Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-13 / 241. szám
A^PÚJSÁG 1977. október 13. „Látjátuc feleym” A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója színes kis- filmet mutat be a közeljövőben. A Halotti Beszéddel egyidős templomokat és templomromokat, oszlopfőket és szobrokat mutat be az alkotás Baranya, Somogy és Tolna megye területéről. Különösen Baranya megyében, a Mecsek rejtett kis falvaiban élte túl számos Árpád-kori kÍ6 templom az évszázadok viharait. A Műemléki Felügyelőség munkája nyomán mind több olyan középkori érték válik láthatóvá, amely évszázadokig rejtve volt az emberi szem elől. A művészi emlékek bemutatásával az alkotók — szándékuk szerint — a középkori ember gondolkodásáról, világképéről is szeretnének érdekességeket közölni. A filmet a múzeumi és műemléki hónap eseményeihez kapcsolódva sugározza a Magyar Televízió. Helyszínek: Somogyvámos (rom), Mánfa, Pécs-Málom, Me- cseknádasd, Pécsvárad (altemplom), Szekszárd (rom és kőtár), Kaposvár-Szent- jakab (rom és kőtár), Pécs (kőtár), Jakabhegy (rom), Kővágótöttös, Bakonya, Kővágószöllős és Cserkút. Zichy Mihály Százötven éve, 1827 októberében született Zichy Mihály. Illusztrációs munkáját, akvarelljeit, rajzait ma is élvezettel szemléljük. Képünkön: illusztráció Garay Obsitosához. Őszi megyei könyvhetek A hagyományos őszi me- lom 60. évfordulója jegyégyei könyvheteket — a falu ben október 21. és novem- egyik jelentős közművelődé- bér 20. között rendezik meg si eseményét — a Nagy Ok- a tanácsok, közművelődési tóberi Szocialista Forrada- intézmények, társadalmi szervezetek részvételével, közreműködésével. A könyvhetek megnyitója az idén Mátészalkán lesz. október 21-én. A szervező- bizottság felhívása nyomán a megyei szervezőbizottságok megkezdték munkájukat, s a könyvhetek programja keretében az ország sok falujában, kisebb tele- jüléseken szerveznek irodalmi műsort, író-olvasó találkozót, szakkönyvankétot. Mivel a könyvhetek időpontja egybeesik a műszaki könyvnapokkal, a politikai könyvnapokkal, a szovjet könyv ünnepével, a szervezőbizottságok biztosítják, hogy az őszi megyei könyvhetek rendezvényei szervesen kapcsolódjanak ezekhez a könyvnépszerűsítő akciókhoz. A szövetkezeti könyvesboltok — az üzemekben, intézményekben, munkahelyeken működő bizományos bevonásával — kiemelten foglalkoznak a szovjet könyvek, a politikai és műszaki kiadványok népszerűsítésével és terjesztésével. A MESZÖV-ök elnökségei, a fogyasztási szövetkezetek vezetői a könyvterjesztés eredményeinek növelése érdekében — az eddigi gyakorlatnak megfele- lőep — versenyt hirdetnek a szocialista brigádok. a KISZ-szer vezetek és az úttörőcsapatok között. National Gallery Színes angol filmsorozatot mutat be a közeljövőben a televízió. Évente közéi kétmillió látogató keresi fel a londoni National Galleryt. A múzeum gyűjteménye 700 éven keresztül követi az európai festészet történetét, kronológiai rendben. így módot nyújt arra, hogy folyamatában ismerjük meg a festészet útját, stílustörekvéseit, iskoláit, s képet kapjunk egy-egy nagy meser munkásságáról, jelentőségéről is. Az adások folyamán számos, közismert remekművel találkozunk majd, de megismerhetjük nagy mesterek kevésbé ismert műveit és egy sor más alkotást is. A hetenkénti adások lehetővé teszik, hogy a filmek egy nagyobb egész részeiként, a festészetet fejlődésében mutassák be. Thmeobckhh nPflBAd Ahogy közeledik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, egyre több beszámoló jelenik meg testvérlapunkban, a Tam- bbvszkaja Pravdában a vállalt feladatok teljesítéséről. A tambovi járás szovhozai- ban és kolhozaiban dolgozók vállalták, hogy túlteljesítik a cukorrépa-termelési tervüket. A lap szeptember 30-i számában arról számolt be: a munkaverseny, a jó munkaszervezés, a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazása, a jó időjárás eredményeként a népgazdasági tervben előirányzottnál nyolcezer tonnával több cukorrépát adtak az államnak a járás dolgozói. A cukorrépatermés azonban lehetővé teszi, hogy még ennél is töb- bet adjanak. Ezért a járásban működő szovhozok és kolhozok dolgozói válllták, hogy a mezőgazdasági dolgozók napjáig 100 ezer tonna cukorrépát szállítanak a cukorgyáraknak. Ugyancsak ebben a számban olvashatunk arról is, hogy a tambovi járás mező- gazdasági dolgozói túlteljesítették gabonaeladási tervüket. ötvenezer tonna gabonát adtak el az államnak. Ez három százalékkal több. mint a tervben előirányzott mennyiség Dunántúlt napló Siklóson háromnapos német nyelvű nemzetiségi irodalmi tábori rendeztek, a hazánkban élő németajkú nemzetiség anyanyelvi műveltsége gyarapításának egy új formájaként. Olyan értelemben, ahogyan mi — az egységes magyar irodalom részeként romániai, csehszlovákiai és más magyar irodalomról beszélhetünk, magyarországi német irodalom még csak csírájában és a törekvésekben jelentkezik. Ezt példázza a Neue Zeitung és a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetsége közös pályázata is, amire száz pályamunka (versek, novellák) érkezett be. Ebből válogattak a felszabadulás utáni első magyarországi német nyelvű antológia anyagát, amely Tiefe Wurzeln (Mély gyökerek) címmel 1974-ben jelent meg. Rövidesen két újabb kötet lát napvilágot a Tan- könyvkiadó nemzetiségi szerkesztősége gondozásában: Fath György pécsi szerző népdalszerű költeményeiből összeállított gyűjteményes kötet, valamint négy szerző tizenkilenc novellájától egy másik. Mint az öt évvel ezelőtti pályázat is jelzi, sokan foglalkoznak német nyelvű novellák, versek írásával hazánkban. PETŐFI PÉPE Bács-Kiskun megyében mintegy 150 ezer hektárnyi gyepterület van, amelyet csak részben hasznosítanak a mezőgazdasági üzemek. Pedig a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésének egyik nagy tartaléka az okszerű rét- és legelőgazdálkodás. Elsősorban a húsprogram megvalósítását segítheti, illetve gyorsíthatja a szabad tartásos módszerek bevezetése. Tudunk néhány sikeres kezdeményezésről, amelynek célja, hogy a hasznosítatlan területekről jelentős értéket nyerjenek. Az Izsáki Állami Gazdaságban 1972-ben határozták el, hogy húsmarha-tesztés- re szakosítják az ágazatot. Amerikai Hereford marhákat tartanak. A jószágok az év nagyobb részében kora tavasztól késő őszig legelnek, télen szintén a szabadban tartózkodnak, ekkor azonban kapnak szenázst és szénát. Ilyen körülmények között a gyep tartja el a jószágot, szinte egész éven át. A gazdaság az elmúlt években 260 hektáron telepített füvet, s így alakított ki egy jelentős gyepterületet. Somogyi Néplap Kis számítógépet szerelnek Tabon, a Videoton Számítás- technikai Gyáregységében. A gépet hivatalosan így hívják: VT—51. Teljesítményét tekintve a legkisebb azok közül, amelyeket hazánkban gyártanak. Az új kis számítógép — perifériáival együtt — alig nagyobb, mint egy íróasztal, Ennek az „íróasztalnak” bal oldalára — a fiókok helyére — szerelték be magát a számítógépet. A lapjára „rátettek” egy írógéphez hasonló perifériát. Ez a sornyomtató nemcsak az adatok betáplálására szolgál, hanem a kezelőnek módot nyújt arra is, hogy közvetlenül beavatkozzon a számítógépen futó programba. A gyártás megkezdését több évig tartó fejlesztő munka előzte meg a fehérvári központban. Az első tizenöt számítógép elkészült. Az idén még húszat gyártanak Tabon. A tabi számítógépekből az idén megkezdik a tőkésértékesítést. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A tervszerű településfejlesztésről: Megzabolázott jövőnk címmel jelent meg elemző cikk a lapban. Ebből idézünk: „Napjaink településfejlesztését nem a rendelkezésünkre álló építőiparitechnikai eszközök teszik korszerűvé, hanem a fejlődés felismert törvényszerűségeinek tudatos „kézbentartása”. Ehhez pedig az út első állomása: az országszerte kialakult. változó nagyságú, s jelentőségű települések szemre kusza, amorf halmazában felismerni a struktúrát, a településszerkezetet.” A cikkíró megállapítja többek között: Az urbanizáció nagy népességvándorlással járó modern korszaka lezárult, amikor is minden második magyar állampolgár városlakóvá vált. Ma már a „másod-urbanizációs” jelenségek a lényegesebbek, vagyis az a kialakuló folyamat, amely egy-egy jelentős iparú várost és a környező községeket kapcsolja sajátos egységbe. erencsér MiklAs A holnap elébe Ady Endre éleltörténel 10. Ugyanabban a házban lakott, amelyikben Léda: a rue de Levis 92-ben. Dél felé szokott kelni, kora délután ebédelt, rendszerint Diósiékkal. Barátai lakásán átnézte a tucatnyi francia és magyar nyelvű napilapot — a hazaiakat egynapi késéssel. A tájékozódása adta inspirációkból írta gyorsabb, rövidebb cikkeit, naponta gyakran hármat-négyet. A különböző budapesti lapoknak borítékozott írásait este adta fel a főpostán, utána következett a késő éjszakába nyúló vacsora. Hajnalban feküdt és délben kezdődött minden elölről. Ez a ritmus azonban soha nem vált gépiessé, Ady elég gyakran változtatott rajta, már csak azért is, mert semmiféle kötöttségnek — a munkán kívül — nem volt hajlandó magát alávetni. A testi értelemben vett szerelmi hűséget soha nem vette komolyan, moha Léda ezt iparkodott kikövetelni tőle. Hasztalan. Ahogy beleszokott a párizsi életbe, úgy önállósította magát egyre inkább. Nem célunk részletezni Ady Endre szerelmi életét, csupán azért utalunk rá, hogy magyarázattal szolgáljunk a költő és a múzsa közti sok békétlenkedés egyik okára. Mert meghamisítanánk a valóságot, ha felhőtlenül boldog kapcsolatról beszélnénk. Ilyen periódusok is voltak, sokszor hónapokon át. De máskor meg a kölcsönös érzelmi kínzás tartott hónapokig. Léda féltékenységgel gyötörte imá- dottját, Ady viszont nem tűrt beleszólást független életébe. S ebbéli álláspontja nemcsak a nőkre vonatkozik, de az italra is. Tisztázatlan, sok ízléstelen kíváncsiságra okot adó kérdés: miféle háromszög volt ez, miként viselhette el a férj a saját lakásán ezt a szerelmi románcot, melynek egyik alanya az általa is imádott feleség? Láda valóban rendkívüli asszony volt. Ezt vallja mindenki, aki valaha is látta. Személyének mély hatást gyakorló erejét azok is elismerik, akik irigyelték és szívesen mondtak rá rosszat. Nem lehetett őt birtokolni. Ady is csak szerethette, annál kevésbé irányíthatta. Hiszen a veszekedéseik főként a két egyformán önálló, egyformán büszke jellem összecsapásaiból keletkeztek. Innen a Héja-nász Ady-fogalmazta nagyszerű szimbolista látomás. Diósi Ödön, a maga nemében tekintélyt érdemlő férj üzleti lekötöttsége mellett idejéhez képest sokat művelődött, szerette, pártolta a haladó polgári irodalmat, emellett élénken figyelte a Magyarországon zajló közéletet, az üzleti, társasági viszonyok alakulását. Semmi hasonlóságot nem mutatott a mamlasz, átejthető, felszarvazható férjekkel. Sőt. Az első perctől tudott mindent. De Lédát teljes önzetlenséggel, határtalan odaadással szerette. Egyedül azt tartotta fontosnak, hogy Léda boldog legyen, persze a személyi kiválóságához méltó körülmények között. Mindkettőjüket megalázó, közönséges kapcsolatba semmiképp nem törődött volna bele. Ám Ady Endre zsenijét ő is éppúgy felfogta, mint Léda. S mivel Léda valósággal újjászületett az Adyval való ismeretségben, ahelyett, hogy alacsony hiúságból, kicsinyes irigységből gyűlölködött volna, minden lehetőt elkövetett, hogy Ady helyzetét megkönnyítse. Nem irodalomtörténeti érdem, de kétségtelen bizonyíték Diósi Ödön nemeslelkű- sége mellett, hogy az ő segítségével vészelhette át Ady Endre a gondok, megpróbáltatások egész sorát. Érvényes volt hármuk helyzetére a régi mondás: „túl minden szennyen, minden erkölcsön”. Szívesen hallgatnánk Ady vérbaj okozta megrázkódtatásáról, de mert tény, muszáj megemlítenünk. 1904 májusában derült ki a szörnyű baj. Bölönyi György és Diósi Ödön vették gondjaikba, térítették el a hangoztatott öngyilkossági szándékától. Léda szintén felsőfokon vizsgázott emberségből. Nem tett szemrehányást, nem faggatózott. Meg volt győződve, hogy a baj párizsi keletű. Egyedül Ady tudta akkor még. hogy súlyos fertőzöttségének eredője az a bizonyos Rientzi Mária nagyváradi színésznő, akiről Az én menyasszonyom című verse szól. « A gyengéd pártfogás, ia barátok már-már szent gondoskodása csodát művelt vele. Gyorsan gyógyult, lelete később teljesen negatív lett. Egészségével együtt élet- és munkakedvét is visszanyerte. Megrázkódtatását feledni, új erőt gyűjteni a Riviérára utazott üdülni Lédával 1904 szeptember közepén. Kéthónapos nizzai és monacói tartózkodás után, november 17-én érkeztek vissza Párizsiba. Itt már ajánlatok várták Adyt, belső munkatársnak hívták különböző pesti lakophoz. A Vészi József szerkesztette Budapesti Napló mellett döntött. Úgy vélte, hasznos lesz, ha Párizsból kivívott erkölcsi, költői, újságírói pozícióját közelről is megszilárdítja. Ezért bár három-négy évre tervezte kinti tartózkodását, egy szűk esztendő múlva, 1905 január elején Budapestre utazott, elfoglalni helyét Vészi József lapjánál. A IFALTÖRÖ KOS Küldetését párizsi tartózkodása idején ismerte fel, amikor is faltörő kosnak nevezvén magát azt írta: lehet, hogy a feje beszakad, de az általa ütött résen sokan átférnek majd. Küldetésének pedig azt tekintette, hogy a gondolat erejével siettesse szétrombolni a feudális előjogok társadalmát, amelynek helyére a demokratikus, teljes állampolgári egyenlőségen alapuló társadalom felépítését sürgette. írásainak nagy hatása hozta magával, hogy a vele hasonló elveket vallók egyre határozottabban csoportosultak köréje, szilárd tekintélynek ismerték el, hivatkoztak rá, megállapításait érvekként sorakoztatták fel — ha akarta, ha nem, vállalnia kellett a fényforrás szerepét. A választott és Oly gyakran, oly hatásosan vallott úthoz muszáj volt. ragaszkodni, ha nem akarta önmagát mindenestől megtagadni. Nincsen abban tehát semmi csodálatos, hogy Párizsból megérkezve, szinte egyik pillanatról a másikra benfentes tempódiktáló, mérce és példakép lett pesti környezete számára. Vészi József Budapesti Naplója pedig neki nyújtott kedvező hadállást, és kellemes szövetségeseket. Főszerkesztője nemhogy fékezte volna vakmerő tolllát, de gyengéd unszolással egyenesen kizsarolta belőle a legmerészebb cikkeket, költeményeket. Az egyébként sem lusta Adyt sokszor éjszakánként is írásra kényszerítette a szeretet terrorjával. Aztán ott volt Bíró Lajos, aki Nagyváradról jött Budapestre éppen azért, hogy megint Ady Endrével dolgozhasson egy szerkesztőségben. Vágyuk teljesültével közös lakást béreltek, és oly tökéletesen megértették egymást, hogy még a kasszájuk is közös volt. Mondani sem kell, erre rendszerint Bíró Lajos fizetett rá, mivel Ady a legegyszerűbb gazdálkodást gyakorolta: addig költött, míg ki nem adta az utolsó fityinget, leszámítva azt az arany húszkoronást, amelyet Krúdy Gyula szerint legvégső tartaléknak a mellényzsebben őrzött. (Folytatjuk)
