Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

A^PÚJSÁG 1977. október 12. ÖN KÉRDEZ Özvegyi földhasználat Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Liska Béláné györei és más olvasóink is érdeklőd­tek szerkesztőségünktől afelől, hogy ki jogosult öz­vegyi háztáji földhasználat­ra, terményjuttatásra, stb. Horváth József, a Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetek Tolná megyei Szövet­sége titkára válaszol: — A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló törvény — 1967. évi III. tv. vhr. 78. §. — alapján az elhunyt férj nem terme­lőszövetkezeti tag özvegye csak akkor jo­gosult — 3 ezer négyzet- méter, illetve szőlő, gyü­mölcsös esetén 1500 négy­zetméter — háztáji föld- használatra, vagy termény­juttatásra, ha a férje halá^ Iákor elérte a termelőszö­vetkezeti nyugdíjkorhatárt, tartósan munkaképtelen, vagy törvényes tartási köte­lezettség alapján mást el­tart, feltéve, ha tulajdoná­ban, haszonélvezetében, vagy használatában nincs ilyen mértékű föld. A törvény még további két feltételt sorol föl — vagylagosan — az özvegyi földhasználat esetére. így az özvegy akkor is jogosult özvegyi földhasználatra, ha a férje elhunytakor is tnár eltartotta saját háztartásá­ban idős édesanyját, vagy tartósan munkaképtelen volt és tulajdonukban, haszon- élvezetükben, vagy haszná­latukban nem volt a tör­vény által megjelölt mérté­kű földterület. Óvoda Faddon Több faddi édesanya ér­deklődik arról, hogy mikor lesz Faddon bölcsőde, gyer­mekorvos és annyi óvodai férőhely, hogy minden óvo­dás korú kisgyermeket el tudnának helyezni. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Hirmann Béla, a Faddi nagyközségi Tanács elnöké­nek válasza: — 1977. december 31-ig a harmadik évüket betöltött gyermekeket mind felvette óvodába a bizottság, a to­vábbi felvételekről január­ban dönt. Vagy egy félmű­szakos csoportot indítunk be, vagy bővítjük a bölcső­dét. 1978. szeptember elsejé­től a Dózsa utcai óvodában egy csoportfejlesztés van tervezve a jelenlegi szolgá­lati lakás helyén. A szülők bölcsődeigénye jogos, amennyiben a szakemberek elfogadják az általunk meg­jelölt épületet, van reális alapja, hogy 1978-ban be­indítsunk egy bölcsődét, társadalmi összefogással. Dr. Ászmann Anna főor­vos, a Tolna megyei Ta­nács V. B. Szekszárd Járási Hivatal egészségügyi osztá­lya vezetője válasza: — Az egészségügyi szer­vek egyetértenek Fadd nagyközség bölcsődeigényé­vel és támogatják azt. Nem eldöntött tény, hogy átala­kított épületben kap-e he­lyet a bölcsőde, vagy új létesítmény építésére kerül sor. — Gyermekkörzeti orvosi állásfejlesztést egyelőre nem tervezünk, a lakosság száma és a községben lévő felnőttkörzetek száma ezt jelenleg nem teszi lehetővé. Tehéntartás - állami támogatással Horváth Gyula tengelici olvasónk írja, az elmúlt év júniusában vásárolt egy te­henet és az az állatorvos véleményezésére * kiselejte­zés alá esett. Az újonnan vásárolt tehénre megkap­hatja-e az 5 ezer forint ál­lami támogatást? Póczik Zoltán, a Tolna megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója vála­szát közöljük: — A fennálló rendelkezé­sek értelmében a háztáji és kisegítő gazdaságok a tulaj­donukban lévő második és minden további tehén éves tartása után 5 ezer forint állami támogatást kaphat­nak. Ha az éves tehéntartás bármilyen okból meghiúsul, de azt két hónapon belül pótolják, akkor a támoga­tás fennmarad, tehát az ilyen időszakon belüli egyedváltás a támogatásra való jogosultságot nem szünteti meg. A nyilván­tartásunkból megállapítot­tuk, hogy az „első” tehénre az éves tehéntartás után járó állami támogatást (2500 forintot) 1977. április 27-én igényelte, amit elbí­rálás után ki is fizettünk. — Amennyiben a közsé­gi tanács vb szakigazgatási szervénél hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a „má­sodik” tehenét 1976. júniu­sában vásárolta és azt az eladástól számított két hó­napon belül pótolta másik olyan tehénnel (és nem üszővel), amely — mint ír­ja — most vemhes, vagy legalább 13 hónapon belül termékenyítve volt (közte­nyésztésre engedélyezett bi­kával), továbbá a tehén tbc-fertőzéstől mentes, ak­kor az 5 ezer forint állami támogatásra a jogosultsága 1977. július 1-i esedékes­séggel fennáll. A támogatás igénylése céljából a helyi tanács vb szakigazgatási szervéhez kell fordulni, ahol a szükséges nyomtat­ványok rendelkezésre áll­nak. Szabadnap Ulrich Antal és három munkatársa aláírásával ka­pott levelet szerkesztősé­günk Nagykónyiból. Idéz­zük: „A nagykónyi Haladás Termelőszövetkezetben dol­gozunk, tíz-tizenöt órás munkaidőben. Az eddig el­telt idő alatt még a ré­szünkre járó heti pihenő­napot sem kaptuk meg, ha pedig egy napot megadtak, azt a fizetésünkből levon­ták”. Horváth József, a Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetek Tolna megyei Szö­vetsége titkára válaszol: — Levelükben sérelmezik, hogy a termelőszövetkezet a juhászaiban dolgozók részé­re nem biztosít pihenőnapot. Panaszukat a termelőszövet* kezet vezetőségének továb­bítottam, amely meg fogja vizsgálni kérelmüket és vá­laszt ad rá. A termelőszövetkezeti törvény (1967. évi III. tv. 61. §. és 63. §.) rendelkezik a munkaidőről, valamint a pihenő- és munkaszüneti napról. A törvény értelmé­ben a munkaidő tartamát — a jogszabály keretei kö­zött — az évszakoknak és a munka természetének megfelelően napi, heti, ha­vi, vagy a munkaidőszakra vonatkozó keretben a veze­tőség állapítja meg. Az ál­landó beosztásban dolgozó termelőszövetkezeti tag ré­szére — így az önök részé­re is — hetenként egy pi­henőnapot kell biztosítani, ez megilleti a termelőszö­vetkezet minden tagját. A pihenőnapot általában va­sárnap kell kiadni, de a munkakörtől, illetve a be­osztástól függően a heti pi­henőnap a hét bármely nap­ján és összevonva is ki­adható. A vezetőség azonban kivételes esetben — első­sorban halasztást nem tűrő sürgős munkák elvégzésé­nek biztosítása céljából, vagy kármegelőzés végett, utasítást adhat vasárnap, pihenőnap, vagy munkaszü­neti napon való munkavég­zésre. Ml VÁLASZOLUNK A szocialista munkaver­senyről szól a Miniszterta­nács, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa Elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottság Intéző Bizottsága 1038/1977. (X. 4.) számú együttes határozata, amely megjelöli a szocialista mun- kaverseny-mozgalom célját, rendszerét, rendelkezik a munkaverseny résztvevőinek erkölcsi-anyagi megbecsülé­séről, a munkaverseny támo­gatásának és irányításának feladatairól, az együttes ha­tározat melléklete pedig részletesen megjelöli azokat az elismeréseket és kitünteté­seket — feltüntetve az azok­kal együttjáró pénzjutalmak összegét is — amelyek a mun- kaverseny-mozgalomban el­nyerhetők. A vállalatok ide­vonatkozó feladataiból itt csupán egyet idézünk: „A vállalatok vezetői a munka­verseny szervezését, a kezde­ményezések hasznosítását te­gyék a munkahelyi vezetők személyes feladatává, bizto­sítsák ebben erkölcsi és anyagi érdekeltségüket.” Az együttes határozat a Magyar Közlöny idei, 73. szá­mában olvasható. A csúcsforgalmi időszak áruszállítási feladatairól szól az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumnak az Épí­tésügyi Értesítő idei 29. szá­mában megjelent felhívása, amely szerint a fuvaroztatók­nak javítaniuk kell az általá­nos rakodási helyzeten, lehe­tővé téve a szállítások egyen­letességét, a rakodási munkák gyorsítását. Ugyanebben a tárgykörben jelent meg közlemény a Ke­reskedelmi Értesítő f. évi 32. számában, amelyből a követ­kezőket idézzük: „Minden vállalat heti munkarendjétől függetlenül, éjszaka és mun­kaszüneti napokon is köteles a részére kiállított vasúti ko­csikat ki- és berakni.” A járóbeteg-ellátásban mű­ködő ügyeleti, készenléti or­vosi szolgálatról rendelkezik az egészségügyi miniszter 33/1977. (iEü. K. 23.) EüM szá­mú utasítása, megjelölve az ügyeleti, készenléti szolgála­tot teljesítő orvos, az ügyele­ti szolgálatot teljesítő egész­ségügyi szakdolgozó, és az ügyeleti szolgálat keretében foglalkoztatott gépjárműveze­tő feladatait, teendőit. Az uta­sítás melléklete rendelkezik e szolgálatok szervezéséről és működéséről, a szolgálat nyilvántartásáról és ügyvite­léről. (Megjelent az Egészség- ügyi Értesítő 1977. évi 23. szá­mában.) Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­tériumnak termelőszövetke­zeti tagok részére jubileumi jutalom visszamenőleges ki­fizetése tárgyában kiadott el­vi állásfoglalására, amely sze­rint a jubileumi jutalom visz- szamenőleges kifizetése a ter­melőszövetkezet részéről nem kötelező, de mert a visszame­nőleges kifizetésnek jogsza­bályi akadálya nincs, a ter­melőszövetkezet soron követ­kező közgyűlésén elhatároz­hatja, hogy az arra korábban jogosultságot szerzett, az ese­dékesség évét az adott terme­lőszövetkezetben vagy jog­elődjénél töltő, jelenleg is ak­tív állományba tartozó tag­jai részére jubileumi jutal­mat fizet. Azon tagok eseté­ben, akiknél a munkaviszony­ban, illetve tagsági viszony­ban eltöltött idő visszamenő- legesen két címen is jogo­sultságot biztosítana (pl. 25 és 40 év) jubileumi jutalom csak egy címen fizethető. (Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő idei 28. szá­ma.) Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Kézfogás Kézfogás címmel új, érde­kes könyvet jelentetett meg a Kossuth Kiadó: szovjet írók, újságírók vallanak ben­ne Budapestről és Magyar- országról, magyar kollégáik viszont Moszkváról és a Szov­jetunió különböző vidékein tett utazásaikról írnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készült mű egyidejűleg jelent meg orosz és magyar . nyel­ven. rencsér MiklAi A holnap elébe Ady Endre élettörténet 9. Az 1903. év utolsó heteit szinte kizárólag otthon töltötte. Érmindszenti magányában szorgalmasan tanul­ta a francia nyelvet, s a minél alaposabb gyakorlás kedvéért franciául levelezett .Nagyváradra Bíró Lajos meghitt íróbarátjával. A Lédától, illetve a Lédához ér­kező levelek is úgyszólván egymást érték, de ezek ki­vétel nélkül magyarul íródtak. iE levélváltásokban min­den alkalommal szerepelt a férj, Dlósi Ödön, a barát­ság tehát a házastárs tudtával és helyeslésével szövő­dött. Hogy minél részletesebben tájékozódhassák ■ Ady a párizsi viszonyokról, az ott zajló szellemi-irodalmi, művészeti élet részleteiről, Diósiné vastag kötegekben küldte Érmindszentre a Matin példányait. A sorsát más vizekre irányító költő ebben az időben egyetlen verset írt: „Elűzött a földem”. Akkori hangulatát tökéletesen rögzítik a költemény strófái. Utazása előtt Érmind- szenten rendezte sajtó alá a Még egyszer kötetét. Otthon nem lelkesedtek tervéért, de nem is pró­bálták lebeszélni róla. Megszokták, hogy a számukra kü­lönös hivatást művelő fiú úgyis keresztülviszi akaratát. Erejükhöz mérten, sőt erejük felett segítették előterem­teni az úri igényeknek megfelelő útipoggyászt. íNem volt ez kis dolog. Sok egyéb mellett drága fehérneműk, még drágább öltönyök kellettek, ideértve az Érmind- szenten ismeretlen frakkot, plasztront, lakkcipőt, cilin­dert. Helyi fogalmak szerint ekkor már majdnem gaz­dag embernek számított Ady Lőrinc, takaros majorja volt 100 hold földjéhez, de nagyobb összegű készpénz fölött soha nem rendelkezett. Mivel a birtokot az anya örökölte, az ő nevére kaptak kétezer korona jelzálog­kölcsönt. Ekkora summa valóságos vagyont jelentett. Mégsem sajnálták az áldozatot, mert ha kútba is esett a jogászi karrierhez fűzött reményük, aggódó szere­tettel óhajtották a szülők, hogy fiuk sikeres ember le­gyen a maga választotta életpályán. Kemény télben. 1904. január 27-én indult Ady Endre első párizsi útjára. Érmindszentről édesanyja és Lajos öccse kísérte el a nagykárolyi pályaudvarra, ahol a Budapest felé közlekedő gyorsvonatra kellett fel­szállnia. lElfogódott, szomorú hangulatban kocsiztak ke­resztül az Érmelléken. Hatalmas hó, csikorgó hideg. Nagykárolyba érve az állomás előtti téren koporsók­kal megrakott társzekér keresztezte útjukat. Ady Lő- rincné keserves sírásra fakadt. Útra készülő fia alig tudta megvigasztalni. A költő mókázott, jókedvet szín­lelt. szinte dicsekedve bizonygatta, hogy azt a fát még el sem ültették, amelyikből az ő koporsója készül majd. Pedig az a fa már javában növekedett valahol. A nagykárolyi búcsúzkodás után csupán tizenöt évig él­hetett. MINDJÁRT A CSÚCSON Egyik nagy titka Ady zsenijének, hogy soha sem­miben nem kellett inaskodnia. Csak ahhoz volt kedve, amihez tehetsége, s amihez kedvvel fogott hozzá, azt azonnal értőként, rövidesen pedig magas fokú mester­ként művelte. Ezzel magyarázható, hogy alig került ki Párizsba, sokkal hitelesebb, izgalmasabb, eredetibb tu­dósításokat küldött onnan, mint bárki más, aki az ak­kori világ nagy színpadáról tájékoztatta a hazai köz­véleményt. Munkájához természetesen nem nélkülöz­hette a segítséget. Kezdetben Léda szegődött szellemi kalauzául, majd hamarosan mellette találjuk Bölöni Györgyöt, hogy aztán örökre Ady Endre barátjaként, harcostársaként tartassék számon a minden helyzetben hűséges segítő, a költő mellett jóban-rosszban kitartó földi. Bölöni György ugyanis szintén a Partiumból szár­mazott, az Érmindszenthez közeli Szilágysomlyón szü­letett, és Ady Lajos osztálytársaként ugyanabban a zi­lahi református kollégiumban érettségizett, ahol Ady Endre. Amikor a nagyváradi poéta-zsurnaliszta kikerült Párizsba, ő már javában ismerte a franciaországi vi­szonyokat, szintén újságíróskodott a Világ című buda­pesti szabadkőműves újság megbízásából: Az igazsághoz tartozik, hogy Ady inkább gyakor­latias segítségre szorult. Igényelte, elvárta, hogy ügyes­bajos intéznivalóiban készséges emberek vegyék körül. Témáiban fölényes biztonsággal igazodott el, politikai, világnézeti, esztétikai kérdésekben a saját kútfőjére tá­maszkodott. A Budapesti Hírlapnak, a Pesti Naplónak és a Budapesti Naplónak küldött cikkei hatalmas szel­lemi körképet rajzolnak elénk. S miközben éber figyel­mét egy pillanatra sem kerülték el a világhelyzet, az európai nagypolitika alakulásának legfontosabb össze­függései, a hazai viszonyokat is egészen pontos ítélő­képességgel vigyázta. Hírlapi írásai nagy hányadáról alig állapítható meg, a külhelyzettel foglalkozik-e in­kább, avagy a magyarországi hivatalos politika bírá­latával, mert szemléletmódját a teljes szintézis jelle­mezte. A külföldi jelenségek soha nem érdekelték ön­célúan, hanem azzal a szenvedélyes szándékkal fogal­mazta példáit, elemzéseit, hogy azokkal a hazai politi­kai és társadalmi konzervativizmust siettesse eltaka­rítani a polgári haladás útjából. Nagy szociális érzékenységgel vívott minden jogta­lan megkülönböztetés ellen. Elszánt ellensége volt a hatalmi önzésnek, bárhol is jelentkezett az. Megbélye­gezte az antiszemitizmust, leleplezte a dolgozó osztá­lyok jogfosztottságát, mélyen átérzett internacionaliz­mussal mondott ítéletet a nacionalizmus felett. Lanka­datlan támadásai elsősorban a magyar uralkodó osz­tályoknak szóltak, végtére is haladó magyar íróként elsősorban erre érezte magát illetékesnek. De a nem magyar nacionalizmust sem kímélte. Kevéssel a szá­zadforduló után világosan látta, mekkora veszedelmet rejt magában a német sovinizmus és aggódva számolt be a reakciós francia körökben lábrakapott nemzeti elvakultságról. Soraiból megérezni az egy évtized múl­va kirobbanó első világháború előszelét. Figyelmezte­tett, hogy Magyarország jövője szempontjából nem csu­pán emberiességi kötelesség, de történelmi parancs a fennmaradás érdekében a demokratikus átalakulás, a hatalmi viszonyok és a társadalmi állapotok meg­reformálása. Sokrétű hírlapírói munaássága mellett költészeté­ben is erőteljes föllendülés mutatkozott. Készült az Uj versek kötete. Az a könyv, amely korszakos jelen­tőségű lett a magyar líra történetében. Híveit és ellen­zőit egyaránt izgalomba hozta verseinek meghökkentő újszerűsége. Léda mint ihlető múzsa ekkor emelkedett fogalommá. Csakugyan aranyszobor lett belőle, aminő­nek Ady hirdette egyik legszebb szerelmes versében. A valóság, a hétköznapok küzdelmes realitása sok­kal prózaibb volt. Korántsem élhetett Ady Endre Pá­rizsban az élet hercegeként. Eleinte sokszor öltözött frakkba az éjszakai kiruccanások kedvéért, szívesen engedte át magát Diósiék társaságában a lokálok örö­meinek, de gyorsan elmúltak ezek a farsangoló hetek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents