Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

1977. november 20. KÉPÚJSÁG 3 Beszámoló taggyűlések a pártszervezetekben Motorok egymilliárdért A Tolna megyei párt-vég­rehajtó bizottság novemberi ülésén, a XI. kongresszuson elfogadott szervezeti szabály­zatnak megfelelően döntött a pártalapszervezetek 1977. évi beszámoló taggyűlései előké­szítésének és lebonyolításá­nak feladatairól. Eszerint a pártalapszervezetek éves munkájának értékelése 1978. január—február, az oktatási intézményekben működőké május—június hónapban ke­rül megvitatásra a párttagság elé. A pártalapszervezetek, va­lamint a pártvezetőségek ér­tékeljék az 1977. évi munkát, a tapasztalatok alapján hatá­rozzák meg az 1978. évi főbb tennivalókat. A beszámoló taggyűlések keretében az alapszervezet vezetősége ad • jón számot a párttagságnak éves munkájáról; a pártszer­vezet egész évi tevékenységé­ről; a párttagság értékelje az alapszervezeti vezetőség és a saját munkáját, a pártmeg­bízatások teljesítését. A GAZDÁLKODÁSSAL összefüggő i| FELADATOK A beszámoló taggyűlése­ken jelentőségének és súlyá­nak megfelelően helyet kell kapnia a gazdálkodással ösz- szefüggő eredmények, prob­lémák és feladatok vizsgála­tának. Kiemelt feladat a ter­melő jellegű pártalapszerve­zetek 1977. évre készült cse­lekvési programjának átte­kintése, elemző értékelése és a további feladatok meghatá­rozása. Ennek megfelelően az elért eredmények bemutatása mel­lett foglalkozni kell a beszá­molókban a fogyatékosságok­kal, ezzel is elősegítve a jövő 'Régóta készülünk erre a riportra. A képet a tavasszal csinál­tuk. Akkor azt mondta a mester, rrtinék írni, minek fényképezni őt, hiszen látott már a világ kovácsmestert éppen elégét’. Aztán úgy jött a sor, hogy a nyáron a nagy szőlőmun- ikák kellős közebén toppan­tam a műhelybe, üres kézzel jöttem el, a mester a szőlő­ben dolgozott. Később meg egy patkólónaip álltaim oda bámészkodni a méster mellé, de beszélgetésre itt sem adó­dott lehetőség, merthogy munka közben, amikor a ló ficánkol, minden iidegszállal oda kell figyelni. Szó, beszéd csálk annyi vain, hogy „fogd”, „emeld”, „szorítsd a pofáját”, „ne bámészkodj”. Most ősz van, a munka mégsem kevés. A mester a tüzet élesztgeti, tele van a szénhalom vasszegnek való rúddal. Az üllőn ott a forma, meg a kalapács, a tűz mel­lett a fogó. Ajtókeréttartó szegéket kovácsol Strényer Béla kovácsmester. — Van aztán más mun­kám' is — mondj'a és mutatja a szép munkát. Egyik ková­csoltvas hamutartó, másik lószerszámba vlal'ó kápavas exportra küldi majd Csanlkó sziijjárfó mester — itt van motoros kapa élezett szer­száma, amott halomba rakva gerenda tartására alkalmas különleges vas. És itt jön egy újabb vendég, kuncsaft. Csomagolópapírra rajzolta, miiként kellene legalább öt­venes vasiból Lépcsőtiairtó szer­kezetet kovácsolni. Aztán el­megy ez az ember, s jön két másik, autórugők'at hoznak, ívelni kell a Polski kocsik rugóját. A munkát átveszi a mes­ter, és miután a tűz kdcsiit elszunnyadod, nem is éleszt­getjük. Most van egy órai idő a beszélgetésre. feladatainak tisztán látását. Ebben támaszkodjon a veze­tőség a párttagság fokozott aktivitására, megnövekedett felelősségérzetére, őszinte vé­leménynyilvánítására. Cél­szerű, ha áttekintik a tag- könyvcsere tapasztalatainak, a párttagok véleményének és javaslatainak hasznosítását, értékelik az összegző tag­gyűlések feladatterveinek tel­jesítését. A taggyűlések előkészítése során a vezetőségek fordítsa­nak nagv gondot a beszámoló taggyűléseket megelőző párt- csoportülésekre. Itt értékel­jék a személyre szóló párt­megbízatások teljesítését, an­nál is inkább, mert a párttag­ság — jogosan — elvárja munkájának értékelését, el­ismerését és bírálatát. A tapasztalatokat mérlegel­ve a pártcsoporttal közösen határozza meg a vezetőség a pártcsoport, ezen belül az egyén feladatát, szem előtt tartva a szervezeti szabály­zatban megfogalmazott köte­lezettségeket. Vagyis, összes­ségében azt kell ezen keresz­tül is elősegíteni, hogy a párttagság egész életvitelé­lével, szorgalmával és maga­tartásával, a példamutatás erejével vegye ki részét a párt politikájának helyi meg­valósításából. Az előkészítő munkával azt is el kell érni, hogy a párttagok körében — a taggyűlésre készülve — gondos felkészülés, alapos ön­vizsgálat induljon meg. A vezetőség sokoldalúan foglal­kozzon a párttagság egyéni gondjaival, problémáival. Vizsgálják meg ezek megol­dásának lehetőségét. AZ ALAPSZERVEZKTÍ PARTÉLET FEJLŐDÉSE A beszámoló taggyűlések tartalmát alapvetően megha­A kovácsokról; a szekszár­di kovácsokról esik a szó, azokról a régi híres meste­rekről, alkilk úgy tudtak a vas­sal dolgozni, mintha agyag fett volna' az üllőn. — A Horváth mester, az nagyon értette az ipart. Aralny keze volt. Tudja, az kilkovácsolta a szőlő levelét, a venyigét is valsból, meg a bajuszt is, meg a rügyet is, hát az olyan volt, majd megszólalt. Ott van még az a szép munka a fiánál; Pé­csen. Aztán az Öllé Lajos volt még nagy mester, a Végh sem volt rossz, de az szerette a tütüt, s mire elkészült egy munkával, jóformán meg is tehetett volna enni a vasat. De szépen tudott az is dol­gozni A Kuti az Alkotmány utcában, a Famta János vol­tak itt kovácsok! Tudja még úgy versenyeztünk is. Ki tud szebbet, jobbat csinálni. A patkolást például egy forin­tért — vagy pengőért, nem is tudom —, vállaltuk, egy patkót ennyiért vertünk fel, tározza a XI. kongresszus ha­tározataiból adódó helyi fel­adatok eddigi megvalósításá­nak értékelése és az, hogy a határozatok további végre­hajtására készítse fel a párt­tagságot. Ezért szükséges, hogy a vezetőségek értékel­jék az alapszervezeti pártélet fejlődését, és határozzák meg azokat a feladatokat, ame­lyek biztosítják a pártmunka továbbfejlesztését. Ezen belül indokolt meg­vizsgálni a párttagság fegyel­mi helyzetét, az alapszerve­zet eszmei, politikai, szerve­zeti és cselekvési egységét, értékelni a pártépítő munkát, a párttagok felkészítésének módszereit, a párttagok sze­mélyes példamutatását. A beszámolók adjanak számot arról is, hogy a vezetőség munkája során mennyiben támaszkodott a párttagság véleményére, tapasztalataira, a taggyűlésre, a pártcsopor­tok közreműködésére. A beszámolókban kapjon komoly szerepet a vezetőség munkájának értékelése. Bár ma már gyakorlat, hogy a vezetőség rendszeresen szá­mot ad a párttagságnak a két taggyűlés közötti tevékeny­ségéről. A beszámoló taggyű­léseknek kell áttekinteni a vezetőség munkáját. így mér­legelni kell a taggyűlést elő­készítő munkát, a végrehajtás szervezését, ellenőrzésének színvonalát, a pártmegbízatá­sok kialakítását, a pártcso­portok irányítását, a vezető­ségen belüli kollektivitást, a dolgozókkal való kapcsolat megteremtésének folyamatos­ságát. A második napirend kere­tében a taggyűlések foglal­kozhatnak és dönthetnek tag- felvételi javaslatokról, fe­gyelmi ügyekről, a pártélet folyamatosságát biztosító munkaprogramokról. aztán mivel sokan voltunk, és nem jutott mindenki nék munka, az egyik mester el­kezdte a patkót nyolcvan fil­lérért verni. S utána mind nyolcvanért vertük. A mester dicséri a ková­csokat, magáról, cs'a-ládjáról aűiig akar beszélni. — Apám az kitűnő mester volt. Hintát ís csinált. Egy tolnai kocsifényezővel dolgo­zott össze, az fölvállalta1 a munkát és közösen megcsi­nálták. Kellett akkor még a hintó, hiszen apám 1904-ben nyitotta meg a műhelyt, eb­ben az utcáiban, és ebbe a házba tízben költöztünk. Megvette a- fél házat. Ez a műhely azóta nyitva van. Amikor katonának vittek a második világháborúiba; ak­kor apám' dolgozott itthon. Ö kilenc évig a Széchenyi grófoknál is szolgált' Nagy- cenken, — Én a szakmát igen ko­rán kezdtem. Az első világ­AZ IRÁNYÍTÓ PARTSZERVEK SEGÍTSÉGE Az alapszervezeti beszá­moló taggyűléseket követően a pártvezetőségek — a kiala­kult gyakorlatnak megfelelő­en — összevont taggyűlésen, illetve küldöttértekezleten adjanak számot éves tevé­kenységükről. A beszámolók érdemben foglalkozzanak az alapszervezeti pártmunkát segítő, ellenőrző tevékenység értékelésével és további fel­adatain^ meghatározásával. Az irányító pártszervek differenciáltan adjanak se­gítséget a beszámoló taggyű­lések előkészítésének, lebo­nyolításának feladataihoz^ Biztosítsanak képviseletet á beszámoló taggyűlésekre és az azt megelőző vezetőségi ülésekre, segítsék ezzel is az előkészítést, a folyamatos el­lenőrzést. Gondoskodjanak arról, hogy a közvetlenül irá­nyító pártszervek átfogóan, a korábbi minősítésre is vissza­térve, értékeljék az alapszer­vezetek tevékenységét és azt a beszámoló taggyűlésen is­mertessék a párttagsággal. Az alapszervezeti beszá­moló taggyűlések tartalmi munkájának fokozásával oda kell hatni, hogy erősítse az alapszervezeti pártmunka po­zitív vonásait és irányt adjon továbbfejlesztésének lehető­ségeire. Az alapszervezeti munka hatékonyságának nö­velése szolgálja a XI. kong­resszus határozatainak ma­radéktalan megvalósítását. BOTOS ISTVÁN, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa háború alatt itt a Jókai ut­cában működött egy hadi­üzem. Anyám is ott volt esz­tergályos, én meg marós. Srapnelhüvelyeket készítet­tünk. Ide hozták a nyers önt­vényt és a két végén- menetet vágtak bele. Nékem az volt a dolgom, hogy egyik- végére ilyen keresztbe vágó rést m'airjak. Aztán apám üllője méltó álltam. Azt mondha­tom, hogy legalább ötven­nyolc éve koeikulom a vasat. Három fia van. A legidő­sebb, a Béla köz-gazdasági egyetemet végzétt, Pesten egy nagy műanyaggyár igaz­gatója. Józséf és János vaisas, mindketten lakatosok és a BHG-ban dolgoznak. Meg a műhelyben is. Hiszen munka melletti ipar jogosítványuk van, s ha nehezebb a munka, r-ugóíivelés például, akkor va­lamelyik fiúnak segíteni kell a mesternek. Strényer Béla kovácsmester nyugdíjas, a- termelőszövet­kezetben szerezte a nyugdíj­ra a jogot. Ma már nem dol­gozik a tsz-nék, van annak külön kovácsa, fiatal. — öregszem, ha sókat ko- eikül-ok. hiaimáir elfogy a le­vegő, meg aztán a csuklóm, az már néha nagyon; fá-j. Megmutatja a fájós jobb csuklóját. Inas-erős kéz, hányszor csapott az üllőn iz­zó vasra, hány ember emle­geti még Strényer Béla bácsi kezem-unkáját. — Itt vagyok a főutcán. Jönnék mennek erre az em­berek, béköszönnek, s külföl­diek ide állnak fényképezni, használt s-zerencsepiatkót kér­nék. Már nem sok ilyen pat­kóm van. kévés a ló, a mes­terség iparosodik, a régi ko- vácsipunfcát manapság -na­gyon! kevesen csinálják. PALKOVACS JENŐ Foto: Gk A Kismotor- és Gépgyár­ban az idén már több mint egymilliárd forint értékben állítanak elő speciális gép­egységeket a járműipar, vala­mint a kis teljesítményű ben­Tíz évvel ezelőtt alakult megyénkben két termelőszö­vetkezeti szövetség, ezek egyesülése 1975-ben történt meg, ekkor jött létre a Tol­na megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szö­vetsége. A szövetség vezető testű- léteinek megbízatása lejárt és a termelőszövetkezeti tör­vény is szükségessé tette a tisztújítást, a szövetség új alapszabályának kidolgozá­sát, elfogadását. A tisztújításra, a kétéves munka értékelésére, elemzé­sére és a jövőbeni felada­tok meghatározására ült össze tegnap délelőtt a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságának nagy­termében a Tolna megyei Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Szövetségének küldöttközgyűlése. A tanácskozást vezető Et- tig László köszöntötte a küldötteket, a meghívott vendégeket — köztük az elnökségben helyet foglaló dr. Gyugyi Jánost, a me­gyei pártbizottság titkárát, dr. Nyíri Bélát, a TOT fő­titkárhelyettesét és dr. Kál­mán Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét, majd a szavazatszedő bizottság megválasztása után Lakos József, a szövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a résztvevőknek korábban kiküldött írásos beszámoló­hoz. Lakos - József elmondta többek közt — és ezt tá­masztották alá a felszólalá­sok is —, hogy bár az 1976- os esztendőben nem sikerült a mezőgazdaságnak — me­gyénk mezőgazdasági üze­meinek sem — maradékta­lanul teljesíteni a tervben megszabott célokat, az idei eredmények biztatóak, kü­lönösen a népgazdasági szempontból fontos ágaza­tokban kiemelkedő eredmé­nyek születtek. Nőtt a kü­lönböző gazdasági együtt­működési társulásokban részt vevő nagyüzemek szá­ma, új társulások jöttek létre. Javult az idén a szö­vetkezetek gazdálkodása, mind a bruttó jövedelem, mind a fejlesztési alap na­gyobb lesz a tervezettnél. Problémát jelent az azo­nos körülmények között gazdálkodó szövetkezetek közti erős differenciáltság, a termelőhelyi adottságok­nak nem megfelelő optimá­lis vetésszerkezet. A szövetség tisztségviselői­nek javítaniok kell a kapcso­latot a szövetkezetekkel, az általános érdekképviseleten túlmenően az eddiginél több helyszíni segítséget kell adni, terjeszteni a bevált módsze­reket. A vitában tízen szólaltak fel, köztük dr. Nyíri Béla és dr. Gyugyi János. zin- és Diesel-motorokat, áramfejlesztőket a mezőgaz­daság számára. Miután ter­mékeik iránt nőttön nő a ke­reslet, az elmúlt tíz év során csaknem megháromszorozták a termelést. A TOT főtitkárhelyettese a termelőszövetkezetek harma­dik kongresszusának néhány útmutatásával foglalkozott, majd különös nyomatúkkal hívta fel a figyelmet a szövet­kezeti tagság általános és szakmai képzésének fontossá­gára. A szövetkezetek képe­sek a legmodernebb technika befogadására, ám ennek szubjektív feltételei sók he­lyütt nincsenek meg. Az átla­gos képzettség ma a mező- gazdaságban a legalacso­nyabb. Ezen kell változtatni. A differenciálódás fokozó­dott a szövetkezetek közt, de ez néha szélsőségekben mu­tatkozik. egyes ágazatok, nö­vények hozamánál. Itt kell a szövetségnek segítenie, hogy csökkenjenek ezek a különb­ségek. Dr. Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács üdvözletét adta át a küldöttközgyűlésnek. El­mondta, hogy a megyei párt- és tanácsi vezetés jónak tart­ja a termelőszövetkezetek munkáját, különösen az utóbbi években volt lendüle­tes a fejlődés. A szövetkeze­tek eredményesen munkál­kodnak a XI. kongresszus ha­tározatának végrehajtásán és ebben egyre több segítséget kapnak a megyei szövetség­től. A feladatokról szólva el­mondta, hogy az eddiginél jobban kell foglalkozni a ha­tékonyság növelésével, a tar­talékok feltárásával és ebben sokat tud segíteni a szövet­ség. Növeljék a helyi, konkrét segítő munkát, mind a szövet­kezeti demokrácia fejleszté­sében, mind a bevált, jó ter­melési, gazdálkodási módsze­rek elterjesztésében. Az ed­diginél nagyobb teret kapjon a szövetkezeti demokratiz­mus, minél több szövetkeze­ti tag hallassa szavát, tegye meg észrevételeit, javaslatait, bíráljon, ha kell és ezek jus­sanak el a vezetőkhöz, ők pe­dig intézkedjenek. A vitát Lakos József elnök foglalta össze, majd Arany István, a jelölő bizottság el­nöke terjesztette elő a bi­zottság javaslatát. Megválasztották a tizenöt tagú elnökséget — a szövet­ség és az elnökség elnöke is­mét Lakos József lett, titkára Horváth József, a héttagú ellenőrző bizottságot, elnöké­vé Illés Jánost, a kilenctagú nőbizottságot, elnökké Pető Józsefnét választották. A kül­döttközgyűlés megválasztot­ta a munkabizottságokat is. Egyhangú szavazással elfo­gadták a beszámolót és a szövetség munkaprogramját a III. kongresszus határozatai­nak végrehajtására. Jóvá­hagyta a küldöttközgyűlés a szövetség alapszabályát és az ügyrendet, elfogadta az ellen­őrzési iroda működési sza­bályzatát. Kovőcsm ester a főutcában Diesel-motorok sorozatgyártása (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS) ' A TESZÖV tisztújító küldöttközgyűlése A szakmát igen korán kezdtem

Next

/
Thumbnails
Contents