Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

-kszá ^ nr* Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 248. szám ÁRA: 0,80 FI 1977. október 21., péntek Mai számunkból MI A LUXUS? (3. old.) KIMENNI A ZÖLDBE — SZEKSZÁRDON (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) MILLIÓK ÉS A TOTÓ (5. old.) MI HIÁNYZIK SZEKSZÁRDON? (5. old.) OLVASÓK ÉS KÉZBESÍTŐK (3. old.) Gondolatok az üzemi demokráciáról JOGGAL tételezhetjük fel a demokrácia szó je­lentésének általános ismeretét: népuralom, néphaita- lom. 'Eddig rendben ás van. iAz azonban .már ikevíésbé sajátja időnként a demokráciáról vallott közfelfogás­nak, hogy mint uralmi, ihatatai forma tartalmában — mint minden 'uralom — szükségképpen társadalmi egyenlőtlenségéket, ellentmondásokat feltételez. Az uralom, a hatalom kérdései ugyanis csak ilyen össze­függésben jelenhetnek meg. Vagyis a demokráciával kapcsolatban mindig fel kell vetnünk a lenini kérdést: kinek, melyik osztálynak az érdekében? Tehát az osztály ural ómnak történetileg mindig konkrét esete a demokrácia. Ezért hangsúlyozzuk a jelzők fontosságát, Ikülönbö'ztetjük meg a .polgári és a szocialista demok­ráciát. A szocialista demokrácia nem bevezetendő, kész, lezárt valami. Változó, fejlődő uralmi .rendszer, amely­nek demokratizmusa a történelmi körülményektől füg­gően szűkebb vagy 'tágabb lehet. 'Nem befejezett álla­pot, hanem folyamat, amely szorosan összefügg az egész társadalom fejlődésével, függ a gazdasági, a po­litikai, a tudati viszonyok fejlettségétől, de függ a múlttól, a hagyományoktól is. Eddigi fejlődésünkből mindenesetre leszűrhető az a következtetés, hogy szo­cialista társadalmiunk demokratizmusa egyre gazda­gabb, változatosabb formákat ölt, egyre inkább reális tartalommal telítődik, deklaratív kijelentésből tényle­ges társadalmi igények alapján megfogalmazott köve­telménnyé válik, szélesedik. Párhuzamosan "a proletár- diktatúra elnyomó funkcióinak csökennésével, szervező, irányító funkcióinak növekedésével. A MUNKÁN alapuló szocialista rendszerünk nem véletlenül tekinti elsődleges céljának a munkahelyi (üzemi) demokrácia kibontakoztatását, erősítését. A hagyományosan munkahelyi alapon szerveződő mun­kásmozgalom (szakszervezet, párt) is természetesen helyezi előtérbe a szooialista demokratizmusnak ezt a helyszínét. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata leszögezte: „A munkahelyi üzemi demokrácia a szocia­lista demokrácia alapvető része: lehetőséget ad a vál­lalati gazdálkodásba^ a helyi és közügyekbe, s- ezek eldöntésébe való érdemi beleszólásra; segíti a munka alkotó jellegének a .kibontakoztatását, fontos eszköz a vezetők és a beosztottak szocialista viszonyának for­málásában, növeli a dolgozók felelősségtudatát, fo­kozza aktivitásukat”. Vagyis a párt legalábbis két alapvető szempontból tekinti fontosnak az üzemi de­mokrácia fejlesztését. Egyrészt beletartozik a munkás- hatalom tágabb intézményrendszerébe, mint a ha­talomgyakorlás sajátos módszere; olyan .intézmény- rendszer, amelynek révén a szocialista vállalatnál dol­gozó tömegek életük és tevékenységük legfontosabb területén gazdasági és politikai jellegű döntésekben vesznek részt. Tehát hatalmi eszköz a munkásosztály kezében történelmi hivatásának betöltéséhez. Másrészt a dolgozó tömegeknek a vállalatok veze­tésébe való fokozottabb beleszólása konkrét gazdasági igény is: gazdaságpolitikai céljaik elérésének legfőbb forrása a tudatos részvétel, az érdekeltség a helyi ter­melési ügyek Intézésében, a vezetők és beosztottak közvetlen, tartalmas kapcsolata. Népgazdaságunknak az 1968-as .reformmal megnyitott korszerűsítési-inten- zifikálási folyamata kötelező érvénnyel vetette fel a munkahelyi demokrácia kérdését is. AZ ÜZEMI demokrácia intézményeinek keretei pillanatnyilag adottak. Jelenleg az a feladat, hogy ezeket a 'kereteket tartalommal töltsük meg. Ebből a szempontból lényeges a munkásaktivitás fejlesztése. Annak elérésé, hogy a munkás, a dolgozó necsak kö­zölhesse észrevételeit, hanem kérjék is ki minden esetben, s a válaszban 'legyenek jelen felvetett gon­dolatai is. Gyakran felvetődik a kérdés, milyen kérdésekben kérjék ki a munkások véleményét? Az őket csupán közelebbről érintőekben, vagy a vállalati stratégia el­döntéséről is. Ez utóbbi felvetés ellen, érvként azt szokták felhozni, hogy a dolgozók .politikailag nem elég felkészültek, szakmailag nem elég hozzáértők, nem elég öntudatosak, műveltek. Még iha el is fogadnák ezt a véleményt, kérdés, hogy mi fejlesztheti jobban _ a hozzáértést, a demokratikus öntudatot, a felelősség- érzetet, mint éppen a 'demokratikus jogok, a tulajdono­si jogok gyakorlása? Ahol .passzivitás mutatkozik, ott valószínűleg .jogos a kiábrándulás és egyértelmű a fe­lelősség kérdése. Hiszen a tulajdonosi tudat kialaku­lásának legfőbb akadálya a 'tulajdonosi létnek a mun­kás számára .közvetlenül nem érzékelhető volta. TERMÉSZETESEN soha nem felejthetjük el. hogy az üzemi demokrácia fejlesztése hosszan tartó fejlődé­si folyamat. Jelenlegi funkcionálását mai adottságaink valószínűleg korlátozzák. .De — visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy mely ügyekben kérjünk véleményt — csak azt válaszolhatjuk, hogy valamilyen formában minden ügyben. A vállalati célokkal való azonosulás mindenképpen szükséges, éppen a sikeres végrehajtás érdekében. .Nem a célok, a tervek 'technikai kidolgo­zásáról van egyelőre szó, hanem megismertetésükről, és elfogadtatásukról. Ennek pedig az az útja, hogy ál­landóan szélesítsük a demokratikus jogok érvényesü­lésének területeit, a tájékozódás, véleményadás, dön­tés és ellenőrzés alapvető 'tulajdonosi jogait. Persze, szükséges még differenciálni. Mindenesetre a tovább­lépés alapja csak az üzemi 'nyilvánosság maximális biztosítása lehet. A -vezetői ellenőrzés- mellett csakis ez segítheti a szükséges társadalmi ellenőrzés -elérését. _________ G“-A I Ö lest tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Ká­dár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a termelési szerkezet fejlesztése és a hosszú távú külgazdasági politika irányelveit és egyéb soron lévő kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. A Varsói Szerződés katonai tanácsa ülése Ez év október .17—20. kö­zött a Bolgár Népköztársa­ságban, Szófiában, Viktor Georgijevics Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának elnökle­tével megtartotta' soron kö­vetkező ülését a Varsói Szer­ződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. A katonai tanács munká­jában részt vettek a bol­gár néphadsereg, a cseh­szlovák néphadsereg, a len­gyel néphadsereg, a ma­gyar néphadsereg, a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege, a Román Szocialista Köztár­Szófiában együttes ülést tartott a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága, a minisztertanács, "a Bolgár Népi Földműves Szövetség állandó képvise­lete, valamint a Hazafias Front elnöksége és orszá­gos tanácsa. Az ülésen, amelyen töb­bek között felszólalt Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács el­nöke, határozatot fogadtak el a vidéki lakosság gyü­mölccsel, zöldséggel, hússal, tejjel, tojással és hallal történő önellátásáról. saság hadserege és a Szov­jetunió fegyveres erői kép­viselői. A katonai tanács meg­vizsgálta az egyesített fegy­veres erők folyó tevékeny­ségének kérdéseit és meg­felelő ajánlásokat fogadott el velük kapcsolatban. A katonai tanács ülése a szí­vélyesség, a Varsói Szer­ződés tagállamainak had­seregei közötti barátság és szoros együttműködés lég­körében zajlott le. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója • alkalmából a ka­tonai tanács üdvözletét küldte Leonyid Iljics Brezs­A határozat egyebek kö­zött kimondja, hogy a fenti termékekből minden megyét és tájegységet elsősorban a helyben megtermelt meny- nyiségből kell ellátni. Hang­súlyozza a határozat: a háztáji gazdaságok óriási lehetőségeit teljes mérték­ben ki kell használni, mi­vel ezek a gazdaságok a jelenlegi társadalmi-gazda­sági viszonyok hatására egyre inkább szocialista háztáji gazdaságokká ala­kulnak át. nyevnek,. a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének, a szovjet kormánynak, kife­jezve őszinte elismerését a Varsói Szerződés tagállamai védelmi erejének fokozásá­ról, a testvéri országok, azok népei és hadseregei között kialakult sokoldalú együttműködés fejlesztésé­ről és elmélyítéséről való fáradhatatlan gondoskodá­sáért. Csütörtökön a thaiföldi fegyveres erők megbuktat­ták Thanin Kraivicsien mi­niszterelnök kormányát. A bangkoki rádió bejelentése szerint- az ország irányítá­sát a három haderőnem képviselőiből és polgári sze­mélyekből álló „forradalmi bizottság” vette kezébe. A testület élén Szangad Csa- lavin, Kraivicsien kormá­nyának volt hadügyminisz­tere áll. A rádióközlemény szerint az ország 1976-ban elfoga­Foly tatód ik a Japán KP kongresszusa Atami, Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: A JKP kongresszusának negyedik napján a délelőtti ülésen hangzott el a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége, valamint a mexikói és a Spanyol Kommunista Párt küldöttségvezetőjének felszó­lalása. Kavakami Maszamicsi pro­fesszor, Tokió küldötte a csütörtöki vita során a ha­tározattervezetnek ahhoz a részéhez szólt hozzá, amely a Japán Kommunista Pártnak a gazdasági válság -leküzdését célzó javaslatát elemzi. A délutáni ülésen a vita befejezése után Szua Sigeru, a JKP KB elnökségének tag­ja előterjesztette a szerve­zeti szabályzat részleges mó­dosítására vonatkozó hatá­rozattervezetet. Ez a többi kö­zött egységesen öt hónapban szabja meg a tagjelöltség időtartamát, módosítva azt a korábbi gyakorlatot, amely osztályúkhoz és társadalmi rétegekhez való hovatartozás szerint differenciált. (MTI). dott alkotmányát eltörölték, a kormányt és a nemzet- gyűlést feloszlatták. A ko­rábban bevezetett rendkí­vüli állapot továbbra is érvényben marad. A „for­radalmi bizottság” — az ál­tala elrendeltek kivételével — mindennemű katonai csapatmozdulatot és rend­őrségi akciót betiltott. Az AP hírügynökség sze­rint a thaiföldi fővárosban már hosszabb ideje hírek keringtek a kormány át­alakításáról és a miniszter- elnök eltávolításáról. Közös döntés Bulgáriában II. gyakorlati tudományos ülés Ma délelőtt fél kilenckor a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban „Irányítás és ellenőrzés az élelmezés-egészségügyi szak­ágazatban”, illetve „Gyors­diagnosztika az élelmezés­egészségügyi • laboratóriu­mokban” címmel országos szintű tudományos ülésre kerül sor. Rendezője az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi In­tézet, valamint a Tolna megyei Tanács V. B., a szekszárdi Városi Tanács V. B. és a Tolna megyei Közegészségügyi-Járvány- ügyi Állomás. Az ülés színhelyéül Szek- szárdot jelölték, mivel a Tolna megyei KÖJÁL ki­emelkedő munkát végez az élelmiszerek okozta fertő­zések gyors felderítése ér­dekében. Bakteriológiai ku­tatásaikat gyakorlati sike­rek igazolták. A tudományos ülésen szocialista országok szak- intézményeinek képviselői is részt vesznek, megjele­nik a Magyar Hygiénikusok Társasága dél-dunántúli szakcsoportja is. Ötven hektár sárgarépa ötven hektáron termesztettek az idén sárgarépát a Tamási Á. G. kecsegei kerületében, Fornád mellett. A rekordtermés nyomában a hét dereka óta a gazdaság dolgozói, tamási iskolások és még sok segítő jár. A gép csak lazítja az értékes gyökérzöldséget, a kiszedés kézzel történik. Fotó: K. Z. Államcsíny Thai földön Tisztítás, válogatás Rakodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents