Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

2 Képújság 1977. november 3. Ünnepség a moszkvai Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKp KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács elnöke ünnepi beszédet mond (Képtávírónkon érkezett.) Javaslat a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésére (Folytatás az 1. oldalról.) Kiemelkedő helyet íogM el Október vívmányai között az annyira fájdalmas ‘és drámai nemzetiségi ‘kérdés megoldá­sa. iA (hajdani cári Oroszor­szág népei hatalmas szövetsé­gi államiban egyesültek, az orosz nép önzetlen segítségére támaszkodva tudatosan ha­ladnak előre az új élet építé­se útján. Országunkban létre­jött az emberek alj itörténelmd közössége — a szovjet nép. Az Októberi Forradalom legnagyobb vívmánya a tár­sadalmi egyenlőség és igaz­ságosság elvének meghono­sodása. Állandóan javulnak a szovjet emberek élet- és munkakörülményei. Az el­múlt tíz év alatt 1,6-szeresé- re nőttek a reáljövedelmek. 110 millió szovjet ember köl­tözött ezekben az években új lakásba. Hazánk lakosai nem ismerik a félelmet, hogy murika nélkül, vagy orvosi ellátás ftélkül maradnak, ret­tegniük kill a holnaptól. Nemrégen fogadták el a Szovjetunió új alkotmányált, Ez ismét bebizonyította, hogy országunkban minden válto­zás, átalakulás célja első­sorban az, hogy valóban em­berhez méltó életkörülmé­nyieket biztosítson minden embernek. A szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a társadalmi igazságosság fogalma csakis a szocializ­mus viszonyai között telítőd­het valódi tartalommal. A szovjet nép magabizto­san tekint a jövőbe. Szilár­dan tudja, hogy élete egyre jobbá, tartalmasabbá, bol­dogabbá válik. Ennek záloga A szocialista forradalmak­nak, a szocialista építő munkának vannak közös ál­talános, bizonyos alapvető és szükségszerű vonásai — álla­pította meg Brezsnyev. A vi­lágszocializmus fejlődésének tapasztalatai arról győznek meg, hogy a forradalom fő kérdése változatlanul a hata­lom kérdése marad. A mun­kásosztály és a vele szövet­séges egész dolgozó nép ha­talmáról, vagy a burzsoázia hatalmáról van szó. Harma­dik lehetőség nincs. A szocia­lizmusra való áttérés csak akkor lehetséges, ha a mun­kásosztály és szövetségesei az igazi politikai hatalmat meg­ragadva, azt a tőkések és más kizsákmányolok társa­dalmi-gazdasági uralma fel­számolására használják fel. A szocializmus győzelme csak akkor lehetséges, ha a mun­kásosztály és élcsapata, a kommunista párt, tömöríteni és mozgósítani tudja a dol­gozó tömegeket az új társa­dalom felépítésére. A szocia­lizmus csak akkor szilárdul­hat meg, ha megtudják vé­deni a dolgozók hatalmát az osztályellenség bármilyen tá­madásától. A világszocializmus ta­pasztalatai ' azt bizonyítják továbbá, hogy a marxista— leninista irányvonaltól, a proletár internacionalizmus­tól való eltávolodás kudarcok­nak és súlyos megpróbálta­tásoknak teszi ki a népet. (Leonyiid iBrezsnyev Kínát említette példaként arra, hogy milyen következmé­nyekkel jár, ha egy szocialis­ta ország eltér a marxista— leninista irányvonaltól, a proletár internacionalizmus­Október győzelme új sza­kaszt nyitott a nemzetközi munkásmozgalom harcában — folytatta beszédét Leonyid Brezsnyev. Megerősödött a nemzetközi kommunista mozgalom, a tőkés országok­ban nő a tömegek gyökeres változások iránti igénye, ki­szélesedik a monopóliumok ellen, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő erők frontja. a munka és a kommunista párt lenini, tudományosan megalapozott politikája. — A világtörténelem egyet­len eseménye sem gyakorolt még olyan mély, hosszú tá­von ható következmények­kel járó hatást az emberi­ségre, mint a Nagy 'Októberi Szocialista Forradalom — folytatta Leonyid Brezsnyev. — Egyik legfontosabb követ­kezménye a szocialista világ- rendszer létrejötte és fejlő­dése. Európában, Ázsiában, Amerikában győztes szocia­lista forradalmak sora je­lentette Október eszméinek és ügyének folytatását. tói. Ma néhány tőkés ország vezetője arra alapítja számí­tásait, hogy a Kínai Népköz­társaság és a Szovjetunió kö­zötti jelenlegi ellentétek és élhidegülés tartósnak bizo­nyulnak, sőt a jövőben még inkább kiéleződnek. Nekünk úgy tűnik, hogy ez rövidlátó politika. Elszámítják magu­kat azok, akik így gondol­koznak. A Szovjetuniónak a szovjet—kínai kapcsolatok javítására tett javaslatai vál­tozatlanul érvényesek — je­lentette ki Brezsnyev. A szocialista országok test­vérpártjainak internaciona- iista politikája elvileg új tí­pusú kapcsolatokat eredmé­nyezett a szocialista államok, és mindenekelőtt a szocialis­ta közösség országai között. Szövetségünk, barátságunk, együttműködésünk közös cé­lokat követő és közös érde­kektől összefűzött, szuverén, egyenjogú államok szövetsé­ge, barátsága és együttmű­ködésé, amelyet az elvtársi szolidaritás és a kölcsönös segítségnyújtás szálai erősíte­nek. Világtörténelmi jelentősé­gű az is. hogy az imperializ­mus gyarmati rendszerét napjainkra felszámoltnak tekinthetjük. Sok felszabadult ország ma elveti a fejlődés kapitalista útját és a szocia­lizmus felé orientálódik. Ezek a fiatal államok hű és meg­bízható barátokra lélnék a szocialista országokban, ame­lyek nemcsak erkölcsi és po­litikai támogatást nyújtanak nekik, hanem hozzájárulnak gazdaságuk fejlesztéséhez, ál­lamszervezetük megteremté­séhez, védelmi rendszerük megszilárdításához. Ilyen körülmények között a kommunista pártok forra­dalmi stratégiájuk és takti­kájuk tökéletesítésére törek­szenek, megpróbálják össze­fogni a demokratikus erőket. Elméleti összegezéseikben vannak érdekes tételek, bár nyilvánvaló: nem tekinthe­tünk ezekben mindent vég­érvényesen kidolgozottnak és vitathatatlannak. Az Októ­ber győzelméért folytatott harc tapasztalatai azt bizo­nyították, hogy a forradalmi tevékenységben nagyon is lehetségesek taktikai válto­zások, újabb szövetségeseK megnyerése érdekében kompromisszumok. De meg­győződtünk másról is: elve­inket semmi esetre sem ál­dozhatjuk fel taktikai előny- szerzés érdekében. Leleplezve az imperialista köröknek azokat a hamis ál­lításait, amelyek szerint a szocialista országok kommu­nista pártjai, elsősorban az SZKP a szocialista átalakí­tásra vonatkozó saját recept­jét próbálná ráerőltetni a nyugati kommunistákra, Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: Ez nyilvánvaló hamisítás és koholmány. Pártunk, mint minden marxista—leninista párt, szilárdan tartja magát a kommunista mozgalom ál­talánosan elfogadott alapél- / veihez: a különböző országok kommunista és munkáspárt­jainak egyenjogúságához, függetlenségéhez, a belügyek- be való be nem avatkozás­hoz, a szolidaritáshoz és a kölcsönös támogatáshoz. A továbbiakban, nemzet­közi kérdésekről szólva, Leonyid Brezsnyev rámuta­tott: a szovjethatalom a le­nini békedekrétum jegyében született meg, és az ország külpolitikáját azóta is áthat­ja a békeszeretet, a békére törekvés. Objektív történel­mi feltételek határozzák meg e politika konkrét tartal­mát: a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés irányvonalát. Napjainkban a békés egy­más mellett élés elve"i meg­lehetősen szilárdan meggyö­kereztek a nemzetközi élet­ben. Ez az egyetlen reális és ésszerű lehetőség, s minde­nekelőtt az erőviszonyok megváltozásának, a Szovjet­unió. az egész szocialista kö­zösség ereiének, és nemzet­közi tekintélye gyarapodásá­nak eredménye. A legszembetűnőbb kedve­ző változások Európában mentek végbe, ahol erősöd­nek az államok és népek jó­szomszédi kapcsolatai, a köl­csönös megértés, az egvmás iránti kölcsönös tisztelet. Je­lentősnek tartjuk a Francia- országgal, az NSZK-val. Angliával. Olaszországgal és minden más kis és nagy, más társadalmi rendszerű európai állammal folytatott együtt­működésünket. Természetesen nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainknak. Sok min­den elválasztja egymástól or­szágainkat, a társadalmi- gazdasági rendszertől kezdve az ideológiáig. Az Esésűit Államokban nem mindenki­nek tetszik rendszerünk, és mi is sokat beszélhetnénk arról, ami Amerikában tör­ténik. Ha azonban a különb­ségekre helyezzük a hang­súlyt, és ki akarjuk oktatni egymást, ennek csakis a bi­zalmatlanság és az ellensé­geskedés fellángolása lehet a következménye, s az mindkét országnak káros, a világ bé­kéje szempontjából ipedig ve­szélyes lenne. A szovjet ál­lam megszületésekor Lenin Az élet megköveteli, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latokban a hosszú távú békeeiképzelések legyenek döntőek. Változatlanul ké­szek vagyunk folytatni kap­csolataink fejlesztését az Egyesült Államokkal az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján. A nemzetközi kapcsolatok jelenleg mintha útkeresz­teződéshez értek volna: ve­zethet innen út a kölcsönös bizalom és az együttműkö­dés növekedéséhez, de a kölcsönös félelem, a gya­nakvás, a fegyverhalmozás fokozódásához is. Vagy a tartós béke, vagy — legjobb esetben — a háborús szakadék szélén való állandó egyensú­lyozás lehet a végállomás. Áz enyhülés lehetővé teszi, hogy a béke útját válasz- szűk. Elszalasztani ezt a lehetőséget bűn lenne. A fegyverkezési hajsza be­szüntetése — mint legsür­getőbb feladat — szüksé­gességéről Leonyid Brezs- nyev a következőket mond­ta: Most radikális lépést ja­vaslunk: állapodjunk meg abban, hogy minden ország egyidejűleg megszünteti a nukleáris fegyverek gyártá­Kedves elvtérsak! Szovjet barátaink! Nagy megtiszteltetés kül­döttségünk számára, hogy ma itt ‘lehetünk Moszkvában, és részt vehetünk e felemelő ünnepi ülésen, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségű győzelme 60. év­fordulójának szenteltek. Meg­köszönve a meghívást, átad­juk önöknek, >a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek a -magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar iné-p forró, elv­társi, testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait. Elvtársak! Nagy figyelemmel, öröm­mel hallgattuk, üdvözöljük Leonyid U-jics Brezsnyev elv­társnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­figyelmeztette az akkori amerikai vezetőket: akár tet­szik, akár nem, Szovjet- Oroszország nagyhatalom. sát, vagyis minden nukleá­ris fegyverét — legyen az atom-, hidrogén-, neutron­fegyver vagy lövedék. Ezzel egyidejűleg az atomhatal­mak kötelezhetnék magukat, hogy fokozatosan csökken­tik korábban felhalmozott nukleáris fegyverkészletei­ket, lépésről lépésre ha­ladva a teljes,' „száz száza­lékos” felszámolásig. To­vábbá készek vagyunk meg­állapodni minden nukleáris fegyverkísérlet meghatáro­zott időre szóló betiltása mellett abban, hogy a bé­kés célú nukleáris robban­tások haladékot, moratóriu­mot kapjanak. Ha sikerül megoldani a legfőbb feladatot, az új vi­lágháború megakadályozá­sát, a tartós béke biztosí­tását, akkor ez új távlato­kat nyit, megteremti az előfeltételeket sok más, az emberiséget foglalkoztató létfontosságú probléma megoldásához, mint az élel­miszer-, a nyersanyag- és energia-, vagy a könyezeti probléma. Október vívmányai, a szocializmus ereje korunk­ban az emberiség további haladásának legbiztosabb zálogát jelentik. Olyan zottsáiga főtitkárának, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökének ünnepi beszédét, amely méltatta a szovjet for­radalom győzelmes útját, be­mutatta a Szovjetunió jele­nét és felvázolta a lelkesítő távlatokat, a szovjet nép nagyszerű, kommunista jövő­jét. Ez a nagy jelentőségű be­széd meggyőzően fejtette ki a Szovjetunió külpolitikáját. A Szovjetunió nemzetközi tö­rekvései a legkövetkezeteseb­ben szolgálják a ‘társadalmi haladásnak, a -népek szabad­ságharcának, az -emberiség békéjének általános érdekeit. Ezek a törekvések -teljes mér­tékben egybeesnek pártunk, a M-agya-r Szocialista Munkás­párt, a Magyar Népköztársa­ság, népünk érdekeivel, nem­zetközi céljaival. Kijelent­hetjük, -hogy teljes erőnkkel, szoros egységben, vált vál­nak vetve küzdünk szovjet korszak felé haladunk, amelyben a szocializmus va­lamilyen történelmileg meg­határozott konkrét formá­ban uralkodó társadalmi rendszerré válik a földön, biztosítva a békét, a sza­badságot, az egyenlőséget és a jólétet az egész dolgozó emberiségnek — fejezte be beszédét Leonyid Brezsnyev. Szünet következett, majd Alekszej Sityikov, a Leg­felsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa elnökének elnökle­tével folytatódott a tanács­kozás. Az ülésen elsőnek a forradalom egyik veteránja, Ny. P. Bogdanov szólalt fel, majd a külföldi küldöttsé­gek vezetői beszéltek. Az első felszólaló Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára volt. öt Le Duan a Vietna­mi Kommunista Párt KB főtitkára követte a szónoki emelvényen. Erich Hone- cker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke volt a következő fel­szólaló, majd Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke mon­dott üdvözlő beszédet. Ezt követően Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára beszélt. Viharos nagy taps köz­ben lépett a mikrofonhoz Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára. A küldöttek he­lyükről felállva, melegen ünnepelték á magyar párt vezetőjét. testvéreinkkel' az i-gaz ügy diadaláért. Gyökeres fordulatot hozott az emberiség történetében az a hatvan évvel ezelőtti -nagy na-p, amelyen a halhatatlan Lenin és pártja vezetésével felkel-t munkások, parasztok, katonák szétzúzták a -gyűlölt cári, földesúri-kapitalista rendszert, és -győzelem-re vit­ték a (N-agy Októberi Szocia­lista Forradalmat. Az azóta eltelt hat évtizedben a szocia­lizmus világrendszerré vált, az egyre erősödő nemzetközi ■kommunista mozgalom' min­den földrészre kiterjedt, az imperializmus -gyarmati rend­szere összeomlott, a -népek harca a -nemzeti és társadalmi felemelkedésért nagy sikere­ket aratott, a különböző tár­(Folytatás a 3. oldalon.) A világszocializmus tapasztalatai r Uj szakasz a nemzetközi munkásmozgalom harcában Kádár János: A hatvanadik évfordulót saját ünnepünkként ■ •• •• . • • • § koszontjuk Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja (Tv-fotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents