Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

u Képújság 1977. november 17. Kiállítás A Stúdió , Galériában lát­hatóak Szentgyörgyi József festőművésznek alkotásai. A művész 1940-ben született, Balatonarácson. A Képző- művészeti Főiskolát 1968-ban fejezte be, abban az évben lett a Fiatal Képzőművészek Klubjának tagja. 1969-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott és azóta már több külföldi tárlaton is bemutatkozott. Képünkön Létra című alko­tása. Svéd családregény Hosszú út a gyűjtőcíme Vilhelm Moberg négyrészes, klasszikusként számon tar­tott svéd családregényének. A múlt század végén szüle­tett, népfőiskolát végzett, vi­lághírt szerzett svéd író ma­ga is parasztcsaládból szár­mazott, a smalandi tarto­mányból, mint regényének szereplői, akik az 1850-es évek katasztrofális éhínségé­től kifosztottan, hazájuk feudalizmusának zsarnok­ságától kizsákmányoltan — a századfordulót követő évek magyar parasztjaihoz ha­sonlóan — teljesen remény­telennek vélték otthoni jö­vőjüket. Leírhatatlanul nehéz sor­sukból az egyetlen kivezető utat egy távoli, még gyéren lakott ország dús termőföl­deket kínáló ígéretében re­mélték megtalálni. Egy jobb élet csábításának engedve szánták rá magukat az is­meretlen veszélyeket rejtő nagy kalandra: az akkor még ugyancsak bizonytalan, hosszú tengeri útra, Lorentz kapitány ócska vitorlásán összezsúfoltan. A hamarosan sorra kerülő négyrészes rádiójáték — a regényhez hasonlóan — a terméketlen, csupakő svéd föld nyomorúságát ott ha­gyott, úttörő svéd telepesek honfoglalását ecseteli amin- nesotai őserdőben; elsősor­ban is a vasakarattal látás- tól-vakulásig földjét túró, konok, ljuderi Karl Oskar Nilssonét. Verejtékes otthonépítését az indián Ki-Csi-Szaga tó partján, melyet hiába nevez el, titkon hazájába visszavá­gyó feleségének egykori szülői tanyájáról Uj Duve- málának, az érző szívű Kristina így sem tudja el­veszíteni kínzó honvágyát. De a két keze munkájával 4. Aszja mosolygott az utasokra. Már félnőtt fia van, ha egyszer nagymama. Bár nem lehet nagyon idős, mert három évvel ezelőtt még ő hozott néki Moszkvá­ból is-kolanuhát. Szem jón felállt. — Négy perc múlva indulunk — mondta hangosan, hogy mindenki meghallja. Az utasaknak egyszerre sietős lett. A székeket be­tolták az asztal alá. Aszja kijött a konyhából. — Tudod, megkérték a kezemet — mondta. — Kicsoda? — kérdezte Szemjon. — Burljak. — A pilóta? — igen, százados volt a hadseregben. — lAszján-ak felcsillant a szeme. — Mondd meg, mikor lesz az esküvő?! — Megmondanám, de még nem döntöttem!. Már mindent eldöntöttéli, gondolta Szemjon. min­dent. — Félő egy öregasszonynak mindent újrakezdeni — sóhajtott Aszja. — Bár én tudhatnék magaménak egy ilyen öreg­asszonyt — mondta Szemjon. — Menj hozzá, ne töp­rengj. Szívós férfi, no meg a ifiadnak Is saját családja van már, ideje, hogy a magad életét is elrendezd. — Szemjon úgy mondta mindezeket, ahogy Aszja szerette volna, meg ahogy a barátnői is tanácsolták, de Szem­jon valóban így is gondolta. — Köszönöm — szólt Aszja. — Csomagolhatok valami útravalót? — Köszönöm mem kell — utasította vissza Szem­jon, és csak most figyelt fel Aszja- frizurájára, a bondo- irított fürtökre, és a munkaköpeny alatt észrevette a kék ünneplő ruhát. — Öt várod ? 'Aszja 'bólintott. A 'tanárnő árgus szemekkel figyel­te őket. Szemöldökét felhúzta, mintha csak bátorítani felvirágzott farmjára oly büszke, akaraterős „tölgy­ember” is megismeri öreg­ségére ezt a mindenkori ki­vándorlókra előbb-utóbb ki­kerülhetetlenül rátörő, gyó­gyíthatatlan betegséget. Latabár 76 évvel ezelőtt, 1902. no­vember 24-én született La­tabár Kálmán színész, Kos- suth-díjas, éredemes és ki­váló művész. A híres Lata- bár-színészdinasztia tagja. Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után 1922-ben a Várszínházban kezdte pá­lyáját, mint táncoskomikus. Később az Operettszínház­hoz kerül. Következő évei turnékkal — Árpád öccsével együtt —, filmszerepekkel telnek. Felejthetetlen figu­rája volt a magyar színját­szásnak, operettnek. Félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlen­sége” mindig mély emberi tartalmak játékos megérzé- kítése volt. Kiemelkedő sze­repei : Menelaosz (Offen­bach: Szép Heléna), Zsupán Kálmán (Kálmán: Marica grófnő). A jövő mozija Egy nagy amerikai kutatóinté­zet, az Arthur D. Little Inc. ar­ra a kérdésre keresett választ, hogy milyen lesz 1985 mozija. Előrejelzésük szerint a mozik ugyanolyan üresen lógnak táton- gani, mint a hatalmas táncter­mek napjainkban. A kiadvány formájában megjelent tanulmány szerzői szerint nyolc . éven belül az amerikaiak dön­tő többsége saját otthoni vetítőkben fog filmet nézni. Ahelyett, hogy moziba menné­nek, videokazettákat, vidoleme- zeket, vagy kábeltelevíziót vásá­rolnak. Az intézet pesszimista előre­jelzésére persze azonnal megpró­báltak rácáfolni. A General Ci­nema Corp. (az Egyesült Álla­mok, ha nem a világ legnagyobb mozihálózata — 715 filmszínház tulajdonosa) igazgatóhelyettese, Atwood Ives röviden kijelentette: „Kizárt dolog!” A nagy képernyőjű ’tévékészü­lékek gyártói persze másképpen reagáltak: „Szeretnénk hinni, hogy Arthur D. Littlenek igaza van!” A Little intézetéhez hasonló jóslatokba bocsátkozott David Fishman, egy bostoni 'kutató- csoport munkatársa; ő azt állít­ja, hogy néhány éven belül már csak a külföldi filmeknek lesz némi közönségük az Egyesült Ál­lamokban. És ha mindez nem is következik be pontosan 1985-re, a tendencia világos. 1948-ban az amerikaiak évente 33-szor voltak moziban, az elmúlt évben már csak 5-ször — Írja a Screen In­ternational. Egy évvel ezelőtt az uva- roszkiji zeneiskolában Csilla- gocska néven gyermek esztrádzenekart szerveztek. Azóta rendszeresen próbál­nak tapasztalt zenepedagógu­sok vezetésével. Műsoraikat eddig csak a középiskolásak Dunántúli napló Uj gépekkel dolgoznak a komlói kőbányában. KGST- ajánlás alapján fejlesztették ki hazánkban az új berende­zéseket — olvastuk a Dunán­túli Naplóban — A komlói kőbánya egyik újdonsága az RMK 120/50-es röpítőtörő. A CHEMIMAS tervei alapján készült a jászberényi aprító­gépgyárban. Mangánacélból készítették, amely jóval ko- pásállóbb, mint a régebben használt, sűrűn felújításra szoruló berendezés. A most elkészült másik be­rendezés, a PÜF—K—EH (pneumatikus ütve-forgatva fúró, elektrohidraulikus) kő­zetfúró nagyon mozgékony, 100—150 milliméter átmérőjű, akár 50 méter mély lyukakat képes fúrni. hallgatták. A gyerekek — jelenleg még csak egy ilyen gyermek esztrádzenekar van a megyében — most , a megyében megrendezendő, esztrádzenekarok fesztiváljá­ra készülnek. Nemrégiben a KGST-or- szágok kőbányavállalatainak vezérigazgatói Komlón, mun­ka közben tekintették meg a gépeket. A látottak alapján több KGST-ország is tervezi a látott gépek üzembe állítá­sát. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az Asványolajforgalmi Vállalat új, korszerű közpon- tat létesít Székesfehérváron. Az új területi központ összesen 100 ezer négyzetméteren, tíz hektáron helyezkedik el és ha elkészül: évente szükség szerint 200—300 ezer tonna üzemanyag érkezik ide csö­vön, Százhalombattáról. Nagy szükség volt erre az ásványolajforgalmi bázisra, mert a növekvő fogyasztást a régi keretek között nem lehet kielégíteni. Nemcsak az autósforgalom növekedett meg, az ipari fogyasztás mel­lett a mezőgazdaság is mind nagyobb fogyasztóvá lép elő. Kiszolgálásukat, pontos és megbízható ellátásukat csak­is korszerűen felszerelt köz­ponttal lehet biztosítani. SomoQiji Néplap Kiszedtek a földből az utolsó cukorrépát is a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaságának 550 hektár­nyi területén. A negyven napra tervezett munkát terv szerint, pontosan befejezték. Az időjárás_ kedvezett a ré­pa növekedésének, szedésé­nek és szállításának. Az utóbbiból az eddigi évek gya­korlatához hasonlóan az idén is kivette részét a honvédség. A kedvező feltételek és a tiszta, gyommentes répatáb­lák együttesen járultak hoz­zá, hogy nagyon jó termést sikerüli betakarítani: hektá­ronként 450 mázsát szedtek ki a gépek a földből, 50 má­zsával többet, mint tavaly. Az eddig leszállított répa 17,2 cukorfokos, a tavalyi 14,8 fokkal szemben. PETŐFI NÉPE Bács-Kiskun megye talaj­adottsága nagyon szélsőséges. A mezőgazdasági művelés alatt álló területnek 69 szá­zaléka homok- és sziktalaj, csupán 31 százaléka a jobb minőségű vályog és agyag. Kedvezőtlen hatásukat fo­kozza a talajvízszint nagy­mértékű ingadozása, ami gyakran idéz elő belvízve­szélyt. A kenyérgabona, a kukorica, a cukorrépa, de fő­ként a kertészeti növények termesztésében kiemelkedő szerepet betöltő megye mező- gazdasági területének mind­össze 6 százaléka öntözhető, ez is elsősorban a Duna és a Tisza mentén. A megyében most nagysza­bású meliorációs munkák folynak. A talajjavítást köve­tően mind több termelőszö­vetkezetet, állami gazdaságot kapcsolnak be az öntözésbe. akarná Szemjont: rajta, rajta, sofőr. Szemjont ez any­agira felbőszítette, hogy amikor beült a -vezetőfülkébe, megnyomta a ikürtöt. iA férfiak sietve eldobták a ciga­rettáikat, 'Szemjon tudta, mennyire jólesik ez a néhány slukk vacsora után, de -dühét sehogy sem sikerült le­csillapítani. — Gyorsabban, -gyorsahban! — kiabált a teljesen ártatlan utasakra. * A faluból kiérve fokozta a sebességet. -Fel-feLvM- -lanfak a tá-víróoszlopok, a -négyzet alakú kis iken-der- áztatók. ...Akkor is voltaik ilyen kis tavak, egyszer az egyik­ből inni akart, már merített is belőle, de az anyja észrevette és ijól elpáholta; erre még -most is emlékszik.-A bekerítést követően nappal haladták, az éjszakát pedig mindig valamelyik faluban 'töltötték. -Az anyja batyujában- -a ruhák mellett egy 'térképdarabka is -rej­tőzött, akkor találta, amikor egy iskolában éjszakáztak. Szemjon sehogyan sem tudta megérteni, mikén-t lehet a térképen iránytű nélkül eligazodni — -hiszen- a kato­náknak a térképen kívül mindig van iránytűjük is. Készült, hogy megkérdezi, de már nem maradt rá ideje. Szemjon emlékezett rá, hogy egész nap mentek, estére már nagyon álmos lett. A mama elővette a -tér­képet, egy fűszállal a piros, fekete és kék vonalak -ta­lálkozási pontjára bökött: — Most itt vagyunk. Holnap éjszaka nagyapánál leszünk. Szemjon továbbra -is az anyja mögött vonszolta magát, felverte a-z út porát: tüzérségi támadást ját­szott. Mögöttük egy autó 'tűnt fel1. Az anyj-a nyugtala­nul körülnézett: a -műút teljesen kihalt volt. Az autó beérte őket és megállt. A kabinból egy ka-ton-a szállt ki, -az egyenruhája uj-ján ezüst 'rangjelzés — őrmester, ahogy később elmagyarázták Szemjonn-ak. Az őrmester bizonytalanul á-lilt szétterpes-ztett lábán, és iaz anyját méregette. Az -autóból -még két katona nézett -ki. Az egyik nyelvét -nyújtotta Szemjonra. Az -anyjának re­megett a keze. — Gut — mondta az őrmester. Az autóban felröhögtök -a katonák. Az egyikőjük leugrott a kocsiról. Ádámcsutkáját -ráncos- borostás- bőr fedte. Egy kandiscukorral teli bádogdobozt nyújtott Szemjonnak. — Vedd el — mondta az anyja. Nem -nézett a katonák felé, egészen az út szélére húzódott. Vállán -átvetett -bocskorral egy mezítlábas- öreg­ember akart elsurra-nn-i mellettük. Az anyja odaszólt neki. — Vaszil SZtyepanovics! — Már -hogy lennék én Vaszil. Nyikol-ajmak -hív­nak ! — h-essegette el az öreg. — Az isten- szerelmére, mondja, hogy a lánya- va­gyok — kérte izgatottan az anyja.-Az öreg vissza se nézett, tovább sietett az úton. Az őrmester hirtelen 'leguggolt, az anyját a vállára emelte, é? az autóhoz 'rohant -vele. A sofőr bőszülten- ikurblizni 'kezdetit. Az őrmester valamit kiáltott, és -a tangalóta, kiugró ádámcsutkás katona engedelmeskedve a -pa­rancsnak, megpróbált felkapaszkodni a -kocsi platójára. A lábával kalimpált, meg-megcsúszott a deszkán. Szem­jont a katona a szomszédék 'kisfiára', Petykár-a emlé­keztette, aki almát lopott, s amikor a gazda kergetni kezdte, félelmében sehogy sem tudott átmászni a kerí­tésen, és a lábával ugyanúgy kaparászott a kerítés deszkáján. Egy pillanatra felvillant a platóról az anyja arca. Szemjon odaugrott az autóhoz, megkapaszkodott a plató szélében, így próbálta tartani magát. A liangaléta 'izzadságtól -ragadós tenyerével -igyekezett lelökni-. A plató mélyéből előbukkant az őrmester dühödt képe. A homokban egy 'helyben forogtak a kerekek, majd az autó nagyot rá-ndutt. Az őrmester hátraesett, a lába -kicsúszott alóla. Szemjon látta a bakancsa 'talpán há­rom rézszöggel felerősített, elkopott sarokiva-sat. Azután Szemjon csak futott előre, nyitott szájjal, így kevésbé s-ajigott vérző ajka. U-gy érezte, mindez nem •is lehet Igaz, csak álmodik. Mindjárt utoléri a-z autót és felébred. Az autó kemény talajra ért, és eltűnt -a -porfelhő mögött. Szemjon -futott, egyre futott, és azt -gondolta, hogy -a kanyar után az autó feltétlenül -megáll, és anyja azt mondja majd nek-i, hogy egyszerűen meg akarták ijeszteni. De az autó nem bukkant elő a -kanyar mögött. Szem-jón még gyorsabban kezdett futni. ...-Amikor legutóbb szabadságon otthon járt, meg­mutatták -neki, hol találták meg -az anyja hol-t-testét. Nem lőtték le, biztosan kidobták az autóból, vagy ő maga ugrott k-i, -amikor a -kocsi -teljes sebességgel robo­gott. Oszipov mutatta meg a helyet. * A hadnagy már nem feszélyezte magát. Rágyúj­tott, Szemjont is megkínálta: — Rágyújt? Füstszűrös, bolgár... — Köszönöm, épp most dobtam el. — Én nagyon rákaptam — mondta a hadnagy. — A főiskola előtt nem szívtam. S ami a legérdeke­sebb, kezdek érteni a dohányhoz. Most már akármi­lyet nem tudok elszívni. És ami még - érdekesebb, ne­kem színesnek tűnnek a dohányok. Van sárga, piros, barna. Én a világosbarnát szeretem- — A hadnagynak kedve lett beszélgetni, több órán keresztül némán ült. (Folytatjuk.) Mtaálos kaDdod]®szkép SZ©[lSZÉD©LáS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents