Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

A^PÚJSÁG

1977. október 12.

ÖN KÉRDEZ

Özvegyi földhasználat

Levélcímünk:

7101 Szekszárd, Postafiók: 71

Liska Béláné györei és más olvasóink is érdeklődtek szerkesztőségünktől

afelől, hogy ki jogosult özvegyi háztáji földhasználatra, terményjuttatásra, stb.

Horváth József, a Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Tolná megyei Szövetsége titkára válaszol:

— A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény — 1967. évi III. tv. vhr. 78. §. — alapján az elhunyt férj nem termelőszövetkezeti tag özvegye csak akkor jogosult — 3 ezer négyzet- méter, illetve szőlő, gyümölcsös esetén 1500 négyzetméter — háztáji föld- használatra, vagy terményjuttatásra, ha a férje halá^ Iákor elérte a termelőszövetkezeti nyugdíjkorhatárt, tartósan munkaképtelen, vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart, feltéve, ha tulajdonában, haszonélvezetében,

vagy használatában nincs ilyen mértékű föld.

A törvény még további két feltételt sorol föl — vagylagosan — az özvegyi földhasználat esetére. így az özvegy akkor is jogosult özvegyi földhasználatra, ha a férje elhunytakor is tnár eltartotta saját háztartásában idős édesanyját, vagy tartósan munkaképtelen volt és tulajdonukban, haszon- élvezetükben, vagy használatukban nem volt a törvény által megjelölt mértékű földterület.

Óvoda Faddon

Több faddi édesanya érdeklődik arról, hogy mikor lesz Faddon bölcsőde, gyermekorvos és annyi óvodai férőhely, hogy minden óvodás korú kisgyermeket el tudnának helyezni.

Telefonszámunk: 129-01, 123-61.

Hirmann Béla, a Faddi nagyközségi Tanács elnökének válasza:

— 1977. december 31-ig a

harmadik évüket betöltött gyermekeket mind felvette óvodába a bizottság, a további felvételekről januárban dönt. Vagy egy félműszakos csoportot indítunk be, vagy bővítjük a bölcsődét. 1978. szeptember elsejétől a Dózsa utcai óvodában egy csoportfejlesztés van tervezve a jelenlegi szolgálati lakás helyén. A szülők bölcsődeigénye jogos,

amennyiben a szakemberek elfogadják az általunk megjelölt épületet, van reális alapja, hogy 1978-ban beindítsunk egy bölcsődét, társadalmi összefogással.

Dr. Ászmann Anna főorvos, a Tolna megyei Tanács V. B. Szekszárd Járási Hivatal egészségügyi osztálya vezetője válasza:

— Az egészségügyi szervek egyetértenek Fadd nagyközség bölcsődeigényével és támogatják azt. Nem eldöntött tény, hogy átalakított épületben kap-e helyet a bölcsőde, vagy új létesítmény építésére kerül sor.

— Gyermekkörzeti orvosi

állásfejlesztést egyelőre

nem tervezünk, a lakosság száma és a községben lévő felnőttkörzetek száma ezt jelenleg nem teszi lehetővé.

Tehéntartás - állami támogatással

Horváth Gyula tengelici olvasónk írja, az elmúlt év júniusában vásárolt egy tehenet és az az állatorvos véleményezésére * kiselejtezés alá esett. Az újonnan vásárolt tehénre megkaphatja-e az 5 ezer forint állami támogatást?

Póczik Zoltán, a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója válaszát közöljük:

— A fennálló rendelkezések értelmében a háztáji és kisegítő gazdaságok a tulajdonukban lévő második és minden további tehén éves tartása után 5 ezer forint állami támogatást kaphatnak. Ha az éves tehéntartás bármilyen okból meghiúsul, de azt két hónapon belül pótolják, akkor a támogatás fennmarad, tehát az ilyen időszakon belüli egyedváltás a támogatásra való jogosultságot nem szünteti meg. A nyilvántartásunkból megállapítottuk, hogy az „első” tehénre az éves tehéntartás után járó állami támogatást (2500 forintot) 1977. április 27-én igényelte, amit elbírálás után ki is fizettünk.

— Amennyiben a községi tanács vb szakigazgatási szervénél hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a „második” tehenét 1976. júniusában vásárolta és azt az eladástól számított két hónapon belül pótolta másik olyan tehénnel (és nem üszővel), amely — mint írja — most vemhes, vagy legalább 13 hónapon belül termékenyítve volt (köztenyésztésre engedélyezett bikával), továbbá a tehén tbc-fertőzéstől mentes, akkor az 5 ezer forint állami támogatásra a jogosultsága 1977. július 1-i esedékességgel fennáll. A támogatás igénylése céljából a helyi tanács vb szakigazgatási szervéhez kell fordulni, ahol a szükséges nyomtatványok rendelkezésre állnak.

Szabadnap

Ulrich Antal és három munkatársa aláírásával kapott levelet szerkesztőségünk Nagykónyiból. Idézzük: „A nagykónyi Haladás Termelőszövetkezetben dolgozunk, tíz-tizenöt órás munkaidőben. Az eddig eltelt idő alatt még a részünkre járó heti pihenőnapot sem kaptuk meg, ha pedig egy napot megadtak, azt a fizetésünkből levonták”.

Horváth József, a Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetsége titkára válaszol:

— Levelükben sérelmezik, hogy a termelőszövetkezet a juhászaiban dolgozók részére nem biztosít pihenőnapot. Panaszukat a termelőszövet* kezet vezetőségének továbbítottam, amely meg fogja vizsgálni kérelmüket és választ ad rá.

A termelőszövetkezeti törvény (1967. évi III. tv. 61. §. és 63. §.) rendelkezik a munkaidőről, valamint a pihenő- és munkaszüneti napról. A törvény értelmében a munkaidő tartamát — a jogszabály keretei között — az évszakoknak és a munka természetének megfelelően napi, heti, havi, vagy a munkaidőszakra vonatkozó keretben a vezetőség állapítja meg. Az állandó beosztásban dolgozó termelőszövetkezeti tag részére — így az önök részére is — hetenként egy pihenőnapot kell biztosítani, ez megilleti a termelőszövetkezet minden tagját. A pihenőnapot általában vasárnap kell kiadni, de a munkakörtől, illetve a beosztástól függően a heti pihenőnap a hét bármely napján és összevonva is kiadható.

A vezetőség azonban kivételes esetben — elsősorban halasztást nem tűrő sürgős munkák elvégzésének biztosítása céljából, vagy kármegelőzés végett, utasítást adhat vasárnap, pihenőnap, vagy munkaszüneti napon való munkavégzésre.

Ml VÁLASZOLUNK

A szocialista munkaversenyről szól a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottság Intéző Bizottsága 1038/1977. (X. 4.) számú

együttes határozata, amely megjelöli a szocialista mun- kaverseny-mozgalom célját, rendszerét, rendelkezik a munkaverseny résztvevőinek erkölcsi-anyagi megbecsüléséről, a munkaverseny támogatásának és irányításának feladatairól, az együttes határozat melléklete pedig részletesen megjelöli azokat az elismeréseket és kitüntetéseket — feltüntetve az azokkal együttjáró pénzjutalmak összegét is — amelyek a mun- kaverseny-mozgalomban elnyerhetők. A vállalatok idevonatkozó feladataiból itt csupán egyet idézünk: „A vállalatok vezetői a munkaverseny szervezését, a kezdeményezések hasznosítását tegyék a munkahelyi vezetők személyes feladatává, biztosítsák ebben erkölcsi és anyagi érdekeltségüket.”

Az együttes határozat a Magyar Közlöny idei, 73. számában olvasható.

A csúcsforgalmi időszak áruszállítási feladatairól szól az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az Építésügyi Értesítő idei 29. számában megjelent felhívása, amely szerint a fuvaroztatóknak javítaniuk kell az általános rakodási helyzeten, lehetővé téve a szállítások egyenletességét, a rakodási munkák gyorsítását.

Ugyanebben a tárgykörben jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő f. évi 32. számában, amelyből a következőket idézzük: „Minden vállalat heti munkarendjétől függetlenül, éjszaka és munkaszüneti napokon is köteles a részére kiállított vasúti kocsikat ki- és berakni.”

A járóbeteg-ellátásban működő ügyeleti, készenléti orvosi szolgálatról rendelkezik az egészségügyi miniszter 33/1977. (iEü. K. 23.) EüM számú utasítása, megjelölve az ügyeleti, készenléti szolgálatot teljesítő orvos, az ügyeleti szolgálatot teljesítő egészségügyi szakdolgozó, és az ügyeleti szolgálat keretében foglalkoztatott gépjárművezető feladatait, teendőit. Az utasítás melléklete rendelkezik e szolgálatok szervezéséről és működéséről, a szolgálat nyilvántartásáról és ügyviteléről. (Megjelent az Egészség- ügyi Értesítő 1977. évi 23. számában.)

Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumnak termelőszövetkezeti tagok részére jubileumi jutalom visszamenőleges kifizetése tárgyában kiadott elvi állásfoglalására, amely szerint a jubileumi jutalom visz- szamenőleges kifizetése a termelőszövetkezet részéről nem kötelező, de mert a visszamenőleges kifizetésnek jogszabályi akadálya nincs, a termelőszövetkezet soron következő közgyűlésén elhatározhatja, hogy az arra korábban jogosultságot szerzett, az esedékesség évét az adott termelőszövetkezetben vagy jogelődjénél töltő, jelenleg is aktív állományba tartozó tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. Azon tagok esetében, akiknél a munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban eltöltött idő visszamenő- legesen két címen is jogosultságot biztosítana (pl. 25 és 40 év) jubileumi jutalom csak egy címen fizethető. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 28. száma.)

Dr. Deák Konrád,

a TIT városi-járási szervezetének elnöke

Kézfogás

Kézfogás címmel új, érdekes könyvet jelentetett meg a Kossuth Kiadó: szovjet írók, újságírók vallanak benne Budapestről és Magyar- országról, magyar kollégáik viszont Moszkváról és a Szovjetunió különböző vidékein tett utazásaikról írnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készült mű egyidejűleg jelent meg orosz és magyar . nyelven.

rencsér MiklAi

A holnap elébe

Ady Endre élettörténet

9.

Az 1903. év utolsó heteit szinte kizárólag otthon töltötte. Érmindszenti magányában szorgalmasan tanulta a francia nyelvet, s a minél alaposabb gyakorlás kedvéért franciául levelezett .Nagyváradra Bíró Lajos meghitt íróbarátjával. A Lédától, illetve a Lédához érkező levelek is úgyszólván egymást érték, de ezek kivétel nélkül magyarul íródtak. iE levélváltásokban minden alkalommal szerepelt a férj, Dlósi Ödön, a barátság tehát a házastárs tudtával és helyeslésével szövődött. Hogy minél részletesebben tájékozódhassák ■ Ady a párizsi viszonyokról, az ott zajló szellemi-irodalmi, művészeti élet részleteiről, Diósiné vastag kötegekben küldte Érmindszentre a Matin példányait. A sorsát más vizekre irányító költő ebben az időben egyetlen verset írt: „Elűzött a földem”. Akkori hangulatát tökéletesen rögzítik a költemény strófái. Utazása előtt Érmind- szenten rendezte sajtó alá a Még egyszer kötetét.

Otthon nem lelkesedtek tervéért, de nem is próbálták lebeszélni róla. Megszokták, hogy a számukra különös hivatást művelő fiú úgyis keresztülviszi akaratát. Erejükhöz mérten, sőt erejük felett segítették előteremteni az úri igényeknek megfelelő útipoggyászt. íNem volt ez kis dolog. Sok egyéb mellett drága fehérneműk, még drágább öltönyök kellettek, ideértve az Érmind- szenten ismeretlen frakkot, plasztront, lakkcipőt, cilindert. Helyi fogalmak szerint ekkor már majdnem gazdag embernek számított Ady Lőrinc, takaros majorja volt 100 hold földjéhez, de nagyobb összegű készpénz fölött soha nem rendelkezett. Mivel a birtokot az anya örökölte, az ő nevére kaptak kétezer korona jelzálogkölcsönt. Ekkora summa valóságos vagyont jelentett. Mégsem sajnálták az áldozatot, mert ha kútba is esett a jogászi karrierhez fűzött reményük, aggódó szeretettel óhajtották a szülők, hogy fiuk sikeres ember legyen a maga választotta életpályán.

Kemény télben. 1904. január 27-én indult Ady Endre első párizsi útjára. Érmindszentről édesanyja és

Lajos öccse kísérte el a nagykárolyi pályaudvarra, ahol a Budapest felé közlekedő gyorsvonatra kellett felszállnia. lElfogódott, szomorú hangulatban kocsiztak keresztül az Érmelléken. Hatalmas hó, csikorgó hideg. Nagykárolyba érve az állomás előtti téren koporsókkal megrakott társzekér keresztezte útjukat. Ady Lő- rincné keserves sírásra fakadt. Útra készülő fia alig tudta megvigasztalni. A költő mókázott, jókedvet színlelt. szinte dicsekedve bizonygatta, hogy azt a fát még el sem ültették, amelyikből az ő koporsója készül majd.

Pedig az a fa már javában növekedett valahol. A nagykárolyi búcsúzkodás után csupán tizenöt évig élhetett.

MINDJÁRT A CSÚCSON

Egyik nagy titka Ady zsenijének, hogy soha semmiben nem kellett inaskodnia. Csak ahhoz volt kedve, amihez tehetsége, s amihez kedvvel fogott hozzá, azt azonnal értőként, rövidesen pedig magas fokú mesterként művelte. Ezzel magyarázható, hogy alig került ki Párizsba, sokkal hitelesebb, izgalmasabb, eredetibb tudósításokat küldött onnan, mint bárki más, aki az akkori világ nagy színpadáról tájékoztatta a hazai közvéleményt. Munkájához természetesen nem nélkülözhette a segítséget. Kezdetben Léda szegődött szellemi kalauzául, majd hamarosan mellette találjuk Bölöni Györgyöt, hogy aztán örökre Ady Endre barátjaként, harcostársaként tartassék számon a minden helyzetben hűséges segítő, a költő mellett jóban-rosszban kitartó földi. Bölöni György ugyanis szintén a Partiumból származott, az Érmindszenthez közeli Szilágysomlyón született, és Ady Lajos osztálytársaként ugyanabban a zilahi református kollégiumban érettségizett, ahol Ady Endre. Amikor a nagyváradi poéta-zsurnaliszta kikerült Párizsba, ő már javában ismerte a franciaországi viszonyokat, szintén újságíróskodott a Világ című budapesti szabadkőműves újság megbízásából:

Az igazsághoz tartozik, hogy Ady inkább gyakorlatias segítségre szorult. Igényelte, elvárta, hogy ügyesbajos intéznivalóiban készséges emberek vegyék körül. Témáiban fölényes biztonsággal igazodott el, politikai, világnézeti, esztétikai kérdésekben a saját kútfőjére támaszkodott. A Budapesti Hírlapnak, a Pesti Naplónak és a Budapesti Naplónak küldött cikkei hatalmas szellemi körképet rajzolnak elénk. S miközben éber figyelmét egy pillanatra sem kerülték el a világhelyzet, az

európai nagypolitika alakulásának legfontosabb összefüggései, a hazai viszonyokat is egészen pontos ítélőképességgel vigyázta. Hírlapi írásai nagy hányadáról alig állapítható meg, a külhelyzettel foglalkozik-e inkább, avagy a magyarországi hivatalos politika bírálatával, mert szemléletmódját a teljes szintézis jellemezte. A külföldi jelenségek soha nem érdekelték öncélúan, hanem azzal a szenvedélyes szándékkal fogalmazta példáit, elemzéseit, hogy azokkal a hazai politikai és társadalmi konzervativizmust siettesse eltakarítani a polgári haladás útjából.

Nagy szociális érzékenységgel vívott minden jogtalan megkülönböztetés ellen. Elszánt ellensége volt a hatalmi önzésnek, bárhol is jelentkezett az. Megbélyegezte az antiszemitizmust, leleplezte a dolgozó osztályok jogfosztottságát, mélyen átérzett internacionalizmussal mondott ítéletet a nacionalizmus felett. Lankadatlan támadásai elsősorban a magyar uralkodó osztályoknak szóltak, végtére is haladó magyar íróként elsősorban erre érezte magát illetékesnek. De a nem magyar nacionalizmust sem kímélte. Kevéssel a századforduló után világosan látta, mekkora veszedelmet rejt magában a német sovinizmus és aggódva számolt be a reakciós francia körökben lábrakapott nemzeti elvakultságról. Soraiból megérezni az egy évtized múlva kirobbanó első világháború előszelét. Figyelmeztetett, hogy Magyarország jövője szempontjából nem csupán emberiességi kötelesség, de történelmi parancs a fennmaradás érdekében a demokratikus átalakulás, a hatalmi viszonyok és a társadalmi állapotok megreformálása.

Sokrétű hírlapírói munaássága mellett költészetében is erőteljes föllendülés mutatkozott. Készült az Uj versek kötete. Az a könyv, amely korszakos jelentőségű lett a magyar líra történetében. Híveit és ellenzőit egyaránt izgalomba hozta verseinek meghökkentő újszerűsége. Léda mint ihlető múzsa ekkor emelkedett fogalommá. Csakugyan aranyszobor lett belőle, aminőnek Ady hirdette egyik legszebb szerelmes versében.

A valóság, a hétköznapok küzdelmes realitása sokkal prózaibb volt. Korántsem élhetett Ady Endre Párizsban az élet hercegeként. Eleinte sokszor öltözött frakkba az éjszakai kiruccanások kedvéért, szívesen engedte át magát Diósiék társaságában a lokálok örömeinek, de gyorsan elmúltak ezek a farsangoló hetek.

(Folytatjuk)