Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

1977. november 3. Képújság 3 Ünnepség a moszkvai Kremlben (Folytatás a 2. oldalról) sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése A Szovjetunióról fenn­állása óta sok jót és sok rosszat is mondottak, hi­szen barát és ellenség egy­aránt tudja, hogy a világ arculata azért alakult így, mert megszületett a törté­nelem első szocialista álla­ma. A Nagy Október, a Szovjetunió hat évtizedes gazdag tapasztalatainak al­kotó alkalmazása segíti mind a szocializmus útján járó, mind a társadalmi és nemzeti felemelkedésért küzdő népek forradalmi harcát. A szovjet népnek óriási nehézségeket kellett leküz- denie, mérhetetlen áldoza­tokat kellett hoznia a for­radalom győzelméért, meg­védéséért és a szocialista társadalom felépítéséért. A második világháború évei­ben méltán váltotta ki az egész haladó emberiség el­ismerését a szovjet nép hő­sies helytállása a fasizmus­sal vívott élethalálharc­ban saját hazája és a né­pek szabadságának védel­mében. Amíg a világ fenn­áll és társadalmi haladást, békét kívánó ember él a földön, a szovjet népé a soha el nem múló dicsőség, hogy elsőnek vitte diadalra a szocialista forradalom ügyét, és hogy a Szovjet­unió fennállása óta önzetlen segítője, legyőzhetetlen tá­masza a haladásért küzdő népeknek, a világbékének. Az emberiség ma még sok megoldatlan, bonyolult kér­déssel terhelt korban él. Ugyanakkor jelenünk re­ményteljes, nagyszerű, el­érhető távlatokat mutat, mert a történelem menetét senki sem tudja visszafor­dítani, és világunkban je­len van, hat, az igaz ügyet segíti a nagy Szovjetunió. A haladó emberek tudatá­ban a Szovjetunió, a szo­cializmus és a béke fogal­ma egymástól elválasztha­tatlan. Elvtársak! A Szovjetunió egész tör­ténete és mai valósága a szocialista társadalmi rend hatalmas életeerejéről és a kapitalizmussal szembeni magasabbrendűségéről ta­núskodik. A világ első szo­cialista állama nemcsak több mint 260 milliós lélek- száma, területének nagysá­ga miatt hatalmas ország, Elvtársak! Hazánkban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmének napja már év- tizedek óta ünnepnap. Né­pünk a mostani kiemelkedő hatvanadik évfordulót, is sa­ját ünnepéként köszönti. A magyar nép újabbkori történelmében meghatározó szerepe volt a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom győzelmének. Követve a pél­dát, a magyar munkásosztály 1919 tavaszán kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársasá­got. Ezt az imperialisták in­tervenciós külső fegyveres erői verték le. A negyedszá­zados ellenforradalmi terror, majd a hitleri fasiszta meg­szállás szenvedéseitől a ma­gyar népet az Októberi For­radalom fiai. a dicső szovjet hadsereg katonái szabadítot­ták fel. Népünk élni tudott a történelmi lehetőséggel. Ma Magyarországon a fejlett szo­cialista társadalom épül, és ebben fejeződik ki mindennél jobban, hogy Lenin, a Nagy Október eszméi termékeny talajra hullottak, mély gyö­kereket eresztettek, élnek, virulnak, jó termést hoznak hazánkban. reális valósággá vált, és meg­alapozott remény egy új vi- lá gh áború megaka dályozás á- nak lehetősége. hanem azért is, mert a Szovjetunió társadalmi rendszere, gazdasági és kul­turális építőmunkájának eredményei, tudományának fejlettsége, a dolgozók jó­léti intézményei alapján a világ élenjáró országa. A szovjet nép a fejlett szocialista társadalom töké­letesítésén, a kommunizmus építésén dolgozik, naponta az építő munka új győzel­meit aratja. A szovjet nép vívmányainak, békés szán­dékának, a további fejlődés irányának nagyszerű fogla­lata a sok-sok millió állam­polgár személyes közremű­ködésével készült és a legfelsőbb tanács által tör­vénybe iktatott szovjet al­kotmány. Az új alaptör­vény azt is kifejezi, hogy a Szovjetunióban, egy vi­lágrésznyi országban az emberi jogoknak olyan ki- teljesedése ment végbe, amilyenre a történelemben nincs példa. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép a forradalom győzelmének hatvanadik évfordulója al­kalmából szívből gratulál a Szovjetunió dicső Kommu­nista Pártjának, közeli ba­rátunk, Leonyid Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bi­zottságának, a nagy szovjet népnek, a történelmi har­cokban aratott győzelmek­hez, az építőmunkában el­ért példátlan sikerekhez, a nagy társadalmi vívmá­nyokhoz. A magyar nép a szocialista országok népeivel, a testvéri kommunista és munkáspár­tokkal, minden haladó és együttműködésre kész erővel összefogva küzd egy béké­sebb, boldogabb '♦világért. A Szovjetunió legjobb barátunk és szövetségesünk, amellyel közösek örömeink, gondja­ink, vezérlő eszméink és cél­jaink. Pártjaink, országaink, népeink kapcsolatai interna­cionalisták ■ és testvériek. Ez kifejeződik abban a széles körű, egész dolgozó népünket átfogó szocialista munka­versenyben is, amelyet a Csepel Vas- és Fémművek öntudatos dolgozói (kezdemé­nyeztek ez év januárjában a Nagy Október hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Az üzem kollektívája október 25-én jelentette, hogy válla­lásukat becsülettel teljesítet­ték; a verseny nagyszerű eredményeket szült az egész országban. Kedves elvtársak! Kedves szovjet barátaink! A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom hatvanadik évfordulóját a magyar kom­munisták, a szocializmust építő magyar nép azzal az elhatározással ünnepli, hogy tántoríthatatlanul hű marad a marxizmus—leninizmus, Lenin eszméihez, a szocializ­mus, a kommunizmus céljai­hoz, a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátsághoz. Az ünnep alkalmából szív­ből további nagy sikereket kívánunk az építő munká­ban, a haza felvirágoztatásá­ban, a béke védelmében a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szovjet népnek. Éljen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom szülötte, a hatalmas Szovjetunió és a dicső szovjet nép! Éljen a Szovjetunió lenini Kommunista Pártja! Éljen és erősödjék a meg­bonthatatlan magyar—szov­jet barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Kádár János beszédét sű­rűn szakította félbe a részt­vevők tapsa. Rövid szünet után folyta­tódott a külföldi küldöttsé­gek vezetőinek felszólalása. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, Alva­ro Cunhal. a Portugál Kom­munista Párt főtitkára, Luis Corvalán, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkára mondott beszédet. Felszólalt az ünne­pi ülésen Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialis­ta Köztársaság Államtaná­csának elnöke. Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnöke, Raul Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt KB másodtitkára, a (kubai forra­dalmi fegyveres erők minisz­tere. Ezt követően a szovjet fia­talok küldöttsége köszöntöt­te az ünnepi ülést. Az ülésen felszólalt ezután Lopo do Nascimento, az An­golai Népi Felszabadítási Mozgalom PoUtikai Bizott­ságának tagja, az Angolai Népi Köztársaság miniszter- elnöke Csandra Radzsesva- ra Rao. az Indiai Kommu­nista Párt főtitkára, Vladi­mir Bakarics. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége El­nökségének tagja, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnökségé­nek tagja és Paul Laurent, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja a párt központi bizottsá­gának titkára. Koszorúzás Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, a párt és az állami élet más vezetői, va­lamint az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepi ülés elnöksé­gének tagjai koszorút he­lyeztek el Leninnek, a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja megalapítójának, a nem­zetközi kommunista mozga­lom vezérének, a világ első szocialista állama megalapí­tójának mauzóleumában. A Szovjetunió, a szocializmus és a béke elválaszthatatlanok A magyar munkásosztály követte Október példáját Paprikafűzérek sora borítja Görbe Ferenc Duna utcai portájának egyik falát így láttam a Szovjetuniót Szakmai tapasztalatcserén Aki nagyon akarja, ma is megközelítheti Bogyiszlói Szekszárd felől révvel. De sokkal egyszerűbb Tolna nagyközség irányából, mert Bogyiszló már nem fekszik szigeten. Nyár végén, ősz elején, főleg a színék kedve­lőinek érdemes ellátogatni a faluba. Ilyenkor ugyanis Bogyiszló pirosba öltözik. Paprikafűzérek az udvarok­ban, a házak oldalán, a tor­nácokon, mindenütt. A fod­rász tábláját alig lehet ész­revenni, mert paprika takar­ja, a református lelkészlak ajtajában szintén paprika díszlilk. Csak éppen nem „Bogyisz­lói paprika”. Amikor én 1946- ban az akkori Agrártudomá­nyi Egyetem kertészeti kará­ra kerültem, mi még tanul­tunk a bogyiszlói tájfajtáról. Ha az ország másik végében egyáltalán ismerik ezt a kedves községet, erről isme­rik. Pedig „Bogyiszlói papri­ka” hovatovább nincs. Mos­tanában éli végnapjait és ezért nemsokára hiábavaló lesz Romváry Vilmos kiváló „Fűszerek könyvének” javas­lata, mely "szerint: „Házikertben a család ré­szére a Cecei, a Szen­ei vagy a Bogyiszlói fajtákat és a kisebb bogyójú füzérekben tárolható, csípős cseresznyepaprikát. valamint a paradicsom alakú fajtákat ajánlatos termeszteni.” Ajánlatos, csak — ami a Bogyiszlóit illeti — bajos. /Ónodi Zsolt, a helyi Duna- gyöngye Termelőszövetkezet főkertésze: — Beltenyésztési leromlá­son ment keresztül. Egyszer megpróbálkoztak az újra ne­mesítésével, aztán abbahagy­ták. Itt-ott házikertekben még megtalálható Bogyiszlón. Leromlott, elöregedett fajta, a mai szabványoknak nem felel meg. Vége... A Bogyiszlón termesztett paprika most a Szegedi XXVI/231-es fűszerfajta, ami bizonyára csak a szakembe­réknek mond valamit. Az, hogy a paprikafűzérek fur­csa összefonódásokat takar­nak, talán másnak is. A falu szélén, rekordter­més után így panaszkodtak: — A téeszben, meg a ház­tájiban, ott beütött! De az egyéniek ráfizettek! Ugyanolyan munkaigényű növényre, ugyanolyan időjá­rás mellett, ugyanabban a faluban, nagyjából azonos talajadottságok között. A Dunagyöngye Termelő- szövetkezet 15 hektáron ter­mesztett az idén fűszerpap-i rikát. A háztáji terület is sok hektárra rúg. A kilón­kénti átvételi ár 5,40—7,20 forint között mozgott. Egy hektár háztáijból 43 200— 57 600 forint körüli a bruttó árbevétel. Csakhogy a papri­kát termeszteni akaró tagjai­nak a területet a termelő- szövetkezet a legjobb helyen, „kertesítve” külön mérte ki, megfelelően műtrágyázta és hollandiágyaiból a maga ne­velte palántákat adta ki. Ma­ga a termelőszövetkezet per­sze nem az ősi módszer sze­rint fűzöget, hanem konténe­rekben szállít a Paksi Kon­zervgyárnak, majd a Kalo­csai Paprikafeldolgozónak. Mindezzel az egyéni, kukori­caszárral körülzárt, istálló- trágyás „ketrece” nem ver­senyezhet. Jó két héttel le­maradtak a növényeik, erre­felé pedig korán jött a haj­nal} fagy. A paprikafeldolgozás Ma­gyarországon nincs magán­kézben. Éppen ezért Bo­gyiszlón se illik az iránt ér- déklődni, hogy mennyi pap­rikát őrölnek meg házi da­rálókon helyben. A tapintat­lan kérdésre egyébként Ha­lász-Pilisi Ferenc, Petőfi ut­cai portáján kaptam a leg­udvariasabb elhárító választ: — Sok paprikát megiszik a bogyiszlói hal! Mármint a halászlé, mely­re ismeretes módon jól csú­szik a bor. (ordas) Fotó: K. Z. KETTINGER KÁROLYNÉ, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat párttitkára. Szep­tember elején szakmai dele­gáció tagjaként járt Moszk­vában és Tambovban. Erről mesélt, nem a munkahelyén, hanem merőben családias környezetben, háziasszony­ként, otthon, a konyhában, pogácsaszaggatás közben: — Azt hiszem én sok min­denre gondoltam már éle­temben. csak arra nem, hogy négyszeres nagymama korom­ban egy szakmai delegáció tagja leszek. Czank József igazgató elvtárssál 'és Kurilla Jánossal, a szálkái üzemveze­tőnkkel mentünk Tambovba, hogy az ottani elvtársak munkakörülményeit, munka- módszereit megismerjük és beszámoljunk a magunkéról. Természetesen nem ezzel kez­dődött, hiszen Moszkvába érkeztünk és a tambovi elv­társaik ragyogó programot biztosítottak számunkra an­nak érdekében, hogy leg­alább ízelítőt kapjunk a szovjet fővárosból. Jártunk a Vörös-téren, de a Lenin- mauzóleumfoa sajnos nem jutottunk be, olyan tömeg várt ott a sorára. Kilenc és fél órás. kényelmes hálóko­csiban töltött út árán jutot­tunk el Tambovba, ahol az ottani kollégák és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság tit­kára fogadott bennünket. Szakmai tapasztalatcserére mentünk, nálunk is renge­teg a mozilátogató, azt hiszem erről célszerű a legtöbb szól ejteni. Elsősorban a film­színházak méretei és korsze­rű műszaki felszerelése ej­tett csodálatba bennünket. A nálunk szükségszerűen lé­tező körzeti-mozi rendszer ott ismeretlen, viszont van­nak hatalmas filmpaloták, melyek szinte 'kivétel nélkül bármilyen fesztivál megren­dezésére alkalmasak. „Mozi­mérnököket” foglalkoztatnak, ilyen szakmáról én Tambov­ban hallottam először. Egy közepes mozinak is van 50— 60 dolgbzója, például a mi- csurinszkinak is, ahol egy sokszorosan kitüntetett idős elvtársnő, moziigazgató ka­lauzolt bennünket. Reggeltől estig folynak a vetítések. Nincs szükség a nálunk meg­szokott korhatár-megjelölés­re, mert amíg a szülők a fő előadást nézik, addig párhu­zamosan egy másik teremben a gyermek- és ifjúsági műso­rok peregnek. Van klubhelyi­ség is, ahol filmvitákat lehet rendezni, de a koncertterem se hiányzik. Ennek ellenére: — ez mozi és egyáltalán nem veszi át a művelődési ház funkciót. Az is megragadott, hogy a bejáratnál nemcsak egyszerű kiírás formájában szerepel a filmszínház neve — például „Szputnyik” —, hanem azt a névvel össze­csengő képzőművészeti alko­tások is érzékeltetik. Bérlet­rendszerük sokkal egysze­rűbb, és legalább annyival praktikusabb, mint a miénk. Szűkebb szakmámban úgy ítéltem, és ezzel az i""—'ató elvtárs is egyetértett, hogy proDaganda-dokumentációs rendszerüket feltétlenül ér­demes, és át is lehet venni. A vendégfogadás szívélyes­ségéről már annyian megem­lékeztek, hogy felesleges ne­kem is szaporítanom a szót. Természetesen észrevettem azt is, amiben elütnek a vi­szonyok a miénktől. A váro­sainkban megszokott üzlet­sorok helyett ott inkább a koncentrált, nagy bevásárlá­si központokat szeretik. Gi­gantikus a moszkvai GUM- . áruház, ennek utca-útvesz­tőiben eltévedni se nehéz. Az új lakónegyedekben, így Tambovban is, azonban már találkoztam üzletsorokkal, semmiben se maradtak a mieink mögött. Rövid tapasztalatcsere- útunk számomra balszeren­csésen végződött. Az egyik építőipari vállalat megláto­gatása során rosszul lettem és így módon volt gyakorlati ismeretséget kötni a szovjet egészségügyi szervekkel. Mentőautóval vittek kórház­ba és mivel a nyelvet nem ismerem, azt hiszem hamar­jában az összes elképzelhető vizsgálatokon átestem. Sze­rencsére a dolog nem volt súlyos, de így is csak más­fél órával a vonat indulása előtt eresztettek ki. Bőrön­döm makulátlanul becsoma­golva várt az állomáson. Egy külföldi útról mindenki igyekszik valami ajándékot hozni a családjának. Ilyenek vásárlására épp a gyengélke­désem miatt nem maradt időm. de a csomagomban ott voltak az ajándékok is. A vonat indulása előtt az otta­ni párttitkár elvtárs a mar­komba nyomott egy dobozt. A doboz csilingelt, el nem tudtam képzelni, hogy mi le­het benne. Természetesen nem bontattam ki azonnal, így csak később derült ki, hogy négy csengettyűs baba. A SZOVJET ELVTÁRSAK nem felejtették el, hogy négy kis unokám vár itthon... O. I. Fotó: K. Z. Az ülésen felszólalt Kádár J ános, az MSZMP KB első tit­kára is (Képtávírónkon érkezett). ßogpsifef?

Next

/
Thumbnails
Contents