Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

2 Képújság 1977. október 22. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) politikai eszközökkel, népeik érdekeivel összhangban ren­dezze a konfliktust. lü. Hazánk képviselői az ENSZ közgyűlésének mosta­ni, 32. ülésszakán és más nemzetközi fórumokon vilá­gosan kifejezésre juttatják népünk elkötelezettségét a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. A Központi Bi­zottság, a magyar nép támo­gatja a leszerelés előmozdí­tásáért folytatott nemzetközi küzdelmet, s a világ haladó közvéleményével együtt sík- raszál'I a fegyverkezési haj­sza megszüntetése, az új tí­pusú tömegpusztító fegyver­fajták gyártásának betiltása mellett. Üdvözli és támogat­ja mindazokat az érdemi kezdeményezéseket, amelyek a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítására, a-nemzet­közi enyhülés térhódítására irányulnak. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének az irányelveit. Kijelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek gazdasági fejlődé­sünk megváltozott belső és külső feltételei között a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megjelölt céloknak az eléré­sét szolgálják. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánk­ban az elmúlt három évtized­ben elért politikai és gazda­sági eredmények alapján megszilárdítottuk a munkás- osztály, a dolgozó nép hatal­mát. A súlyos háborús károk és veszteségek után gyors ütemben újjáépítettük az or­szágot. A tervgazdálkodás útján megteremtettük a szo­cialista ipart és mezőgazdasá­got. Hazánk agráripari or­szágból szocialista nagy­iparral és nagyüzemi me­zőgazdasággal rendelke­ző, gazdaságilag köze­pesen fejlett ipari-agrár or­szággá vált. Az életkörülmé­nyek alapvetően megváltoz­tak, dolgozó népünk létbiz­tonságban él. Gazdasági fejlődésünk üte­me a felszabadulás óta lénye­gesen gyorsabb, mint a leg­több tőkés országé. Ebben — főleg az időszak első felében — nagv szerepe volt az erő­teljes beruházási tevékeny­ségnek, a bőségesen rendel­kezésre álló munkaerőnek, továbbá annak, hogy a ter­melés nyersanyag- és ener­giaszükségletét döntően ha­zai forrásból, illetve a szocia­lista országokból túdtuk fe­dezni. A termelés kedvező belső és külső értékesítési lehetőségekkel párosult. A gazdasági növekedés a harmadik és a negyedik öt­éves terv időszakában fel­gyorsult, és kiegyensúlyozot­tabbá vált. Gazdaságpoliti­kánk jobban figyelembe vet­te az ország adottságait és lehetőségeit. Ebben az idő­szakban kezdődött meg a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának végrehajtása. Kedvezett gaz­dasági fejlődésünknek a vi­lágkereskedelem dinamikus bővülése is. Az eredmények elérését segítette, hogy a gazdasági építés feladataival összhangban átfogóan to­vábbfejlesztettük a gazdaság- irányítási rendszert. A párt XI. kongresszusa célul tűzhette ki, hogy 15—20 év alatt megteremtsük a fej­lett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag is fej­lett országgá váljék. Eddigi eredményeink elérésében és jövőbeni feladataink megol­dásában meghatározó szere­pe volt és lesz a tervgazdál­kodásnak, népünk öntudatos munkájának. Hazánk a szo­cialista közösség tagjaként, a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósítja meg gazdaságfejlesztési fel­adatait. 2. Gazdasági építőmun- kárik belső és külső feltételei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. — Hazánkban teljes a fog­lalkoztatottság, további sza­bad munkaerő nincs. Ezért a jövőben a termelés növelése a foglalkoztatottak számának emelésével nem biztosítható. A termelést csak a munka termelékenységének emelésé­vel. tervszerűbb munkaerő- gazdálkodással. szükség ese­tén a munkaerő ésszerű át­csoportosításával lehet nö­velni. A fejlődés jelenlegi inten­zív szakaszában fokozódik a népgazdaság eszközigényes­sége. Az új, magas műszaki színvonalú termelő létesít­mények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egy­aránt költséges beruházások­kal jár. Gyorsítani kell a ha­zai nyersanyag-források fel­tárását, az energiavezetékek és -tárolók építését. Egyre nagyobb beruházásokat igé­nyel a lakásépítés, a lakos­sági szolgáltatás fejlesztése, a környezetvédelem. — A világgazdaságban be­következett alapvető változá­sok miatt kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazda­sági feltételei. Az 1973—1975-ös világpia­ci árrobbanás — amely a legtöbb országot súlyosan érinti — hazánkban is je­lentékeny veszteséget oko­zott. A veszteségek ellensú­lyozásához, a fejlődés szük­séges üteméhez a gazdasági hatékonyság eddig elért nö­vekedése már nem elegendő. Termelésünk fejlesztésé­hez növekvő importra szoru­lunk. Ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellentételezni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szem­ben mind . a szocialista or­szágok egymás közti for­galmában, mind pedig a tő­kés piacokon gyorsan nö­vekszenek a minőségi kö­vetelmények. A fejlett tő­kés országok, valamint a fejlődő országok piacain fo­kozódik a konkurrencia; mindezek következtében a jövőben rendkívül erős ver­sennyel kell szembenéz­nünk. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és ma­gasabb követelményeknek, ha meggyorsítjuk a gazda­ság intenzív fejlesztését, a termelési szerkezetet a belső és a külső követel­ményeknek megfelelően átalakítjuk. A feladatok megoldásában támaszkod­hatunk népgazdaságunk irá­nyítási rendszerére, az élen­járó üzemek tapasztalataira, tudományos kutatási és műszaki bázisunkra, a dol­gozók képzettségére és szorgalmára. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gaz­dasági fejlődés belső és kül­ső feltételeiben bekövetke­zett változások hatásával tartósan számolni kell, s ennek figyelembevételével kell megoldani a XI. kong­resszus határozataiban és a programnyilatkozatban fog­lalt feladatokat. a) Gazdaságfejlesztési po­litikánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy — fő feladat a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben előttünk álló társada­lompolitikai célok elérésé­nek anyagi megalapozása, ezen belül a lakosság élet- körülményeinek további ja­vítása; — a következő évtize­dekben is biztosítani kell a népgazdaság eddigiekhez ha­sonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme legyen összhangban az ország le­hetőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követel­ményeknek; — a tartósan dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés megköveteli a ha­tékonyság erőteljes fokozását. Ennek fő forrása a termelé­si szerkezet hazai adottsá­gainak és a nemzetközi tel­tételeknek is megfelelő ala­kítása, a tudományos kuta­tás és a műszaki fejlesztés, továbbá a gazdálkodásban, a munka szervezettségében meglévő tartalékok haszno­sítása; — a beruházási források és a munkaerő koncentráld felhasználásával a hatékony* fejlesztés’ célok megvalósu­lását kell elősegíteni, egy­idejűleg el kell érni a gaz- dasagtalan tevékenységek korlátozásit, illetve megszün­tetését. Ennek megfelelően, a teljesítménytől jobban füg­gő vállalati és egyéni jöve­delemdifferenciálást, vala­mint ezzel összehangolt ár-és támogatási rendszert kell ér­vényesítem : —1 fokozni szükséges rész­vételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazda­ságfejlesztési céljainkat a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasá­gi kapcsolatok bővítésére tö­rekszünk a nem szocialista országokkal is. b) A termelési szerkezet átalakítására vonatkozó dön­téseknél a hazai adottságok­ból és lehetőségekből kell ki­indulni, figyelembe véve a fejlődés nemzetközi irányait és törvényszerűségeit. A népgazdaság fő ágazatait — az ipart, a mezőgazdaságot, az építési tevékenységet, a közlekedést, valamint a gaz­daság más infrastrukturális szektorát — arányosan, ösz- szehangoltan kell fejleszteni. A népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak változatla­nul meghatározó szerepe van. Az iparfejlesztésben minde­nekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesítése szük­séges. A műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés megalapozásában az eddigi­eknél átfogóbban kell figye­lembe venni a nemzetközi, együttműködés lehetőségeit. A mezőgazdaság dinami­kus fejlesztése továbbra is nélkülözhetetlen feltétele céljaink elérésének. Ez össz­hangban van kedvező termé­szeti adottságainkkal, a ha­zai szükségletekkel, valamint a várható nemzetközi keres­lettel. A mezőgazdaság igé­nyeinek kielégítését az ed­digieknél jobban figyelembe kell venni az iparfejlesztés­ben, különösen a gépiparban és a vegyiparban, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében. Az építési tevékenységet komplex fejlesztéssel alkal­massá kell tenni arra, hogy a beruházási feladatokat gyor­sabban, nagyobb termelé­kenységgel oldja meg. Az infrastruktúrát a lehe­tőségekhez és a szükségletek­hez igazítva tervszerűbben kell fejleszteni, különösen a termeléshez közvetlenül kap­csolódó területein fontos megszüntetni viszonylagos el­maradottságát. A lehetősége­inkkel összhangban, a társa­dalmi-gazdasági igények fi­gyelembevételével kell fej­leszteni a oem termelő in- frastrutúrát, s javítani a meglévő létesítmények ki­használását. c) A külgazdasági kapcso­latok növekvő szerepe meg­követeli a termelési szerke­zet, valamint a nemzetközi gazdasági együttműködési és a külkerekedelmi tevékeny­ség összehangolt fejlesztését. Mind több fejlesztési cél ki­alakításában meghatározóvá válnak a külgazdasági szem­pontok. A gazdaságos export erő­teljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitiká­val elsősorban a kivitelben jelentős szerepet játszó, ver­senyképes termelőágakat fej­lesszük. és számottevően nö­veljük a magas feldolgozott- ságú termékek arányát. Népgazdaságunk import­igénye tovább nő. Behozata­lunkban mind nagyobb részt kell képviselniük a korszerű technikának, berendezések­nek és szellemi termékeknek, a produktív alkatrészeknek, valamint egyes, a hatékony­ság javítását szolgáló anya­goknak. Fokozott figyelmet szükséges fordítani az im­porttal való takarékosságra, a gazdaságos importhelyettesí­tésre. d) Az .ipar szerkezetén be­lül az alapanyaggyártó és a kitermelő iparágak, valamint a feldolgozó iparágak ará­nyát az egyes gyártási ágak gazdaságosságának, verseny- képességének és fejlesztési lehetőségeinek mérlegelése alapján kell kialakítani. Az energiagazdálkodásban távlatilag a leggazdaságo­sabb, s ugyanakkor reálisan megvalósítható energiastruk- tura kialakítására kell töre­kedni. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni á kevésbé energiaigényes terü­leteket, az energiát megtaka­rító megoldásokat, és erőtel­jesebben kel1 folytatni az energiafogyasztás racionali­zálását. Fontos feladat szén- vagyonúnk és szénhidrogén- készleteink további kutatása, feltárása és jobb hasznosí­tása. A villamos energia na­gyobb teret kap a szükség­letek kielégítésében, terme­lésének növekményét a gaz­daságosan kitermelhető ha­zai szénre és az atomenergia­bázisra kell alapozni. Az alumíniumipart a folya­matban lévő központi prog­ramoknak megfelelően kell fejleszteni. Alapvető feladat a hazai bauxitvagyon haté- kony felhasználásával a nép- gztlaság alumíniumigényének kielégítése. Ezen a bázison kell a tartós és gazdaságos exportot megvalósítani, a műszaki és tudományos ka­pacitásokat továbbfejleszte­ni és figyelmet kell fordíta­ni a szellemi termékek ex­portjára is. A kohászat fejlesztésében rő követelmény a minőséget javító szerkezetváltozás, a magasabb értékű kohászati termékek arányának növelé­se. A hazai adottságoknak és lehetőségeknek hosszú távon is olyan iparszerkezet felel meg amelyben meghatározó p fe’ dolgozói par. A gépiparnak döntő szere­pe van a gazdasági fejlődés­ben, a külgazdasági egyen­súly távlati megalapozásában. Előnyben kell részesíteni és kiemelten fejleszteni azokat a gyártási ágakat, amelyek már ma is gazdaságos és versenyképes exportárualapot biztosítanak, termelésük, va­lamint tudományos és mű­szaki fejlesztési hátterük el­éri vagy megközelíti a nem­zetközi színvonalat. A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmá- nyok, alkatrészek és rész­egységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgal­mának növelése. A gépipar termelési szerkezetének át­alakítása erőteljes szelekciót követel, és az erőforrások ehhez igazodó elosztását igényli. Az export fokozása nagymértékben a külkeres­kedelmi tevékenységen, a korszerű piaci munkán és a jól szervezett szolgáltatáso­kon múlik. A vegyiparban olyan fej­lesztési irányokat kell ki­alakítani, amelyek megfele­lő arányt biztosítanak az ország anyagellátását meg­alapozó gyártási ágak és a nagy hatékonyságú, közben­ső és kész vegyipari ter­mékeket előállító gyártási ágak fejlesztése között. A vegyipart szelektíven, a szocialista nemzetközi mun­kamegosztásra alapozva kell fejleszteni. A könnyűipar rekontsruk- cióját a megnövekedett strukturális és. minőségi kö­vetelményeknek alárendel­ten kell folytatni. A textil- és ruházati iparban tovább kell növelni a korszerűbb, jó minőségű, jól értékesít­hető termékek arányát. A tömegáruk és a textilipari félkész termékek területén jobban kell támaszkodni az importlehetőségek feltárá­sára és kihasználására. A könnyűipar többi ágának termékei iránti szügségletet nagyobbrészt hazai terme­lésből célszerű kielégíteni. Ennek érdekében a techno­lógiai korszerűsítéseket és kapacitásbővítéseket — lét­számnövekedés nélkül — a fogyasztási struktúra vár­ható változásához kell iga­zítani. e) A mezőgazdasági ter­mékek és az élelmiszerek termelésére hazánkban ked­vezőek a feltételek. Ezért a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart a jövőben is összehangoltan. dinami­kusan kell fejleszteni. A mezőgazdaság korsze­rű technikán alapuló nagy­üzemi fejlesztésében már az elmúlt években is ki­emelkedő eredményeket ér­tünk el. A búza és a kuko­rica termésátlagai, a ba­romfitenyésztés eredményei megfelelnek a nemzetközi él­vonalnak. Ezeknek az ered­ményeknek a tartóssá téte­le és további növelése mel­lett más ágazatokban is megvannak az adottságaink a hozamok emelésére. A növénytermesztésben el­ért eredményekre alapozva hosszabb távon az állat- tenyésztés jelenleginél gyor­sabb ütemű fejlesztése indo­kolt. Adottságaink kedvező­ek ahhoz, hogy szemes ter­ményt és növekvő mértékben húst, húsipari termékeket ex­portáljunk. A hazai fogyasz­tás és a külföldi piac igé­nyeinek megfelelően a mező- gazdasági termékek maga­sabb fokú feldolgozására kell törekedni. Ezzel összhangban növelni kell a tároló- és hű­tőteret, valamint a feldolgo­zóipari kapacitást. f) A műszaki fejlesztés a gazdasági előrehaladásnak, a világpiaci versenyképesség növelésének központi kérdé­se. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékeny­séget jobban összhangba kell hozni a termelési szerkezet fejlesztési céljaival, és a ku­tatókapacitásokat koncentrál­tan kell felhasználni. Növelni kell a kutatások eredményességét, s javítani a kutatási eredmények alkal­mazásának feltételeit. A struktúrafejlesztés fontos kö­vetelménye, hogy szorosabbá tegyük a kutatás, a műszaki fejlesztés és a termelés kap­csolatát. Kiemelten kell fej­leszteni a termelő vállalatok kutatóhelyeit. A hazai kuta­tási eredmények gyorsabb felhasználása mellett a kül­földi kutatási eredmények át­vétele — és ahol lehetséges —, továbbfejlesztése a fel­adat. Növelni kell a kutatási­fejlesztési tevékenység ráfor­dításain belül a licencek és gyártási eljárások vásárlásá­ra fordított összegek ará­nyát. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok számos területen meghatáro­zó szerepet töltenek be nép­gazdaságunk fejlődésében. a) Külgazdasági kapcsola­taink jövőbeni fejlődésében is alapvető a KGST-országok­kal való együttműködés terv­szerű, hosszabb távra szóló bővítése. A szocialista gazda­sági integráció komplex programjának végrehajtásá­ban, a célprogramok meg­valósításában aktívan részt veszünk. A Szovjetunióval való együttműködésünk jelentő­sége tovább növekszik. Gaz­dasági kapcsolataink, az ex­port és az import szerkezete, s megalapozottsága hosszú távon szerződésekkel nagy­ban elősegítik számos hazai termelőtevékenység gazdasá­gosabbá tételét, gazdaságunk stabilitását. A Szovjetunió­nak a magyar népgazdaság nyersanyag-ellátásában be­töltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünk meg­határozó feltétele. A többi KGST-országgal fennálló gazdasági kapcsola­taink bővítésében is fokozot­tabban kelj törekedni a gaz­dasági adotságokból és a földrajzi közelségből eredő kedvező kooperációs és sza­kosítási lehetőségek kihasz­nálására. b) Növekvő világgazdasági szerepüket figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére törek­szünk a fejlődő országokkal. Külkereskedelmi forgal­munkban jelentősen növelni kell a fejlődő országok része­sedését. c) A fejlett tőkés országok­kal is a gazdasági kapcsola­tok bővítésére törekszünk. Súlyt helyezünk arra, hogy a kölcsönös áruforgalom bőví­tésében egyre nagyobb szere­pet kapjon a hosszabb távra szóló termelési és kooperációs együttműködés. A kapcsola­tok fejlesztése az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök alapján népgazdaságunknak is érdeke, hozzájárulhat a termelés hatékonyságának fokozásához, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásához; egyben elválaszthatatlan ré­sze a két társadalmi rend­szer békés egymás mellett élését célzó politikánknak. 5. A Központi' Bizottság hangsúlyozza, hogy felada­taink eredményes megoldá­sához céltudatos, összehan­golt tevékenység szükséges mind a központi és az ága­zati irányításban, mind a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez megköveteli a központi irányítás hatékonyságának javítását, a vállalatok és a szövetkezetek önállóságá­nak, kezdeményezőkészsé­gének, felelősségének sok­oldalú továbbfejlesztését. — A népgazdaság fő ará­nyainak — ezen belül a termelési szerkezet alapve­tő fejlesztési irányainak — kialakítása, külgazdasági politikánk érvényesítése a központi irányítás, tervezés feladata. E munka nagy népgazdasági jelentősége szükségessé teszi, hogy ja­vuljon a központi irányí­tás, tervezés hatékonysága a fejlesztési koncepciók kialakításában és összehan­golásában, erősödjék ellen­őrző tevékenysége. A termelési szerkezet és külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében növekednek a követelmények az ágazati minisztériumok irányító te­vékenységével szemben. Ja­vítsák munkájuk színvona­lát a népgazdasági tervek megalapozásában, a gazda­ságpolitikai döntések előké­szítésében és végrehajtásá­ban. Segítsék a népgazdasá­gi és a vállalati tervezést az ágazat fejlesztésére vo­natkozó koncepció kidolgo­zásával. Növekedjék szere­pük a több vállalat tevé­kenységének összehangolá­sát igénylő fejlesztési ak­ciókban, a vállalati kezde­ményezések koordinálásá­ban, az ágazatközi együtt­működést feltételező fej­lesztések megvalósításában. — A központi döntések szükségképpen a legfonto­sabb, átfogó fejlesztési cé­lokat ölelik fel. A termék- szerkezet fejlesztésére vo­natkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. A végrehajtás az irányító szervek növekvő felelősségének érvényesítése mellett a vállalati önálló­ságra és a szocialista vál­lalkozói szellemre épüljön. A vállalatok és a szövetke­zetek vezetői kezdeménye- zően vegyenek részt a köz­ponti koncepciók alakításá­ban, vezetői tevékenységük­ben megfelelően érvényesít­sék a népgazdasági köve­telményeket. — A tervekben foglalt cé­lokat és a végrehajtás esz­közrendszerét következete­sebben kell összehangolni. A gazdasági szabályozás hatá­rozottabban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fej­lesztésére. Árrendszerünk (Folytatás a 3. oldalon.) *

Next

/
Thumbnails
Contents