Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

2 Képújság 1977. november 26 Közlemény Helmnl Schmidt lengyelországi látogatásáról Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első tit­kára és a kancellár a tárgyalások jegyzőkönyvének alá­írása után. (Képtávírón érkezett) PANORÁMA KAIRÓ i Az egyiptomi hatóságok ki­utasították az országból az _ Arab Liga gazdasági tanácsá­énak iraki főtitkárát. Az in­tézkedést azzal indokolták, 'hogy a főtitkár „magatartása .sértette Egyiptom biztonsá­gát és tekintélyét”. Politikai f megfigyelők szerint az iraki politikus kiutasítása válasz a Szadat jeruzsálemi útja elle­ni arab és palesztin tiltako­zásra. TEL AVIV A Jeruzsálem Post című lap pénteki száma szerint a legközelebbi egyiptomi—izra­eli találkozó színhelye a Si- nai-félszigetnek az ENSZ „kéksisakosai” ellenőrzése alatt álló terület lenne. A lap úgy tudja, hogy SiiLasvuo tábornok, az ENSZ közel- keleti békefenntartó erőinek főparancsnoka ilyen értelmű tájékoztatást kapott Begin izraeli kormányfőtől csütör­tökön. A lap hozzáfűzi, hogy Siilasvyo napokon belül Kairóba utazik. KANTON Pénteken véget ért Le Duan- nak, a Vietnami Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága főtitkárának a Kínai Nép- köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása. Le Duan és kísérletének tagjai Kanton­ból visszaindultak Vietnam­ba. Barabás János, az MTI tu­dósítója jelenti: Helmut Schmidt nyugatnémet szövet­ségi kancellár pénteken len­gyelországi hivatalos látoga­tásának utolsó napján foly­tatódtak a plenáris tárgyalá­sok a lengyel miniszterta­nács épületében. A megbeszé­léseket a déli órákra befejez­ték, és ünnepélyesen aláírták a közös nyilatkozatot, egy emlékeztetőt a kis- és köze­pes vállalatok gazdasági együttműködésének kiszélesí­téséről, majd kicserélték a két ország kulturális együtt­működéséről készült megál­lapodást, amely ezen aktussal életbe lépett. A kancellár látogatásáról kiadott közlemény hangsú­lyozza, hogy a felek elégedet­tek az értékes tanácskozások őszinte, és kölcsönös megér­tést tükröző légkörével. A nyugatnémet szövetségi. kancellár lengyelországi láto­gatása újabb jelentős haladás a két ország rendezett és jó kapcsolatainak kialakításá­ban. A gyümölcsöző, pozitív tárgyalások megnyitották a két állam és nép kapcsolatai fejlesztésének és elmélyítésé­nek új távlatait. Mindkét fél meggyőződése, hogy együtt­működésük a béke biztosítá­sát szolgálja és fontos eleme az európai enyhülés és együttműködés folyamatá­nak. Helmut Schmidt szövetsé­gi kancellár tárgyalásai és az aláírt dokumentumok kifeje­zik a felek eltökéltségét, hogy folytatják az 1970-ben aláírt szerződés által kijelölt utat. A Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellár­ja hivatalos látogatásra hív­ta meg Edward Giereket, a lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárát, aki a meghívást örömmel elfogadta. Ülést tartott a KISZ MB Kádár János megbeszélése Georges Marchais-val (Folytatás az 1. oldalról.) szocialista brigádtagként vesz részt a különböző mun­kaversenyekben. A nagyköz­ségi KISZ-bizottság, együtt­működve a községi tanács­csal, a helyi népfrontbizott­sággal és az atomerőmű­építkezés KlSZ-bizottságá- val, eredményesen mozgósí­totta a fiatalokat a község parkosításán, az új posta építésén és az iskolák, óvo­dák építésén folyó társadal­mi munkára. A gimnazista fiatalok tanulmányi verse­nyén a gimnázium minden tanulója részt vett. Az Ed­zett ifjúságért tömegsport­mozgalom feltételeit a pak­si KISZ-tagok egyharmad része teljesítette. A szabad­idős tevékenység szervezé­sének koordinálására a nagy­községi KISZ-bizottság köz- művelődési munkabizottság létrehozását tervezi. Végezetül a KISZ Tolna megyei Bizottságának tag­jai tájékoztatót hallgattak meg a jövőre Domboriban rendezendő XIII. országjáró diákok országos találkozójá­nak programtervezetéről és a szervező munkabizottsá­gok tevékenységéről, ezt kö­vetően pedig egyebeket tár­gyaltak. (Folytatás az 1. oldalról) A szívélyes, elvtársi légkör­ben tartott megbeszélések so­rán tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, eszme­cserét folytattak a nemzetkö­zi élet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről, áttekintették a pártközi kapcsolatok alaku­lását és az együttműködés további erősítésének lehetősé­geit. (MTI) Kádár János délután foly­tatta megbeszélését Georges Marchais-val. A megbeszélé­sen részt vett Jean Kanapa, Gyenes András és Berecz Já­nos. Ezt követően Kádár Já­nos Georges Marchais-val folytatott eszmecserét, Gye­nes András pedig Jean Kana- pa-val. Ez utóbbi megbeszé­lésen részt vett Berecz János és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je. (MTI) Magyar pártküldöttség Kolumbiában A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével Latin-Ameriká- ban tartózkodik, pénteken be­fejezte kolumbiai látogatá­sát. A küldöttség kolumbiai tartózkodása során látogatást tett Guillermo Plazas-nál, a szenátus alelnökénél találko­zott a képviselőház külügyi bizottságának alelnökével. Biszku Béla és a meglátoga­tott szenátusi és parlamenti tisztségviselők véleményt cseréltek a Magyar Népköz- társaság és a Kolumbiai Köz­társaság kapcsolatairól, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A küldöttség találkozott a Kolumbiai Dol­gozók Szakszervezeti Szövet­ségének (CSTC) vezetőivel, a kolumbiai vasmunkások szakszervezetének képviselői­vel, aktivistáival. Biszku Béla tájékoztatást adott a helyi sajtó, a rádió és a televízió képviselőinek or­szágunk helyzetéről, népünk életéről, a Magyar Szociális^ ta Munkáspárt tevékenységé­ről. A Venezuelai Kommunista Párt meghívása alapján a küldöttség elutazott útjának következő állomására: Cara- casba, Venezuela fővárosába. (MTI) í Sikeres esztendő Péntek esti hírmagyarázatunk. Sikeres esztendőt zár az NDK 1977-ben. A megállapítás az NSZEP Központi Bizottságának ülésén hangzott el, s a politikai bizottság jelentése jó néhány adattal illusztrálja a megalapozottságát. A számok tükrében világos képet nyerünk arról, mi­ként erősödött a demokratikus német állam gazdasága. Az ipar 100,3 százalékra teljesítette árutermelési tervét, s a különböző iparágak összességében 11,4 milliárd márkával — körülbelül 55 milliárd forinttal — több árut termeltek, mint 1976 azonos időszakában. Rendkívül jelentős mutató, hogy a munka termelékenysége 4,9 százalékkal nőtt, ami a legfejlettebb tőkés államokban is ritkaság számba megy. Érthető büszkeséggel állapíthatta meg a politikai bi­zottság nevében Kurt Hager, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, hogy a lakosság életkörülményei a szilárd gazdasági helyzetben a tervezett­nek megfelelően alakulnak. Ennél a pontnál érdemes egy kissé elidőzni. Napjainkban — úgy is mondhatnók: az el­múlt években — az európai tőkés országokban szinte ál­landósult a válság. A gazdasági visszaesésnek — szaknyel­ven recessziónak — nemcsak a termelés hanyatlása, hanem a bérből és fizetésből élők helyzetének fokozatos romlása is szükségszerű velejárója. Még olyan viszonylag kivételes adottságú ország, mint a Német Szövetségi Köztársaság is egyre súlyosabb munkanélküliséggel küszködik. Olaszország­ban 600—700 ezer fiatal várja, hogy valamilyen álláshoz jusson, mert érettségivel, sokan közülük egyetemi diplomá­val a kezükben képtelenek elhelyezkedni. Hasonlóan ag­gasztó méreteket ölt a munkanélküliség Franciaországban és az Ibériai-félsziget két országban is. Aligha véletlen, hogy az NDK tekintélye nemzetközileg is egyre nő. A fejlett iparral rendelkező szocialista ország­ban stabilak az árak — honfitársaink is tapasztalhatják, akik évről évre nagyobb számban utaznak túristaként a baráti országba —, s arra is marad kellő anyagi alapja az államnak, hogy a párt és a kormány programjának megfe­lelően szüntelenül bővítse a szociális juttatások körét. V 1977 — mint a központi bizottság ülésén is hangsúlyoz­ták — ebből a szempontból is sikeres esztendőnek számít az NDK-ban. GYAPAI DÉNES Dél-Azsia ígéretek és ténwck Vajon mi történik a 800 millió ember lakta ázsiai szubkontinensen? Az esemé­nyekből ítélve jogos a meg­állapítás: a politikai vonal határozottan jobbra tart. A három országban — termé­szetesen a legkülönbözőbb körülmények között — olyan erők fölülkerekedésének le­hetünk tanúi, amelyek előd­jeikhez képest határozottan konzervatívok. Színre lépésü­ket megkönnyítette, hogy a •„•bukottak”, bár megkísérel­tek, nem tudtak megbirkóz­ni az egyes országok hatal­mas társadalmi és gazdasági gondjaival. Az ígéretekből kevés valósult meg, noha ez nemcsak az ő számlájukra -írható. Ami viszont igen: a «szegénység elleni küzdelem -nem egy esetben személyes -hatalmi ambíciókkal páro- firult. (Persze, nem feledhet­niük, a kudarcokban feltétle- -nül közrejátszott, hogy olyan -fejlődő országokról van szó, /amelyek mérhetetlenül ki­szolgáltatottak a tőkés világ- ..gazdaságnak.) negatív program ­-■ Indiában, a márciusi vá­lasztások óta, á rendkívül he- -terogén Dzsanata-párt kor- -'mányoz. Soraiban megtalál- ~ hatjuk az indiai nagytőke prominens képviselőit épp­úgy, mint azokat a progresz- szív erőket, amelyet a reform­tervek valóra váltása miatt szakítottak Indira Gandhi­val és a nemzeti kongresz- szussal. Választási sikerüket alapjában negatív program­juknak köszönhetik. Annak, hogy az előző kormányzat ténykedését, az erőszakos sterilizálást, a hatalmi ön­kény megnyilvánulásait bí­rálták. ígérték viszont a de­mokrácia helyreállítását, és a szegénység leküzdését. Erre fontos emlékeztetni: eddigi ténykedésük csak az ígére­tek tükrében mérhető. Nos, a mérleg egyáltalán nem ked­vező. Az indiai kormánypártban felülkerekedni látszik az az irányzat, amely — mit sem törődve korábbi, szépen hang­zó jelszavaival — le akar számolni politikai ellenfelei­vel, elsősorban Indira Gan­dhival. Eleddig csak igen gyenge vádakat sikerült ösz- szehozni, olyannyira, hogy azokat a fővárosi bíróság el is ejtette. Most a Dzsanata szélsőségesen jobboldali hangadói nagy erővel dol­goznak újabb vádemeléshez elegendő bizonyítékok össze­hordásán. A cél nyilvánva­lóan az, hogy Indira Gan­dhit véglegesen eltávolítsák a politikai küzdőtérről, vagy legalábbis az, hogy az előző kormányzat bírálatának ál­landó napirenden tartásával változatlanul biztosítsák tö­megbefolyásukat. E felé szo­rítja a Dzsanatát a gazdasági helyzet romlása. Az élelmiszerárak ugyanis újra gyorsan emelkednek, az infláció üteme nő, teret kaptak a spekulánsok és fe­ketézők. A szétosztott föl­dekre újra ráteszik a kezüket egykori birtokosaik. A nö­vekvő elégedetlenséget bizo­nyítja a nagy ipari közpon­tokban kibontakozó sztrájk­mozgalom, s az, hogy Indira Gandhi perbe fogásának kí­sérlete ellenkező hatással járt, a volt miniszterelnök tekintélyének növekedéséhez vezetett. Morardzsi Deszai kormánya ugyanakkor kül­politikájában nem enged a szélsőjobboldalnak, s fenn­tartja India jó kopcsolatait a Szovjetunióval. Az együtt­működés lehetőségét bizo­nyítja a Dzsanata-párti mi­niszterelnök látogatása Moszkvában. aammo-m , Az Indiával szomszédos Pakisztánban a júliusban ha­talomra került katonai kor­mányzat nyíltan szembe­fordult Ali Bhutto volt kor­mányfővel. A katonai kor­mányzat feje hosszú ideig pártatlanságról beszélt, ar­ról, hogy a katonák csak a polgárháborút akarták meg­akadályozni. Egyben ígért is: új választásokat októberre. A választásokat azonban el­halasztották, s a katonai ve­zetés ténykedése egyértelmű­en a rendkívül heterogén, de fő vonásaiban konzervatív, jobboldali ellenzéknek ked­vez. A volt miniszterelnököt katonai bíróság elé állítot­ták, s perében akár halálos ítéletet is hozhatnak. % Bhuttónak, aki Ázsia egyik legel lentmond ás os abb politi - kusa, vitathatatlan érdemei vannak: olyan társadalmi és gazdasági reformokat hirde­tett, amelyekre Pakisztán már régen megérett. Tervei azonban kihívást jelentettek a nagy hatalmú földbirtoko­sok és tőkések, a szélsősége­sen fanatikus muzulmán erők ellen. Ezek az erők támadás­ba lendültek és — a jelek­ből ítélve nem véletlenül — valósággal kiprovokálták a hadsereg fellépését. Pakisz­tán néhány világosabbnak tetsző év után újra sötét alagútban botorkál, s egy­hamar, mint a korábbi kato­nai diktatúrák is bizonyítják, aligha találja meg a kiutat. A VILÁG SZEGÉNYHÁZA Lényegében ez jellemzi a szubkontinens harmadik, leg­fiatalabb országát, Bangla­desi is. Vérben született és ettől nem tud szabadulni. A válság kezdete 1975 volt. Ak­kor jobboldali katonatisztek meggyilkolták az államalapí­tó Mudzsibur Rahmant. Né­hány hónapon át a hadsereg különböző irányzatai csatáz­tak, volt olyan időszak is, amikor szinte hétről hétre változott a kép. A jelenlegi katonai vezetés bizonyos sta­bilitást hozott, ám Bangla­des változatlanul a „világ szegényháza”. Évente három­szor aratnak, mégis éhínség pusztít. A lakosság 35 száza­lékának nincs munkája, az egy főre jutó nemzeti jöve­delem évi 80 dollár. Igaz, a jelzők, miként a jelszavak nem sokat jelente­nek a világnak ebben a tér­ségében, csak a tettek szá­mítanak. Ám éppen a tettek alapján nem elhamarkodott az ítélet: Dél-Ázsiában a jobboldal nyert teret. ZALAI ISTVÁN Ai ázsiai szubkontinens (TERRA-térkép — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents