Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

1977. október 8. "Képújság 3 Fizetésemelés után Október harmadikán a pe­dagógusok felvették az első felemelt összegű fizetésüket. Az országos intézkedést kö­vető hetek izgalomban teltek el. A szokásos, amúgy is zsú- ° folt tanév eleji tennivalók ‘közepette mindenki azt szá­molgatta, mennyi is lesz az a 18 százalék emelés? Augusztus 15-én megjelent minden idők egyik legnép­szerűbb és legolvasottabb közlönye. Ebben közölték ugyanis a részletes végrehaj tási utasítást. A minisztériumi utasítás szerint tantestületi értekezle­ten kellett ismertetni a fize­tésemelés tervezetét. Ott még mindenki elmondhatta a vé­leményét és javaslatait. Az az igazság, hogy nem sokan szóltak. Ennek két oka is le­het. Az egyik, hogy a peda­gógusok nem szívesen élnek demokratikus jogaikkal, a másik — ami ebben az eset­ben valószínűbb: alapjában véve mindenki meg van elé­gedve a kapott összeggel. Tengelicen ez év végéig kí­sérletképpen közös intézmény a művelődési ház a diákott­honnal és az iskolával. Az óvoda is a közös alsófokú gondoksághoz tartozik. Lé­nyegében tehát egy közös fennhatóság alá tartozik a közoktatás és a közművelő­dés. A technikai dolgozókat nem számítva, viszont ide véve a művelődési ház szakalkalma­zottjait, harmincnyolc sze­mély fizetésének emeléséről döntöttek. A technikai alkal­mazottak harmincegyen van­nak. Ebben az iskolában a régebben megállapított pót­lékokon nem változtattak, minden pénzt az alapfizeté­sek emelésére használtak fel. Kivétel ez alól természetesen a tanítók kötelező százforin­tos osztályfőnöki pótléka. Eb­ben az intézményben az osz­tályfőnöki pótlék kivételével, elég magasak és differenciál­tak voltak a pótlékok. Újdon­ság, hogy a gyermekvédelmi felügyelők munkáját is dí­jazzák, háromszáz forinttal. Ez az oka annak, hogy az a két ember kapta Tengelicen a legtöbb fizetésemelést, akik ezt a munkát is ellátják. Az iskolában például a gyermek­védelmis összesen 850 forin­tot kapott. Érdekesség Tengelicen, hogy a közös intézmény jó­voltából a művelődési ház­ban, diákotthonban és az is­kolában az azonos iskolai végzettségűeket körülbelül azonos fizetési szintre lehe­tett hozni. Általános véle­mény, hogy a mostani eme­léssel a pedagógusok körül­belül azonos szintre kerültek, más egyetemet és főiskolát végzett diplomásokkal. A rádió és a televízió is több ízben számon kérte a differenciálást, ami természe­tesen jogos és helyes; a több és a jobb munkáért járjon több fizetés. Az viszont tény, hogy erre most meglehetősen kevés pénz jutott. Vegyük például a tanítókat. Az átlag­összeg, amit a megyei tanács határozott meg, a tanító I-es kategóriában 450 forint volt, ebből kötelezően ki kellett fizetni 350-et, s száz forint osztályfőnöki pótlékot. A munka szerinti értékelésre kilencven forint maradt. To­vább rontja a helyzetet, hogy nemcsak a kategóriák, de a költséghelyek között sem le­hetett a pénzt átcsoportosíta­ni. Ez azt jelenti, hogy ha a napköziben — mint Tengeli­cen — 1 tanító van, akkor „ő közte” lehetett elosztani a pénzt az iskola vagy a diák­otthon tanítóitól nem lehetett ide áthozni. A tanároknál már több pénz jutott a kü­lönbségtételre, de Tengelicen a diákotthonban például há­rom tanár Il-es. vagyis fő­iskolát végzett dolgozik, te­hát köztük kellett megoldani a differenciálást. Illés Antal igazgató szerint — szerencsére — náluk nin­csenek kirívó különbségek a nevelők