Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 262. szám 1977. november 6., vasárnap Ünnepünk, a Nagy Október... írta: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára „TÍZ NAP, amely megrengette a vilá­got” — e címet adta művének a szemtanú, az amerikai John Reed, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom krónikása, könyvéhez Lenin írt elő­szót és ebben bizonyította: hiteles, igaz. Most, 60 esztendő múltán, emlé­kezünk az emberiség történelmének e sorsdöntő eseményére, amelyről ma már bizton tudjuk, hogy nemcsak megrengette, de alapvetően megvál­toztatta, újjá is szülte a világot. Szer­te az öreg Földön, az egész haladó vi­lágon, a csillagokig jutott emberiség a sajátjaként ünnepli a Szovjetunió né­peivel együtt a lenini vörös fényű haj­nalt, a diadalmas Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat. E felejthetetlen győzelem olyan társadalom előtt nyi­totta meg az utat, amely megszünteti az ember mindenfajta kizsákmányolá­sát és elnyomását, ahol a teremtő, alkotó ember a maga javára fordíthatja munkájának minden gyümölcsét, és szabadon bontakoztathatja ki a személyiségének sok­oldalú képességeit. Az emberiség előtt új távlatokat tár a jólét, a szabadság, a társadalmi egyenlőség, a kultúra soha nem látott magaslatai felé. A Szovjetunió testvéri szövetségben összeforrott né­pei történelmileg viszonylag rövid idő alatt sikeresen felépítették a szocialista társadalmi rendszert, és bizto­san haladnak a kommunizmus építésének útján. A szo­cializmus országa gazdaságilag, politikailag, katonailag hatalmas erővé vált. A világ népei mélységes tisztelettel tekintenek a hős szovjet népre; útjuk és küzdelmük magával ragadó pél­da; a Szovjetunióban látják erkölcsi-politikai támaszu­kat, reményeik megvalósulásának, harcuk megvívásának győzelmes ígéretét, legfontosabb feltételét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának küszöbén került elfogadásra a Szovjetunió új alkotmánya. Ez az időbeli egybeesés nem véletlen. Pél­dázza, hogy valóra válnak az Október által meghirdetett eszmék, a lenini útmutatások. Az új alkotmány a szov­jet nép kezében hatékony fegyver Október lenini esz­méinek megvalósításában, a kommunizmus sikeres épí­tésében. * A Szovjetuniónak döntő és soha el nem évülő érde­me van a fasizmus katonai megsemmisítésében, abban, hogy az emberiség megmenekült a világ leigázására tö­rő barna pestistől. A szovjet nép fiai és lányai, a hősök nemzedéke nem hiába áldozta vérét és életét. Nekik kö­szönhető, hogy az ember szabadságvágya jutott diadal­ra, győzött az igazi demokrácia, a haladás eszméje, és e történelmi diadal eredményeként egész sor ország sza­kadt ki a kapitalizmus világrendszeréből, megvalósítot­ták a népi demokratikus forradalmat, a szocializmus út­jára léptek. Ma már a szocializmus világrendszerré és egyben korunk meghatározó erejévé vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal egy idő­ben a kapitalizmus megszűnt az egész világot átfogó, egységes világrendszert alkotni. Kezdetét vette általá­nos .válsága, amely társadalmi életének minden terüle­tére kiterjedt. A szocializmus valósága és eredményei új és kedvező feltételeket teremtettek a kapitalista orszá­gok munkásosztályának harcához is. * A magyar munkásosztály joggal büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásait, ta­nulságait megértve elsőként követte a történelmi példát, és 1919-ben kivívta a Tanácsköztársaságot. Hazánk mun­kásosztályát és parasztságát már az első perctől kezdve a szolidaritás eltéphetetlen szálai fűzték a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomhoz. Ezt bizonyítja annak a több mint százezer magyar internacionalistának hősi példája, akik a szovjethatalom védelmére fogtak fegy­vert a polgárháború éveiben. A MAGYAR nép soha nem felejti el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vörös csillagos katonái hozták el számára 1945 tavaszán a szabadságot, és tör­ténelmünk gyökeresen új fejezetét nyitották meg ezzel. Mindig kegyelettel emlékezünk a szabadságunkért életü­ket áldozó hősökre, akik azért ontották vérüket, hogy mi emberhez méltóan élhessünk. Jól tudjuk, hogy 1945. április 4-e, a népi' demokra­tikus forradalom, nem győzhetett volna 1917 októbere nélkül. Ezért méltán nagy ünnepe november 7-e a ma­gyar népnek is. A történelmi múlton, az eszmei-politi­kai közösségen túl összeköt bennünket a kölcsönös ér­dekeltség országaink szocialista építőmunkájának sike­reiben, közös felelősségünk a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyének győzelméért. Felismerik ezt azonban az ellenfeleink: is, ezért követnek el mindent, hogy éket verjenek közénk. Meddő próbálkozás, mert soha nem felejtjük a történelmi ta­nulságot, amelyet Kádár János elvtárs így összegezett: „Szovjetéilenes kommu­nizmus nem volt, nincs, és nem is desz soha!...” Egész eddigi sorsunk és pusz­ta létünk is arra unt, hogy mint a sze­münk fényére, úgy .vigyázzunk a Szov­jetunióhoz fűződő testvéri kapcsolata­inkra, óvjuk együttműködésiünk zavar­talanságát, munkálkodjunk szüntelen gazdagításán, továbbfejlesztésén. Együtt­működésünk ma már a társadalmi élet minden területére kiterjed, és egyaránt érezteti jótékony hatását népgazdasá­gunk fejlődésében, politikai viszonyaink erősítésében, a kultúra széles .körű ter­jedésében is. Egy világhatalom és egy kis ország viszonylatában ilyen egyen­jogú, a kölcsönös érdekeket szem előtt tartó kapcsolatra még soha nem volt példa az országok és az államok .tör­ténetében. * iA Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocia­lista építés gyakorlata a Szovjetunióban, és a többi test­véri szocialista országban, egyaránt bizonyítja a marxiz­mus—leninizmus általános érvényét, amely maga is gazda­godott és továbbfejlődött a forradalmi gyakorlat tapaszta­latainak elméleti általánosításával. EDDIGI UTUNK tanulságai arról győztek meg min­ket: nemzeti létérdekünk ezekből a tapasztalatokból okul­ni, a hazai sajátos körülményeknek megfelelően, alkalmaz­ni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom arra tanít min­ket: semmi sem drágább nekünk, mint a dolgozó nép ha­talmának szüntelen erősítése és védelme. Történelmi kül­detésünk, hogy óvjuk és minden nap tovább szilárdítsuk a munkás-paraszt szövetséget, amely e hatalom politikai alapja. Ugyanígy kötelességünk küzdeni a szélesebb érte­lemben vett szövetségi politikánk sikeréért, a szocialista népi-nemzeti egységünkért. Nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy szakadatlanul erősítsük a imunk- kásosztály pártjának politikai vezető szerepét a társadalmi folyamatok irányításában, a szocialista államiság és a szo­cialista demokratizmus fejlesztése közepette. E .törekvé­sünk sikere egyben minden további előrehaladásunk kul­csa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta egész korszak azonban arra is megtanított minket, hogy külön­leges figyelmet fordítsunk a gazdasági kérdésekre, a ter­melőerők szüntelen fejlesztésére. .Ezekkel összhangban kö­telességünk fejleszteni a szocialista termelési viszonyokat, és így emelni a nép jólétét. Soha nem téveszthetjük szem elől: a szocializmus eszméje az emberért született, a való­ság sem szolgálhat senkit és semmi. mást. A szocialista forradalom gyökeresen átalakítja a tár­sadalmi viszonyokat. Ezért is szerves része a kulturális forradalom, a következetes osztályharc végigvitele az ideo­lógia területén is. Most, amikor a két világrendszer harcá­ban rendkívül megnövékedett az ideológia szerepe, de elő­térbe került mint a .belső fejlődés szükséglete Is, .különö­sen nagy jelentőséget tulajdonítunk az elmúlt hat évtized minden ilyen jellegű tapasztalatának. * Lenin 1920-ban azt írta, hogy az orosz példa minden országnak .mutat egyet-imást, méghozzá igen lényegest. A ■történelem ezt az előrelátást már sokoldalúan bebizonyí­totta. Természetesen nem mechanikus másolás igényéről van szó; ettől elsősorban Lenin óvott mindenkit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom .méltó ünnep­lése egyet jelent tanulságainak alkotó szellemű hasznosítá­sával. Október szelleme, a lenini eszmék jegyében mun­kálkodunk pártunk irányvonalának valóra váltásán, a fej­lett szocialista társadalom félépítésén. Ez a mi dolgunk, és elvégezzük becsülettel. De most, az ünnep alkalmából .mun­kánkban egy pillanatra megpihenve tekintetünk a szovjet ember félé fordul. Arra az emberre nézünk mélységes tisztelettel és a testvér szeretetével, akiről így szólt L. I. Brezsnyev, az SZKiP XXiV. kongresszusán: „...És vége­zetül, az utóbbi hatvan év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabadságot a legnehezebb .harcokban is meg tudta védeni. Az az em­ber, aki építette a jövőt, nem kímélve erejét, és nem saj­nálva semmilyen áldozatot, .aki, miközben kiállt minden megpróbáltatást, maga is teljesen megújult, egyesítette ma­gában az eszmei meggyőződést, és. a hatalmas életenergiát, a kultúrát, a tudást és azt a képességet, hogy mindezeket hasznosítsa. Az az ember, aki forrón szereti hazáját, egy­szersmind következetes internacionalista volt és'marad...” ÜNNEPÜNKÖN a lenini Nagy Október 60. évfordulóján szívünk minden melegével köszöntjük valamennyiünk ál­mának, a .kommunizmusnalk diadalmas építőjét, a szov­jet embert! Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom! A mai gyerekek fantáziáját is megmozgatják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvan évvel ezelőtt lezajlott eseményei. A megye iskoláiban raj­zokon, festményeken örökítették meg a gyerekek azt, ahogyan ők látják a világot megrengető esemé­nyeket és az abból következő folytatást. E rajzok­ból közlünk válogatást lapunk 4. oldalán. A címkép Illés Anna VIII. osztályos faddi tanuló munkája. Mai számunkból ÍGY LÁTTAM A SZOVJETUNIÓT (5. old.) ÉLETREVALÓSÁG (5. old.) A HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) A HILD-EMLÉKÉREM KITÜNTETETTJEI (7. old.) ÖNÉRZETESEK (7. old.) HAT ÉVTIZED ALATT — FAEKÉTÖL A CSILLAGOKIG (8—9. old.) BABITS ÉS AZ OKTÓBERI FORRADALOM (10. old.) AZ ÁLOM (10. old.) A FORRADALOM PLAKÁTJAI (11. old.) A ZENÉLÉS NAGY ISKOLÁJA (11. old.) A TÁVKÖZLÉSI MESTERSÉGES HOLDAK JÖVÖJE KÖLTÖZIK A TEMPLOM (12. old.) VERSENYZŐBŐL- KIVÁLÓ SPORTVEZETŐ (13. old.) NYOLC SPORTÁGBAN ÖTSZÁZAN INDULTAK (13. old.) SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA (15. old.) I

Next

/
Thumbnails
Contents