Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

1977. október 13. KÉPÚJSÁG 5 Európa ifjúsága a leszerelésért Interjú Borbély Gáborral FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Őszi túrák Úgy látszik az úttörőcsa­patok harci túrái felkeltet­ték a kedvet a KISZ-kor- osztályú természetkedvelők­ben is. Több helyről is hírül hoz­ták, hogy túrát, kirándulást terveznek az alapszerveze­tek. Az úticél változatos, de a megye ismert kiránduló- helyei változatlanul népsze­rűek. A gyalogosan vagy ke­rékpárral megtett út végén daltanulás, közös éneklés a program, ami közben lehet készülődni a tűzrakáshoz. Az „igényesebbek” bográccsal felszerelkezve érkeznek, így a tábortűz' mellett nemcsak melegedni lehet. Az őszi túra sok esetben a közös ebéddel be is fe­jeződik — már ami az ér­demi részét illeti. Pedig a délutánt is hasznosan lehet tölteni. Hazafelé például betervez­hetünk egy akadályversenyt, amelyen színes, változatos feladatokat lehet megoldani. Számot lehet adni a poli­tikai1 tájékozottságról, a mozgalmi ismeretekről, de arról is, ki milyen figyel­mesen hallgatja a rádiót, nézi a tévét, jár moziba vagy éppen lakóhelye kul­turális rendezvényeire. Az akadályversenyen termé­szetesen az agytorna mel­lett az ügyességet próbára tevő, vidám feladatokat is be lehet iktatni. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség évek óta igen fontos és aktív szerepet vállal kontinensünk ifjúsági mozgalmában, az európai ha­ladó ifjúsági és diákszerve­zetek együttműködésének ki- szélesítéséért és elmélyítésé­ért folytatott munkában. En- riek a sokirányú és hatékony tevékenységnek nemzetközi elismerése, hogy Európa if­júsági és diákszervezetei a közeljövőben sorra kerülő le­szerelési konferenciájuk színhelyéül Budapestet, házi­gazdájául ifjúsági szövetsé­günket választották. Az igen fontos nemzetközi tanácsko­zásról kértünk interjút Bor­bély Gábortól. — Mi tette lehetővé és szükségessé, hogy az euró­pai fiatalokat képviselő szervezetek értekezletet kezdeményezzenek napja­ink egyik legégetőbb prob­lémájáról a fegyverkezés­ről, illetve a leszerelés le­hetőségeiről? — A haladó európai ifjú­sági és diákszervezetek az elmúlt években mind na­gyobb számban csatlakoztak az enyhülésért, a biztonságért folytatott 'harchoz. Ez a fo­lyamat lehetővé tette a pár­beszéd folyamatos szélesedé­sét, a jobb megértést, a konk­rét együttműködés skálájá­nak gazdagodását, valamint a reakciós erők befolyásának visszaszorítását. Ugyanakkor ez a folyamat azt is jól il­lusztrálta, hogy a világpoliti­kában végbemenő pozitív változások meghatározó je­lentőségűek a nemzetközi if­júsági mozgalom számára is. Bebizonyosodott, 'hogy az if­júság ma már cselekvő ré­szese a békéért, a társadalmi haladásért, a világ sorsának jobbrafordulásáért vívott küzdelemnek. Erről tanús­kodott a Varsóban 1976 nya­rán megrendezett európai if­júsági és diáktalálkozó. Az itt elfogadott záródokumen­tum a következő időszak fel­adatainak sorában a legfon­tosabbnak nevezte azt a kér­dést, hogy mit tehet Európa ifjúsága a katonai enyhülé­sért. Ennek a gondolatnak a jegyében vállalta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, hogy házigazdaként ott­hont ad az európai ifjúsági leszerelési konferenciának, amelyre a tervek szerint 1977 novemberének végén, decemberének elején kerül sor. — Az időpont tehát igen közeli. Hogyan állnak az értekezlet előkészületei? — iA tanácskozás konkrét előkészületei már hónapok­kal ezelőtt megkezdődtek, és megfelelő ütemben folynak. Az idén márciusban Keszthe­lyen került sor az európai ifjúsági és diákszervezetek már hagyományos konzulta­tív találkozójára. Ezek a ba­latoni találkozók az utóbbi években mindig fontos szere­pet töltöttek be az európai ifjúsági és diákszervezetek együttműködési programjai­nak előkészítésében és kidol­gozásában, jelentős fórumai voltak a különböző politikai és ideológiai tendenciákat képviselő szervezetek közötti párbeszéd szélesítésének és elmélyítésének. Az idei keszthelyi találkozó is fontos eredményeket ért , el, ame­lyek közül talán a leglénye­gesebb, a résztvevők beható vita után meghatározták a leszerelesi értekezlet megren­dezésével kapcsolatos' legdön­tőbb kérdéseket. — Melyek ezek? — A leszerelési tanácsko­zás négy fő témaköre a kö­vetkező: 1. Az enyhülés folyamatá­nak kiterjesztése katonai tér­re: a politikai és a katonai enyhülés közötti összefüggés. 2. Harc a leszerelésre vo­natkozó nemzetközi szerző­dések betartásáért, konkrét eredményekért, a folyamat­ban lévő leszerelési tárgya­lások sikeres befejezéséért. 3. A leszerelés szociális és gazdasági következményei, hatása az ifjúság helyzetére, á világméretű leszerelés, va­lamint a nemzetgazdaságok fejlődése és az új gazdasági rend közötti összefüggés. 4. Az ifjúsági és diákszer­vezetek együttműködése és közös akció a leszerelésért vívott harcban. (A konferencia tehát átfog­ja a katonai enyhülés, a le­szerelés valamennyi fontos kérdését, és különös hang­súlyt helyez Európa ifjúsá­gának közös harcára, közös akcióira, együttműködésének, aktivitásának fokozására. — Milyen részvételre szá­mítanak? — A különböző politikai és ideológiai nézeteket képvise­lő európai ifjúsági szerveze­tek legszélesebb körét vár­juk Budapestre, hiszen a le­szerelés kérdése, a katonai enyhülés ügye valamennyi haladó ifjúsági szervezet szá­mára nagyon lényeges és fon­tos, s a jövőbeni együttmű­ködés fejlesztésének, a közös akciók megszervezésének leg­természetesebb lehetősége. Részt vesznek tehát a leg­különbözőbb nemzetközi és nemzeti ifjúsági és diákszer­vezetek, egyebek között kom­munisták, szocialisták, szo­ciáldemokraták, liberálisok, keresztények, centristák, stb... — Az eddigi eredménye­ket és az esetleg felvető­dött problémákat összegez­ve hogyan értékelné a le­szerelési ifjúsági konferen­cia előkészületeit és jelen­tőségét? — A konferencia előkészü­letei a meglévő problémák ellenére eredményesen foly­nak. A problémák mindenek­előtt abból fakadnak, hogy az egyes ifjúsági szervezetek ál­láspontjai és megközelítési módja eltérő. Mindnyájunk számára világos tehát: újabb közös erőfeszítéseket kell ten­nünk, hogy az értekezletet a tervezett időpontban sikere­sen megrendezhessük. A ta­nácskozás legfőbb jelentősé­ge azt hiszem időszerűségé­ben rejlik. Napjainkban ta­núi vagyunk annak, hogy a nemzetközi életben bizonyos" szélsőségesen reakciós körök megpróbálják lefékezni az enyhülési folyamatot, s a fegyverkezési verseny folyta­tására, sőt fokozására törek­szenek. Ennek olyan veszé­lyes jelenségei vannak, mint az a manőver, amelyet az Egyesült Államok kormánya a neutronbombával folytat. Éppen ezért napjainkban kü­lönösen fontos, hogy Európa valamennyi haladó ifjúsági és diákszervezete, az enyhülésért harcoló nemzetközi közvéle­ménnyel összefogva együtte­sen emelje fel a szavát a fegyverkezési verseny ellen, és aktív akciókkal támogassa a katonai enyhülésért, a le­szerelésért folytatott harcot. Ez talán az európai ifjúsági leszerelési konferencia leg­főbb célja. — Köszönjük a beszél­getést. AVAR KÁROLY Az idén másodszor Színházi túra Budapestre Jól sikerült idén tavasz- szal az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Tolna megyei kirendeltségének ak­ciója, melynek során 615, szűkebb pátriánkból szár­mazó fiatal részére lefoglal­ta a budapesti Thália Szín­ház nézőterét. Mintegy két­százan vonattal, négyszázan pedig a Volántól bérelt kü- lönbuszokkal utaztak a fő­városba, hogy megnézzék „A csendes amerikai” előadá­sát. A „színházi túrán” részt vevők többsége tanuló volt, de szép szómmal akadtak a színházlátogatók között dolgozó fiatalok is. A tavaszi akció sikere ösz­tönözte az expresseseket ar­ra, hogy most ősszel is el­indítsák a színházi járato­kat. A különbuszok úticélja ugyancsak a Thália Színház lesz, ezúttal a Gargantua és Pantagruel című kétrészes komédia kerül színre. Szer­zője Rabelais, a francia re­neszánsz humanista szel­lemóriása. Idézet a Thália szórólap­jából: „Gargantua, Pantag­ruel óriáskirályok és a ko­rabeli vagabund Panurge világjáró kalandjai teljes fordítása Magyarországon még nem jelent meg. A tel­jes fordítást késleltette a múlt század és a századelő irodalmi álszemérme és a reneszánsz szövegek nyelve­zetének nehézsége, bonyo­lultsága. Még a mai olvasó­nak is túlságosan szóki­mondónak, helyenként trá­gárnak tűnik a szöveg, ami pedig a reneszánsz idején természetes volt. A november 20-i útra el­sősorban a KlSZ-szerveze- tek, iskolák, szocialista bri­gádok jelentkezését várják a szekszárdi kirendeltségen, illetve a dombóvári irodá- oan, de természetesen egyé­ni jelentkezést is elfogad­nak. Versenyek, vetélkedők felkészültség további fokozá­sával adni meg a tiszteletet a Nagy Október évfordulójá­Lövészet... nak. * A fegyveres erők napján valamennyi dombóvári és város környéki iskola pajtá­sai, úttörői és kisdobosai har­ci túrára indultak, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak jegyében rendeztek meg. Minden pajtás elkészítette és feltűzte a Riadó ’77 jelvényt: vörös csillagban égnek törő rakéta. Az állomásokon a parancs­nokok feladatokkal várták a pajtásakat, akiknek bizony­ságot kellett tenni elméleti és gyakorlati felkészültségük­ről, ügyességükről. A sok he­lyes választ szaporodó pon­tok tükrözték. A pajtások gyakorolták a fegyverhaszná­latot, gránátot dobtak, végül megszerezték az „ellenség” zászlaját. Mindebben segítsé­gükre voltak a munkásőrség tagjai. A 3861 túrázó pajtás játék­kal, szalonnasütéssel fejezte be a napot. A Nagy Október tiszteletére A Nagy Októtteri Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére a KISZ Dombóvár városi Bi­zottsága, az UNIÓ Ipari Szö­vetkezet és a Láng Gépgyár tiszteletére indított országos verseny döntőjének „házibaj­noksága” volt. A rendkívül összetett ver­senyben nyolc csapat mérte össze tudását. függéseit is jól látták. A ver­seny befejező szakaszában a versenyzők egy szabadon vá­lasztott szovjet város vagy kiemelkedő létesítmény jele­nét ismertették szóban, kép­ben. A szoros verseny a csapa­tok alapos, gondos, jó felké­szültségét igazolta. Az első helyezett csapat — Szolnoki Lászlóné, Szinger Antal, Var­ga László — részt vesz az október 21—22-én megrende­zésre kerülő országos verse­nyen. A zsűri rajtuk kívül még a második és a harma­dik helyezett csapat által ké­szített mestermunkát java­solta az országos szakmai versenyre. A jól szervezett, tartalmas vetélkedő — a szervezők és a versenyzők munkáját di­cséri — jól szolgálta a célt: a szakmai tudás, az elméleti Esztergályosok gyakorlati versenye KISZ-bizottsága szervezésé­ben Ki minek mestere? vá­rosi versenyt rendezett fiatal szakmunkások részére festő és esztergályos szakmában. A fiatalok elméleti, politikai és gyakorlati kategóriában mérték össze tudásukat. A versenyek első négy helye­zettje vesz részt a megyei döntőn. > Szűcs István Dombóvár * A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyára szellemi ve­télkedőt rendezett fiatal szak­munkásai részére. A vetélke­dő a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója Először szakmai versenyre került sor, amelynek során a zsűri elbírálta a csapatok által elkészített mestermun­kákat, és véleményezte elmé­leti felkészültségüket. Ezután fontos és alapvető munkavé­delmi ismeretek, munkavé­delmi előírások ismeretéből vizsgáztak a résztvevők. A harmadik versenypont: Ki mit tud a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomról? Be­bizonyosodott, hogy vala­mennyi résztvevő jól felké­szült a 60 évvel ezelőtti vi­lágtörténelmi eseményekből, hisz nemcsak lexikális tudás­ról adtak számot, hanem a forradalmi események össze- | Csongrád-Tolna találkozó Kötetlenül az ifjúságpolitikáról A Csongrád megyéből érkezett vendégek a szekszárdi út­törőházban eszmecserét folytatnak vendéglátóikkal az if­júságpolitikai határozat megvalósítása során végzett mun­káról. ' Fotó: Sz. L. Tegnap délelőtt Szekszár- don fogadták a Csongrád megyei Tanács ifjúsági 'bi­zottságának delegációját, mely most viszonozta a Tol­na megyei Tanács ifjúsági bi­zottsága vezetőinek korábbi, Szegeden tett látogatását. A Tiisza-parti városból érkezett vendégek délelőtt a szekszár­di úttörőház klubtermében kötetlen eszmecserét folytat­tak a vendéglátókkal, köztük Péti Imrével, a megyei KISZ- bizottság első titkárával, dr. Vígh Dezsővel, az ifjúsá­gi bizottság elnökével, Har-, váth Gézával, az SZMT titká­rával. Varjas János, a megyei ifjúsági bizottság titkára tá­jékoztatta a szegedieket az ifjúságpolitikai határozat megvalósítása során elért eredményekről, s beszélt a gondokról is, amelyek nehe­zítik a munkát. A vendégek elismerésüket fejezték ki, hallva, hogy itt, az ország egyik legkisebb megyéjében, kétmillió-két­százezer forintot fordíthat­nak az Ifjúságpolitikai célok megvalósítására. Szóba került a beszélgetés során az ifjúsági sportlétesít­mények számának növelése. Megyénkben a megyei tanács az iskolákban a sportudvarok létesítését szorgalmazza, s cél, hogy il980-ra minden Tol­na megyei iskolában legyen sportudvar. A beszélgetést követően a Csongrád megyei Tanács if­júsági bizottságának vezetői megnézték azt a filmet, ame­lyet hazánk félszabadulásá­nak harmincadik évforduló­jára készítettek Szekszárd- ról, illetve Tolna megyéről. Délután ellátogattak a dom- bori KISZ- és úttörőtáborba, megnézték a megyeszékhely nevezetességeit, majd Sárköz népművészetével ismerked­tek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents