Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

2 Képújság — 1977. november 10. Stockholm Púja Frigyes tárgyalásai A hivatalos látogatáson Svédországban tartózkodó Púja Frigyes magyar külügyminisztert szerdán hivatalában fo­gadta Thorbjörn Fälldin svéd miniszterelnök. (Képtávírónkon érkezett). Stockholm. Szászi Júlia, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti : A svéd—magyar kapcsola­tok kedvező alakulását mél­tatta, az enyhülés elmélyíté­sét és a hatékony leszerelési intézkedéseket szorgalmazta pohárköszöntőjében mindkét külügyminiszter azon a va­csorán, amelyet Karin Söder kedden este adott a Stockholmban tárgyaló P.uja Frigyes tiszteletére. A svéd külügyminisztérium patinás falai között megrendezett díszvacsorán Söder asszony, vendégét köszöntve, emlé­keztetett arra, hogy Púja Frigyes, aki első diplomáciai megbízatását teljesítve, évek­kel ezelőtt hazánk stockholmi követe volt, már eddig is so­kat tett a két ország kapcso­latainak fejlesztéséért. E kap­csolatok sokrétűek, gazdasá­gi téren és kulturális vonat­kozásban, valamint a társa­dalmi élet más területein egy­aránt a két ország javát szol­gálják — mondotta Karin Söder. A kedden délután megkez­dett tárgyalásokat a minisz­terasszony hasznosnak nevez­te, megjegyezve, hogy éppen az ilyen eszmecserékhez nyújt kitűnő alapot a helsinki záróokmány. — Mindamel­lett — fűzte hozzá — az eny- ^ hülés rendkívül törékeny ala­pokon nyugvó, az egyes or­szágok részéről nagy erőfe­szítéseket igénylő folyamat, amelynek elmélyítését és a tényleges leszerelés előkészí­tését szolgálná a jelenleg fo­lyó belgrádi találkozó sikere. E tanácskozás eredményes­sége mind a svéd, mind a magyar kormány elsőrendű érdeke — hangoztatta a kül­ügyminiszter-asszony. Válaszában Púja Frigyes elégedetten nyugtázta, hogy a két ország kapcsolatai az el­múlt időszakban valamennyi területen nagymértékben fejlődtek és további bővíté­sükre van lehetőség. A kap­csolatok alakulását méltatva megemlítette a gazdasági együttműködésben fontos sze­repet játszó kooperációt. Hozzáfűzte, hogy bár örven­detesen javult és tartalma­sabbá vált a viszony, a kul­túra, a tudomány területén, sőt a turisztika révén az em­berek közti kapcsolatok is bővülnek, még nem mond­hatjuk el, hogy minden le­hetőséget kihasználtunk; így van helyük a további erőfe­szítéseknek. Mint külügyminiszterünk kifejtette, a helsinki ajánlá­sok végrehajtásának tapasz­talatait magyar részről ked­vezőnek tartják. Magyaror­szág arra törekszik, hogy a belgrádi találkozó konstruktív eredménnyel záruljon, erő­sítse a biztonságot és együtt­működést, gyorsítsa a záró­okmány maradéktalan meg­valósítását. „Éppen ezért el­lenzünk minden kiélezett vi­tát, ellenezzük egyes vélt problémák túlzott kidombo­rítását” — mondotta Púja Frigyes, majd kifejezte azt a reményét, hogy a jelenlegi tárgyalások kedvezően hat­nak majd a magyar—svéd kapcsolatokra, és hozzájárul­nak ahhoz, hogy nemzetközi fórumokon a jövőben is sike­rüljön megtalálni az érintke­zés; pontokat. Szerda délelőtt külügymi­niszterünk látogatást tett Thorbjöm Falldin miniszter- elnöknél. Ezután a magyar diplomácia vezetőjét fogadta XVI. Károly Gusztáv svéd király. Söder asszony magyar kollégáját munkaebéden lát­ta vendégül, majd a kora délutáni órákban folytatód­tak és befejeződtek a hivata­los tárgyalások. Leonyid iBrezsnyev, az SiZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárai, :a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke szerdán a Kremlben fogadta Malcolm Toonit, az Egyesült Államok nagykövetét, az utóbbi kéré­sére. iA nagykövet átadta Leo- nyid iBrezsnyev nek James Carter amerikai elnök üzene­tét:. Izraeli támadás Dél-Libanon ellen Az lizraeli tüzérség kedden éjszaka 175 milliméteres ágy úkkal lőtt déMiibanoni ha- tármentii településekéit, köztük Ty.r városát, és a palesztiinai menekültek több táborát. A hadműveletekbe szerdán haj­naliban bekapcsolódtak az iz­raeli légierő vadászgépei is. Az izraeli légierő kilenc Phantom típusú vadászbom­bázója szerda reggel ugyan­csak Tyr város környékén Pa­lesztinái menekülttáborokra és más célpontokra dobta le bombaterhét. A iliibanoni kor­mány rendkívüli ülést tartott, hogy megvitassa az izraeli agresszió nyomán kialakult déli-libanoni helyzetet. Tel Avivban tartott sajtó- értekezletén Gur tábornok, iz­raeli vezérkari főnök kijelen­tette, hogy „rendkívül elége­dett a bombázás eredményei­vel”. Weizman hadügymi­niszter pedig közölte, hogy érvénytelennek tekinti a (szeptember 26-án élétbe lé­pett) tűzszünetet. A WiAFA palesztinai 'hír- ügynökség közlése szeri nt a légitámadás idején izraeli hadihajók hatoltak be Liba­non felségvizeire, és- ágyúik­kal! dél-libanoni célpontokat lőttek. A beszélgetés során Leo- myid Brezsnyev megjegyezte, hogy az utóbbi időben bizo­nyos jó irányú változás- mu­tatkozik a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­taiban', és megerősítette: a Szovjet unió következetes irányvonala e kapcsolatok szilárd és konstruktív^ fejlesz­tése a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az egymás 'belügyeibe való be nem avat­kozás elvei alapján. Nyomaté­kosan hangsúlyoztál, hogy időszerű befejezni a hadászati támadó 'fegyverzet korlátozá­sáról szóló új egyezmény elő­készítését, a nemrégiben meg­tartott tárgyalások eredmé­nyeképpen létrejött elvi meg­állapodások alapján. '(MTI) A Szaharaiháború Szerda esti kommentárunk. Uj válsággóc körvonalazódik a helyi háborúktól amúgy is bőven sújtotta Afrikában. A helyszín a kontinens nyu­gati csücske, a hajdani Spanyol-Szahara- Maga a konfliktus nem új keletű, ám bizonyos vonások új külsőt kölcsönöznek neki. A rendkívül ritkán lakott, döntően sivatagi terület immár két éve Marokkó és Mauritánia fennhatósága alá tartozik. 1975. november 14-én a távozó spanyolok, kijátsz­va a felszabadító erőket tömörítő Polisário Frontot, a két szomszédos ország kezébe adták Nyugat-Szaharát. A magyarázat felettébb egyszerű: a terület északi ré­szén található a világ egyik legnagyobb foszfátbányája, évi termelése 10 millió tonna, megközelítően a világtermelés 15 százaléka. A bánya érdekeltségei spanyol, francia és ameri­kai kezekben vannak. Marokkót, amely egyébként a világ legnagyobb foszfáttermelője, érthetően hajtotta a vágy, hogy bizonyos befolyást szerezzen e bánya felett is, a spanyolok pedig részesedésüket akarták megőrizni. A két évvel ezelőtti egyezség ezt tette lehetővé. A Polisário teljes kisemmizése pedig még nyilvánvalóbbá vált, amikor a déli területekre, elsősorban Nyugat-Szahara legfontosabb kikötőjére, Mauri­tánia tette rá a kezét. Az 1973-ban alakított Polisário Front, amely a terület függetlenségéért küzd, nem késett a válasszal. A fegyveres gerillaharc, amelyet korábban a spanyolok ellen folytattak, Marokkó és Mauritánia ellen fordult. Hogy e harchoz nem­zetközi támogatásra is leljenek, 1976 elején kikiáltották a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot. Az új államot elismerte Algéria és Líbia, több fekete-afrikai ország, s a Polisário Front jó kapcsolatokat tart fenn Kubával. A nyugat-szaharai válság, a gerillaharc az elmúlt két évben lényegében sohasem szünetelt, a| utóbbi hónapokban azonban új erőre kapott. A front erősödő tevékenységére, marokkói helyőrsége­ket sem kímélő akcióira váratlanul Franciaország reagált Párizs mauritániai és szenegáli támasztpontjaira gerilla­ellenes harcra kiképzett alakulatokat szállított és Marokkó­val karöltve fenyegetően lépett fel a Polisariot támogató Algériával szemben is. A francia nyilatkozatok, a fenyegető csapatmozdulatok azt jelzik, hogy Párizs, amely korábban semlegességét nyilvánította Nyugat-Szahara ügyében, most a területet birtokló Marokkó és Mauritánia mellett kötelez­te el magát. A hivatalos magyarázat természetesen a tú­szok kiszabadításáról beszéi, nem tévedünk azonban, ha Párizs fellépése mögött a francia foszfátérdekeltségeket is sejtjük. ZALAI ISTVÁN Észak-Amerika délnyuga­ti részén helyezkedik el az 1 972 546 négyzetkilométer területű, 56,3 millió lakosú, 31 szövetségi államból és 1 területből álló Mexikói Egyesült Államok. A népesség 55 százaléka mesztic, 23 százaléka indián, 15 százaléka kreol. A spa­nyolok 1517—1521 között gyarmatosították. Hosszú felszabadító háború után 1821-ben nyerte el függet­lenségét- Az 1824-ben el­fogadott alkotmány Mexikót szövetségi köztársasággá nyilvánította. Az Egyesült Államok mexikói behatolása 1845-ben kezdődött, a hó­dító háborúkat az amerikai tőkebefektetések követték. A parasztság 1910-ben ki­bontakozó burzsoáellenes mozgalmának eredménye­ként 1917-ben új haladó al­kotmány született. Az or­szág a második világhábo­rúban a Hitler-ellenes koa­líció oldalán harcolt. A vi­lág politikai erőviszonyai­nak megváltozása, a latin­amerikai nemzeti felszaba­dító mozgalmak lehetőséget teremtettek, hogy Mexikó az Egyesült Államoktól való függetlenebb kül- és belpo­litikát folytasson. Mexikó tagja az Amerikai Államok Szervezetének és a Latin­amerikai Szabadkereskedel­mi Társulatnak. 1975-ben együttműködési szerződést kötött a KGST- vel. Az ország Latin-Amerika legfejlettebb agráriparú ál­lama. A gazdaságban a vi­szonylag jelentős állami tu­lajdon. a hazai pénzügyi oligarchia mellett a külföl­di (amerikai, NSZK, japán, olasz és francia) tőke is számottevő. Több mint 1700 vállalat van részben vagy teljesen külföldi tulajdonban, 167 amerikai monopólium ren­delkezik leányvállalatokkal az országban. A nemzeti jö­vedelem 27 százalékát a fel­dolgozóipar, 15,7 százalékát a mezőgazdaság, 3,6 százalékát a bányászat és a kőolajipar, 3,9 százalékát az építőipar állítja elő. Az ipar a brut­tó nemzeti termék 35 szá­zalékát adja. Az energia- mérleg alapja az olaj. a múlt évi termelés 46 millió tonna volt. Az ásványkészlet fokozott kitermelése mellett figyel­met fordítanak újabb lelő­helyek felkutatására is. Az ország kőolajtartalékai leg­nagyobbak közé tartoznak a világon­A mezőgazdaság legfon­tosabb termékei, a kukori­ca, a bab, a búza, a gyapot, a cukornád és a dohány. A részleges földreform ellené­re a földek zöme a nagy- birtokosok kezében van. Az ezer hektárnál nagyobb gazdaságokhoz az összes gazdaság 1 százaléka és az összes földterület 55 száza­léka tartozik. Megtalálható a szántóterületek, legelők és rétek közösségi tulajdona, az „éjidé” is. A külkereskedelem a ha­Eltűnőben lévő életkép, amely azonban ma még jel­lemzi Mexikó életét: a mexikói paraszt 100 évvel ez­előtti módszerekkel szánt lovaival, csekély hozamot adó földjén talmas belső piac következ­tében kisebb jelentőségű. Legfontosabb kiviteli cikkei a gyapot, cukor, kávé, hús, gyümölcs, kén, kőolaj, hor­gany és ólom. Importjában a beruházási javak játsszák a főszerepet, jelentős a köz­lekedési eszközök és a ve­gyicikkek behozatala. Fő kereskedelmi partne­rei az Egyesült Államok, a Közös Piac országai és a latin-amerikai államok. — TERRA — Ez már a huszadik század országa. Mexikóváros élete, építészete, forgalma felér bármely világvároséval. Ké­pünkön: a Kolumbusz tér a fővárosban. Kedvezően alakulnak a magyar-svéd kapcsolatok Brezsnyev fogadta a zUSA nagykövetét liltiiiliiliiiiiillj

Next

/
Thumbnails
Contents