Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
2 Képújság 1977. október 22. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) politikai eszközökkel, népeik érdekeivel összhangban rendezze a konfliktust. lü. Hazánk képviselői az ENSZ közgyűlésének mostani, 32. ülésszakán és más nemzetközi fórumokon világosan kifejezésre juttatják népünk elkötelezettségét a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. A Központi Bizottság, a magyar nép támogatja a leszerelés előmozdításáért folytatott nemzetközi küzdelmet, s a világ haladó közvéleményével együtt sík- raszál'I a fegyverkezési hajsza megszüntetése, az új típusú tömegpusztító fegyverfajták gyártásának betiltása mellett. Üdvözli és támogatja mindazokat az érdemi kezdeményezéseket, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a-nemzetközi enyhülés térhódítására irányulnak. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének az irányelveit. Kijelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek gazdasági fejlődésünk megváltozott belső és külső feltételei között a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megjelölt céloknak az elérését szolgálják. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban az elmúlt három évtizedben elért politikai és gazdasági eredmények alapján megszilárdítottuk a munkás- osztály, a dolgozó nép hatalmát. A súlyos háborús károk és veszteségek után gyors ütemben újjáépítettük az országot. A tervgazdálkodás útján megteremtettük a szocialista ipart és mezőgazdaságot. Hazánk agráripari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Az életkörülmények alapvetően megváltoztak, dolgozó népünk létbiztonságban él. Gazdasági fejlődésünk üteme a felszabadulás óta lényegesen gyorsabb, mint a legtöbb tőkés országé. Ebben — főleg az időszak első felében — nagv szerepe volt az erőteljes beruházási tevékenységnek, a bőségesen rendelkezésre álló munkaerőnek, továbbá annak, hogy a termelés nyersanyag- és energiaszükségletét döntően hazai forrásból, illetve a szocialista országokból túdtuk fedezni. A termelés kedvező belső és külső értékesítési lehetőségekkel párosult. A gazdasági növekedés a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában felgyorsult, és kiegyensúlyozottabbá vált. Gazdaságpolitikánk jobban figyelembe vette az ország adottságait és lehetőségeit. Ebben az időszakban kezdődött meg a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtása. Kedvezett gazdasági fejlődésünknek a világkereskedelem dinamikus bővülése is. Az eredmények elérését segítette, hogy a gazdasági építés feladataival összhangban átfogóan továbbfejlesztettük a gazdaság- irányítási rendszert. A párt XI. kongresszusa célul tűzhette ki, hogy 15—20 év alatt megteremtsük a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag is fejlett országgá váljék. Eddigi eredményeink elérésében és jövőbeni feladataink megoldásában meghatározó szerepe volt és lesz a tervgazdálkodásnak, népünk öntudatos munkájának. Hazánk a szocialista közösség tagjaként, a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósítja meg gazdaságfejlesztési feladatait. 2. Gazdasági építőmun- kárik belső és külső feltételei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. — Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, további szabad munkaerő nincs. Ezért a jövőben a termelés növelése a foglalkoztatottak számának emelésével nem biztosítható. A termelést csak a munka termelékenységének emelésével. tervszerűbb munkaerő- gazdálkodással. szükség esetén a munkaerő ésszerű átcsoportosításával lehet növelni. A fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a népgazdaság eszközigényessége. Az új, magas műszaki színvonalú termelő létesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházásokkal jár. Gyorsítani kell a hazai nyersanyag-források feltárását, az energiavezetékek és -tárolók építését. Egyre nagyobb beruházásokat igényel a lakásépítés, a lakossági szolgáltatás fejlesztése, a környezetvédelem. — A világgazdaságban bekövetkezett alapvető változások miatt kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei. Az 1973—1975-ös világpiaci árrobbanás — amely a legtöbb országot súlyosan érinti — hazánkban is jelentékeny veszteséget okozott. A veszteségek ellensúlyozásához, a fejlődés szükséges üteméhez a gazdasági hatékonyság eddig elért növekedése már nem elegendő. Termelésünk fejlesztéséhez növekvő importra szorulunk. Ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellentételezni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind . a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növekszenek a minőségi követelmények. A fejlett tőkés országok, valamint a fejlődő országok piacain fokozódik a konkurrencia; mindezek következtében a jövőben rendkívül erős versennyel kell szembenéznünk. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha meggyorsítjuk a gazdaság intenzív fejlesztését, a termelési szerkezetet a belső és a külső követelményeknek megfelelően átalakítjuk. A feladatok megoldásában támaszkodhatunk népgazdaságunk irányítási rendszerére, az élenjáró üzemek tapasztalataira, tudományos kutatási és műszaki bázisunkra, a dolgozók képzettségére és szorgalmára. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés belső és külső feltételeiben bekövetkezett változások hatásával tartósan számolni kell, s ennek figyelembevételével kell megoldani a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban foglalt feladatokat. a) Gazdaságfejlesztési politikánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy — fő feladat a fejlett szocialista társadalom építésében előttünk álló társadalompolitikai célok elérésének anyagi megalapozása, ezen belül a lakosság élet- körülményeinek további javítása; — a következő évtizedekben is biztosítani kell a népgazdaság eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme legyen összhangban az ország lehetőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követelményeknek; — a tartósan dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés megköveteli a hatékonyság erőteljes fokozását. Ennek fő forrása a termelési szerkezet hazai adottságainak és a nemzetközi teltételeknek is megfelelő alakítása, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, továbbá a gazdálkodásban, a munka szervezettségében meglévő tartalékok hasznosítása; — a beruházási források és a munkaerő koncentráld felhasználásával a hatékony* fejlesztés’ célok megvalósulását kell elősegíteni, egyidejűleg el kell érni a gaz- dasagtalan tevékenységek korlátozásit, illetve megszüntetését. Ennek megfelelően, a teljesítménytől jobban függő vállalati és egyéni jövedelemdifferenciálást, valamint ezzel összehangolt ár-és támogatási rendszert kell érvényesítem : —1 fokozni szükséges részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. b) A termelési szerkezet átalakítására vonatkozó döntéseknél a hazai adottságokból és lehetőségekből kell kiindulni, figyelembe véve a fejlődés nemzetközi irányait és törvényszerűségeit. A népgazdaság fő ágazatait — az ipart, a mezőgazdaságot, az építési tevékenységet, a közlekedést, valamint a gazdaság más infrastrukturális szektorát — arányosan, ösz- szehangoltan kell fejleszteni. A népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak változatlanul meghatározó szerepe van. Az iparfejlesztésben mindenekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesítése szükséges. A műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés megalapozásában az eddigieknél átfogóbban kell figyelembe venni a nemzetközi, együttműködés lehetőségeit. A mezőgazdaság dinamikus fejlesztése továbbra is nélkülözhetetlen feltétele céljaink elérésének. Ez összhangban van kedvező természeti adottságainkkal, a hazai szükségletekkel, valamint a várható nemzetközi kereslettel. A mezőgazdaság igényeinek kielégítését az eddigieknél jobban figyelembe kell venni az iparfejlesztésben, különösen a gépiparban és a vegyiparban, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében. Az építési tevékenységet komplex fejlesztéssel alkalmassá kell tenni arra, hogy a beruházási feladatokat gyorsabban, nagyobb termelékenységgel oldja meg. Az infrastruktúrát a lehetőségekhez és a szükségletekhez igazítva tervszerűbben kell fejleszteni, különösen a termeléshez közvetlenül kapcsolódó területein fontos megszüntetni viszonylagos elmaradottságát. A lehetőségeinkkel összhangban, a társadalmi-gazdasági igények figyelembevételével kell fejleszteni a oem termelő in- frastrutúrát, s javítani a meglévő létesítmények kihasználását. c) A külgazdasági kapcsolatok növekvő szerepe megköveteli a termelési szerkezet, valamint a nemzetközi gazdasági együttműködési és a külkerekedelmi tevékenység összehangolt fejlesztését. Mind több fejlesztési cél kialakításában meghatározóvá válnak a külgazdasági szempontok. A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a kivitelben jelentős szerepet játszó, versenyképes termelőágakat fejlesszük. és számottevően növeljük a magas feldolgozott- ságú termékek arányát. Népgazdaságunk importigénye tovább nő. Behozatalunkban mind nagyobb részt kell képviselniük a korszerű technikának, berendezéseknek és szellemi termékeknek, a produktív alkatrészeknek, valamint egyes, a hatékonyság javítását szolgáló anyagoknak. Fokozott figyelmet szükséges fordítani az importtal való takarékosságra, a gazdaságos importhelyettesítésre. d) Az .ipar szerkezetén belül az alapanyaggyártó és a kitermelő iparágak, valamint a feldolgozó iparágak arányát az egyes gyártási ágak gazdaságosságának, verseny- képességének és fejlesztési lehetőségeinek mérlegelése alapján kell kialakítani. Az energiagazdálkodásban távlatilag a leggazdaságosabb, s ugyanakkor reálisan megvalósítható energiastruk- tura kialakítására kell törekedni. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni á kevésbé energiaigényes területeket, az energiát megtakarító megoldásokat, és erőteljesebben kel1 folytatni az energiafogyasztás racionalizálását. Fontos feladat szén- vagyonúnk és szénhidrogén- készleteink további kutatása, feltárása és jobb hasznosítása. A villamos energia nagyobb teret kap a szükségletek kielégítésében, termelésének növekményét a gazdaságosan kitermelhető hazai szénre és az atomenergiabázisra kell alapozni. Az alumíniumipart a folyamatban lévő központi programoknak megfelelően kell fejleszteni. Alapvető feladat a hazai bauxitvagyon haté- kony felhasználásával a nép- gztlaság alumíniumigényének kielégítése. Ezen a bázison kell a tartós és gazdaságos exportot megvalósítani, a műszaki és tudományos kapacitásokat továbbfejleszteni és figyelmet kell fordítani a szellemi termékek exportjára is. A kohászat fejlesztésében rő követelmény a minőséget javító szerkezetváltozás, a magasabb értékű kohászati termékek arányának növelése. A hazai adottságoknak és lehetőségeknek hosszú távon is olyan iparszerkezet felel meg amelyben meghatározó p fe’ dolgozói par. A gépiparnak döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben, a külgazdasági egyensúly távlati megalapozásában. Előnyben kell részesíteni és kiemelten fejleszteni azokat a gyártási ágakat, amelyek már ma is gazdaságos és versenyképes exportárualapot biztosítanak, termelésük, valamint tudományos és műszaki fejlesztési hátterük eléri vagy megközelíti a nemzetközi színvonalat. A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmá- nyok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése. A gépipar termelési szerkezetének átalakítása erőteljes szelekciót követel, és az erőforrások ehhez igazodó elosztását igényli. Az export fokozása nagymértékben a külkereskedelmi tevékenységen, a korszerű piaci munkán és a jól szervezett szolgáltatásokon múlik. A vegyiparban olyan fejlesztési irányokat kell kialakítani, amelyek megfelelő arányt biztosítanak az ország anyagellátását megalapozó gyártási ágak és a nagy hatékonyságú, közbenső és kész vegyipari termékeket előállító gyártási ágak fejlesztése között. A vegyipart szelektíven, a szocialista nemzetközi munkamegosztásra alapozva kell fejleszteni. A könnyűipar rekontsruk- cióját a megnövekedett strukturális és. minőségi követelményeknek alárendelten kell folytatni. A textil- és ruházati iparban tovább kell növelni a korszerűbb, jó minőségű, jól értékesíthető termékek arányát. A tömegáruk és a textilipari félkész termékek területén jobban kell támaszkodni az importlehetőségek feltárására és kihasználására. A könnyűipar többi ágának termékei iránti szügségletet nagyobbrészt hazai termelésből célszerű kielégíteni. Ennek érdekében a technológiai korszerűsítéseket és kapacitásbővítéseket — létszámnövekedés nélkül — a fogyasztási struktúra várható változásához kell igazítani. e) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek termelésére hazánkban kedvezőek a feltételek. Ezért a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart a jövőben is összehangoltan. dinamikusan kell fejleszteni. A mezőgazdaság korszerű technikán alapuló nagyüzemi fejlesztésében már az elmúlt években is kiemelkedő eredményeket értünk el. A búza és a kukorica termésátlagai, a baromfitenyésztés eredményei megfelelnek a nemzetközi élvonalnak. Ezeknek az eredményeknek a tartóssá tétele és további növelése mellett más ágazatokban is megvannak az adottságaink a hozamok emelésére. A növénytermesztésben elért eredményekre alapozva hosszabb távon az állat- tenyésztés jelenleginél gyorsabb ütemű fejlesztése indokolt. Adottságaink kedvezőek ahhoz, hogy szemes terményt és növekvő mértékben húst, húsipari termékeket exportáljunk. A hazai fogyasztás és a külföldi piac igényeinek megfelelően a mező- gazdasági termékek magasabb fokú feldolgozására kell törekedni. Ezzel összhangban növelni kell a tároló- és hűtőteret, valamint a feldolgozóipari kapacitást. f) A műszaki fejlesztés a gazdasági előrehaladásnak, a világpiaci versenyképesség növelésének központi kérdése. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet jobban összhangba kell hozni a termelési szerkezet fejlesztési céljaival, és a kutatókapacitásokat koncentráltan kell felhasználni. Növelni kell a kutatások eredményességét, s javítani a kutatási eredmények alkalmazásának feltételeit. A struktúrafejlesztés fontos követelménye, hogy szorosabbá tegyük a kutatás, a műszaki fejlesztés és a termelés kapcsolatát. Kiemelten kell fejleszteni a termelő vállalatok kutatóhelyeit. A hazai kutatási eredmények gyorsabb felhasználása mellett a külföldi kutatási eredmények átvétele — és ahol lehetséges —, továbbfejlesztése a feladat. Növelni kell a kutatásifejlesztési tevékenység ráfordításain belül a licencek és gyártási eljárások vásárlására fordított összegek arányát. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok számos területen meghatározó szerepet töltenek be népgazdaságunk fejlődésében. a) Külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésében is alapvető a KGST-országokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtásában, a célprogramok megvalósításában aktívan részt veszünk. A Szovjetunióval való együttműködésünk jelentősége tovább növekszik. Gazdasági kapcsolataink, az export és az import szerkezete, s megalapozottsága hosszú távon szerződésekkel nagyban elősegítik számos hazai termelőtevékenység gazdaságosabbá tételét, gazdaságunk stabilitását. A Szovjetuniónak a magyar népgazdaság nyersanyag-ellátásában betöltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünk meghatározó feltétele. A többi KGST-országgal fennálló gazdasági kapcsolataink bővítésében is fokozottabban kelj törekedni a gazdasági adotságokból és a földrajzi közelségből eredő kedvező kooperációs és szakosítási lehetőségek kihasználására. b) Növekvő világgazdasági szerepüket figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére törekszünk a fejlődő országokkal. Külkereskedelmi forgalmunkban jelentősen növelni kell a fejlődő országok részesedését. c) A fejlett tőkés országokkal is a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk. Súlyt helyezünk arra, hogy a kölcsönös áruforgalom bővítésében egyre nagyobb szerepet kapjon a hosszabb távra szóló termelési és kooperációs együttműködés. A kapcsolatok fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján népgazdaságunknak is érdeke, hozzájárulhat a termelés hatékonyságának fokozásához, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásához; egyben elválaszthatatlan része a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élését célzó politikánknak. 5. A Központi' Bizottság hangsúlyozza, hogy feladataink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevékenység szükséges mind a központi és az ágazati irányításban, mind a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez megköveteli a központi irányítás hatékonyságának javítását, a vállalatok és a szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének, felelősségének sokoldalú továbbfejlesztését. — A népgazdaság fő arányainak — ezen belül a termelési szerkezet alapvető fejlesztési irányainak — kialakítása, külgazdasági politikánk érvényesítése a központi irányítás, tervezés feladata. E munka nagy népgazdasági jelentősége szükségessé teszi, hogy javuljon a központi irányítás, tervezés hatékonysága a fejlesztési koncepciók kialakításában és összehangolásában, erősödjék ellenőrző tevékenysége. A termelési szerkezet és külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében növekednek a követelmények az ágazati minisztériumok irányító tevékenységével szemben. Javítsák munkájuk színvonalát a népgazdasági tervek megalapozásában, a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában. Segítsék a népgazdasági és a vállalati tervezést az ágazat fejlesztésére vonatkozó koncepció kidolgozásával. Növekedjék szerepük a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fejlesztési akciókban, a vállalati kezdeményezések koordinálásában, az ágazatközi együttműködést feltételező fejlesztések megvalósításában. — A központi döntések szükségképpen a legfontosabb, átfogó fejlesztési célokat ölelik fel. A termék- szerkezet fejlesztésére vonatkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. A végrehajtás az irányító szervek növekvő felelősségének érvényesítése mellett a vállalati önállóságra és a szocialista vállalkozói szellemre épüljön. A vállalatok és a szövetkezetek vezetői kezdeménye- zően vegyenek részt a központi koncepciók alakításában, vezetői tevékenységükben megfelelően érvényesítsék a népgazdasági követelményeket. — A tervekben foglalt célokat és a végrehajtás eszközrendszerét következetesebben kell összehangolni. A gazdasági szabályozás határozottabban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fejlesztésére. Árrendszerünk (Folytatás a 3. oldalon.) *
