Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-27 / 253. szám
1977. október 27. "rÉPÚJSÁG 3 Kadarkasirató? Szekszárdim ülésezett az országgyűlés jogi bizottsága Nem szeretném, ha ez a jegyzetem elsiratná a szekszárdi kadarkából készített Ibort. Sajnos azonban minden jel arra mutat, hogy az évezrede itt termesztett kadarka szőlő és bor kimegy a „divatból”, mert hozzásegítik, hogy megszűnjön. Holott jól tudjuk, a szekszárdi kadar száz éve már világbajnokságról aranyérmet hozott a hazának, és azóta is sikert sikerre halmozott. S manapság a hegyen elkezdték a rafináltabb ízeket adó, „töményebb” szőlők termesztését, amelyek ízben, illatban gazdagabbak, de nem viselik magukban a szekszárdi hegy lelkét. Birtokomban van Encz Gyula múlt századi híres borász szaklapjának gyűjteménye, s ebből olvastam akkori sikereinket. Még a századforduló után is híres volt a szekszárdi kadarka. Sőt az elmúlt években mindenütt ezt lehetett kapni, ámbár azok az italbolti kadarkák föl sem érnék az igazi, a hegyi pincékben található italokkal. A napokban tájékoztatták a kiskereskedelmi vállalatok képviselőit: az év hátralévő részében igen gyenge lesz szekszárdi jellegzetes borokból a választék. Ez a lehetőA kanadai malomvendéglő PÉNTEK Gyengécskén melegít a délelőtti napfény. A Babits Mihály megyei művelődési központba igyekvő idős emberek összehúzzák magukon a kabátot. A klubszobában nemcsak a fűtéstől árad szét a meleg, de jólesően zsongít a beszélgetők zsibongása, és az egyébként halk szavú kártyázok időnkénti felmorajlása is. A szekszárdi nyugdíjasok klubjának mai összejövetelén — de azt hiszem, a többin is — az emberség hőfokát különleges. lelki hőmérőkön kéne lemérni. Az újonnan jövők kopogás nélkül nyomják le a kilincset, mint a hazaérkezők. Bőven van mesélni valójuk, elbeszélésre érdemes témájuk. A klu)b 1971 őszén, a Hazafias Népfront kezdeményezésére alakult, 1972. júniusától dr. Kiss Sándorné, Ilonka néni vezeti. Ha mindazokat a . rendezvényeket feljegyeznénk, amelyeket a klub fennállása óta bonyolítottak le, valószínűleg megtelne velük egy füzet. Változatos témájú előadások, színház-, hangverseny-, mozilátogatások, bélés külföldi kirándulások sorakoznak a listán. A legfontosabb azonban mégsem ez a színes, változatos program, hanem az a többlet, amely a kereteket kitölti. A valahova tartozás minden korosztály számára fontos, de fokozott jelentőséggel bír az idős, többnyire egyedül élő emberek mindennapjaiban. Hetente kétszer módjuk adódik, hogy a közben látottakat, hallottakat megosz- szák egymással. Az ősz hajú bácsi egyenesen a kórházból állít be, hogy megkönnyebbülten közölje: akiért annyira izgult, túl van már a nehéz szülésen. Távollévő, beteg klubtagról hoz hírt az egyik ség: paksi siller, szekszárdi Tramini és szekszárdi Cabernet Franc. Nincs közte kadarka, vörö6 vagy hasonló. Tudjuk, van a hegyen kadarka szőlő, régi is meg új is, a fűszeres fajtából és az olasz, vagy francia kadarkának mondott szőlőkből is jelentős telepítések vannak. Ezek termését itt a városban leszedik, feldolgozzák, és viszik Pécsre, további feldolgozásra. Mi lesz a kadarka szőlőből, nem tudom. Hova tűnik a kadarka bor, városunk híressége, fogalmam sincs róla. Bizonyítékom van rá. hogy a szekszárdi vörös bor napjainkban is keresett, külföldön is. Póczik Zoltán, az állat- tenyésztési felügyelőség megyei igazgatója Kanadában járt, üszőket vásárolt. S hozott a szekszárdi vörös borról is emléket. íme erről a fotókópia. Az első felvételen látható a régi malomépületből átalakított vendéglő. A második képen az itallapot mutatjuk be. A 74. italféle a szekszárdi vörös, hat dollár egy üveg ital ára. Siratót kell a szekszárdi vörösről írni? — Pl — asszony, a másik arról, hogy szép, halványzöld színű fonal kapható. Van, aki nem tudott ma megjelenni, de olyan is akad, aki azért halasztotta későbbre az elutazását, hogy a mai délelőttöt még a klubban tölthesse. Ö fogalmazza azt a mondatot, amelyet a jelenlévők nagy része gondolkodás nélkül helyesel: „Bárcsak az egész hét péntekből és szerdából állna!” Ismét nyílik az ajtó, és a belépő, fiatalos mozgású, magas hölgy a vezetőnőnek, Ilonka néninek gratulál. így pattan ki az örömhír: — Képzeljétek, csodálatos meglepetés ért tegnap. A Hazafias Népfrontnál köszöntöttek a 66. születésnapom alkalmából, és a munkám jutalmául szovjetunióbeli utazással ajándékoztak meg. Hát én annyira meghatódtam, hogy egy árva mukkot se tudtam szólni, pedig az nálam — ti nagyon jól tudjátok — nem kis dolog. Ügy terve-, zem, az indulásig még tanulgatom a nyelvet, és átnézem a művészettörténetet. Elmúlott dél, a nyugdíjasok hazafelé indulnak. Azaz hogy előbb még alaposan megszemlélik a földszinti Video ton-kiállítást. SZERDA A szerdai délutánok — szokás szerint — a rendezvények jegyében zajlanak le. Ez alkalommal dr. Papp Tihamér, nyugalmazott jogtanácsos vetít diaképéket a klub áprilisi, Cece—Simontornya—Tác— Székesfehérvár útvonalú kirándulásáról. A jelenléti ív tanúsítja, hogy több mint hatvaean gyűltünk ma össze, és a klubterem ennyi ember számára bizony szűk. Ez a tény azonban — úgy tűnik — csöppet sem zavar senkit. Örömmel mesélnek a klubjukról, vallanák önmagukról. (Folytatás az 1. oldalról.) A nyomozások eredménye és színvonala jó, a befejezés gyors. íNyodcvain százalékuk harminc napon belül befejeződik. A megye apparátusában összesen 23 ügyész és 4 fogalmazó dolgozik. Dr. Rendek! Sándor, a megyei bíróság elnöke szólt ezután az ítélethozási munka legfőbb sajátosságairól. Elmondta, hogy a négy bíróságon harminc bíró és öt közjegyző dolgozik. Tevékenységük három alapvető területen folyik, a büntető, a gazdasági és a polgári 'pereknél. Feladat: megfelelni a .törvényeknek, biztosítani a jog- politikai elvek érvényesülését. Az ítélkezői munkát általában kedvezően lehet megítélni. Gyors, időszerű döntések hozatalára van szükség. Ezt sikerült megvalósítani. A megyében folyó perekre jellemző, hogy azok általában három hónapon belül befejeződnek. A polgári perek 75 százalékát Is sikerül hat hónapon belül befejezni. A döntések megalapozottságát mutatja az is, hogy a büntetőperékben az ítéletek 75, a gazdasági perekben az ítéletek 90 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. Panasz, törvényességi óvás igen ritkán történik. Emberölés a megyében, tíz év szóródásában, évente 4— 13 esetben fordul elő. Olyan súlyú bűncselekmény, amely halálbüntetést vont volna maga után, évek óta nem történt Tolna megyében. A garázdaság és magánlaksér- tésék száma emelkedő tendenciát mutat, ugyanígy a súlyos testi sértés is, itt azonban — erre mutatott rá dr. íRendeki Sándor — nem jellemző az eszközzel elkövetett súlyos 'testi sértés, így a gyógyulás is nyolc-tizennégy nap alatt megtörténik. A legtöbb visszaeső azok közül kerül ki, akik a személyi tulajdon sérelmére követtek el bűncselekményt. Az összetétel vegyes nemre, korra és nyugdíj előtti foglalkozásra nézve egyaránt, egy dologban azonban töretlen az egység; az összejöveteleket mindannyian életük szerves részének tekintik, és nem mulasztják el kifejezni kö- szönetüket ezért a klubot vezető dr. Kiss Istvánnénak. Ilonka néni széttárja a karját: — Katonák nélkül egyetlen tábornok se nyert még csatát! Megkezdődik a diavetítés. Halvány nyoma sincs a kirándulások olyan fajta fel- elevenítésénék, amikor a kirándulók különféle csoportoNőtt a közlekedési bűncselekmények száma. Egy figyelemre méltó adat: tavaly 16 olyan elítélt volt, aki halálos közlekedési balesetet okozott. A közlekedési balesetek 73— 74 százaléka ittas vezetés következménye. Egyre gyakoribb a közlekedési szabályokat sértők vezetői jogosítványának bevonása. Idén erre 49 százalékban került sor. A polgári peres ügyek száma évi négyezer, zömmel családjogi perekről van szó. Dr. Lőriincz János, a megyei munkaügyi bíróság elnöke elmondta, hogy a munkaügyi döntőbizottságok átlagban minden negyedik- ötödik ügyükkel fordulnak a munkaügyi bírósághoz. A legtöbb ügy fegyelmi, kártérítési ügy, vagy leltárhiányból fakad. A munkaügyi döntőbizottságok vezetőinek, tagjainak továbbképzése szervezett és folyamatos. A munkaügyi bíróság elnöke részletesen szólt arról, hogy a fegyelmi büntetéseknél, a 'vállalatok részéről, nagyobb következetesség és szigorúság lenne kívánatos. Ezenkívül a csoportérdek— társadalmi érdek összhangjának megteremtésében is sok még a tennivaló. A vitában felszólaltak: Barta (László, Szűcs Gábor, S. Hegedűs László, Szokola Károilyné dr., dr. Bogdán János, dr. Gajd ácsi István, dr. Juhász Tibor és Czeglédi Lászlómé országgyűlési képviselő. A felmerült országos jellegű ikérdésékre dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, a megyei vonatkozásúak- ra dr. (Fáj-ger Vince és dr. Rendeki Sándor válaszolt. Az ülés dr. Gonda György összefoglalójával! ért véget. Ezután a bizottság tagjai, a megye vezetőinek kalauzolásával, megtekintették az igazságügyi intézményeket, majd délután városnézésen vettek részt. sulásait látjuk, emlékművek talapzatainak tövében. Dr. Papp Tihamér kizárólag a látványra koncentrált, a képekhez művészettörténeti értékű magyarázatot fűz, aláfestésül klasszikus zene szól. Ráadásként a sokak által megtekintett tűzvédelmi kiállításon készült felvételeket kapjuk. Búcsúzás közben arra gondolok, hogy jó volna ebből a légkörből becsomagolni egy darabkát, és magammal vinni. Mert az egymás gondjaira, örömeire figyelő emberség mindenhol szükséglet, s nemcsak a nyugdíjasklub tagjainak a körében! Kovács Mária Fotó: Komáromi Z. H étköz napi ün n epek Árak, adók, dotációk III. A világpiac nyomása A politika elsődlegessé- ----L------------ gének megfelelően, a viszonylagos ár- stabilitásra helyezzük a hangsúlyt, és csak igen visz- szafogottan éltünk és élünk az áremelés gazdasági fejlődést pezsdítő lehetőségével. Mindezek ellenére szándékainktól függetlenül — de tervszerűen és nem spontán módon — a fogyasztói árszínvonal növekedési üteme gyorsult az utóbbi években. Vegyük közelebbről szemügyre, hogyan alakult hazánk és a fejlett tókés országok fogyasztói árszínvonala az utóbbi években. Fogyasztói árak alakulása (Az éves növekedési ütem százalékban) Ország 1971 1972 1973 1974 1975 1976 Magyarország 2,0 Ausztria 4,7 Belgium 4,3 Egyesült Királyság 9,4 Franciaország 5,5 Hollandia 7,6 Német Szövetségi Köztársaság 5,3 Olaszország 4,8 Svájc 6,6 Svédország 7,4 Egyesült Államok 4,3 Tőkés országok átlaga 6,0 2,9 3,3 1,8 3,8 5,0 6,3 7,5 9,5 8,5 7,3 5,5 7,0 12,7 12,7 9,2 7,1 9,2 16,0 24,3 16,5 6,2 7,3 13,7 11,8 9,2 7,8 7,9 9,7 10,2 8,8 5,5 6,9 7,0 6,0 4,5 5,7 10,8 19,1 17,0 16,8 6,7 8,7 9,8 6,7 1,7 6,0 6,8 9,9 9,8 10,3 3,3 6,2 11,0 9,1 5,8 6.0 7,8 11,8 11,6 9,0 A hazai számsorhoz hoz- závehetjük az 1977-es 3,8— 4,0 százalékra előirányzott árszínvonal-növekedést, amely minden bizonnyal — a kedvező zöldségár-alaku- lás eredményeként — még a 3,8 százalékos minimumnál is kisebb lesz. A magyar áremelkedés mértéke hullámzó, érződik rajta az árszínvonal visszafogására irányuló törekvés, de a valamelyest felgyorsult növekedési ütemet ez csupán fékezni tudta, teljesen megállítani nem. Számaink így is kiállják a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A tőkés országokban az infláció 1974-ben érte el csúcspontját az energiahordozók és a nyersanyagok árának robbanásszerű növekedése miatt. Hazánkban ugyanebben az évben volt a legkisebb mértékű az utolsó, hat esztendő árnövekedése. Tavaly a legtöbb tőkés országban az áremelkedés üteme valamelyest mérséklődött az előző időszakhoz képest. Az 1971 — 1973-as növekedési ütemet azonban többnyire még így is erősen meghaladja. Az USA és az NSZK tavalyi viszonylag mérsékelt árnövekedése jórészt a választási előkészületek „eredménye”. A külföldi kalandozás után térjünk vissza a hazai vizekre. A fogyasztói árszínvonalnál lényegesen gyorsabban növekedtek nálunk a termelés és a forgalom költségei. A költség- növekedésben a világpiaci áremelkedés volt döntő hatású. Szocialista tervgazdálkodásunk e hatásokkal szemben nem tehetetlen és nem is tétlen. A tőaés világpiaci áremelkedések belföldi árszínvonal-növelő hatását többféle módszert kombinálva fékezzük le Módosítjuk pl. a valuta- árfolyamot, felértékeljük a forintot az inflálódó tőkés devizákhoz képest. Ez ellensúlyozza az általános inflációs hatásokat ami nem csekélység, de érzéketlen a világpiaci áraránymódosulások iránt. — A belföldi árszínvonalra az gyakorolja a legnagyobb nyomást hogy az import áremelkedések hatását nem tudjuk teljes mértékben áthárítani az exportárak emelése révén külföldi vevőinkre. Egyértelműen jelzi ezt az a tény, hogy 1973 és 1975 között 15 százalékkal romlottak a külkereskedelmi cserearányok. (1975-től szocialista piacon is fokozatosan növekednek külkereskedelmi veszteségeink.) — A világpiaci árnyomást import ártámogatással csillapítjuk. Az import ártámogatások — költség- vetési kiadások — mértékét az állam teherviselő képessége határozza meg. A világpiaci áremeike- ----------22------- desek tehat — bár visszafogottan, de — emelik a belföldi árszínvonalat. Hasonló irányba hat a termelési költségek növekedése is. Mindenekelőtt növekszik a termelési költségek kétharmad részét kitevő anyagköltség. Az anyag- költségek növekedése rész ben az import áremelkedések következménye. De hozzájárul ehhez az értékesebb igényesebb anyagok, a szakosított kooperációs termékek növekvő felhasználási aránya is. A fejlesztések sem mindig csökkentik, nemegyszer növelik a termelés költségeit. A házgyári lakások, a könnyű- szerkezetes iskolák, üzletek drágábbak a hagyományosoknál. De a növekvő igények az ismert munkaerőhiány miatt csak ilyen korszerűbb és költségesebb módon elégíthetők ki. Az egészséges biztonságos, kulturált munkafeltételek létrehozása többnyire ugyancsak növeli a termékek önköltségét. Kovács József (Folyt, köv.) A húsprogram Minden gazdasággal tárgyalnak A közeli napokban, a húsprogram részeként nagy jelentőségű tárgyalássorozat kezdődik. Mint ismeretes, a szekszárdi vágóhídon két év múlva megkezdik az egy műszakos termelést. A folyamatos munkához rengeteg sertésre van szükség. A mező- gazdasági üzemek megkezdték a felkészülést, hogy 1980- ra legyen elegendő hízó. Ennek része az a tárgyalássorozat, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint az állattenyésztési felügyelőség folytat a mezőgazdasági üzemek vezetőivel. Az a cél, hogy minden gazdaságban felderítsék a sertés- tartás növelésének lehetőségét, hogy kiválasszák a megfelelő fajtát. A megyében megtermelt takarmány lehetővé teszi, hogy még további 100—150 ezer sertést tartsanak. Mint megtudtuk a felügyelőségen, az Iparszerű Sertéshústermelő Vállalkozás programját eddig tíz gazdaság elfogadta, illetőleg társult az ISV-vel, és további har- mine gazdaságban nyílik lehetőség a korszerű sertéstartási körülmények bevezetésére. Ezáltal nemcsak több lesz a hízó, hanem jobb állomány kerül a gazdaságokba. 1980—1982 évekre elérjük, hogy a Szekszárdi Húskombináthoz szükésges mintegy félmillió hízó jelentős részét a megyében tudjuk előállítani. Foglalkozás előtti terefere. (Archív fotó)
