Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 237. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. október 8., szombat Mai számunkból FIZETÉSEMELÉS UTÁN 3. old. CSALÁD—OTTHON 4. old. MUNKÁLTATÓ FELEL A TARTÁSDÍJ FOLYÓSÍTÁSÁÉRT 4. old. OLVASÓSZOLGÁLAT RÖNTGENEXPORT 3. old. Életbe lépett az áj szovjet alkotmány A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa pénteken elfogadta az új alkotmányt. Képünkön: a küldöttek egy csoport­ja az ülésteremben. (Képtávírónkon érkezett.) Pénteken délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor is­mét együttes ülésre ült ösz- sze a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának két háza, a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács, hogy megtárgyalja és elfogadja az ország új alkotmányának tervezetét. A záróülésre is­mét zsúfolásig megteltek a közönség részére fenntar­tott karzatok, a diploma­ták, az újságírók páholyai. gatták az alkotmányterve­zet elfogadását, éppúgy, mint a szerkesztő bizottság­hoz véleményüket írásban továbbító képviselők. Is­mertette azokat a módosí­tásokat, amelyeket _ a kép­viselők a legfelsőbb ta­nács ülésén tettek és ame­lyeket a szerkesztő bizott­ság tagjai elfogadásra aján­lottak, majd végleges for­mában beterjesztette az al­kotmánytervezet szövegét. Az ülést Sityikov, a szö­vetségi tanács elnöke nyi­totta meg, ezután Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének elnöke számolt be az ülésszakon a szerkesztőbizottság javas­latairól. Leonyid Brezsnyev rövid összefoglalójában elmondot­ta, hogy a vita felszólalói, akik a szovjet társadalom valamennyi rétegét, minden szövetséges és igen sok autonóm köztársaságot kép­viseltek, egyöntetűen támo­A legfelsőbb tanács ez­után megkezdte a szavazást a tervezetről. Az alkot­mány bevezetőjéről, illetve egyes fejezeteiről külön- külön szavaztak, a fejezete­ket is külön-külön fogad­ták el a szövetségi és a nemzetiségi tanács tagjai. A képviselők nagy tapssal köszöntötték valamennyi fe­jezet elfogadását. A fejeze­tenkénti szavazás befejezése után a két ház külön-külön, teljes szövegében elfogadta az új alkotmányt. A kép­viselők hatalmas tapssal, helyükről felállva köszön­tötték a történelmi jelen­tőségű eseményt, amelynek részesei voltak: a Szovjet­unió új alkotmányának el­fogadását. A hosszú percekig tar­tott ünneplés után a leg­felsőbb tanács két háza ün­nepélyes nyilatkozatot fo­gadott el a Szovjetunió új alkotmányának elfogadásá­ról és kihirdetéséről. Ezután Leonyid Brezs­nyev lépett a szónoki emel­vényre, hogy elmondja zár­szavát. Leonyid Brezsnyev zárszava Brezsnyev beszédében vi­lágtörténelmi jelentőségű eseménynek nevezte az új alkotmány elfogadását, majd javasolta, hogy a legfelsőbb tanács nyilvá­nítsa október hetedikét az alkotmány ünnepének. Ugyancsak javasolta, hogy a tanács fogadjon el tör­vényt az alkotmány alkal­mazásáról, bízza meg a legfelsőbb tanács elnöksé­gét és a minisztertanácsot a szükséges törvényerejű rendeletek és rendelkezések meghozásával és az új al­kotmány előírásainak meg­felelő időszakra hosszab­bítsa meg saját működésé­nek időszakát, illetve a megfelelő választott szovjet szervek működési időszakát. „Ezeknek a törvényeknek elfogadásával az új alkot­mány működik, él, dolgo­zik” — mondotta az SZKP KB főtitkára, majd részle­tesen méltatta az új alkot­mány jelentőségét. A legfelsőbb tanács el­fogadta a két javaslatot és az alkotmány ünnepének nyilvánította október hete­dikét. Leonyid Brezsnyev hatal­mas tapssal fogadott elő­adói beszéde után Mihail Szuszlov, az SZKP PB tag­ja, a KB titkára tett ja­vaslatot arra, hogy az új alkotmány 120. cikkelyének értelmében válasszák meg a legfelsőbb tanács elnök­sége elnökének első helyet­tesét. Szuszlov a magas tisztségre Vaszilij Kuznye- covot, az SZKP PB pót­tagját javasolta, aki jelen­leg a külügyminiszter első helyettese. Mint elmondot­ta, Kuznyecov gazdag élet- tapasztalata, a Szovjetunió