Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

Mai számunkból ADY ENDRE ÉLETTÖRTÉNETE (4. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNETE KÉPEKBEN OLVASÖSZOLGÄLAT (3. old.) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséró'l A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár János elvtáns elnökletével kibő­vített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrzi bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei piártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság tit­kárai, a Szákszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudomá­nyos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kér­désekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. I. A Köznonti Bizottság a 'nemzetközi helyzet alakulá­sát áttekintve megállapította, hogy előrehaladás történt né­hány fontos területen. Az enyhülés további kibontakoz­tatását, az útjában álló aka­dályok leküzdését segíti a szovjet—amerikai kapcsola­tok megélénkülése, a szocia­lista és a tőkés országok kö­zötti rendszeres kontaktusok bővülése. Megkezdte munká­ját a helsinki európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 or­szág képviselőinek belgrádi tanácskozása. A Magyar Nép- köztársaság az elmúlt idő­szakban is arra törekedett, hogy tevékenységével erősít­se a nemzetközi élet kedvező irányzatát. 1. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és L. I. Brezsnyev elvtárs augusztusi megbeszélései ta- vább erősítették pártjaink és országaink politikai, gazda­sági együttműködését. hozzá­járultak a magyar—szovjet testvéri barátság elmélyíté­séhez. A hagyományossá vált Krim-ifélszigeti találkozók jól szolgálják a fejlett szocialis­ta és a kommunista társa­dalom építóse «órán szerzett tapasztalatok kicserélését, a sokoldalú együttműködés bő­vítését, a szocialista gazdasá­gi integráció előrehaladását, a külpolitikai törekvések egyeztetését, a szocialista kö­zösség egységének erősítését. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánk dolgozói a Nagy Októheri Szocialista Forradalom tiszte­letére országosan kibontako­zott munkaversenyben ki­emelkedő sikerekkel, a prole­tár internacionalizmus szel­lemében készülnek a 60. év­forduló méltó megünneplésé­re. A Központi Bizottság pár­tunk és népünk nevében üd­vözletét küldi a szovjet nép­nek abból az alkalomból, hogy az egész szovjet társa­dalmat átfogó széles körű vi­tában kimunkált alkotmány- tervezetet a Legfelsőbb Ta­nács törvényerőre emelte. Az új alkotmány méltó módon fejezi ki a Szovjetunió hat évtizedes történelmi útján ki­vívott nagyszerű eredménye­ket, magasabb szinten bizto­sítja a soknemzetiségű szov­jet állam fejlődését, a kom­munista társadalom építését, és egyben tovább növeli a világban a szocializmus vonz­erejét. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt fontos feladatá­nak tekinti a szocialista or­szágokhoz fűződő barátsá­gunk erősítését, a párt- és államközi kapcsolatuk szün­telen fejlesztését. Jól szol­gálta közös céljainkat a Gus- láv Husák elvtárs vezette csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség hivatalos, baráti látogatása hazánkban, Edward Gierek és Piotr Ja- roszewicz elvtársnák ma­gyarországi tárgyalása. Ká­dár János és Joszip Broz Tito elvtársak találkozója Jugo­szláviában, Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköztársaságban. A magas szintű tárgyalások hozzájá­rultak a szocialista építőmun­ka újabb tapasztalatainak kölcsönös megismeréséhez, a kétoldalú együttműködés bő­vítéséhez, lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről. 4. A Központi Bizottság az európai kommunista- és munkáspártok berlini érte­kezletén megerősített elvek szellemében a kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös szo­lidaritás és az elvtársi együtt­működés szorosabbra fűzésé­re törekszik valamennyi test­vérpárttal. Szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkés or­szágok kommunista pártjai vívnak a monopoltőke gazda­sági és politikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók ér­dekeinek védelméért, a társa­dalmi változásokért. Közös céljainkat eredmé­nyesen szolgálták pártunk és a tőkés országokban tevé­kenykedő kommunista pár­tok képviselői között az el­múlt időszakban sorra került találkozók. A Központi Bi­zottság nagyra értékelte En­rico Berlinguer elvtárs ma­gyarországi látogatását. Szo­lidáris azzal a harccal, ame­lyet az Olasz Kommunista Pírt folytat a demokratikus ti ők összéfogása, az ország problémáinak megoldása és az olasz társadalom mélyre­ható átalakítása érdekében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselői a beszá­molási időszakban több talál­kozót bonyolítottak le a fej­lődő országok kommunista pártjainak és más haladó mozgalmainak küldöttségei­vel. Pártunk és népünk tá­mogatja a fejlődő országok aladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nem­zeti függetlenség megszilár­dításáért, az elmaradottság felszámolásáért, a nemzeti­társadalmi felemelkedésért folytatnak. 5. Az eltérő társadalmi be­rendezkedésű és különböző 'szövetségi rendszerekhez tar­tozó országok képviselőinek találkozói hasznosan járul­nak hozzá az enyhülés meg­szilárdításához. A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy Kádár János elvtárs látoga­tása a Német Szövetségi Köztársaságban, tárgyalásai Helmuth Schmidt kancellár­ral, a politikai, gazdasági és társadalmi élet vezetőivel, előmozdították a Magyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatainak fejlődését, és egyben jól szolgálták az eu­rópai béke, biztonság és együttműködés ügyét. 6. A Magyar Népköztársa­ság a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, az imperializmus agresszív törekvéseinek visz- szaszorítása, a béke megvé­dése érdekében az együttmű­ködés erősítésére törekszik a fejlődő, el nem kötelezett or­szágokkal. Losonczi Pál elv­társ Afganisztánban tett lá­togatása előmozdította az or­szágaink közötti kapcsolatok kiszélesítését. Lázár György elvtárs iraki látogatása hasz­nosan járult hozzá politikai kapcsolataink és gazdasági együttműködésünk tovább­fejlesztéséhez. 7. A Központi Bizottság kifejezte a magyar kommu­nisták és az egész magyar nép bizakodását, hogy a belg­rádi találkozó résztvevői gyümölcsöző eszmecserét folytatnak a helsinki záró­okmány végrehajtásának ed­digi tapasztalatairól, és alko­tó szellemben járulnak hoz­zá az európai béke és biz­tonság, a különböző társadal­mi rendszerű országok közti sokoldalú együttműködés to­vábbviteléhez. 8. A világ békéjét tovább­ra is fenyegeti a közel-keleti válság, amelynek megszün­tetését döntően az izraeli ve­zetés agresszív politikája, az érvényes ENSZ-határozato- kat elutasító magatartása akadályozza. A Központi Bi­zottság a rendezéshez nél­külözhetetlennek tartja az izraeli csapatok kivonását valamennyi megszállt arab területről, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak biz­tosítását, beleértve az önálló nemzeti állam alapítását, és a térség minden országa füg­getlenségének, biztonságos létének szavatolását. Üdvö­zölte a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államok­nak a rendezés kulcskérdé­seiről szóló közös állásfog­lalását és támogatja a genfi konferencia megtartását va­lamennyi érdekelt fél egyen­jogú részvételével. 9. A Központi Bizottság hangsúlyozta az afrikai kon­tinensen zajló politikai és társadalmi változások jelen­tőségét. Az imperialistaelle­nes harc célja Afrikában a gyarmati rendszer maradvá­nyainak végleges felszámo­lása, a fajüldöző rendszerek felváltása többségi uralom­mal. A földrész felszabadult államai mind hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek poli­tikai és gazdasági független­ségük megszilárdítására, nö­vekszik azoknak az orszá­goknak a száma, amelyek a társadalmi haladás útját vá­lasztották. A nemzetközi imperializ­mus minden eszközzel aka­dályozza az afrikai népek felemelkedését, igyekszik visszaszerezni korábbi pozí­cióit. Támadásait a haladó afrikai országok ellen össz­pontosítja, céljai elérése ér­dekében szítja a vallási, tör­zsi és nemzetiségi ellentéte­ket, a nacionalista törekvé­seket, mozgósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság kife­jezte népünk aggodalmát Etiópia és a Szomáliái De­mokratikus Köztársaság kö­zötti fegyveres összeütközés miatt. Ez az összeütközés a haladó etióp rendszernek súlyos nehézséget, mindkét országnak érzékeny vesztesé­geket okoz, és az egész térség­ben veszélyezteti a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás ügyét. A világ ha­ladó és bókeszerető erői, köztük a Magyar Népköztár­saság, abban érdekeltek, hogy a két ország békés úton, (Folytatás a 2. oldalon) Tamásiban befejezték a kukoricabetakarítást A kombájnok a szomszédba mennék Országos szakmai döntő a bőrdíszműben Verseny a Nagy Október jegyében A tamási Béke Termelő- szövetkezetből jelentették tegnap, pénteken délután: befejezték a kukorica beta­karítását. Ezer hektáron ter­mesztették ezt az igen fontos takarmánynövényt. Nyolcvan hektárnyi cukorrépájukról is letették a gondot: nemcsak betakarították, de el is szál­lították a termést a cukor­gyárnak. Negyvennégy hek­táros szőlőjük jó terméssel fizetett. A tervükben 1042 hektár búzavetést írtak elő maguk­nak. 1018 hektáron már el­vetették a búzát és ha min­den jól megy, akkor október 24-re készek lesznek a búza vetésével is. 180 hektár őszi árpájuk már a földben van, négyszáz hektáron a rozs is — anyarozsnak termesztik — kelésnek indulhat. Már csak 100 hektáron kell elvetni a rozsot és akkor teljes erővel végezhetik az őszi mélyszán­tást. Igaz ennek is már csak negyven százaléka van visz- sza, mert a 2300 hektár mélyszántandó terület 60 százalékán már elvégezték ezt az igen fontos őszi mun­kát. A tamási Béke 1 Termelő- szövetkezet kombájnjai a munka befejeztével nem áll­nak le. A vezetőség úgy dön­tött: tíz nagy teljesítményű kombájnjukat a szomszéd gazdaságokba küldik, hogy ott segítsenek a minél gyor­sabb betakarításban. Ugyan­csak a szomszédos gazdasá­gok kukoricáját szárítják hétfőtől a bábolnai rendsze­rű szárítójukban is. Még a bőrösszakma ágaza­tok ifjúsági parlamentjén Keserű Jánosáé miniszter előadásában beszélt a fiata­loknak az olyasfajta szak­mai-politikai versenyek fon­tosságáról, amelyek mélyítik a fiatalok szakmai ismerete­it, szélesítik politikai látás­módjukat. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó szekszár­di gyára annak idején elsők között csatlakozott a csepeli felhíváshoz. Kulturális-poli­tikai vállalásuk találkozott az ifjúsági parlamenten el­hangzottakkal — és ennek alapján vállalták egy ágaza­ti vetélkedő lebonyolítását. A közelmúltban zajlottak le az ország különböző 17 „bőrös” gyárában, üzemében a házi vetélkedők. És tegnap a szekszárdi gyár, már házigazdaként fo­gadta az országos döntőre ér­kező legjobb 17 csapatot. Az összetett vetélkedőn a részt vevők számot adtak szakmai felkészültségükről, alapvető munkavédelmi is­meretekről. A gyakorlati versenyszá­mok után összetett szellemi vetélkedőre került sor, amelyben „vizsgáznak” a versenyzők a Nagy Október eseményeiből, valamint a Szovjetunió mai történelmé­nek eseményeiről. Tegnap délelőtt került sor a verseny ünnepélyes meg­nyitására. Göttlinger József, a szekszárdi gyár igazgatója házigazdaként köszöntötte a versenyző fiatalokat, meghí­vott vendégeket. A versenyek a péntek dél­utáni órákban kezdődtek el. Fotó: Galló Tibor Göttlinger József megnyitja a vetélkedőt Utolsó megbeszélés verseny előtt

Next

/
Thumbnails
Contents