Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

1917. november 11. nfepÚJSÁG 3 A 60. évfordulóra vállalták A vevőt nem szabad elengedni Magasabb követelmények — hatékonyabb munka KUMimközgyMésa MESZÖV-nél Szekszárdim tartotta kül­döttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége. Az értekezlet el­ső napirendi pontjában Szo- boszlai Jepő szövetségi titkár ismertette az országos tanács irányelveit a módosított szö­vetkezeti .jogszabályok alkal­mazásával kapcsolatos szö­vetkezeti és szövetségi fel­adatokról, majd előterjesztet­te a megyei szövetség alap­szabályának módosítási ter­vezetét. A napirendi oontok között szerepelt az 1976-os évi költségvetés felhasználá­sáról szóló jelentés, valamint a felügyelőbizottság jelentése a költségvetés felhasználásá­nak felülvizsgálatáról. A MÉSZÖV küldöttköz­gyűlésének egyik kiemelt na­pirendi pontjaként szerepelt Horváth János elnökhelyet­tes tájékoztatója a fogyasz­tási szövetkezetek 1977. évi feladataik teljesítéséről, az 1978-as tervekről. Az év végéhez közeledve már látható, hogy teljesítik a feladataikat a szövetkezetek. Mind a terv, mind pedig a szigorú közgazdasági szabá­lyozók magasabb követelmé­nyeket támasztottak, amely egyértelműen a tervszerűség javítását, a takarékosság fo­kozását és ennek révén a munka hatékonyságának nö­velését követelte meg. Meg­különböztetett figyelmet for­dítottak az ÁFÉSZ-ek a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelő tevékenységének se­gítésére, az innen származó termékek felvásárlására és forgalmazására. Az ÁFÉSZ-ek erre az évre 3456 milliárd forint árbevé­telt terveztek, ez 8,3 százalék­kal nagyobb, mint a tavalyi ténylegesen elért. Még két hónap van vissza az évből és ezt a tervet a szövetkezetek túlteljesítik. A jelentős mér­tékű növekedésen belül nőtt az élelmiszer-forgalom, amely a nagymértékben bővülő hús- és húskészítményeknek, a vállas ztékáton igen gazdag ’tej- és tejtermékeknek és az igen nagy mennyiségben termett zöldség-gyümölcs­nek volt köszönhető. Az eltelt három negyedév során aiz ÁFÉSZ-i kiskereske­delmi forgalom 9 százalékkal volt nagyobb. Az árukínálat biztosítása mellett nagy gon­dot fordítottak az élelmiszer­forgalmazás technikai feltéte­leinek javítására. Számos üz­letbe új hűtőszekrények, hű­tőpultok és mélyhűtő beren­dezések kerültek. A kedvező hatást nemcsak a fogyasztók érezték, hanem a bolt is, ahol 20—30 százalékos for­galomnövekedés következett. Valamennyi ÁFÉSZ ellátá­si körzetében előrehaladás történt a Ikis 'települések és külterületek alapellátásának javításában. A bolti kiskereskedelmi forgalom nagyobbik felét az iparcikk képviseli, a ruházati cikkek és a folyton bővülő, választékában gazdagodó ve­gyes iparcikk. A ruházati 5—6 százalék évek óta a legala­csonyabb emelkedési szint. A vegyes .iparcikk forgalma várhatóan 12 százalékkal fog emelkedni. Javult a fürdő­szoba-tartozék — fürdőkád, bojler, stb. — és a húzott- hengerelt vasáruk, drótfona­tok kínálata. A tüzelőanya­gokból 10—12, építőanyagok­ból1 il;5—17, a fa- és fűrész­árukból 18—20 százalékkal lesz több a forgalmazás. En­nek ellenére egyes építő­anyagokból nem tudtak fo­lyamatos ellátást biztosítani. A vendéglátás területén 7,2 százalékkal nagyobb a for­galom mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az ételforgalom 14—15 százalék­kal nőtt, hasonló a közétkez­tetés területén is a javulás. A küldöttértekezleten a be­számolók és a vita során is megállapították, hogy fo­gyasztási szövetkezeteink az elmúlt két évben, a magasabb követelményeknek eleget té­ve hatékonyabb munkát vé­geztek. Már csak egyedül, magá­nyosan áll a háztartási bolt Szekszárdon, a megyei ta­nács mögött. Körbe minden épületet lebontottak, hogy helyet adjanak az újnak, a korszerű épületeknek. A bolt dolgozói nem na­gyon dúskálhatnak a terü­letben, mindössze 50 négy­zetméteren kell éves tervü­ket teljesíteni, a vevőket úgy kiszolgálni, hogy holnap is szívesen menjenek óda vásárolni. » ügy gondolják a Petőfi ezüstkoszorús brigád tagjai, hogy ilyen környezetben is korszerűen és jól illik dol­gozni. Az év elején a vál­lalati 7 százalékos bevétel fölé vállaltak még 3 száza­lékkal. Könnyen tehették, ahol olyan jelszó van, hogy nem szabad a vevőt el­engedni vásárlás nélkül, ott a forgalommal nem lehet baj. Badics Józsefék ezt a vállalást már november el­sejéig teljesítették. Az év végéig várhatóan elérik a 20 százalékot. A 10 fős brigád 21 mil­lió forgalmat ért el, ponto­sabban ennyi árut ad el. Mit jelent ez? Minden dol­gozó évente több mint két­milliót forgalmaz. Ez fel­bontva 10—20—50 forintos tételekre..- ugye, van mit tenni egész évben? Mitől jó egy üzlet? Miért dolgoznak jobban, mint más „boltosok”? Badics József üzletvezető: Nálunk kereskedők dolgoz­nak. Nem munkahelyet be­töltő emberek, akik alig győzik kivárni a munkaidő végét. Ez a legfontosabb. A másik: lényeges a rugalmas árubeszerzés. Volt olyan eset, hogy egyikünk kerék­párral ment anyagért a nagykerhez. Petrás Istvánná brigád­vezető a szocialista szerző­déseket mutatja. A Vegyi- nagyker Gemenc szocialista brigádjával is van együtt­működési megállapodás, ök vállalták, hogy először tő­lük rendelnek, s csak ha ott nincs áru, akkor fordulnak másik nagykerhez, az or­szág más táján. Abban is segítenek a nagykeresek- nek, hogy a heti szállítási túraterv szerint időben le­adják a rendelést. Ezt ter­mészetesen a másik brigád honorálja, áruval. A fentiek még mindig nem bizonyulnának elégsé­gesnek a nagy forgalomhoz. Sipőcz Istvánná, Gulyás Lászlóné, Cziráki József, Tajti Mihály, Karip István­ná — most GYES-en van —, Horváth Ibolya, Figler József, Héjjá Mária a hiány­cikkek esetén is nagy szak­értelemmel javasol mást a keresett áru helyett- Tény­leg nem hagyják, hogy az, aki betér, dolga végezetle­nül távozzon. Ez állandó továbbképzést igényel, de a munkának van eredménye és az eladónak sikerélmé­nye. Héjjá Mária ragaszkodása a brigádhoz nem minden­napi, pedig annak kellene lennie. Az idén végzett a kereskedelmi szakközép- iskolában, érettségivel nem íróasztalt választott. Mehe­tett volna Bonyhádra is dolgozni, a szakmai gya­korlat során ide kötődött a brigádhoz, ezért vállalja a napi buszozást Majos és Szekszárd között. Hamarosan új helyre köl­tözik a bolt. A hajóház alatt lesz a tágas — 119 négyzetméteres — üzlet. Már voltak ott, takarítani, rendezkedni. Úgy tervezik, hogy egyetlen napra sem hagyják abba az árusítást. Ameddig szükséges, akár párhuzamosan is dolgoznak a két boltban. Ezekre csak ízig-vériig kereskedők ké­pesek és a háztartási bolt Petőfi szocialista brigádjá­ban csak kereskedők dol­goznak. — hajó — Érdekellentétek Miért nincs vasárnap űtságf Szekszárdon gyakran elő­fordul, bogy vasárnap, a ko­ra délelőtti órákban sem le­het már Népújságot kapni. Panaszkodnak is emiatt gyak­ran ismerőseink. Ilyenkor mentegetőzünk, hogy -a ter­jesztés nem a mi dolgunk, ■hanem a Posta feladata Most ismét magyarázkodm kellett volna, mert ünnepi számiunk a Szekszárd köz­pontjaiban tévő újságos pavi­lonban mór fiz óra előtt el­fogyott. A panaszt kérdéssé formáltuk, s azt feltettük Papp Jánosnak, a szekszárdi postah ivaltal vezető jének. A válasz: Az elmúlt hetek során jelentősen növeltük az utcára ikerülő lapok számát. Egy jó hónapja 250-et adtunk az árusoknak, az 430—440-re ■emelkedett. Nem növelhetjük azonban túlságosan, mert vi­gyáznunk kell, hogy a remi- temda, a megmaradt újságok száma egy megszabott hatá­ron belül maradjon. Egy ígéret: A jövőben még több láp kerül Szekszárdon az utcára. Kérdés: Az újságárusok kapnak-e annyi példányt, amennyit kérnek? Mert vég­ső soron ők tudják Legjob­ban mennyi fogyna el. Azt viszont mi is- tudjuk, hogy a nyomdában annyi példányt készítenek, amennyit meg­rendeltek. — Az árusak a ‘Népújság­ból megkapják a kért pél­dány szám ot. Megkérdettük az újságáru­sokat is. A tőlük kapott vá­lasz cáfolta ezt. Tudjuk, a Posta gazdasági érdekei azt kívánják, hogy minimálisra csökkenjen' a re- mitenda. Ezért megkurtiítja az igénylést, kevesebb lapot juttat az újságárusokhoz. Az olvasó pedig keresi a lapot, dte ‘hiába. Úgy néz ki, ez eset­ben a Posta túlságosam figye­lembe veszi saját érdekeit. — sz l — A harmadát exportra A Zalaegerszegi Ruhagyár lenti gyáregységében zakókat, átmeneti és télikabátokat, szbadidő-ruhákat készítenek, az idén már 170 millió forint értékben. A termékek 30—35 százalékát holland és francia exportra szállítják. (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS) % Harminc mázsa kolbász és a szeles éjszakák... Harminc mázsa kolbásszal már jól lehet lakni. De ha az ember azt hallja, hogy eny- nyi ment pocsékba, az már egyenesen megüli a gyom­rát... A mözsi húsüzemben a kö­zelmúltban háromszázezer forint értékű húsáru ment tönkre, vált eladhatatlanná. És ma sem rózsás a helyzet, ma is gyakran fohászkodnak az égiekhez az üzem dolgo­zói, jó kis szeles éjszakákat kérve. Hogy mi köze van a kol­básznak a szeles éjszakák­hoz? Az alig egyéves, új üzem szárazraktára, ahova a füstö­lés után kerül az áru, nem éppen ideális. Az egyik otta­ni szakember úgy fogalma­zott, hogy ő bizony annak­idején át sem vette volna az üzemet így. A szárazraktár — mint a nevéből is kitűnik, arra hivatott, hogy a kész­termék megfelelő módon ki­száradva, tartósítva kerüljön az üzletek pultjaira. Ellen­Kilencven felé ballag a műszer mutatója... kező esetben nem garantált sem a szavatossági idő, sem a gyomorrontás elkerülése... Ez esetben nem lehet még csak szokásos rutinból sem az építők iparát szidni, mert a bajokat — bár furcsán hangzik — gondosan beter­vezték. A húsüzemek szárítóiban az ideális, megengedett, rela­tív páratartalom nem lehet több hatvannál. Ezzel szem­ben a mözsi raktárban ott- jártumikikor iis kilencven körül mutatott a műszer... Hiába szuszog, győzködik a ventillá­tor egész nap. A legtöbb hús­üzemben ezért fordítanak különös gondot arra, hogy a szárazraktár teljesen külön épületbe kerüljön, ahol nincs kitéve az áru azoknak a me­leg gőzöknek, amelyek elke­rülhetetlenek egy vágóhíd belső üzemrészében. Márpe­dig Mözsön alig néhány mé­teres folyósó választja el a szárazraktárat — és azt a he­lyiséget .ahol az abálóüst for­tyog... így aztán nincs más hátra, mint imádkozni jó kis szeles éjszaka után mikor is a hu­zat, a szél, a nyitott ajtón ke­resztül besegít a ventillátor­nak... — gyvgy — Elsők lettek A felsőnánai 'termelőszö­vetkezet elsőnek teljesítette a bonyhádi járásiban munka- vállalásait. A gazdaság is részt vett a (tisztaföld vári itsz és a Bólyi Állami Gazdaság által meghirdetett m uoka- verseny,ben. A 916 hektár kukorica be­takarítását november húsza­dikára vállalták, elsejéig be­fejezték. A negyvennégy hektár cu­korrépát ötödiké helyett else­jéig betakarították. A hírhez még annyi kíván­kozik, hogy ,a bonyhádi já­rásban az aratással és a ve­téssel tis elsőként végeztek a felsőn á na i termelős zövetik e- zetben. W- M _• .........-........ **** - . k apuor Kis túlzással azft is mond­hatnánk, Méhes Pál éliet- ihalál ura a szövétkezet be­járatán áll Mint portás ellen­őrizheti miit visznek ki, sőt ‘kötelessége is megnézni min­den rakományt, aztán pél­dául ő 'tudja, imiikor érkezik be egy-egy traktoros, mun­kája végeztével. Méhes .Pál 'igazolja, hogy ez vagy az az ember ledolgozta a napját. De szó sincs arról, hogy ilyen élet-halál ura szerepet játszania az 56 éves, Okos, higgadt és barátságos ember. Kellőiképpen, szigorú, vagyis Inkább lelkiismeretes, de tud disiztingválmi. Azt mondja például: — A traktorosnak a mun­kaidő vége előtt nem volna szabad beérni ide. Igen ám, de h.a úgy jön ki a lépés, hogy 'befejezte a munkáját és negyedórával előbb érkezik, akkor írjam be, hogy negyed­órával előhb érkezett? Mi jobb a közösnek: ha ez az ember .negyedóráiig fölöslege­sen járatja a .gépet valahol az utcán, pazarolja az üzem­anyagot, csak azért, hogy le­teljen a kis idő, vagy pedig az a jobb, ha tisztességesen rendezzük a nap végét? Méhes Pál munkahelye Dumaföldvár szélén van, az Alkotmány Tsz irodájának kapujában. Jó 'tágas ia szö­vetkezeti udvar, hiszen nem­csak iroda van itt, hanem major, műhely, gépudvar, magtár, minden. A porta egy kis, jó formájú épület. Kilát­ni belőle rendesen, fűthető és a dolgok megbeszélésére is alkalmas. Jön egy asszony érdeklőd­ni. Vinné haza a kukorica- járandóságát, de úgy szeret­né intézni, hogy fuvarossal vigye. 'Kérdi, behajthat-e a fuvaros a kapun.? ‘Behajthat. A rakományt és a szállító- papírt úgyis 'megnézzük. Az asszony elégedett, de magya­rázkodik, hogy milyen keser­vesen ad a tsz járművet, .pe­dig ő nehéz 'helyzetiben van, mint egyedülálló, nem tud zsákolni. Elköszön. Méhes. Pál le­nyeli a 'disznósajtos falatot, megszólal: — Ennek most csak a fu­varos jó, mert az oda viszi ■néki a Izsákokat, ahova kéri. De azért próbál mellémagya­rázni. Közben a disznósajthoz is fűz megjegyzést: — Azelőtt vágás után rá se tudtam nézni, pedig a házi Méhes Pál készítésű sókkal jobb. Most meg úgy megkívántam. — Magának jó sora van itt — mondom. — Jó. De az állatgondo­zást jobban szerettem. Mint parasztember, ahhoz állok közelebb. Annyira szerettem, nem is tudom kifejezni, mennyire. Szeretem ezt is, magam kértem, 'hogy itt le­hessek az egészségi állapotom miatt, d‘e azért a 'sertéstele­pen ott jobb volt. Tizenöt évig csináltam. Tizenhét, éve vagyak tag, ide a portára húsz hónappal ezelőtt tettek. Nem úgy vagyok, mint aki­nek mindemben a hibát 'kell ‘keresni, inkább olyan neve­lő módra intézkedek, beszél­getek. A közösség azt diktál­ja, hogy aki rak .a nagy­kalapba, az kapjon is. A sze­keret nem nyúzni kell, ha­nem tolni és a megérdemelt járandóságot lehet levenni róla. Nincs itt mese. Meg­szakadni nem köUL a munká­ban, .mégis többet produkál a mezőgazdaság, mint azelőtt. Az emberek 97 százaléka lát­ja írni a ihelyzet. Van olyan ember, aki még magára is haragszik. Az ilyenféléket kell! 'eligazítani. — Szóval ,a nagy többség­hez kifejezetten .közösségi emberek tartoznak ? Idáig fejlőditek már a dolgok? — Idáig. Ismerik a lehető­ségeket és megtanulták, mii az érdekük. Mondók egy pél­dát a változásra.. Egyszerű dolog, nem is a legjellem­zőbb. Régen kiröhögték vol­na azt, .aki olyan sűrűre veti a kukoricát, amilyen sűrűre vétjük. Most meg egészen természetes, hogy vigyáznak rá, jó sűrű legyen^ előírás szerint. Aki vet, mindenki, akinek köze van a vetésihez, tudja ezt és .aszerint dolgo­zik. Benne van már a vérük­ben. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents