Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
1977. november 27. 'képújság 5 Ruházati termékeink a világpiacon A textil- és ruházati kü'l kereskedelem tavalyi és idei tapasztalatai alapján már pontosabb adatokkal rendelkezünk a tervidőszak, hátralévő részének megítéléséhez. Hogyan látják most a lehetőségeket, a gondokat a HUiNGA- ROT.EX-,n,él — erről beszélgettünk a külkereskedelmi vállalat veZérigazgaitójávial, Szabó JóZsefnével. — Kezdjük talán azzal, milyen körülmények között dolgozik a vállalat exportpiacain? — A szocialista piacokon kiviteliünkben — a tervhez képest — nincs változás, hiszen a mennyiséget és a fő árucsoportokat is ötéves államközi szerződések rögzítik. A különböző árucsoportokban azonban sajátos átrendeződés tapasztal ható. A szocialista országokból érkező megrendelőink évről évre magasabb igényekkel lépnek fel'. A minőséggel kapcsolatos kívánalmak ma még elsősorban az áruk tartósságára, i műszaki adatokkal kifejezhető tulajdonságaira vonatkoznak, ám akárcsak nálunk, a KGST-országokban is nőnek a szebb, divatosabb termékek iránti igények. — És mi a helyzet a tőkés piacokon? — Tavaly az év elején kedvező konjunktúra bontakozott ki. Néhány hónap után azonban kiderült, hogy a fellendülés átmeneti jellegű volt Emellett a fejlődő országok textilitermelésének növekedése és általános piaci terjeszkedése folytán a fejlett tőkés országokat olcsó tömegáruval árasztják el. Ráadásul a tőkés országok textil- és ruházati üzemei saját versenyképességűik javítására is_ importálnak olcsó árut, míg maguk főiként a magasabb minőségű igényeket kielégítő diivátosalbb termékek gyártására rendezkednek be. A t extit-vil ágker esked el em - ben tehát a piaci kereslet széthúzódásámak lehetünk tanúi. — Hol helyezkednek el ebben az összképben a magyar áruk? — A magyar textil- és ruházati ipar termelését minőség és választék tekintetében a két kategória — az olcsó tömegáru és az igényes, divatos termék — egyikébe sem sorol haltjulk. Ez mutatja, hogy exportunk áreizintje a távol-keleti tömegárut szállítóik árai felett van. Gondot okoz vlSzont, hogy a divatot nem tudjuk elég gyorsan követni, edért a kevésbé diva térzékeny, úgynevezett klasszikus árukat1 exportáljuk. A tömegáru és a kiasz- sziikus termék értékkülönbségét azonban a piac a ráfordítási költségeknél kisebb mértékben honorálja. Eladott termékeink árát erősen mérsékelik az idehaza is tapasztalható szállítási késedelmek, a szerződési fegyelem lazaságai... Mindehhez még hozzá kéll venni azt, hogy a beruházások, s ennek nyomán a termelés bővítése a vártnál és a szükségesnél lassúbb ütemben valósul meg, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy az V. ötéves tervidőszak végére egyszerre nő meg az ipar álltai kínált árualap méninyisége. — Mindebből sejthető, sok nehézséggel küszködik a textil- és ruházati külkereskedelem az idén is. — Az edldlilgi tapasztalatok szerint a szállítások ütemes- sége-javult, de e területen még mindig sóik a tennivaló. A vállalatok elmaradtak az első féléviben az időarányos tervfeljesítéstől, ami elsősorban termelési és mumkaerő- gondjaiilkra vezethető vissza. Annak ellenére így van ez, hogy exportmegrendelésekkel nem álltak rosszul, hiszen aiz idei szocialista kivitel 90 százalékét az elmúlt év végéig lekötöttük és a tőkés üzletkötések is nagyjában -égés zé- ban leterhelték a vállalatok termelőkapacitását. Az első hat hónap exportjának alakulása mind a szocialista, mind a tőkés piacon a tavalyinál kedvezőbb. A rubel- és a dolllárelszámolásiú exportterv egyaránt dinamikus növekedést ír elő, az első félévben az export értéke a szocialista piacokra 25, a tőkés piacokra pedig 14 százalékkal magasabb az elmúlt év hasonló időszakáénál. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy dollár- elszámolású exportunkban a 14 százalékos növekedés a kívántnál kevesebb, a népgazdaság a textil- és ruházati ipartól 1977-re ennél nagyobb mértékű exportnövekedést vár. Az exporfMadatok teljesítése érdekében a szállítások meggyorsítására', és minidfenekélőtt a kívánaitos eredményekkel kecsegtető exportárualapok megtermeléséire van szükség. A tisztánlátást és a tartalékok feltárását hátrányosan befolyásolja azonban, hogy több vállalat most bevezeti olyan termék gyártását, amely réigebbén nem tartozott profiljába; nem törődve azzal, hogy az áru piaci értékesítésé elő vlain-e készítve vagy nincs. .Mindémiélletrt gondljiaintk fő oík.a mégsem abban kereshető, hogy kevés exportárualap ált ren delkezésünk ne, s nem is az imént vázolt bizonytalan tőkés piaci helyzet miatt fő a fejünk. A legnagyobb baj, hogy kedvezőtlen az exportunk szerkezete. A struk- túrájlalvítáigban 1976-ban ugyan előreléptünk, egy-egy árucsoporton, árufajtán belül azonban a gyártmányszerkezet még mindig nem megfelelő. Két nagy árucsoport — a pamutszövet és a ruházati konfekció — jellegzetes példákkal szolgál arra, hogy a közepes minőségű áruössze- •‘tétel, továbbá a termelői alkalma z!k o dáké pes ség h i á n ya akadályozza a gazdaságos exportot. KonfékciórUhajgyártiá- si kapacitásunk egy része például kabátokra, felöltőkre, k laissizilk us férfiöltönyökre korlátozódik. Iigy aztán nem jut elég erő a sport- és sza- baldidő-ruházait, az ingek és egyéb keresett ruházati kon- fékciótenmékek gyártására. — Ebben a helyzetben mi alapozhatja meg az ágazat exportterv-teljesítését? — Az idei program feszí- tettsége, az 1978-as elképzelések megalapozása, sőt á középtávú terv egészének teljesítésié szorosabb együttműködésit igényéi a külkereskedelmi és az ipari vállalatok között. Ennék tartalma túlmegy az elszámolási formákon, lényege az ipari vállalatok ‘közvetlenebb érdekeltsége a gazdaságos export fo- koZásáten. Fák, gepek, emberek Évente huszonötezer Köbméter A KIS TEREPJÁRÓ bukdácsolva kanyarog velünk az erdei utakon. Kereke alatt reccsenve törik szét az éjszakai fagy feszítette jéghártya a tócsák tetején. Keszi Andorral, a hőgyészi erdészet vezetőjével megyünk a favágókhoz. Favágó. Kevés szakma változott ennyit az utolsó tízegynéhány évben, mint az övék. A balta ugyan még kézközeiben van, a papírfa hántolásához, de a fűrészt, amit ketten húztak-vontak hétszámra, felváltotta a benzinmotorral hajtott utód. A sűrűből a kivágott fatörzset még ló is húzza kifelé, de sok izmos paripa munkáját végzi a meredek lejtőn is könnyedén felkapaszkodó csehszlovák csuklós erdei traktor. Hogy a fakitermelés téli munka? Csak volt. Régen, Mikor a döntéshez, aprításhoz sokkal több kéz kellett, s amikor a szántóföldi munkák végeztével télre favágónak álltak be az emberek. Erdei emberek? Ez is régen elavult kifejezés. Az erdő a munkahelyük, ahova ZIL, Robur-busz, vagy GAZ viszi őket. Munka után ugyanúgy élnek, mint bárki más. De délben még nem várja őket terített asztal az üzem éttermében. Tűz mellett, fatörzsre ülve, szalvétából ebédelnek. Bár gyakran nem is egyedül. A szállítók például éppen a közelben dolgozó útépítőkkel találtak közös ebédhelyet. De nemsokára ez is más lesz. Ha elkészül a csib- ráki konyha, úgy tervezik, meleg ebédet visznek az erdőben dolgozóknak is. Persze, van még, amit nem tudnak megoldani. A köny- nyű kis motoros fűrész rázza az ember karját. Csináltak már különféle védőkesztyűt, de nem elég jó. Ezért aztán, hogy a< kéz él ne zsibbadjon, ha a tankból kifogy a benzin, át kell adni a következő tankolásig a társnak a szerszámot. Huszonöt favágó dolgozik most a hőgyészi erdészet öt és fél ezer hektárnyi farengetegében. Évente huszonötezer köbméter fát vágnak ki. Kidöntik a magasra nőtt cser-, bükk-, gyertyán-, hárs-, fenyőtörzseket. Aztán jön az autó, viszi. Mondják, gyakran előfordul, a fából, amin reggel még rigó fütyült, estére deszka lesz. Fotó: Szepesi László Tankonként cserélnek Sok izmos paripa munkáját végzi Erdei emberek? Ha elkészül a osibráki konyha K. Ny. J. Jön az autó és elviszi
