Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-29 / 280. szám
1917. november 29 Veszélyes cikkely 'Hétfő esti kommentárunk. Sokasodnak bizonyos baljós jelek Ázsia egyik különlegesen fontos térségében. Ha a „tizenkettedik órában” Tokióban nem diadalmaskodik végül is a reálpolitika, a józanság szelleme, könnyen megeshet, hogy arrafelé nemcsak meteorológiai, hanem politikai értelemben is hűvösebb szelek fújdogál- nak majd — mindenekelőtt a japán—szovjet kapcsolatokat illetően. A legutóbbi aggasztó jel az új japán külügyminiszter kinevezése. Fukuda Takeo miniszterelnök nem győzi hangsúlyozni: Japán súlyos gazdasági problémái (a jen felértékelődése és a rendhagyóan nagy fizetési-kereskedelmi mérleg- többet), valamint belpolitikai sakkhúzások jegyében alakította át kabinetjét. Természetesen ebben az állításban is megvannak az igazság elemei, de az új külügyminiszter személye világszerte figyelmet keltett. Szonoda Szunao ugyanis azok közé tartozik, akik hosz- szabb ideje szorgalmazzák a japán—kínai barátsági szerződés megkötését, a Peking által követelt formában, a várható súlyos következményekre való tekintet nélkül. Milyen kínai követelésről és milyen várható következményekről van szó? önmagában természetesen nem lenne baj, ha két ország — bármilyen két ország — barátsági szerződést ír alá. Kína azonban immár három esztendeje ragaszkodik ahhoz, hogy a megkötendő szerződésben legyen benne a hírhedt „hegemónia-cikkely”. A Peking által előterjesztett szöveg úgy hangzik, hogy a két ország „közösen lép fel egy harmadik ország hegemonisztikus törekvései ellen”. Pekingben sosem csináltak titkot abból, hogy ez a „harmadik ország” a Szovjetunió. Természetesen nem arról van szó, mintha ez a cikkely bármilyen létező, való»- „hegemonisztikus törekvést” akarna „kivédeni” — arról azonban igen, hogy Peking ezen a módon ■is szeretné látványosan rákényszeríteni Japánra a maga szovjetellenes, farizeus frázisait. Ilyen körülmények között érthető, ha a Pravda nyomatékos hangú cikkben figyelmezteti Tokiót: ha igent mond a pekingi ultimátumra, számolnia kell bizonyos elkerülhetetlen következményekkel, beleértve Gromiko tokiói utazásának esetleges felülvizsgálatát. Japánnak óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szovjetunióval folytatódjék a jó viszony kiépítése. Ezt kockáztatni a „hegemónia-cikkely”'elfogadásáért — kimeríti a politikai hazárdjáték fogalmát. HARMAT ENDRE Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, az államtanács elnökségi tagja Giulio Andreotti olasz miniszterelnök meghívására hétfőn délelőtt az olasz fővárosba érkezett. Giereket az előzetes program szerint fogadja Leone köztársasági elnök, csütörtökön pedig Vf. Pál pápa. A LEMP KB első titkára találkozik Enrico Berlinguerrel, az Olasz KP főtitkárával is. Kétszázezren vannak jelenleg munka nélkül Hollandiában, ami az összes dolgozó lakosság 5 százalékát jelenti. Ez a fiatalember vasárnap „munkát keresek” felirattal sétált Amsterdam belvárosában. (Képtávírónkon érkezett.) Átadtak Szadat meghívóit Tripoli etlentanácskozást javasol Butrosz Ghali, ügyvivő egyiptomi külügyminiszter vasárnap este fogadta az Egyesült Államok, a Szovjetunió. Szíria és Jordánia kairói nagykövetét, valamint a libanoni ügyvivőt, és átnyújtotta nekik a meghívót a Szadat által szombaton bejelentett genfi értekezletet előkészítő tanácskozásra. Hírek szerint a meghívást Egyiptom ENSZ-nagykövete Waldheim főtitkárhoz is eljuttatta. Ellentmondóak a hírek arról, milyen formában és hogyan kapták meg a meghívást a palesztinok. Arról sincs hír, hogy Egyiptom milyen diplomáciai csatornákon vette fel a kapcsolatot az értekezleten való részvétel ügyében Izraellel. A hivatalos meghívások át.nyújtásával csaknem egyidejűleg a damaszkuszi rádió ismertette a kormány hivatalos nyilatkozatát a kairói tanácskozásról. A szíriai kormány határozottan visszautasítja a részvételt a genfi értekezletet előkészítő kairói tanácskozáson. A meghívással Szadat — hangoztatja a szíriai kormány — csupán ki akarja teljesíteni az arab ügy elleni összeesküvését, és folytatja az arab országok sorainak megbontását. Vasárnap késő este a líbiai hírügynökség nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, hogy december elsejére tanácskozásra hívta ösz- sze Tripoliba az arab vezetőket. A nyilatkozat utal arra is, hogy amennyiben nem sikerül teljes csúcstalálkozót tartani, abban az esetben csak azok az országok vesznek majd részt a tanácskozáson, amelyek „közösen viselik a palesztinai ellenállás támogatásának felelősségét”. A résztvevők „a röviddel ezelőtt bekövetkezett sajnálatos eseményeket” fogják megvitatni. Sürgető szükség van legalábbis az arab külügyminiszterek tanácskozására, feltéve természetesen, hogy e külügyminiszterek határozathozatali felhatalmazással rendelkeznek — közli a nyilatkozat. . Anvar Szadat egyiptomi elnök vasárnap elismerte: adott esetben egyedül is hajlandó Izraellel tárgyalni, mind Kairóban, mirfd Géniben. Szadat, aki a CBS televíziónak nyilatkozott, kijelentette, hogy tárgyalásainak eredményét a Kairóban ösz- szehívandó arab csúcsértekezlet elé terjeszti majd. Szadat, aki izmailiai nyaralójában nyilatkozott az amerikai tv-társaságnak, többször ingerült hangnemben utasította vissza a kérdezői által is képviselt logikus következtetést, amely szerint egyiptomi—izraeli külön alku érlelődik, mert Szíria, a PFSZ és a kérdésben érintett más országok már Szadat jeruzsálemi útját is elítélték, és most Kairóba sem mennek el. Az amerikai lapok vasárnapi közel-keleti jelentésükben valószínűnek tartják, hogy a Szadat-meghívásra az izraeli kormány Mose Dajant küldi majd Kairóba. Mose Dajan, izraeli külügyminiszter egyébként négynapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. Elutazása előtt tett repülőtéri nyilatkozatában Dajan ismét leszögezte, hogy Izrael nem hajlandó tárgyalni a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel még akkor sem, ha a PFSZ kész lenne elküldeni képviselőit Kairóba a Szadat egyiptomi elnök által javasolt előkészítő tanácskozásra. Nyilatkozatában Dajan kijelentette: Izrael eddigi politikájához híven továbbra is elutasítja egy palesztinai állam létrehozását, csakúgy, mint az 1967-ben megszállt arab területekről való teljes visszavonulást. Ez azonban — mondotta —, nem előfeltétele esetleges kairói látogatásának. * Menahem Begin izraeli kormányfő a knesszet ülésén közölte, hogy Izrael hajlandó részt venni a Kairó által tervezett konferencián, s kéttagú delegációt küld az értekezletre. Az izraeli küldöttséget Eliahu Ben Eliszár, a miniszterelnöki hivatal főigazgatója vezeti. GYORSLISTA az 1977. november 28-án megtartott lottó-jutalomsorsolásról, amelyen a 46. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Zsiguli személygépkocsira utalvány, b Trabant személygépkocsira utalvány, c 15 000 Ft-os otthon-lakberendezési utalvány, d 20 000 Ft-os zenesarokutalvány, e 50 000 Ft-os ötletutalv., f színes tv, g 10 000 Ft-os vásárlási u., h 9000 Ft-os ki mit választ utalvány, i 7000 Ft-os „tetőtől talpig” utalvány, j 5000 Ft-os vásárlási ut., k 4000 Ft-o^ konyhafelszerelési utalvány, 1 10 000 Ft-os értékhatárig televízió vásárolható, m 9100 Ft. értékhatárig televízió vásárolható, n 7500 Ft. értékhatárig hűtőgép vásárolható, o 6000 Ft. értékhatárig hűtőgép vásárolható, p 6000 Ft. értékhatárig háztartási félsz, vásárolható, r 3000 Ft-os textilutalv., s 3000 Ft. értékhatárig asztali rádió vásárolható, t 2700 Ft. értékhatárig táskarádió vásárolható. A nyertes szelvényeket 1977. december 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista követlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Alább a Pécs körzetében vásárolt nyertes szelvények számát közöljük. 6 205 160 c 6 207 855 j 6 224 930 j 6 239 558 j 6 250 968 r 6 252 981 m 6 255 350 k 6 272 773 r 6 273 077 g 6 274 056 j 6 298 738 i 6 301 219 h 6 306 690 j 6 309 879 i 6 314 451 h 6 325 781 k 6 338 949 h 6 340 529 g 6 343 510 0 6 345 669 r 6 347 504 P 6 362 190 i 6 368 717 k 6 377 201 i 6 380 433 0 6 385 328 1 6 394 022 1 6 397 550 g 6 411 799 g 6 434 247 h 6 455 663 r 6 459 881 g 6 461 772 i 6 486 838 k 6 488 070 o 6 516 954 k 6 523 615 r 6 544 689 P 6 581 939 n 6 587 402 3 6 622 164 3 6 656 203 f 6 658 876 f 6 682 347 s 6 694 133 j 6 696 098 f 6 713 329 j 6 716 811 s 6 717 985 k 6 732 451 k 6 756 061 j 6 756 598 g 6 779 099 j 6 781 269 j 6 793 796 h 6 794 056 h 6 594 318 0 6 664 892 r 6 798 803 P 6 822 618 h 6 628 207 h 6 828 700 c 6 856 934 f 6 860 260 3 6 873 759 h 6 786 995 i 6 889 732 i 6 904 849 k 6 907 244 h 6 957 778 j 6 961 474 i 6 997 027 3 6 998 537 ; i 44 439 409 s 44 682 305 i 55 415 598 h 55 424 319 k 55 436 193 3 55 665 749 j 55 674 419 3 55 680 365 k 55 687 451 3 55 689 464 P 55 691 465 3 55 695 533 k 55 700 928 k 61 000 741 P 61 020 756 1 61 020 815 0 61 025 125 h 61 029 869 j 61 033 608 3 61 036 277 h 61 037 053 3 61 042 808 j 61 069 111 e 61 077 949 e 61 104 203 e 61 118 109 h 61 123 330 j 61 128 344 r 61 135 649 3 61 136 947 g 61 141 087 f 61 153 829 i 61 175 599 s 61 177 755 i 61 179 574 0 61 186 132 h 61 187 070 g 61 191 203 0 61 201 376 g 61 213 025 g 61 225 075 3 61 238 517 t 61 239 507 g 61 264 866 h 61 265 342 e 61 266 437 1 61 275 486 k 61 283 562 P 61 308 057 3 61 326 472 3 61 332 831 i 61 368 487 h 61 381 165 r 61 384 298 1 61 394 340 h 61 405 337 h 61 422 132 3 61 466 695 m 61 490 446 g 61 499 678 e Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, iBelgrád A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük és őszinte jókívánságainkat fejezzük ki önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének és Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepük alkalmából. Elismeréssel tekintünk azokra a nagy eredményekre, amelyeket Jugoszlávia munkásosztálya, dolgozó népe, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és az ön vezetésével elért hazája anyagi erejének gyarapításában, a szocialista építőmunkában. Üdvözöljük a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság erőfeszítéseit a nemzetközi enyhülésért, az európai biztonságért, a békéért és az egyetemes társadalmi haladásért, őszinte megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink és kormányaink kiterjedt kapcsolatai, személyes találkozóink önnel, hozzájárultak szüntelenül fejlődő együttműködésünk további elmélyítéséhez, népeink jószomszédi barátságának erősödéséhez mind országaink, mind közös ügyünk, a szocializmus javára. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívánunk önnek és a baráti Jugoszlávia népeinek hazájuk további felvirágoztatásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ■első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. * Lázár György, a Minisztertanács elnöke Veszelin D.jura- novicsnak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Kiró Gligorovnak, a nemzet- gyűlés elnökének fejezte ki jókívánságait. (MTI) November 29. kiemelkedő jelentőségű dátum Jugoszlávia történetében. 1943-ban ezen a napon a Népfelszabadító Antifasiszta Tanács nagy fontosságú döntésekről tárgyalt. A festői szépségű boszniai kisvárosban, Jajce- ban ak új Jugoszlávia alapjait lefektetve mondták ki, hogy „Jugoszláviát demokratikus, föderatív alapon, az egyenjogú népek államközösségként kell berendezni”. Két esztendővel később, Jugoszlávia teljes felszabadulása után az alkotmányo- zó nemzetgyűlés a jajcei törvény szelleméhez híven cselekedett, amikor kikiáltotta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot. Ma, amikor nemzeti ünnepükön, a köztársaság napja alkalmából köszöntjük a testvéri Jugoszlávia népeit és nemzetiségeit, azokat a nagyszerű eredményeket is méltatjuk, amelyeket az eltelt több mint három évtized során a szocializmus építésében, az ország gazdasági, kulturális és tudományos életének fejlesztésében elértek. A magyar—jugoszláv jószomszédi kapcsolatok minden területen eredményesen fejlődnek. A kölcsönös árucsere-forgalom az elmúlt ötéves tervidőszakban elérte a 800 millió dollárt, a mostaniban pedig — az előzetes becslések szerint — már a másfél milliárd dollárt is meg fogja haladni. A két ország vezetőinek rendszeres találkozói is a gyorsan . fejlődő együttműködést tanúsítják. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára legutóbb szeptember utolsó harmadában járt a szomszédos baráti országban és gyümölcsöző megbeszéléseket folytatott Joszip Broz Tito államfővel, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökével. A találkozón mindketten megerősítették a két párt és a két nép sokoldalú együttműködésének fejlesztésére irányuló törekvésüket. K. M. Az Elnöki Tanács távirata Albánia nemzeti ünnepe alkalmából Az Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése elnökségének Tirana Az Albán Szocialista Népköztársaság felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek és az albán népnek. Nagy nemzeti ünnepükön a magyar dolgozók nevében sok sikert és eredményeket kívánunk valamennyi albán dolgozónak hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus építésében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Immár több mint három évtizede, 1944. november 29- én győzelemmel ért véget az a hat évig tartó, súlyos véráldozattal járó partizánháború, amelyet Albánia népe az olasz és a német fasiszta megszállók ellen vívott. Az ország népének hősies küzdelme nem utolsó sorban azért is járhatott sikerrel, mert a második világháború fő frontján a szovjet hadsereg halálos csapást mért a hitleri hadigépezetre. A nehéz időkben kialakult fegyverbarátság, a béke és az ország újjáépítésének éveiben új típusú kapcsolattá alakult, amelynek köszönhetően Albánia a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével rohamos fejlődésnek indult. Uj gyárak és erőművek nőttek ki a földből, a feudális viszonyokat felszámolva megvetették a modern nagyüzemi mezőgazdaság alapjait. E nagy jelentőségű társadalmi átalakulásban és a gazdaság szocialista fejlődésében is törés következett be akkor, amikor — 1962- ben — az ország párt- és állami vezetői szakítottak a nemzetközi munkásmozgalom általános irányvonalával, nem vettek többé részt a KGST munkájában, majd bejelentették kilépésüket a Varsói Szerződésből is. Az elszigetelődés a szocialista országoktól, az önerőre támaszkodás politikája károkat okozott Albániának, ártott a szocializmus ügyének és a világ haladó erőinek. Ezt vette tekintetbe a Szovjetunió, amikor a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását és a két ország viszonyának megjavítását szorgalmazta több esetben is — mind ez ideig eredménytelenül. Hazánk álláspontja — amelyben többször is kifejezésre juttatta készségét az államközi kapcsolatok normalizálására — nem változott. Ma is azt kívánjuk, hogy a barátság és az együttműködés érvényesüljön országaink kapcsolatában, mert ez felel meg a két nép, az egész haladó emberiség érdekeinek. (KS) ..Munkát keresek”
