Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

a Képújság 1977. október 27. Szovjet folyóiratokból A Fáklya összevont 20—21. ünnepi száma a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának alkalmá­ból (november 6-án jelenik meg, a szokásos 32 oldal he­lyett 64 oldal terjedelemben. Az liinformációban gazdag írások a hat évtized alatt megtett út nagy gazdasági eredményeit, a Szovjetunió társadalmának mai minden­napjait mutatják bev Meg­győzően (bizonyítják, hogy miit jelent a szovjethatalom az ember számára, mit nyújt a közösségnek a szovjet ál­lampolgár és mit kap ő a kö­zösségtől. Az Október győzelméről szóló írás Lenin-portréval indul, s a forradalom vezéré­ről szól. Felidézi azokat a nevezetes napokat, amikor az ideiglenes kormány még urál­imon volt, de a valóságos erőt már a bolsevikok képvisel­ték. Nyikoíaj Tyihonov, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese Ok­tóber jelentőségét, a fejlett szocializmus eredményeit elemzi, s (közben jellemzi az új világrend emberét, beszél a népek egymás közötti bé­kéjének megőrzéséről, mél­tatja az SZ1KP vezető szere­pének fontosságát. Ugyancsak egész oldalas fotó ábrázolja L. I. Brezsnye- vet, a Szovjetunió új alkot­mányáról szóló cikk élén. Ez az írás az első, az 1917-es le­nini dekrétumoktól kezdve sorra veszi, hogyan gondos­kodtak az újabb és újabb al­kotmányok a jogok és állam- polgári kötelességek dialekti­kus fejlesztéséről. Atomreaktor a szerelősza­lagon címmel képes riport mutatja be a Donnál épülő atomenergetikai berendezé­seket gyártó nagyüzemet. V. Famin ezredes, a törté­netit u dóm ány ok k an d-i d át us a arról írt cikket, bogy a ma­gyar int er náci o nahst ák mi­lyen nagy segítséget nyújtot­tak a szovjethatafom megte­remtéséért vívott harcokban az oroszországi frontokon. A csepeliek versenyfelhí­vásáról, a szocialista munka- verseny nemzetközi méretek­ben kiterjesztett módszeréről riportot olvashatunk a ket­tős számban. A leningrádi Herzen Álla­mi (Pedagógiai Főiskola a magyar pedagógusok képzé­sében elért jó eredményeiért kitüntetést kapott. A Moszkvai Akadémiai Művész Színház magyaror­szági vendégszereplését elő­zetes anyag köszönti, amely­hez a színház művészeit be­mutató portrék és színházi előadásokról készült felvéte­lek tartoznak. A kulturális élet hírei ösz- szeállításból a többi között megtudjuk, hogy a Szovjet­unióban az ünnep alkalmá­ból mintegy 570 színház új darabot mutat be, továbbá megismerhetjük a tadzsik származású balettmúvésznőt, Malika Szabi rovat is. LÁNYOK, ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok no­vemberi számában a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójáról több cikk Is megemlékezik. Dr. Sík Endre, nemzetközi Lenin- békedíjas, az Országos Béke- tanács elnöke írásában a töb­bi között hangsúlyozza: „A Szovjetuniónak az általános leszerelés!, ' a fegyverkezést verseny korlátozása érdeké­ben, a tömegpusztító fegyve­rek betiltásáért folytatott küzdelme megfelel minden nép érdekeinek. A Szovjet­unió és más szocialista or­szágok külpolitikai lépései a béke ügyét, a bizalom lég­körének kialakítását szolgál­ják, összhangban a lenini békepolitikávai.” A nő és a szocializmus cím­mel az októberi forradalom évfordulója alkalmából sor került a nők nemzetközi ta­lálkozójára. A lap közli Er­dei Lászlónénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnö­kének (beszédét is. A boldogság kertje két fa­sorból áll. Az alma- és cse­resznyefák között Raisza Ro- sutkiiina állatgondozó munká­jában, a faluja életében tör­tént változásokat mondja el a lap riporterének, s megmu­tatja a boldogság fáit is, amelyeket házasságkötéskor, a gyerekek születésekor ül­tettek a szovhoz dolgozói. IA Miit) hozott önnek a ju­bileumi esztendő? címmel feltett kérdésre a legújabb számban kolhozelnök, segéd- kombáijnas, mérnök, pék­mester válaszol. lA szovjet ol vasók előtt nem ismeretlen Ady Endre költé­szete. Sok versét lefordítot­ták már orosz nyelvre, s ta­nulmányt jelentették meg a költőről. A szovjet és a ma­gyar kiadók közös munkájá­nak gyümölcse lesz az az új kötet, amelynek megjelente­tésén közösen dolgoznak — olvashatjuk az Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából írt cikkben. Véget ért a (Lányok, Aiszo- nyok ,,(A barátság ereje” címmel meghirdetett rejt­vénypályázata. !A győztesek­nek, valamint a 'gyermek­pályázat legjobbjainak a ne­vét közli a legújabb szám. SZOVJETUNIÓ A Szovjetunió című lap legújabb, 11. számában a töb­bi között érdékes cikket ol­vashatunk a szovjet népek szövetségéről. „Az eltelt 60 esztendő meggyőzően (tanú­sítja, hogy a szocializmus az a rendszer, amely példát mu­tatott a nemzeti kérdési leg­igazságosabb megoldására. Már nemcsak a népek barát­ságáról van szó, hanem a szovjetország valamennyi nemzetének és etnikai cso­port j átrak megbont hatat 1 a n internacionalista egységéről” — írja a cikk szerzője V. Po­pov, a filozófiai tudományok kandidátusa. iPozsgai Imre kulturális miniszter a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok leg­fontosabb állomásait sorolja fel a lapnak adott interjú­ban, s a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepi programról tájé­koztatja az olvasókat. Á Ganz-!MÁVAG dízel- mozdonyai ma már a Szov­jetunió valamennyi vidékén közlekednek. 4080-,ig újabb 90 dízelmozdony készül a szov­jet megrendelők számára. Magyarországon .két évti­zeddel ezelőtt még csak 450 ezer tonnányi bauxitot ter­meltek. 1962. november 16-án írták alá Moszkvában a ma­gyar—szovjet timföld-alumí­nium egyezményt, amely alapján a bauxitból készült timföld jelentős részét a Szovjetunióban dolgozzák fel alumíniummá. A Bakonyi Bauxitbányák Vállalat az idén már kétmillió tonna bauxitot termel. Szergej Obrazcov, a Szov­jetunió kiváló művésze, a Központi Bábszínház alapí­tója és világhírű mestere a színház hatalmáról és vará­zsáról, a színház s az élet kapcsolatáról számol be. A lap mellékletében egyko­ri, cenzúrázott magyar mun­kássajtóból olvashatunk sze­melvényeket. A Budapesttől a Volga vidékéig című írás a szovjethatalomért folyta­tott harcokat villantja fel, s a magyar internacionalisták­nak állít emléket. szputnyik .A Szputnyik novemberi száma ünnepi tartalommal jelenik meg. A lap cikkei méltón tükrözik a Nagy Ok­tóberi Forradalom 60. év­fordulóját. A Szputnyik ve­zető helyen közli Mihail Zim- janyinnak, az SZKP KB tit­kárának írását „Lenin és Ok­tóber” címmel. ,A 'világot átalakító for­radalom” kezdetű írás Leo- nyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a (Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének szavait idézi. „Egy szabad nép szabad •munkája” címmel a nagy orosz írónak, Alekszej Tolsz­tojnak az első ötéves terv­időszakban írott írását olvas­hatjuk a lapban. A folyóirat a népgazdaság és a társadalom szinte vala­mennyi területéről közöl írást. Az ipar fejlődéséről, a mezőgazdaság átalakításáról, a tudomány és a kultúra fel­virágzásáról, a Szovjetunió­ban élő sok nép és népcsoport életéről kapunk tájékoztatást. Negyven évvel ezelőtt kezd­te meg működését az Északii- sark közelében a földtörténet első olyan ikutatóálilomása, amelyet sodródó jégtáblára telepítették. Azóta további 22 állomáson végeznek már ku­tatótokat. A Poláris kísérlet elnevezésű nemzetközi prog­ram keretében az Északi- sark 23 telepén telelő kuta­tók azt. tanulmányozzák, mi­lyen okok idézik elő a sark­vidéken a tengervíz sótartal­mának növekedését, valamint a levegő hőmérsékletének az utóbbi években megfigyelt csökkenését. Az emberi agysejtek rend­kívül oxigénigényesek. A legutóbbi időkig azonban nem tudtuk pontosan, hogy az éltető gáz, az oxigén mi­ként jut el a különböző szer­vek sejtjeibe. A Tudományos Akadémia leningrádi Fizioló­giai Intézetének tudósai vál­lalkoztak a kérdés megvála­szolására. SZOVJET IRODALOM \ A Szovjet Irodalom novem­beri számában a többi között az állami-díjas Georgij .Mar­kovinak, a Szovjet írószövet­ség tiitk árának jelent meg írása, A békeharcos író kö­telessége címmel „Az iro­dalomnak az a hivatása, hogy magasztos humanista eszmé­ket hordozzon, hogy olyan éltető forrás legyen, amely­ből merítve az emberek lel­kesedéssel telnek el a szocia­lista haladásért vívott harc­ban, fejlődnék, jobbak, ne­mesebbek tesznek. És meg­tanulják gyűlölni az erősza­kot, az önkényt — mindazt, ami a reakciós (törekvésekkel és a militarista indítékokkal függ össze” — írja a Helsin­kiben tartott európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányának alá­írása után két évvel „Az író és a béke: Helsinki szelleme és a kultúra (mestereinek kö­telessége” címmel az idén 'nyáron Szófiában (megtartott nemzetközi konferenciával kapcsolatban. A nálunk már jól ismert Konsztantyin iPausztovszij, a Messzi bolyongás, a Barango­lások könyve, a Nyugtalan if­júság és a Letűnt esztendők köteték szerzője ezúttal el­beszéléssel jelentkezik a ma­gyar olvasók előtt. „A nyűtt köpenyes öregember” megrá­zó erővel mutatja be a cári hadsereg egyik nyugalmazott katonatiszt;énék életét, aki­nek Leninnel való találkozá­sa fordulatot hoz sivár éle­tében. Élő kapcsol átok címmel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a magyar írókhoz intézett körkérdésekre adott válaszokat is közli az ünnepi szám. A többi között Baranyi Ferenc, Csorba Győző, Fája Géza, Fekete Gyula, Illés Endre, Jókai Anna, Kolozs­vári Grandpierre Emil, Ör­kény István, 'Páskándi Géza és Vészi Endre arról valla­nak, milyen hatást gyakorolt rájuk az októberi forradalom. Premierek Október utolsó napjaiban is számos színházi premierre kerül sor. Néhány napja játssza a Szegedi Nemzeti Színház Muszorgszíkij Borisz Godu­nov című operáját, Gregor József, Herdál Valéria, Vá- mossy Éva, Réti Csaba köz­reműködésével. A gyermek­színházban Rabkin Halhatat­lan őrjárat című darabját mutatták be, melynek ese­ményei az 1917-es orosz for­radalom idején játszódnak, és a történések sodrában há­rom gyermekhős kalandjait beszélik el. Pénteken lesz a premierje Debrecenben a Pillangókisasszonynak, a Thália Színházban Bulgakov Színházi regényének, Veszp­rémben Radhamanov Viharos alkonyatának. Szombati be­mutató lesz a Radnóti Szín­padon, Dosztojevszkij Sze­gény emberek című műve. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának napjaiban minden magyar színház orosz-szovjet szerző darabját játssza. Kiállítás Vati József Munkácsy-dí- jas festőművész kiállítása nyílik meg ma a buda­pesti Csók István Galé­riában. A művész egyik, a kiállításon is szereplő művét mutatjuk be. 22. Feszült, nyugtalan, ideges közérzete nem volt más, mint hiteles rezonálás a kort jellemző egészség­telen, bizonytalansággal teli közhangulatra. Némi megnyugvást keresve 1914 márciusában kisebb hajó- utat tett az Adrián Abbázia és Velence érintésével. De ez sem használt sokat. Visszatérve Budapestre, mitsem javult közérzettel múltak hetei munkával és éjszakázással. Egyre érett benne az elhatározás, hogy mégis el kellene már látogatnia Csúcsára. Boncza Berta újabb sürgető levelére az utazás mellett dön­tött április utolsó hetében. Csúcsa félúton van Nagyvárad és Kolozsvár kö­zött, vadregényes természeti környezetben. Körös­körül merész bércek, lent a sziklás völgyben örök morajlással, habzó iramban hömpölyög a Sebes-Kö­rös. A lélegzetelállítóan szép panoráma leghangsú­lyosabb pontjára építette kastélyát Boncza Miklós, Berta apja, a bizarrságában is okos, kevély, jótaka­rásában is kegyetlen politikus, aki a századforduló Magyarországának egyik regényes tehetsége, de élet- felfogásában erősen idejét múlt alakja volt. Ide, a csúcsai kastélyba kellett volna megérkeznie Ady Endrének 1914 április végén, de jó szokásához híven Nagyváradon leszállt a vonatról, s barátaival éjszakázott a Bodegában, a vak Gyula hegedűszava mellett. Hajnalban szállt fel ismét a Kolozsvár felé igyekvő gyorsvonatra, de rögtön elnyomta az álom, s csak Csúcsán túl, Bánffyhunyadon ébredt fel. Itt meg kellett várnia az ellenvonatot, így csak késő este, fá­radtan, gyűrötten, borostásan érkezett meg a roman­tikus hajadonhoz, akit eléggé elkedvetlenített a késés és az azzal együtt járó valamennyi mellékkörülmény, így aztán elég balul sikerült a várva várt első ta­lálkozás. Körültekintőbben készült fel Ady a második lá­togatásra. 1914 pünkösdjén azzal a szándékkal érke­zett meg Érmindszentről Csúcsára, hogy megkéri Boncza Berta kezét. Ezúttal tökéletesen sikerült min­den. A Csúcsa közelében lévő híres tájegységre, Ka- lotaszegre is ellátogattak. Ennek hatására született A Kalota partján című gyönyörű költemény. Kós Ká­roly később így idézte fel a kirándulást az Erdélyi Helikonban: „Délelőtt érkeztek és Szentkirály meg Zentelke kálvinista népe éppen a templomból igyekezett ki­felé. És aki valaha látta Kalotaszeg magyar népét templomba vonuláskor, avagy templomból széledéskor, aki tudja, hogy Szentkirály-Zentelke magyarsága egyike a gyönyörű kalotaszegi nép leggyönyörűbbjé­nek és ez a falu maga a legszebbek közül való, aki elképzeli a szentkirályi kálvinista templomot, ahogyan a dombon, a lombok között áll, a domb alatt a ka­nyargó Kalota vízét, a nagy út hídjával, azontúl a lombos-virágos, színesen-ékes falut, melynek népe pá­ratlan ősi viseletében, méltóságosan, lassan jön ki a cinteremből és kanyarodik le a templomdomb útján a hídra, az elhiszi nekem, hogy ennél csudálatosabb kép alig-alig lehetséges. A templomdomb oldalából, a Kiszely-féle öreg kertből fogta meg ezt a képet Ady Endre lelke. És elvonulva a társaságtól, megszületett a vers: A Ka­lota partján... A szentkirályi Visky-porta a Marótlakára vezető út mentén van. Tágas, lombos telek ez és a két öreg fenyő is arra figyelmeztet, hogy itt urak laknak. Vi­rágos kis kert megett terpeszkedik a fatornácos öreg kúria, mögötte, mellette, az udvar, és azon túl a gyü­mölcskert csupa-csupa nemes almafáival. Kuglipálya is van a kertben. És akkor délután kuglizást csapott a vidám társaság. Kriegsparti járta és „szegény” Ady Endre aggódva fohászkodott neki a dobásnak: — Nimbuszom felét adnám oda egyetlen egyenes dobásért... Nagyon-nagyon vidám napja volt az a nap Ady Endrének. Pihentnek, nyugodtnak érezte magát és mindenről beszélt, csak irodalomról nem. öreg Kata nénije (Kiszely Kálmán vénkisasszony leánya) külö­nösképpen megszerette az ő először látott öccsét. Boncza Bertuka pedig egész napon átal Ady Endre után járt, udvarolt, hízelgett, dorombolt úgy, hogy nagyanyja meg nem állhatta és reászólt: — Hagyd békén már, folyton a sarkában vagy, nem tud szabadulni tőled. öreg Kata néni vén szemei is megláttak akkor sok mindent és Töröknének megjegyezte: — Meglátod, ez a Bandi elveszi Bertukát”. Jól látta Kata néni, Ady Endre távoli rokona. Eljegyzésnek számított ez a pünkösdi látogatás. De a házasságkötés egyáltalán nem bizonyult könnyűnek. VILÁGHÁBORÚ A pünkösd hétfőt követő kedden Ady már Buda­pesten volt. Ha új életkedvet is öntött belé a meny­asszonya iránti vonzódás és a közeli. házasság re­ménye, alapvető nyugtalanságtól szenvedett. Rossz előérzetek gyötörték a politikai viszonyok miatt. Pes­ten nem érezte jól magát, némi nyugalmat keresve hazahúzódott Érmindszentre. Közben élénk levelezést folytatott menyasszonyával. Június 17-én értesítette Berta, hogy Boncza Miklós nem egyezik bele a há­zasságba. De a jegyesek eltökéltségén ez mit sem változtatott. Pedig Boncza Miklós igen konoké amellett nagy befolyású ember volt. Budapesten lakott, s politikai konzervativizmusa és feudális világfelfogása ellenére teljesen modern életet élt. Csak ritkán látogatott el csúcsai birtokára. Képviselősködött, közigazgatási la­pot szerkesztett, ügyesen tőzsdézett és közeli barátság fűzte Tisza István miniszterelnökhöz. Vérrokonát, édestestvérének lányát kényszerítette, hogy hozzá­menjen feleségül. A huszonhat évvel fiatalabb sze­rencsétlen teremtés meghalt gyermekágyi lázban, s az újszülött leánykát, Bertát a nagyanyja, Boncza Miklós nővére vette gondjaiba. Csúcsán és Kolozsvá­ron nevelte igen körültekintő odaadással az árvát a nagymama-nagynéni a harmadik testvér, Malvina né­ni segítségével, mígnem Berta egy svájci leánynevelő intézetbe került. Onnan hazatérve, érettségizett fel­nőttként voltaképpen az ő szava számított Csúcsán, ízlése és hajlama szerint rendezte be életét. De a férjhezmenetel dolgában az apa fenntartotta magá­nak a döntés jogát. Vélekedése szerint Ady Endre, aki az övével homlokegyenest ellenkező politikai és világnézeti ügyet vallott magáénak, szóba sem jöhe­tett. Lányát keményen eltiltotta a házasság tervétől. Parancsa nem okozott ijedelmet. Ady Csúcsára utazott, ezzel is hangsúlyozva, hogy a lányhoz tarto­zik. Innen keltezte 1914. június 26-án Boncza Miklós­nak szóló levelét, amelyben belátást kért, egyúttal közölte, hogy házassági szándékáról semmiképp nem hajlandó lemondani. Másnap, június 27-én a lány küldött ugyanilyen tartalmú levelet apjának. Boncza Miklós természetesen hajlíthatatlan maradt. (Folytatjuk) A holnap elébe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents