valamely tsz szenvedő tenyészállatára. A nap minden, szakában jönnek a 'betegek. Hol idős néni hozza a torban bújó, reszkető puliit, hol a ikék keresztes „mentőautón” érkezik gyorssegélyre egy lesé ni ült ló valamelyik faluból. Kórház az állatokért — humánum.. Humánum — ne- bezékmérlegünk jobbik serpenyőjében... — gyvgy — Fotó: BAKÚ JENŐ BAROM - ÁLLATOK SEB-GYÓGYÍTÁSA TUDÓ MÁN YÁR Ö L IRTT KÖNYVEK. MELL Y E KET * WI^LSTEfN AMADEUS JÁNOS *2 OrVosláj, i% Seb-gyogyitainak Doktora, Fel- íét« Ttifziri,- * Királyi Állatok Ifpiiilyj- nik Direktora, Voavoiló Tudomány 4- nok moftsni Tanítója Nf fiiét nyelvin hi-adott, arilr.dif TOLNAY SÁNDOR Egy ii Sátrait«!. <■ famoku or» oil ó Tuiloattny- mk Todofti köziül SíetDS^úoek köz hafznáért tulajdon költségí-rtl Magyar nyalván Királyi Privilégium alatt ki - uotimoti. Sebkezelés császármetszése« szarvasmarhán. Dr. Sinkó Attila, az állatkórház vezető orvosa és a „team” — dr. Kovács Béláné és Kocsis János állatgondozó. Egy „elavult” tankönyv címlapja Vérvétel vizsgálatra — a gyapjú közül Ocltacortril injekció — az ekcémás németjuhásznak Dél-dunántúli magtermeltetök számadása Mondd szépen: Ááá... ... Ne félj. nem fog fájni... Daganatfogó. hasfalterpesztő. csontolló... Épp oly félelmesen csillognak a műtő eszközei, mint az „embergyógyászatban”