munkájában, illetve, ami van, azt már az eddigi fizetések is tükrözték. Sze­rencsések abból a szempont­ból hogy volt némi béralap­juk saját keretből is, ebből az alsó tagozatban a munka­közösség-vezető megkaphat­ta a többletmunkáért a több fizetést. Tengelicen egy pedagógus van, aki csak a kötelező ösz- szeget kapta meg, azért, mert a munkáját még nem ismerik, lévén, hogy érkezése után hamarosan gyerekgon­dozási szabadságra ment. Az már viszont helytelen, ami más iskolában előfordult, hogy a GYES-en lévők —< függetlenül a végzett munká­tól — csak a kötelező össze­get kapták meg. Ez semmi­képpen nincs öszhangban se a fizetésemeléssel, se a né­pesedéspolitikai intézkedé­sekkel. A központi béremelés célja elsősorban a pedagógusok és az iskolában dolgozók élet- színvonalának emelése volt. A hármas elv, az iskolai vég­zettség, a pályán eltöltött idő és a végzett munka sze­rinti elosztás általában, igya tengelici közös intézmény­ben is megvalósult. Ez utób­bi helyen úgy tervezik — ami másutt is követhető —, hogy a még szükséges diffe­renciálást jövőre, az évi bér- fejlesztés összegéből valósít­ják meg. IHÁROSI IBOLYA Dunaföldvár Óvoda felvonulási épületből (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ismét óvoda tervei készül­nek a dunaföldvári tanácsnál. A közelmúltban született meg a végleges döntés, óvo­da lesz az Országos Villamos­távvezeték Vállalat (OVIT) 1975-ben épült felvonulási épületeiből. A helyi tanács vezetői, a megyei tanács anyagi támo­gatásával és a helyi szervek társadalmi segítségével óvo­da létesítésére kívánják fel­használni a viszonylag olcsón megvásárolt szép kivitelű épületeket. Az átalakítás ter­veit Nagy Gáborné, a helyi tanács költségvetési üzemé­nek dolgozója készíti társa­dalmi munkában. A terveket a KÖJÁL szak­emberei már jóváhagyták, remélhetőleg az építésügyi hatóságok sem emelnek ki­fogást. Ha ez így lesz, min­den remény megvan arra, hogy az év végéig a költség- vetési üzem dolgozói a tár­sadalmi vállalalásokat tett brigádokkal együttműködve az építési munkálatokkal is elkészüljenek. „Ismét” — ezzel kezdtem e kis tudósítást, mert 197(1- ban is óvoda tervei készül­tek a tanácsnál, mégpedig a Központi Bizottság által a ta­nácsnak adományozott régi pártszékház átalakításáról volt szó. Az épület „régen” épült, falai nedvesek és igen vas­tagok. A hivatásos tervező vállalatok nem vállalták az átalakítás tervezési munkáit, mondván: ebből az öreg ház­ból nem lehet óvodát csi­nálni. Jendrolovics Ferenc tanács­elnök azonban ragaszkodott az elképzeléséhez, annál is inkább, mivel az óvodára igen nagy szükség van. így került sor arra, hogy a költ­ségvetési üzem fiatal szak­emberei felajánlották, vala­miképpen megoldják a prob­lémát. És az öreg falak a ter­vezőasztalon rövid idő alatt megfiatalodtak. A terv el­készült, a szakhatóságok rá­tették jóváhagyó pecsétjüket. Már csak a pénz hiányzott. A megyei tanács, látván az óvoda szükségességét és a helyi erőfeszítéseket, anyagi segítséget nyújtott a tervek megvalósításához. És a kitű­zött határidőre, 1977. szep­tember 1-re az építési mun­kák is befejeződtek. A szülői munkaközösség segítségével a berendezés szeptember 15-re készült el, amikor Jendrolovics Ferenc tanácselnök ünnepélyesen át­adta a három tantermes, a he­lyi viszonyokhoz képest igen korszerű, szép óvodát. Az át­adáson jelen voltak a megyei tanács és a járási hivatal képviselői és a kis óvodások. A három tantermes óvoda korszerű szociális létesítmé­nyekkel, betegszobával és irodahelyiséggel van ellátva. A légi épületet teljesen alá­szigetelték, új tetőt is kapott, így a gyermekek egészséges, napfényes körülmények kö­zött tölthetik el idejüket míg szüléik dolgoznak. Az átadott létesítmény még csak első üteme a beru­házásnak. A modern konyha- épület, amely valamennyi óvoda élelmezését lesz hiva­tott ellátni, előreláthatólag 1978-ban kerül átadásra. B. Zs. Autóabroncs-gyártás A Taurus Gumiipari Vállalat abroncsgyártó üzemében az idén 120 ezer acél-radiál gu­miabroncsot készítenek, ebből 90 ezer darabot tőkés exportra. Az acél-radiál abroncsot az osztrák Semperit cég gyártási technológiája alapján állítják elő. Képünkön: bemu­tatjuk az abroncsgyártó üzemet. Röntgengépek a Szovjetunióba A Medicor Mßvefc röOttfen-ítfAwsységéneJt szocialista brigádjai * Vag> OMnbtrt SweiÄiHi* Forradab«» «ft. évforduló w tű&lefeiére v&iajtis, fcogy síevjnt MpOíí* Köteie«irtW«6fcn*}t november ?-i* elegei twmék, Kí»lb»líS*u % *M(4aiísta brigád­tagok «tereHfc « rftmtgemrrprket, lüti 3 .'t.i íteilMiftf ■!' i,» * ieUHsk' — Kf»t Bátaszék A lakossági javaslatokról Bejáró­gondok Egyetlen munkahelyen sem nézik jó szemmel a ve­zetők, de még a beosztott kollégák sem, ha valaki ké­sik. Elég egy notórius későn jövő, és könnyen felborul­hat a munkakezdési rend, mert „ha neki szabad, ne­kem is” — mondhatják a többiek — és joggal. Hogy mit tehetnek azok a „bejáró" dolgozók, akiknek úgyszólván naponta késik a vonatuk? A „naponta”,szó nem elírás. Konkrét példa a tolna-mözsi vasútállo­másról — menetrend szerint — 7 óra 25-kor induló vo­nat, melynek 7 óra 38-kor már Szekszárdon kellene lennie. Hiszen ez egy nagy­szerű járat — mondhatná bárki —, hiszen 22 perc ele­gendő ahhoz, hogy 8 órára mindenki beérjen a munka­helyére, legyen az akár a Keselyűst úton, vagy éppen a kórházban. Ez azonban sajnos csak el­mélet. A vonat ugyanis minden reggel késve, — 8 előtt 5 perccel, 8 órakor, sőt 8 óra után ér be a szekszárdi vasútállomásra. Ha tehát a dolgozó nem akar késése miatt szégyenkezni, pirulni, és egyéb hátrányokat vál­lalni, talál más megoldást. Vagy autóbusszal próbál utazni, ami lényegesen drá­gább, meg egyébként is telí­tettebb, mint a vonat. Itt is fennáll annak a veszélye, hogy a busz a zsúfoltság mi­att nem veszi fel. Vagy gép­kocsit vásárol. Ezenkívül azonban van még egy meg­oldás, amit legtöbben vá­lasztanak. Az utazni kívánó felkel egy teljes órával ko­rábban (mindennap!), és így 7 órakor már Szekszár­don van. Van ideje kényel­mesen beandalogni munka­helyére, ahol vagy ténfereg, vagy dolgozik munkakezdés előtt. A naponta utazók — ren­des körülmények között is — sok időt veszítenek sza­bad idejükből. A Szedres környéki pályafelújítási munkálatok a fent említett járatot nem érintik. Üzem­zavar, vagy baleset sem tör­ténhet naponta. Miért hát a rendszeres késés? — kemenczik — A nagyközségi közös tanács összegyűjtötte azokat a lakos­sági javaslatokat, melyek a fél évvel ezelőtt megtartott fa­lugyűlésen hangzottak el, vagy azóta merültek fel. A négy társközségből — Alsónyék, Pörböly, Várdomb és Báta­szék — mintegy kétszáz köz­érdekű javaslat hangzott el ezidáig. lEzeket gondosan meg­vizsgálták, rangsorolták és végrehajtásukra tervet is ké­szítettek. Pörbölyön a járdaépítést ja­vasolták, sőt azt is, hogy ne a kijelölt, kisforgalmú irányba építsék, hanem a forgalma­sabb falurész közlekedését szolgálja. így készült el az új járdaszakasz, az állami gazda­ság segítségével, 300 méter hosszúságban. A közvilágítás javítása Pörbölyön már nem ment ennyire gördülékenyen. A megrendelés ugyan időben megtörtént, a kivitelezés ké­sett. Alsónyéken a szemét el­szállítása okozott gondot. Az utak javítását követően vált lehetővé az intézményes sze­mételszállítás megszervezése. Megoldották egyúttal a belvíz A Honvédelmi Miniszté­rium jelentkezésre hívja fel azokat a szakmunkásfiata­lokat, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát ön­ként, hivatásuknak választ­ják, a Magyar Néphadse­reg tisztjei kívánnak lenni, s vállalják, hogy eredmé­nyesen fejezik be a nyolc hónap időtartamú előkészítő tanfolyamot, majd tanulmá­nyaikat a katonai főiskolák valamelyik, szakképzettsé­güknek és érdeklődésüknek megfelelő szakán folytatják. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, er­kölcsi-politikai megbízha­tóság, büntetlen és feddhe­tetlen előélet, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, szak­munkásképesítés (legalább jó eredménnyel), nőtlen csa­ládi állapot, 21 évnél nem magasabb életkor, a tanult szakmában eltöltött legalább egyévi munkaidő. Az előkészítő tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a területileg illetékes me­gyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokság személyügyi osztályától, Bu­dapesten a Fővárosi Had­kiegészítő Parancsnokság elvezetését is, az új árok el­készültével, ugyanúgy, mint Kövesden, ahol szintén rövid idő alatt, a lakosság segítségé­vel végezték el a munkálato­kat a Kommunális Ellátó Vál­lalat dolgozói. Kövesdpusztán egyébként a mozit is felújítot­ták 1.20 ezer forintért, vala­mint a közösségi munka ered­ményeként elkészült az új KISZ-klub. Az utak korszerűsítésével párhuzamosán a buszmegállók is korszerűsödtek a társközsé­gekben. Bátaszéken a vasút­állomásnál nemrég készült el a kátyus buszforduló törme­lékkel való feltöltése. A nagy­község lakosai nemcsak a ja­vaslatok megtételében voltak aktívak, kivették részüket a társadalmi munkaakciókban is. A sportpálya melletti ját­szótér létesítésénél, a gimná­zium előtti terület parkosítá­sánál, az új salakos kispálya elkészítésénél ott voltak a tár­sadalmi munkások. Rövidesen a megvalósult javaslatok kö­zé sorolhatják a nagyközségi állattemető kérdésének meg­oldását is. iskoláztatási osztályától, a sorkatonák parancsnokaik­tól kaphatnak. A jelentke­zési laphoz saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, a végzettséget igazoló szak­munkás-bizonyítványt kell mellékelni. Á jelentkezők elsősorban a katonai főisko­láknak azokra a szakaira pályázhatnak, amelyek leg­inkább megfelelnek polgári szakképzettségüknek és ér­deklődésüknek. Egyéni el­bírálás alapján a főiskolák bármely szakára felvehetők. A pályázók 1977 novem­berében a kijelölt katonai főiskolán felvételi beszélge­tésen vesznek részt, majd vizsgát tesznek, amelynek keretében meggyőződnek a jelentkezők egészségi alkal­masságáról, képességei fel- készültségi szintjéről. A felvett fiatalok részére 1978. januárjában a szolnoki Ki­lián György Repülő Műsza­ki Főiskolán kezdődik az előkészítő tanfolyam. A ka­tonai főiskolák első évfo­lyamán 1978 októberében kezdődik a tanulmányi év. A katonai előkészítő tan­folyamra a pályázati ha­táridő 1977. október 20. Pályázati felhívás Szakmunkások katonai főiskolai előkészítő tanfolyama

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents