Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
2 Képújság 1977. október 30. Hétfő: A panamai népszavazás során elfogadták az új csatornaszerződést — Blumenthal amerikai pénzügyminiszter izraeli látogatása előtt Kairóban tárgyalt. Kedd: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a délafrikai helyzetről szóló vitáját — Aláírták a „Moncloa- paktumot”, a spanyol kormánynak és a pártoknak a gazdasági teendőkről szóló megállapodását — Merénylet áldozata lett Abu Dhabi külügyi államminisztere. Szerda: Moszkvában véget ért a szovjet—indiai csúcstalálkozó, Brezsnyev és Deszai közös nyilatkozatot írt alá — Átalakították az egyiptomi kormányt — A szaúd-arábiai külügyminiszter Carter elnöknél. Csütörtök: Carter elnök hajlandó a Dél-Afrikának szánt fegyverek leállítására — Tárgyalások Berlinben a két német állam képviselői közt a kapcsolatok normalizálásáról. Péntek: Kádár János és Losonczi Pál fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Raymond Barre-t — A Szovjetunió a terrorizmus elleni intézkedésekre tett javaslatot a belgrádi konferencián. Szombat: Raymond Barre francia kormányfő magyar- országi látogatásának utolsó napja — Elmarad Szadat egyiptomi elnök jugoszláviai útja, mert Tito elnök — orvosai tanácsára — lemondta a Belgrádba kitűzött eszmecserét. A hét 3 kérdése Raymond Barre francia miniszterelnök a hét végén Budapestre látogatott és hivatalos tárgyalásokat folytatott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével. A hét első kérdése tehát az: 1. Hol tartanak a magyar—francia kapcsolatok Raymond Barre budapesti tárgyalásai után? Raymond Barre-ról rég tudni való volt, hogy elsősorban gazdasági szakember, aki éppen ezért lett Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök „első minisztere” (ez ugyanis a kormányfő hivatalos megnevezése a De Gaulle-i alkotmányban), mert a Nyugatot megrázkódtató Az Országházban befejeződtek a magyar—francia hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoportot Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a francia tárgyaló csoportot Raymond Barre francia kormányfő vezette. (Képtávírónkon érkezett.) gazdasági válság Franciaországot sem kímélte, s így a kormány élére közgazdász kellett. Barre egyetemi tanár is volt, aztán Brüsszelben a Közös Piac vezető szervének egyik alelnöke, utána külkereskedelmi miniszter, jól ismerheti tehát a francia külkereskedelem dossziéit. (Egyébként Barre kíséretében Budapestre jött a jelenlegi külkereskedelmi miniszter, André Rossi is.) Nyilván hasznos volt a francia vendégek számára, hogy meghallgathatták a magyar véleményt arról, miért is áll Franciaország csak a hatodik helyen Magyarország nyugati partnerei között? Egyébként nem mi mondjuk, hanem a francia sajtó, hogy „ingoványos talajon mozog a két ország kereskedelme”... Egyik-másik párizsi lap a Barre- látogatás alkalmával önkritikus megjegyzéseket is tett, elismerve a francia külkereskedők érdektelenségét s azt, hogy nem ismerik a magyar kínálatot és keresletet, valamint azt, hogy Franciaország többet ad el, mint amennyit vásárol... Minden kormányfői találkozó bizonyos lökést tud adni a kapcsolatok fejlesztésének, az árucsere-forgalom növelésének, az ipari kooperáció új területekre való ki- terjesztésének. Ez lehet a Barre-látogatás első és legfontosabb eredménye. Ami a politikai eszmecserét illeti, a helsinki szellem jegyében folyt le, megfelelően annak, hogy a két ország között különleges vitás kérdések nincsenek, viszont Budapesten és Párizsban egyaránt a nemzetközi enyhülést kívánják szolgálni. 2. Milyen eredménnyel zárultak a szovjet—indiai tárgyalások? Még sokaknak emlékezetében lelhet, hogy az indiai belpolitikai fordulat Jndirla Gandhi :aisszon<ynalk és Kongresz- szus Pártijának súlyos választási veresége, a jobboldallá pártszövetség győzelme után a nyugati sajtó azt jósolta: külpolitikai fordulat is várható a 600 milliós India új kormányától. Számos kommentátor azt latolgatta, hogy fennmarad-e egyáltalán ‘a szovjet—'indiai barátsági és1 együttműködési szerződés? A mostani moszkvai .tárgyalások után bebizonyosodott, hogy az indiai politikai helyzetben végbement változások, bármennyire 'is bonyolultak, ellentmondásosak, végeredményben semmiféle negatív hatást inem gyakoroltak a szovjet—indiai kapcsolatokra, iMorardzsi Deszai indiai miniszterelnök Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a két oép közötti tartós barátság független a kormányok változásától. Arra is felhívta a fiKözös közleményt írtak alá Moszkvában Deszai indiai miniszterelnök és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Képünkön a két államférfi az aláírás után, a Kremlben. (Képtávírónkon érkezett.) gyeimet, hogy kormányfői minőségében az első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett. Látogatásával az volt a célja, hogy még 'tartalmasabbakká váljanak a szovjet— ■indiai kapcsolatok. Az együttműködés és főként a gazdasági együttműködés új területeinek és új távlatainak kidolgozásán fáradoztak, ami annyit jelent, hogy szovjet részről újabb nagy összegű gazdasági segélyeket helyeztek kilátásba Deszai a szovjet vezetőkkel1 nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecser^ során áttekintette a szovjet—amerikai viszony elemeit, s az indiai kormányfő ki jelentette, hogy Carter november végén esedékes indiai látogatásakor tájékoztatni fogja az amerikai elnököt moszkvai 'tárgyalásainak eredményeiről. Ami egyszerre érdekli a Szovjetuniót, az USA-'t és Indiát az az Indiai Óceán térsége és a Diego Garcia s zigeí támaszpont helyzete: .Desizai reményét fejezte ki atekintetben, hogy szovjet—'amerikai tárgyalások révén fokozatosan felszámolják a 'térségben levő katonai támaszpontokat. Az Indiai kormányfő meghívta iLeonyid Brezsnyevet, látogasson el Újra Indiába. 3. Mekkora adag valóság van a háborús készülődésről szóló közel-keleti hírekben? Nyugtalanító értesüléseket közölt a héten a Washington Post, a leleplezéseiről' híres amerikai lap arról, hogy izraeli katonai vezetők kardcsörtető kijelentéseket tettek amerikai személyiségek előtt. iHa nem vezetnek sikerre a békekísérletek, akkor 'Izrael „megsemmisítő háborút” indítana az arab országok ellen... „Maradéktalanul kell megsemmisíteni az egyiptomi és a Szíriái hadsereget, hogy azok a következő tíz éviben ne veszélyeztethessék Izraelt.” A most folyó, összesen kétmilliárd1 dollár értékű amerikai fegyverszállítások kétségtelenül fokozzák Izrael 'katonai erejét. A felhalmozott fegyver-, üzemanyag- és lősizerkész- let fölöslegessé tenne egy, az 1973-as háborúban voLt légi- hidait az USA és Izrael között. (Az izraeli hadsereg ma képes 30 napos és három fronton megvívandó hagyományos háborúra, mindenfajta utánpótlás nélkül1 —így idézte a Washington Post amerikai szákértők véleményét. Észre lehet venni, hogy az ilyen közlésekkel1 nyomást akarnak gyakorolni az arab országokra: minél előbb egyezzenek bele az amerikai—'Izraeli ,,munkadomáinyban’’ előírt feltételekbe a genfi közel-keleti békekonferencia újra összehívásával kapcsolatban. Az sem lehetetlen azonban, hogy a Washington Post leleplezései mögött egyes amerikai vezető személyiségek el- zárkóaási kísérlete áll további izraeli 'igények teljesítése elől, Weizman Izraeli hadügyminiszter november végén utazik Washingtonba, hogy újabb amerikai fegyvereket kérjen. Kiszivárgott .hírek szerint a jelenlegi 2200 helyett 3300 harckocsival takarja felszerelni Izrael hadseregéti, összehasonlításul az amerikai szakértők azt emlegetik, hogy ennyi harckocsi még a íNyugat-iEurópában állomásozó amerikai erőknél sincs. A közel-keleti válsággal fügött össze Blumentha! amerikai pénzűgymiiniszter tárgyalíókörútja Izraelben és az arab országokban, iBluimenthal az olaj árának emeléséről le akarta beszélni az olajtermelő arab országok vezetőit, s ezért aligha bátorította izraeli vendéglátóit arra, hogy azok meg háborús kalandba bocsátkozzanak. (Hiszen az olajválság, .az olajár nagyarányú emelkedése Is éppen egy közeinkeleti háború után következett be. pAlfy József A polgári repülés biztonsága a legutóbbi terrorakciók kapcsán ismét előtérbe került. Erről tárgyalt a héten az ENSZ különleges politikai bizottságának ülése is. Képünkön az ülésszakra meghívott D. P. Pearce, a Nemzetközi Pilótaszövetség elnöke (jobbról). (Képtávírónkon érkezett.) 47. Gazdasági kooperáció. Ez a kép is a KGST-tagálla- mok együttműködését példázza. Az orenburgi gázvezeték építésének egyik szakasza, amelyen magyar szakemberek is dolgoznak, s amely nekünk is juttat az értékes földgázból. 48. Rendszeres konzultáció. Tradícióvá vált a szocialista országok testvérpártjai vezetőinek krími találkozója. Azokon megbeszélik nemcsak a kétoldalú együttműködés kérdéseit, hanem a legfontosabb nemzetközi problémákat is. Képünk egy korábbi találkozóról készült. Közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) A felek eszmecserét folytattak a magyar—francia kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatokról. A francia fél ezzel összefüggésben bejelentette, hogy 1978-ban megnyitja a párizsi magyar műszaki-tudományos tájékoztató központot. A két fél határozottan kijelentette: támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén országaikban a magyar, valamint a francia kultúra értékeit — múltbelit és jelenlegit egyaránt — kölcsönösen még ismertebbé tehetik. A felek ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. A nemzetközi helyzet vizsgálata számos kérdésben ismételten Magyarország és Franciaország nézeteinek nagyfokú közelségét mutatta — hangoztatja a közlemény. Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszter- elnöke — Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök nevében — franciaországi látogatásra szóló meghívást adott át Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. A francia miniszterelnök saját nevében franciaországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A Vöröskereszt V. kongresszusa A Parlament kongresszusi termében szombaton megkezdődött a Magyar Vörös- kereszt V. kongresszusa. A több mint ezer résztvevőt, köztük a csaknem 500 küldöttet, a hazai és külföldi vendégeket dr. Gegesi Kiss Pál, a Vöröskereszt elnöke üdvözölte. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. — Meggyőződésem, hogy a Vöröskereszt sajátos érdekvédelmi szerv — hangsúlyozta. — Mindenki legfontosabb érdekét, az egészségét védi, nem csupán a káros külső hatásokkal szemben, hanem sokszor a bajba jutott, megbetegedett ember egészségét a saját helytelen magatartásával, felfogásával szemben. Kevesebb lenne a gond és kevesebb az orvosok munkája, ha mindenki úgy élne, ahogy azt a szocializmust építő társadalom emberétől el kell várnunk. •'•'•• ■*,■ • • ••*•••'•'• Ill V*«V •••••* *1 *í * • •*•••"•", ■,•••'• • • • • • •' • •,'• V* *.V,V.^ t •! •'• I • •’• • »V *,'• * •” •”•••*»••• •• £ A é** O u kép
