Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
8 ftÍÉPÚJSÁG 1977. október 30. Repülőtérkorszerűsítés &zak- és Dél-Amerika, Afrika és Európa nagyvárosaival áll összeköttetésben a havannai Jósé Marti repülőtér. A légikikötő bővítését és korszerűsítését a közelmúltban kezdték meg. Űj épületcsarnok, fel- és leszállópálya épül, gépesítik a csomagok ki- és berakodását. Egyidejűleg modernizálják a műszaki, navigációs szolgálatot, és korszerű berendezéseket kap az információs központ is. A munkálatok befejezése után a repülőtér egyidejűleg 1600 utast szolgálhat ki. A havannai repülőtér fejlesztéséhez nagy segítséget nyújt Kubának a Szovjetunió. A szigetország belföldi járatain JAK—40, a nemzetközi vonalain pedig IL—62- es repülőgépek közlekednek. A kubai pilótákat és a földi személyzetet is a szovjet intézmények képezik ki. (BU- DIAHRE5S — IPIRENSA LATINA) Lengyelország a KGST-ben Közös tevékenység A Központi Sajtószolgálat kérdést Intézett Ka- zimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyetteshez; Mi a jelentősége a nemzetközi gazdasági integrációnak a lengyel népgazdaság számára? A miniszterelnök-helyettes válasza: ,,'A szocialista gazdasági integráció komplex programjának eddigi megvalósítása bizonyította a nemzetközi munkamegosztás távlati tervei közös fejlesztésén ék fontosságát, valamint jó hatását a KGST-1agőrszágok gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataira. Az integráció programfeladatait minden ország megfelelően beépítette ötéves népgazdasági tervébe, s ez igen nagy mértékben fellendíti a külkereskedelmi forgalmat is. A kölcsönös áruforgalom tempójának felgyorsulása ezt a folyamatot kísérő felélénkülés eredménye. A közös vállalkozások megv al ős ít ása hozzájárul a KGOT-országok- nak az alapvető nyersanyagok és alapanyagok, korszerű gépek és berendezések iránti szükségletei 'ikielégíté- séhez. (Fejleszti a gyártásszakosítást, a kooperációt. Ebből a szempontból az integráció Lengyelországnak is hasznos program a társadalmi -giazdas ág i őrs zágfejles zté- §i munka hoszú távú problémáinak megoldásában. Éppen ezért a szocialista gazdasági Integráció tervszerű fejlesztési folyamata — véleményem szerint — a KGST-országok gazdasági és tudományos-műszaki együtt- működésénék egyik legfőbb feladata, és a lengyel népgazdaság legtágabban értele mezett érdekeit szolgálja. Amikor következetesen megvalósítjuk a tLEMP VI. és VII. kongresszusán meghirdetett t ársad aim i - ga zd asági fejlesztés országos programját, egyre nagyabb figyelmet fordítunk a gazdasági fejlesztés intenzív tényezőinek mind szélesebb körű kihasználására. Közöttük a nemzetközi munkamegosztás igen fontos szerepet tölt be, amely a termelés sok ágában, elsősorban a nyersanyag- és a fűtőanyag-energetikai gazdálkodásban — döntő szerepet játszik a gazdasági-műszaki fejlesztés távlatai szempontjából. Az alapvető szükséglétek kielégítése ezen a területen elképzelhetetlen a KiGST- országok szoros együttműködése nélkül. Nem kevésbé lényeges kérdés a gazdaság ellátása korszerű műszaki berendezésekkel, valamint a termel és- feljesztés és az Ipari fogyasztási cikkek cseréje. A KGST-országok minden irányú együttműködésének bosszú távú, az I960 utáni évekre Is szóló távlati programozása az ország tervezési tevékenységének rendkívül fontos ágazata; közvetlenül bat a távlati tervek irányaira és tartalmára, ezért a iLengyel Népköztársaság társad aim i-gazdasági fejlesztését érintik. Ez magyarázza, hogy az 1980 utáni KGST-együtt- működési távlati tervek kidolgozására Igen nagy súlyt helyezünk. (IlNiTIERPÍRESS—KS) Az Ural déli részén1 fekvő de a Világ számos más orszá- hatalmas ipari központ, Csel- gában is jól ismerik a leg- jabinszk nemrég milliós vá- nagyobb cseljabinszki válla- ros lett. A szovjethatalom latok — a fémkombinát, a évei alatt a város hatalmas traktorgyár, a csőgyár és ipari központtá fejlődött, más üzemek — termékeit. Nemcsak a Szovjetunióban, APN — KS Cscljabinszkban nemrég adták át a 30 ezer négyzetméteren épült új áruházat Heti 400 konténervonat Hétszáz beruházás A szovjet fiatalokat a szak- középiskolákban 1100 foglalkozásra készítik fel. A szakmunkásképzés alapja a szak- középiskola. A Szovjetunió 6270 szakközépiskolája a szakmai képzésen kívül a középiskolás tananyag elsajátítását is lehetővé teszi. A szakközépiskoláknak az elmúlt évtizedekben különösen nagy szerepe volt a szövetséges és autonóm köztársaságok nemzeti munkásosztályának megteremtésében. A választott szakma jellegétől függően a tanítási idő 1—3 év között változik. Ez alatt az idő alatt a tanulók teljes ellátásban részesülnek; az étkezés, a munkaruha, a kollégium ingyenes. A legnehezebb szakmák tanulói még állam; ösztöndíjat is kapnak. A szakközépiskolák az elmúlt évtizedben 33 millió szakmunkást adtak az országnak. A jelenlegi ötéves tervben a szovjet munkásosztály 11 millió szakközépiskolát végzett fiatallal növekszik. (BUDAPRESS—APN) lAz első, zárt nagy konténeres vonatszerelvény 1968-ban indult el Berlinből Rostockba. A szállításnak ez a modern, gazdaságos módszere hamarosan népszerű lett az NDK-batn, s ma már hetenként 400 konténervonat továbbítja az árut az ország területén. Az export és az import nagy részét is ily módon szállítják: a nemzetközi konténerforgalom az elmúlt öt esztendőben a hatszorosára emelkedett, Tizenkétezer ■nagy konténerben történik a szállítás, a rakodás pedig 20 korszerű, gépesített átrakodó- helyen. A konténervonatokhoz konténerhajók csatlakoznak, a rakodó- és szállítógéppark jelentős hálózatával. A „DDR CONT” 1972 óta működő szervezet. Szállító- partnereinek a száma évről évre növekszik. Szárazon és vízen zárt kanténerláncot alakítottak ki például a Szovjetunióvá^ Bulgáriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával, Romániával és Lengyelországgal folyó árucserében. A szocialista, országokkal folytatott konténeres szállítás az elmúlt három évben több mint háromszorosára növekedett. (BUDAPRESS — PANORAMA) A bolgár állami agráripari komplexumok fejlesztésére 1977-ben újabb 700 beruházás készül el. A tavalyinál 140 millió levával többet fordítanak erre a célra a költségvetésből. Többek között négy új takarmánygyár épül az idén, amelyek egyenként napi 400 tonna keverék takarmányt állítanak élő. Továbbfejlesztik a .silótakarmányozást; több mint kétmillió tonna zöld takarmány tárolására készül új siló. Rövidesen átadják a legnagyobb bolgár húskombinátot Szlivenben. Ebben három szomszédos megye állati termékeit dolgozzák majd fed. Nagy összegöket fordítanak az állattenyésztő gazdaságok fejlesztésére is. Szófia közelében kétezer bízó marha befogadására alkalmas telepet, Plevenben pedig 18 ezer borjú nevelésére alkalmas kombinátot adnak át rendeltetésének. Az észak-bulgáriai Dolna Mitropolija-ban újjáépítik és bővítik a cukorgyárat. Ez a felújítás — a termelés növekedésével együtt — lehetővé teszi, hogy az ország cukor- szükségletét hazai erőből fedezzék. A bolgár cukorgyártás ebben az ötéves tervidőszakban megkétszereződik. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) Olaj vagy kauíar ? A Kaszpi-tenger a híres orosz csemege, a fekete kaviár legfőbb „szállítója”. Ám a tengerszint süllyedése, és ennek következtében a megszokott íváshelyek pusztulása, és még néhány más ökológiai tényező miatt a tokhal mennyisége jelentősen megcsappant. A szaporításukra tett intézkedések most már biztató eredményeket mutatnak. Mi legyen a tengerrel, amikor a természet olajjal és gázzal is bőven megáldotta a Kaszpi-tengert? Ez a világ legnagyobb édesvízű tava, mélyéről termelik ki az egész azerbajdzsáni olaj 65 százalékát és évenként 8 millió köbméter földgázt. A természeti kincsek ekkora gazdagsága most már magát a természetet veszélyezteti: az intenzív olajkitermelés, a partokon az újabb ipari centrumok megjelenése végül is a Kaszpi- tenger vizének elszennyeződéséhez és ezzel együtt az értékes halfajták csökkenéséhez vezetett. Megmenteni a tenger halállományát és kitermelni az kincseinek ésszerű kiaknázására és védelmére. A végrehajtás sikeresen halad. Szigorú rendelkezések születtek, amelyek célja nemcsak az, hogy megakadályozzák a tenger elszennyeződését, hanem az is, hogy a víz visszakapja egykori tisztaságát. A szovjet kormány Azerbajdzsán állami szerveivel egyetértésben egy sor, a Kaszpi-tenger jövőjét illetően nagyon fontos határozatot hozott és nagy összegeket biztosított a tenger tisztaságának védelmére. A probléma megoldása komplex módon történik. Lényege: a tengeri olaj kitermelésével és szállításával kapcsolatos valamennyi folyamat teljes és hermetikus elkülönítése, víztisztító berendezések hálózatának kiépítése és az ipari szenny, hulladék tengerbe öntésének maximális csökkentése. IA gureVi és a bakui olajfeldolgozó üzemek, és mások is, új tisztítóberendezéseúj biológiai tdsztítóáldomás, amely huszonnégy óra alatt csaknem 200 ezer köbméter ipari szennyvizet „frissít” fel. A tisztítóberendezések költsége 30 millió rubel volt (kib. annyi, mint egy korszerű ipari nagyüzem építési költsége.) A Kaszpi-tenger valameny- nyi hajója, a halászhajók is fel vannak szerelve szemétolajat is — ez volt az elv annak idején, amikor egy sor intézkedést foganatosítottak a Kaszpi-tenger természeti két helyeztek üzembe, a meglévőket felújították. A szuimgaiti ipani nagyüzemnél megkezdte működését egy BM tároló berendezésekkel, amelyekben az olajtól szennyezett vizet és a fáradt olajat felfogják, illetve speciális parti vagy úszóállomásokra átrakják. Minden, a Kaszpi- tenger partvidékén található kikötőben, ahol kőolajat rakodnak, vagy termelnek, parti tisztítóberendezések épültek a tankhajók szennyvizének kiemelésére. A kikötőkben kis hajók járnak, amelyek megtisztítják a víz felszínét az olajtól és egyéb szennyeződéstől. A szovjet tudósok nagy küzdelmet folytatnak azért, hogy megakadályozzák az olaj kiszivárgását a tengerfenéken. Különleges berendezések segítségével kollektorba gyűjtik az olajat, ami aztán a népgazdaságban fel- használásra kerür. A fúrólyukak öblítéséből és kifúvá- sából származó minden termék speciális olajgyűjtő berendezésbe kerül. A Kaszpi-tenger vízének megóvására külön vízügyi felügyeletet hoztak létre központi hidrokémiai laboratóriummal. Rendszeresen ellenőrzik azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek azt célozzák, hogy a tengerbe ne kerüljenek a halakra és a tenger egész élővilágára ártalmas szennyező anyagok. Raszim Agajev (APN—KS) Makroövezetek A lengyel területfejlesztés három nagy, úgynevezett maikroövezet kidolgozásán munkálkodik: a központi, a déli, és a tengerparti övezeten. Ilyen típusú hosszú távú tervezőmunka eddig nem folyt Lengyelországban. A feladatot minisztertanácsi határozat tűzte ki, 1972-ben. A terveket egyelőre 1990-ig dolgozzák ki. A tengerparti makroövezet Lengyelország területének 12 százalékát teszi ki. Itt él aiz ország lakosságának egytize- de. Az öt vajdaságból álló terület — Szczecin, Koszalin, Slupsk, Gdansk és Elblag — már eddig is számos nagyberuházás színhelye volt. Ilyenek többek között a gdanski északi kikötő, a gdyniai konténerállomás, a Párizsi Kom- mün és a Lenin Hajógyár, stb. Itt épül a jövőben az atomerőmű is. A hosszú távú terv szerkesztői különös gondot fordítanak az övezet keleti és nyugati részeinek ipari fejlesztésére. Tizenöt év alatt e maikroövezet ipari üzemei folyó áron számítva 80 ezer millió zlotyval nagyobb termelési értéket állítanak elő, mint ma. A gdanski övezetben újabb hajógyár és hajójavító műhely, olajfinomító létesítését tervezik. Gondolnak a tervezők a belkereskedelem megfélelő fejlesztésére, a tengerparti idegenforgalom fellendítésére is. (BUDAPRESS — INTERPRETS) JPI-enegyiiilllió jjj új szakmunkás Az olajkutak körül kis .hajók járják a tengert, és mint egy porszívó, felszippantják a szennyeződést.