bel- és külpolitikájának végrehajtásában szerzett széles körű ismeretei kel­lően alkalmassá teszik en­nek a nagyfontosságú fel­adatnak az ellátására. A küldöttek a javaslatot egy­öntetűen elfogadták, majd Vaszilij Kuznyecov köszö­netét mondott az SZKP Központi Bizottságának és a legfelsőbb tanácsnak a megtisztelő bizalomért. A legfelsőbb tanács ezt követően elnökhelyettessé választotta A. J. Szarkiszo- vot, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökét, mivel az örmény SZSZK által be­töltött elnökhelyettesi tiszt időközben megüresedett. A teremben felcsendült a Szovjetunió himnusza, majd a több mint 1500 küldött hosszú percekig tartó, lel­kes tapssal köszöntötte a Szovjetunió új alkotmányát, amely — a legfelsőbb ta­nács döntése alapján — 1977. október 7-én hatályba lépett. Az ünnepélyes záróülésről helyszíni közvetítést adott a szovjet rádió és televízió. (Az új szovjet alkotmány­ról szóló összefoglaló ismerte­tést lapunk második oldalán közöljük.) Púja Frigyes beszéde az ENSZ közgyűlésén A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége a tartós békét, a biztonság megszilárdítását szolgálja Púja Frigyes külügyminisz­ter pénteken szólalt fel az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének XXXII. ülésszakán. Beszédében a töb­bi között a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége to­vábbra is a tartós béke meg­valósítását, a biztonság meg­szilárdítását szolgálja. Talán éppen ezt sokallják az enyhülés ellenfelei. Nyíl­tan ezt természetesen nem vallhatják be, ezért ködösí­téshez folyamodnak. Céljaik érdekében beleavatkoznak más országok, különösen a szocialista országok belső ügyeibe. a Az enyhülés ellenfeleinek próbálkozásaival szemben az Egyesült Nemzetek Szerveze­te sem lehet közömbös. Mi nagyon időszerűnek tartjuk és melegen üdvözöljük, hogy a Szovjetunió küldöttségének kezdeményezésére a közgyűlés XXXII. ülésszakának napi­rendjére tűzte a nemzetközi enyhülés elmélyítésének és megszilárdításának, valamint a nukleáris háború veszélye elhárításának kérdését. A béke és a biztonság erő­sítésében nagy jelentőségű a többi szocialista és tőkés or­szág 'kétoldalú kapcsolatainak szélesítése is. Magas szintű találkozók, eredményes tár­gyalások jelzik, hogy kor­mányom tudatában van en­nek. Kiemelkedik e vonatko­zásban Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának igen eredményes látogatása, Auszt­riában, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Ezt a gyakorlatot kí­vánjuk folytatni a jövőben is. Várakozással tekintünk a közgyűlés leszereléssel foglal­kozó, rendkívüli ülésszakára. Úgy véljük, hogy ez a fórum a világ közvéleményére gya­korolt hatása révén kedvező­en befolyásolhatja azokat az államokat, amelyek különféle megfontolások miatt jelenleg távol tartják magukat a lesze­reléssel kapcsolatos erőfeszí­tésektől. Kormányom változatlanul azon a véleményen van, hogy a közel-keleti válság átfogó rendezésére megfelelő fórum a genfi békeértékezlet, ha azon minden érdekelt fél — köztük a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet — részt vesz. Mi azt tapasztaljuk, hogy egyesek az emberi jogokat, enyhén szólva, sajátosan ke­zelik. Mélységesen hallgatnak például olyan alapvető em­beri jogokról, mint a munká­hoz, az egészségügyi ellátás­hoz való jog, hallgatnak a faji megkülönböztetésről, az emberek, például a nők egyenjogúságáról, és az olyan elsőrendű jelentőségű emberi jogról, mint a békéhez, a biz­tonsághoz, az élethez való jog, sem sokat beszélnek. Kormányom a jövőben is nagy figyelmet fordít a fejlő­dő országok gazdasági prob­lémáira. Lehetőségeinkhez képest a jövőben is hozzájá­rulunk ezen országok gazda­sági fejlődésének előmozdítá­sához. Az ENSZ hatékonyságának növelésére az alapokmány számos, még kellően ki nem aknázott lehetőséget nyújt. Közös feladatunk, hogy eze­ket — az alapokmány szelle­méhez és betűjéhez híven — gyümölcsöztessük. Magyar felszólalás Belgrádban Cukorrépa-betakarítás Belgrád, Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Az európai biztonság és együttműködés kérdéseit megvitató belgrádi találkozó pénteken délelőtt 10 órakor nyilvános plenáris ülésen folytatta tanácskozásait. Az ülésen felszólalt dr. Pet­rán János nagykövet, a Ma­gyar Népköztársaság küldött­ségének vezetője. * Petrán János bevezetőben méltatta a helsinki találkozó óta elért eredményeket, hoz­záfűzve hogy a haladás egyes területeken gyorsabb is lehe­tett volna. „A helsinki folya­mat elleni támadások, vala­mint az időnként tapasztalha­tó türelmetlenség — bármi­lyen jóindulatú legyen is az — szükségessé teszik a záró­okmány lényeges vonásainak ismételt hangsúlyozását” — mondotta, rámutatva, hogy a dokumentum „hosszú távra szóló akcióprogram”, amely „egységes egészet alkot és egyetlen részét sem lehet ön­kényesen kezelni. A magyar küldött a lesze­relés és a fegyverzet csökken­tésének kérdéseivel foglalkoz­va kijelentette: — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a Varsói Szerződés tagállamai javaslatának, amely felhívja a helsinki ér­tekezleten részt vett országo­kat, mondjanak le az atom­fegyver egymás ellen való el- sőkénti alkalmazásáról. Meg­győződésünk, hogy a közép­európai haderők és fegyver­zetek csökkentéséről folyó tárgyalások sikere rendkívül hatékonyan mozdítaná elő az államok közötti bizalom el­mélyülését. A bécsi tárgyalá­sokon azonban csak akkor ér­hető el haladás, ha az egyen­lő biztonság elvét mindkét fél tiszteletben tartja. A humanitárius és egyéb területeken folytatott együtt­működésről szólva a magyar küldött rámutatott: Több országnak javaslatot tettünk konzuli és jogsegély­egyezmény megkötésére. Köz­tudott, hogy a beutazó vízu­mokat egyszerűsített eljárás­sal adjuk ki. Sajnos, néhány nyugati ország nem viszonoz­za hasonlóképpen a mi gya­korlatunkat. A magyar küldöttség veze­tője beszéde befejező részé­ben leszögezte, hogy a belgrá­di találkozó „figyelmét a múlt helyett a jövő felé kell fordí­tani”. Mór a felkészüléskor ta­pasztalni lehetett, hogy a cukorrépa-termesztő nagy­üzemek az idén a techno­lógia követelményeihez job­ban igazodva készültek fel a termelésre. Tavaly első ízben fizettek a minőség, vagyis a cukortartalom után ösztönzéses falárat a cu­korgyárak. így az ez évi ter­melésre való felkészüléskor jelentős előrelépés volt ta­pasztalható. Javult a vető­magellátás is, ami a hazai vetőmagtermesztési és -meg­munkálási (osztályozás, dra- zsirozás) fegyelem javulásá­nak, valamint az import­feltételek szigorításának kö­szönhető. A korai kitavaszodás miatt a vetés már március­ban nagy lendülettel meg­indult és a hónap végéig a tervezett területnek több mint a felét elvetették. Március végétől azonban az időjárás ismét hűvösre, csapadékosra fordult, így — közel három hétig — csak­nem teljesen leálltak a ve­téssel az üzemek. Ennek el­lenére a júniusi minősítés kedvező állapotról adott számot. Jól sikerültek a vegyszeres gyomirtások is, és nőtt az öntözött terület nagysága. A becslések sze­rint a tavalyinál jobb ter­més várható. A termesztésben a gépe­sítés foka lehetővé teszi, hogy — jó gépkihasználás esetén — az üzemek 25 nap alatt betakarítsák a cukorrépatermést. A cukor­gyárak már megkezdték az átvételt, a korábbi szállí­tóknak ütemezési térítést fizetnek, hiszen a szeptem­berben szedett répa kisebb cukortartalmú, viszont a gyárnak korábban kell in­dulnia, hogy elkerüljék a torlódásokat. Az idén a ta­valyihoz hasonlóan fizetnek a cukortartalom után pré­miumot. A decsi Sárközi Egyet­értés Tsz-ben is folyik a cukorrépa betakarítása. A szekszárdi MEZŐGÉP gyár­totta hárommenetes, hat­soros gépekkel eddig 150 hektárt szedtek ki, vagyis a cukorrépa-terület felén is túlvannak. Kedvező az idő­járás a betakarításhoz és a termés jobb a tavalyinál. ' — st' — Fotó: gk Gyommentes területen kisebb a veszteség

Next

/
Thumbnails
Contents