Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

1977. november 10. Regionális tervezés Adottságok, arányok, összefüggések Pécs® Magyarország tervezési-gazdasági körzetei AZ ÉLET nem tiszteli a közigazgatási határokat. Ami persze 'nem azt a következte­tést sugallja, hogy ezek a ha­tárok fölöslegesek, hanem a különböző területrészek kö­zötti együttműködés növekvő fontosságára figyelmeztet. A vasút már régóta nagy terüle­teket fog át egy-egy igazgató­ságával, így formálódik a víz-, az energiagazdálkodás és szolgáltatás szervezete, észre­vétlenül lépik át a megyeha­tárokat a gáz- és olajszállító csővezetékek, s ezt teszi majd a Dunai—Tisza csatorna, tr ................... ■ SZÜK SÉGSZERŰ ÜT Csupán utalás erejű példá­ink is érzékeltetik: a gazda­sági fejlődés szükségszerű út­ként jelöli meg a tervezési- gazdasági körzetek kialakítá­sát. Így teremtődik lehetőség a kiegyensúlyozott haladásra, az egyes területrészek közötti Indokolatlan különbségek fo­kozatos fölszámolására, A népgazdaság ötödik ötéves tervéről szóló törvény 15. pa­ragrafusa kimondja, „a ter­melőerők fejlesztése segítse a területék természeti, gazda­sági és társadalmi adottságai­nak hatékony hasznosítását, a népgazdaság fő céljaival össz­hangban álló fejlődését.” Hat tervezési-gazdasági körzet foglalja magába a fő­várost és a tizenkilenc me­gyét. A körzetek között — szinte minden tekintetben — nagyok a különbségek. Ezek egy része indokolt, mert. ép­pen a sajátosságok tükrözője, a különbségek másik része Más volt az a reggel. A műhely az éjjel megváltozott. A munkatársak ma is fris­sek, vidámak. Csötönyi Júlia reggel ko­rábban ébredt mint szokott. Tett-vett a szobában. Semmi sem akart sikerülni. Kelle­mes, várakozásteli hangulat­ban indult a műhelybe. Az asszonyok évődve fo­gadták. „Aztán holnap be ne gyere”, „örülsz ugye, hogy itt hagyhatsz bennünket”. Aztán egy alig 18 éves leány szólal meg: Juliska néni. de elmen­nék én is... Hiába mondták neki, hogy az utolsó napon már ne dol­gozzon. Hiába. Csak varrt, viszont fölszámolandó, mert a korábbi egyenetlen .haladás következménye. Tényekre hi­vatkozva: minden száz ipári foglalkoztatottból hetvenné­gyen a nehéziparban keresik kenyerüket az észak-magyar- országi körzetben, a Dél-Al- földön ugyanakkor csak har­mincnyolcán. Amiből helyte­len lenne az a következtetés: azt kell fejleszteni, ami hi­ányzik. A Dél-Alföld vezeti ugyanis a búza- és a kukorica vetésterülete alapján össze­állított országos listát. Az egy hektárra jutó .termésátlagok — 1976-ban — szintén, itt vol­tak a legnagyobbak. ". ........- ......".............. ""•'■'h*1* E LTÉRÉS ÉS EGYEZŐSÉG ‘ « *„ ‘ ..................... .......'.. ~ ... A z MSZMP XI. kongresz- szusának határozata „ki­egyensúlyozott fejlesztést” szab meg a területrészeknél, ami alatt nem valami mecha­nikus egyet ide, egyet oda — tízmilliót Ide, (tízmil­liót oda, (ide is, oda is új nagyüzemet — értendő. Gaz­dasági lehetőségeinkkel össz­hangban teremtődnek meg a fedezeti források a cselekvés­hez úgy, hogy mindenütt a fejlesztés intenzív módszerei kerüljenek előtérbe. Amit részletezőbben így fogalmaz­hatunk meg: a már meglevő ipartelepek teljesítőképessé­gét kell bővíteni, szükség sze­rint rekonstrukcióval korsze­rűsíteni, s csak kivételként új ipari termelőegységeket lét­rehozni, a mezőgazdasági tér7 melés.ben az eddigieknél job­ban szükséges alkalmazkodni a területi adottságokhoz, s el­engedhetetlen a mezőgazda­dolgozott. Talán még az is megfordult a fejében, hogy most kell elmennem, mikor jó munka van. Nehezen jött el a fél öt. A fiatalabbak már ebéd után készülődtek. A tanácsterem asztalát megrakták szendvi­csekkel. Műszak után az egész bri­gád — Szabó Erzsébet a neve — (beült a tárgyalóasztalok mellé Szekszárdon, a szabó ktsz-nél. Eljött az elnök és a szövet­kezeti bizottság titkára is. — Kedves Juliskánk! Elér­kezett részedre a várva várt nyugdíjasidő. Szerettünk ve­sági és a feldolgozóüzemek területi kapcsolatainak erősí­tése; a lakosság alapellátásá­ban területileg kiegyenlítet­tebb színvonalat kell. kialakí­tani. Az egyes körzetekét vizsgál­va az eltérés és egyezőség sokféle jelét telhetjük feL Ki­egyenlítettségre mutat példá­ul, hogy szinte teljesen azonos az egy pedagógusra jutó ál­talános iskolai tanulók száma mind a hat körzetben. Az érem másik oldala: míg Dél- Dunántúlon 1976-ban az orvo­si körzetekből 0,4 százalék volt .betöltetlen, az észak-ma- gyarorazági, az észak-alföldi körzetben egyaránt 9,5 száza­lék. A TEENDŐK MEGOSZTÁSA A kérdés, miként hatnak e különböző tényezők a regio­nális .tervezésben.? Egyebek között úgy, hogy tudatos köz­ponti döntések — az infra­struktúra, azaz a háttérágaza­tok átgondoltabb fejlesztése — következtében némileg apad a népesség városokba áram­lása. llymódon enyhülnek a túl gyors népességnövekedés okozta ellátási .gondok a váro­sokban. Ugyancsak tudatos, s a regionális adottságokat mérlegelő döntés .nyomán az ipari centrumokra — egyben az ország legjelentősebb váro­saira — koncentrálódik az ál­lami lakásépítés 85 százaléka. Döntő .része van a központi elhatározásoknak abban is, hogy például az észak-alföldi körzetben meggyorsul az ön­tözőrendszerek kiépítése, a led dolgozni, nyílt, őszinte voltál mindig — mondta meghatódva Nyúl Györgyné, a volt munkatársa. Néma csend a teremben. Pár pillanat és megjelennek az első könnycseppek az ar­cokon. Juliska néni körbe megy az asztal mellett, min­denki kap két puszit, egy-két barátságos szót. „Ha bajod, problémád van, gyere” mondják többen is. Csötönyi Júlia tiszteletére gyűlt össze a brigád. Munkás­asszonyt búcsúztattak. Más­nap már megérdemelt pihe­nését töltötte, nyugdíjasként. H. J. Dél-iDunántúlon átalakul a foglalkoztatás szerkezete: a mezőgazdasági munkaerő- igény erőteljesen apad, meg­nő viszont a gépipar súlya. Megosztott, központi és he­lyi döntéseikhez kapcsolt teen­dők sorozatával kell tehát szembenézni a regionális ter­vezésben. A vízkészletek to­vábbi szennyeződésének meg­akadályozásához például el­engedhetetlen — az ötödik öt­éves .tervben — napi 850 ezer köbméter szennyvíztisztító kapacitás kiépítése. Talán te sem .kell írni, a szennyezett víz végképp nem .tiszteli a közigazgatás i és a körzeti ha­tárokat, a szennyezéstől egé­szen távol okozhat — okoz is! — súlyos gondokat. A döntés központi, a hozzávaló pénz jó része szintén, ám keveset ér, ha helyben, késedelmes a munka, s ha .az egyes körze­tekben presztízs alapon egyezkednek a szomszédok­kal ... A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS JEGYEI M-a .már vannak figyelmet érdemlő eredmények a rego- oáliis tervezésben. A kiegyen­súlyozottságra törekvést mu­tatja, hogy a tervezési gaz­dasági körzetek -adatait ösz- szevetve, tavaly az egy lakos­ra jutó kommunális beruhá­zások értékének különböző­sége kisebb volt, mint .a ne­gyedik ötéves tervben átla­gosan. 1976-ban az összes be­ruházásból nagyjából azonos arányban, 15—17 százalékkal részesedtek a kommunális ágazatok valamennyi körzet­ben, míg korábban ihat-nyolc százalékos különbségeket is tapasztalhattunk. Egy-egy nagy területegy­ség .persze mindenkor megőr­zi — s kell is, hogy megőriz­ze — sajátos arculatát. Ta­valy az észak-magyarországi körzetben 11, az észak-dunán­túliban 21 várost, a Dél-Alföl- dön 231, a Déí-Dunán.túIon 887 községet számolhattunk össze. Már ez sokat mond ar­ról, miként hatnák -a .törté­nelmi fejlődés jegyei a ter­vekre, teendőkre. A regionális tervezés ered­ményei nem lébecsülhetőek, de még kezdetiek. Legfőbb haszna a tervezés e formájá­nak már most érzékelhető; megvilágítja az érdekek sor­rendjét, s elemzéssel mutatja ki, mi érdemel s miért, el­sőbbséget. Társadalmi-gazda­sági .kapcsolataink egyre bo­nyolultabbá válnak, egyre na- gyohb a jelentősége tehát a körzeteken belüli közigazga­tási egységek, s a .körzetek összehangolt, az össztársadal­mi érdekeket érvényre jutta­tó fejlődésének. MÉSZÁROS OTTÓ Csötönyi Júlia varrónő, ma már nyugdíjas Munkásbúcsúztató „Ha bajod, problémád van, gyere” Évi 4 milliárd forint egyéni védőeszközökre •:yAv'.v.yh7-:;;/.v;7AV/ív^Xv-V://F^ Az üzemi védőfelszerelések minőségének javításáról, gondosabb felhasználásáról határozott a Minisztertanács Somogyi Lajos, az MTI munkatársa jelenti: 1 A Minisztertanács múlt heti ülésén megállapította, hogy az utóbbi másfél évtizedben javult a dolgozók ellátása egyéni védőfelszereléssel, védő- és munkaruhával. A kuta­tás, a gyártás és a forgalmazás fejlődése nyomán a dolgo­zók "jelentős része a célnak jobban megfelelő eszközöket, védő- és munkaruhákat kapott. Könnyítette a beszerzést, hogy a termékek forgalmazására megfelelő kereskedelmi vállalatokat jelöltek ki. A vállalati kollektív szerződések, munkavédelmi szabályzatok reálisabbá tették az igények felmérését és azok kielégítését. A népgazdaság évente mint­egy 4 milliárd forintot fordít egyéni védőeszközökre. E nagy összegből körülbelül ezerféle cikket szereznek be három és fél millió dolgozó számára. A SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézete az elmúlt öt évben 200-féle esz­köz kutatásával foglalkozott. A Minisztertanács az eredmények elismerésével egyide­jűleg megállapította, hogy sok helyütt még mindig nem kö­vetelik meg az egyéni védőeszközök használatát, nem kielé­gítő a nevelő, felvilágosító munka, gyakran tapasztalható fegyelmezetlenség. A kutatásra, gyártásra fordított jelentős összegek ellenére a védőeszközök egy része korszerűtlen. Sok a jogos kifogás a védőeszközök nem kielégítő minősé­ge, tartóssága miatt is. Egyes felszerelések használata ké­nyelmetlen. Mivel a gyártó vállalatok nem eléggé érdekel­tek e cikkek előállításában, egyik-másik felszerelés nehe­zen vagy egyáltalán nem szerezhető be. A ' hagyományos munkaruhák nem mérettartóak, zsugorodásuk jóval na­gyobb a megengedettnél. A védőeszközöket, védő- és munkaruhákat körülbelül száz vállalat és szövetkezeti melléküzemág állítja elő, ezért munkájuk összehangolása nehéz. Gyakori jelenség, hogy a vállalatok a védőeszközök beszerzésekor nem kérik ki szak­emberek véleményét, így nem mindig a célnak megfelelő cikkeket vásárolnak. A műszaki, gazdasági vezetők, terme­lésirányítók nem mindenütt követelik meg az egyéni védő­eszköz használatát, sok helyütt azok karbantartását, tárolá­sát sem oldották meg. A kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére a Miniszter- tanács intézkedésekre hívta fel az illetékes szerveket. Ha­tározatában kimondta, hogy egyéni védőeszközöket csak szabvány szerinti minőségben szabad előállítani és forga­lomba hozni. Nem szabványosított, illetve importból be­szerzett védőeszközöket a SZOT Munkavédelmi Tudomá­nyos Kutató Intézet jóváhagyásával szabad csak gyártani, illetve forgalomba hozni, ezek követelményeit a minősítés­re kijelölt intézetek határozzák meg. A minisztereknek — a szakszervezetek és a szövetkezetek érdekképviseleti szer­veivel együttműködve — intézkedniük kell, hogy ágazatuk­ban megfelelő mennyiségben és minőségben gyártsanak vé­dőeszközöket. Az Országos Anyag- és Árhivatal a kiemelt életvédelmi eszközök szállítási kötelezettségét biztosítja. A minisztereknek arról is gondoskodniok kell, hogy a válla­latok időben megrendeljék és beszerezzék a szükséges vé­dőeszközöket és ellenőrizzék azok használatát. A Miniszter- tanács felkérte a SZOT-ot, hogy segítse, koordinálja és el­lenőrizze az említett feladatok végrehajtását. Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna! Országos vetélkedő a XL VIT jegyében Köszöntünk VIT, köszön­tünk Havanna! — e címmel hívja vetélkedésre a vállalko­zó kedvű fiatalokat a KISZ Központi Bizottsága, a SZOT, a HiNlF Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, a Honvédelmi, a Kulturális, az Oktatási Minisztérium, és a Magyar Televízió. A vetélke­dő célja, hogy minél több fia­tal számára nyújtson részvé­teli tehetőséget a VIT hazai előkészületeiben, megismer­tetve a VIT-mozgalom eszmé- i't, jelentőségét. A versenyben részt vehet minden magyar fiatal, aifci je­lentkezését a .kiadott nevezési lapon 1978. január 31-ig a já­rási, városi, kerületi KISZ- .bi.zottságokhoz eljuttatja. A vetélkedőre a maii Magyaror­szág, a nemzetközi helyzet időszerű kérdései, a nemzet­közi ifjúsági és diákmozga­lom, >a világifjúsági találko­zóik története, Kuba élete, az egyetemes kultúra és- a sport témakörökben kell felkészül­ni. A fiatalok nemcsak szelle­mi, .hanem gyakorlati és ügyességi feladatokat is telje­sítenek. (A döntő mérkőzések a 'televízió nézőinek nyilvá­nossága előtt zajlanak te. A vetélkedőben ötfős csa­patok indulnak. Kiválasztá- súkra háziversenyeken .nyílik lehetőség. A további erőpró­bákon változatlan összetétel­ben szerepelnek. Csapatot bármely tartós közösség .házi­versenyek nélkül is indíthat. A rendező szervek számíta­nak az 'ifjúsági és szocialista brigádoki, a-z iskolai .osztályok, az ifjúsági klubok, a fegyve­res testületek közösségeinek nevezései re. A verseny zők a jelentkezés határidejéig ala­posan felkészülhetnek a KISZ-.bizottságokon, megtalál­ható útmutató irodalomjegy­zéke alapján, valamint az .if­júsági sajtóban, különösen a Világ Ifjúságában, rendszere­sen megjelenő VIT-témájú cikkekből A televíziós elő­döntőkbe, illetve döntőbe ju­tók értékes ajándékokat nyer­hetnek — (többek között kis könyvtárakat, sportfelszere­lést, színes televíziót, külföldi utazást A legjobbak az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében társasutazáson vesznék részt, s eljuthatnak a XI. Világiíjiúsági és. Diáktalál­kozó helyszínére is. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents