Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

3 z n ■ XXVII. évfolyam, 278. szám ÄRA: 0,80 Ft 1977. november 26., szombat Mai számunkból A MÍTOSZTÓL AZ IDEOLÓGIÁIG (3. old.) ÖREGEK ÉS ÚTTÖRŐK (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MAGYAR—NDK BARÁTI EST KISDOROGON (3. old.) Az ipar „Hátországa” AZ EMBERT a munka tette naggyá — a korszerű ipart pedig a munkamegosztás. A fejlett ipari orszá­gokban azt látjuk — különösen a közepesen vagy a kevésbé fejlett gazdaságokhoz képest —, hogy rend­kívül szerteágazó a gyárak közötti szakosodás és magas színvonalú a nemzetgazdaságon, sőt egy-egy iparágon belül is a kooperáció. A hazai iparban általában az összes nagyobb vál­lalat, amiben csak lehetséges önellátásra törekszik, Nyugat-Európában viszont ennek éppen az ellenkezője a gyakorlat: a vállalatok, amit csak lehet, mástól vesz­nek meg. A készterméket kibocsátó vállalatok tulajdon­képpen csak összeszerelnek, legfeljebb egy-két — fon­tosabb termékük lényegét hordozó — alkatrészt, fő­egységet gyártanak maiguk. Külföldön nem ritka, hogy egyes ágazatokban — különösen a szerszámgépiparban, a vegyiparban, a textiliparban — éppen a legnagyobb gyárak — még saját karbantartó (tmk) részleggel sem rendelkeznek. Már a karbantartást is specializált, korszerűen felsze­relt, önállósult szakmai karbantartó vállalatoktól ren­delik meg. A gyárakban általában nincsenek szerszámkészítő műhelyek sem. Az ipart többnyire ugyancsak az ön­állósult szakmai szerszámkészítő vállalatok látják el egyedi és univerzális szárszámokkal. Továbbá a szállí­tásban a termelő vállalatok nem vesznek részt, nem tartanak fenn sok tízezres teherautóparkot (amit nem is tudnának optimálisan kihasználni): a szállítást is ön­álló, szakosodott cégek vállalják, sokkal olcsóbban, mintha a termelők saját maguknak fuvaroznának. Egyszóval a fejlett ipari országokban közvetlen termelésnek, önálló, korszerű, szakosodott és mozgé­kony „had'táp”-ihálózata alakult ki. Ez persze a század elején még nem volt így, 40—'60 évvel ezelőtt a techni­kai fejlettség a termelékenység és a szervezettség ala­csonyabb szintjén az európai nagyvállalatok többnyire még önellátóak voltak. A fejlődés azonban nem tűrte ezt a „mindent házilag” vállalatszervezési stílust. A gyors fejlődés igénye, a magas minőségi követelmények kikényszerítették a szakosodást. A szakosodott, univerzális alkatrész- vagy szer­számgyártás kézenfekvőén jobb hatásfokú, mint a min­den vállalatnál külön-külön folyó bütykölgetés. Egy- egy központi, ágazati karbantartó vállalat is akkora megrendelésekkel számolhat, hogy lényegesen korsze­rűbb gépparkot szerezhet be, mint amilyenre külön- külön a vállalati tmk-műhelyek gondolhatnak. SZAKOSODOTT nagyvállalatok keretében keve­sebb ember, jobb tedhnikával, olcsóbban, jobb minő­ségű alkatrésszel, szerszámmal és karbantartással lát­hatná el az ipart vagy azon belül egy-egy alágazatot. Ezeknek a más üzemek kiszolgálására szakosodott vállalatoknak az érdekeltségük is másképp alakulna, mint jelenleg például a „kebelbeli” szerszámműhelye­ké. Ez a jobb érdekeltség megszilárdítaná a szerződé­ses fegyelmet is, ami napjainkban azért is gyengébb a kelleténél, mert a vállalatok többsége „sok lábon áll”. Nem egy valamiből él, hanem 20—30-féle termékből, szolgáltatásból. Ha egy vállalatnak abból kellene -meg­élnie, -hogy például vegyipari üzemeket javít, és semmi mást nem csinálhat, akkor ez a vállalat figyel arra, hogy a szerződéses kötelezettségeinek mindig eleget te­gyen, mert az esetleges kötbért nem tudná más tevé­kenységgel -pótolni. Több -minden mellett ezekre a lehetőségekre is ér­demes gondolni, ha a hazai ipar infrastruktúrájának, kiszolgáló „-hátországának” fejlesztése szóba kerül. En­nek fontosságát, halaszthatatlan voltát pedig az MSZMP KB október 20-i határozata is hangsúlyozta. A termelő ágazatok infrastruktúrájának korszerűsí­téséért vállalati körben is sokat lehet tenni. -Lelhet kez­deményezni -például, -hogy 4—&—6 gyár közös karban­tartó vagy szerszámgyártó részleget állítson fel; lehet kezdeményezni, -hogy valamelyik vállalat — azonos profilú gyárak körében — csak alkatrészt gyártson, el­látva a többit, és így tovább. ('Ehhez persze — egyebek mellett — igazítani kell valamelyest a jelenlegi sza­bályzókon, -hogy a csak alkatrész-előállítására vállalko­zó gyár érdekeltsége is megfelelő legyen.) Érdemes lenne kialakítani egy sor területen az ágazatok közötti pénzügyi együttműködést is, azért, hogy az infrastruktúra gyorsabban fejlődhessen. Pél­dául a vegyipar és a kohászat közösen építhetne egy­két nagy teljesítményű oxigéngyárat — a jelenleg épülő 4—-5 kis teljesítményű helyett. (Egy óránként 15 ezer -köbméter oxigént termelő üzemnek a létszám- szükséglete épp akkora, mint egy óránként 50 köb­métert termelőé.) AZ BIZONYOS, hogy az ipar korszerűsítése — a termék- és technológiaváltás a mainál lényegesen fej­lettebb, jobban működő ipari szolgáltató hálózat meg­teremtését sürgeti. GERENCSÉR FERENC ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Kádár János megbeszélése Georges Marchais-val Ülést tartott az Elnöki Tanács Kádás János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára péntek délelőtt megbe­szélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt hazánk­ban tartózkodó főtitkárával. A megbeszélésen részt vett Jean Kanapa, az FKP Poli­tikai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. (-Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt megbeszélést folytatott Geor­ges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt hazánk­ban tartózkodó főtitkárával. (Képtávírónkon érkezett.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszá­molt Mexikóban és‘ Ecuador­ban tett hivatalos látogatásá­ról. Az Elnöki Tanács meg­állapította, hogy a látogatá­sok elősegítették és jól szol­gálták a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együttműködését, kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a nemzetközi enyhülés elmé­lyítését. A jelentést az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel újra szabá­lyozta a halászatot. A tör­vényerejű rendelet változat­lanul fenntartja a halászat és a horgászat területén kiala­kult bevált intézményeket. A gazdasági és társadalmi igé­nyek figyelembevételével bő­vítette és megerősítette a ha­lászattal foglalkozó gazdasági szervezetek jogait, ugyanak­kor megfelelő összhangot te- temt az állam, a halászati termelőszövetkezetek és az egyesületekben tömörült hor­gászok érdekei között. A tör­vényerejű rendelet 1978. ja­nuár 1-én lép hatályba, vég­rehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) Benke Valéria megyénkben Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken látogatást tett me­gyénkben. Részt vett és fel­szólalt a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának ülé­sén, ahol az MSZMP XI. kongresszusa, illetve a megyei pártértekezlet óta végzett munkát értékelték. Ülést tartott a KISZ MB H paksi fiatalok élete Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Krizsán István, a KISZ megyei bizottságának titká­ra köszöntötte a bizottság tagjait és Baksa Lászlót, a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársát. Elsőnek Kamarás György- né, a bizottság titkára ter­jesztette elő jelentését az idei nyári mozgalmi évre felkészítő táborok tapaszta­latairól. Mint megállapítot­ta : a felkészítés elérte cél­ját, a mozgalmi év célki­tűzéseinek, feladatainak, módszereinek ismertetése, a végrehajtás egységes értel­mezése megtörtént, a felké­szítés segítséget adott az aktuális politikai kérdések feldolgozásához is. A tábo­rok résztvevői a kezdő és a tapasztalt ifjúságmozgalmi emberek egyaránt aktívan kapcsolódtak a munkába, a tanulásba. Beszámolója vé­gén az 1977—78-as mozgal­mi év indulásának eddigi tapasztalatairól adott tájé­koztatót. Az ülés második részében Polányi Máté, a paksi nagy­községi KISZ-bizottság titká­ra terjesztette elő jelenté­sét KISZ-bizottságuk mun­kájáról, a paksi fiatalok — különös tekintettel az atom­erőmű-építkezésen dolgozó fiatalok — szabadidős te­vékenységének szervezésé­ről. Mint a jelentésből ki­derült, a paksi dolgozó fia­talok mintegy 60 százaléka (Folytatás a 2. oldalon) Plenáris fiiéi Belgrádiján A 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szintű küldöttsé­geinek az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről tárgyaló belgrádi találkozója péntek délelőtt plenáris ülést tartott, délután pedig három munkabizottsága tanácsko­zott. A humanitárius és egyéb területeken való együttműkö­déssel foglalkozó 3. számú bizottságban felszólalt Beré- nyi Pál, a magyar küldöttség tagja. Aláhúzta a sajtó dolgo­zóinak felelősségét az enyhü­lés és az együttműködés el­mélyítésében. Hangsúlyozta, a résztvevő államoknak, amelyek a helsinki záróok­mányban elfogadták az eny­hülés, a népek közötti köze­ledés és megértés eszméit — most ösztönözniük kellene, hogy ezek a nemes célok tük­röződjenek a más országokról szóló információkat terjesztő tömegtájékoztatási szervek munkájában. A találkozó legközelebbi ülésére — tekintettel a ju­goszláv nemzeti ünnepre — november 30-án, szerdán ke­rül sor. (MTI) Korszerű osztályozás és csomagolás A zöldségtermelő gazdaságok egyszerű társulásának kertész szakemberei tanácskoz­tak tegnap Mözsön a korszerű osztályozás és csomagolás lehetőségeiről. Részt vett a tanácskozáson a holland Backus cég igazgatóhelyettese és a Kertészeti Egyetem szaktanácsadója is. A holland cég képviselője bemutatta az általuk gyártott pap­rika-, hagyma-, burgonya- és almaosztályozó- és csomagológép tervrajzait és is­mertette annak működését. A gép megnyerte a társulás főkertészeinek tetszését, s a későbbiekben valószínűleg lehetőség nyílik annak megvásárlására. Fotó: G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents