Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. október 21, Deszai a Szovjetunióba érkezik Brabim Turki Púja Frigyesnél Brahim Turki államtitkár vezetésével a Tunéziai Köz­társaság külügyminisztériu­mának delegációja Ráez Pál külügyi államtitkár meghívá­sára 1977. október 16—20. kö­zött hivatalos látogatást tett Magyarországon. Brahim Turki az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről és a két ország kapcsolatának fejlesztéséről megbeszélést folytatott Rácz Pál külügyi, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkárral, Rónai Rudblffal, a Kultuárlis Kap­csolatok Intézetének elnöké­vel és Udvardi Sándor kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettessel. Az államtitkárt fo­gadta Púja Frigyes külügy­miniszter. (MTI). LAPZÁRTA BUDAPEST Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár vezetésével hazaérkezett az a katonai küldöttség, amely részt vett Szófiában a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői katonai tanácsának ülésén. BRÜSSZEL Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes csütörtökön Vin- cze József nagykövet társasá­gában tárgyalást folytatott Brüsszelben Antonie Humb- let belga mezőgazdaságügyi miniszterrel, aki egyben a Közös Piac mezőgazdasági miniszteri tanácsának soros elnöke. Csütörtökön hivatalos tár­gyalások kezdődtek Moszk­vában Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere és Yvon Bourges fran­cia hadügyminiszter között. A baráti légkörben folyó megbeszélésen mindkét mi­niszter nyofnatékkal szólt arról, hogy a Szovjetunió és Franciaország együttmű­ködésének a jövőben is az enyhülés elmélyítésére és megszilárdítására, a nukleá­ris háború kirobbanásának megakadályozására kell irányulnia. Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Morardzsi Deszai, az In­diai Köztársaság miniszter- elnöke a szovjet kormány meghívására, pénteken, hat­napos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik. A szovjét főváros diplo­máciai köreiben élénk vára­kozás előzi meg az újabb leg- légfelső szintű szovjet—in­diai tárgyalásokat. Mo­rardzsi Deszai mostani szov­jetunióbeli látogatására, amelynek programján szere­pel Szocsi és Kijev megláto­gatása is, fél évvel a kor­mányváltozást eredményező tavaszi indiai parlamenti vá­lasztások után kerül sor. Az NSZK történetében pél­dátlan arányú rendőri akció indult 16 nyugatnémet terro­rista kézrekerítésére azt kö­vetően, hogy szerdán este Franciaországban megtalál­ták , a 43 napja elrabolt Hans-Martin Schleyer holt­testét. Stuttgartban folyik a vizs­gálat annak kiderítésére, mi­lyen körülmények között haltaik meg börtönükben a Baader—Meinhof terrorista- csoport vezetői órákkal az­után, hogy a kiszabadításuk­ra indított gépeltérítési akció meghiúsult. A tartományi belügyminiszter leváltotta a Stuttgart—stammheimi bör­tön vezetőségét, miután kide­rült, hogy Andreas Baader és A Szovjetunió és Francia- ország fegyveres erői, ille­tékes miniszterei között rendszeres a kapcsolat. A Szovjetunió elhunyt honvé­delmi minisztere, Grecskó marsall körábbart látogatást tett Franciaországban, s előzőleg is sor került már a miniszterek kölcsönös lá­togatásaira. A második vi­lágháború harcaiban kiala­kult szovjet—francia fegy­verbarátság jegyében rend­szeresen felkeresik egymás fegyveres erőit katonai kül­döttségek is. Moszkvában nyomatékkai mutatnak rá, hogy az egyen­lőség, a szuverenitás, a terü­leti integritás és az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás elvein alapuló szovjet —indiai kapcsolatok a diplo­máciai viszony harminc év­vel ezelőtt történt létesítése óta egyenletesen fejlődnek. A két különböző társadalmi rendszerű ország szilárd elvi alapokon nyugvó kapcsolatai stabilizáló tényezőt jelente­nék az ázsiai földrészen. A márciusban megtartott indiai parlamenti választáso­kat követően a különböző ár­nyalatú polgári sajtóorgánu­mok eltérő hangnemben ugyan, de szinte kivétel nél­Jan-Carl Raspe holtteste melett pisztolyokat talál­tak a cellában. Gudrun Ensslin villanyvezeték-da­rabra akasztotta fel magát, míg Irmgard Möller kenyér­vágó 'késsel ejtett magán sú­lyos, nem életveszélyes sebe­ket. A nyugatnémet parlament­ben csütörtökön délelőtt Hel­mut Schmidt kancellár kor­mánynyilatkozatot olvasott fel. A kormányfő „valamennyi szorgalmazta. Helmut Kohl, az ellenzék vezetője követelte, hogy hala­déktalanul tűzzék napirend­demokratikus erő egységét” re a CDU—CSU által előter­jesztett terrorizmusellenes Bécs Az osztrák fővárosban csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 149. plená­ris ülését. A tanácskozáson dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK küldöttségének ve­zetője elnökölt. Gordon E. Cox nagykö­vet, a kanadai küldöttség vezetője felszólalásában a Közép-Európában állomá­sozó fegyveres erők csök­kentésével kapcsolatos in­tézkedésekről beszélt. Az ülést követő sajtóér­kül' a szovjet—indiai kapcso­latok várható hűvösebbre fordulásáról cikkeztek. And­rej Gromi'ko ez év áprilisi in­diai látogatása, az indiai ve­zetők, elsősorban Deszai mi­niszterelnök és Vadzspaji külügyminiszter nyilatkoza­tai, valamint az új kormány politikája ennek csattanós cáfolataként azt bizonyítják, hogy India kitart el nem kö­telezettségi politikája mel­lett és továbbra is a jószom­szédi kapcsolatokra és a köl­csönösen előnyös együttmű­ködésre törekszik a Szovjet­unióval. Ezt a célt szolgálja az indiai kormányfő pénte­ken kezdődő hivatalos moszk­vai látogatása is. törvényjavaslatokat. Ezek a tervezetek — mint ismere­tes — jelentősen csorbíthat­ják a szabadságjogokat. Csütörtökre virradóra — Schleyer holttestének azono­sítása után — a szövetségi köztársaság egész területén riadókészültségbe helyezték a rendőri erőket. A Schleyer elrablásával és meggyilkolá­sával, a Buback főállam- ügyész elleni gyilkos merény­lettel, Jürgen Ponto bankár agyonlövésével, a főállam- ügyészség karlsruhei épülete ellen tervezett rakétatáma­dással gyanúsított 16 terro­rista körözési plakátjait százszámra ragasztották ki az épületék falára. tekezleten a szocialista or­szágok szóvivője rámutatott: a Varsói Szerződés tagálla­mai hajlandóak a kanadai küldött által említett kér­désekről megfelelő időben konkrét tárgyalásokat foly­tatni. Véleményük szerint azonban mindenekelőtt a csökkentés alapvető elvi kérdéseiben kell megálla­podásra jutni, amitől a NATO-országok mindeddig elzárkóztak. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülését jövő csütörtökön tartják meg. A francia hadügyminiszter Moszkvában Nyugat-Németország Példátlan rendőri intézkedések Haderőcsökkentési tárgyalások A Szovjetunió története képekben 31. Színes televíziókészülék. A Lvovi Elektron Gyár fu­tószalagjáról 30 másodpercenként kerül le egy kész szí­nes tv-készülék, amelyet nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is szívesen vásárolnak. 32. Termel a Kamaz. A Tatár Autómén Köztársaság­ban, Naberezsnyije Cselniben épül a kámai teherautó- gyár. Képünkön az óriás teherkocsik első próbapéldá­nyai 1976-ban. Azóta már több ezer gépkocsi hagyta el a gyárat. A teljes kapacitás 1978-tól évi 150 ezer gépkocsi és 250 ezer Diesel-motor. Kedves vendégek Gödöllőn A kölcsönös bizalom értéke Ny. I. Saronov és A. A. Szmirnov egykori szovjet dip­lomaták ellátogattak Gödöllőre, ahol felkeresték azt a házat, ahol fogva tartották őket és találkoztak azokkal az emberekkel, akik annak idején segítségükre voltak. Képünkön: munkában a „Hét” fogatócsoportja, közé­pen az asztalnál a szovjet vendégek. (Képtávírónkon érkezett.) $*éljcgyz0 a b&fgrédi tanácskozáshoz A belgrádi Száva-palotá- ban, ahol a helsinki záródo­kumentumot aláíró 35 állam magas szintű diplomáciai képviselői tanácskoznak, me­gint gyakran esi'k szó az úgy­nevezett bizalomerősítő in­tézkedésekről. Ez éppenség­gel nem is lenne baj, ha va­lamennyi küldöttség — az „európai chartában” megfo­galmazott alapelveket egysé­ges egésznek tekintve — valóságos jelentőségének megfelelően foglalkozna a témával. Senki sem tagad­hatja: a politikai klímavál­tozást 'kiegészítő katonai enyhülésnek az európai föld­részen rendkívüli jelentősége lenne. A megközelítés mód­jában azonban az a fő kér­dés, vajon a részt az egész rangjára lehet-e emelni, já­rulékos intézkedéseket ele­gendőnek tarthatunk-e? AZ EREDMÉNYESEBB ÚT A bizalmi intézkedésekről szóló helsinki ajánlások sze­rint a fődokumentumot jóvá­hagyó államok javasolták, hogy minden olyan hadgya­korlatét, amelyen legalább 25 ezer katona vesz részt, három héttel korábban előre jelezzék. Attól azonban, hogy mindkét fél egyaránt eleget tett az egyébként fakultatív ajánlás­nak, nem csökkent a Nyuga­ton szított fegyverkezési ver­seny és a katonai konfrontá­ció. Hozzá kell tennünk: nem a Szovjetunió, nem a szocia­lista országok hibájából. Belgrádban is elhangzott az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének múlt évi ülésén fogalmaztak meg: ne bővítsék tovább sem a szo­cialista védelmi szervezet, sem pedig a NATO tagálla­mainak számát, ezenfelül az összeurópai tanácskozáson részt vett államok nemzet­közi szerződésben vállalja­nak kötelezettséget arra, hogy egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket. A tömegpusztító eszközök felhasználásának kölcsönösen elfogadott tilal­ma minden másnál jobban szolgálná az államok közíti bizalom további erősítését. BECSÜLETESEN TELJESÍTENI A belgrádi találkozó leg­fontosabb feladata, hogy a Helsinki óta eltelt több mint két esztendő tapasztalatai alapján kijelölje a tovább­haladás útját. A jugoszláv fővárosban tárgyaló delegá­ciónak erre kell összpontosí­taniuk figyelmüket, annál is inkább, mert Európában a politikai .légkör összességé­ben véve egészségesebb lett. Ez pedig lehetőséget nyújt az államközi kapcsolatok továb­bi javításához, és a szavatolt biztonság “sokoldalú intéz­ményesítéséhez. Anélkül, hogy a bizalom- erősítő intézkedések tényle­ges szerepét kisebbítenénk, sokkal célravezetőbbnek tart­juk becsületesen teljesíteni mindazt, amit már tervbe vettek. Nem helyes például arról vitatkozni, nem kelle- ne-e módosítani az értékesí­tési kötelezettség alá eső hadgyakorlatok paramétere­it. Mint ismeretes, ez a probléma az összeurópai ta­nácskozás előkészítésének második, genfi szakaszában felesleges nehézségeket Oko­zott. Minden olyan kísérlet, amely a régi lemez újraját­szására irányul, csak nehezíti a konstruktív vélemény- cseréket. Ezzel kapcsolatban figye­lemre méltó A. Valentyinov- nak, a Szovjetunió külügy­minisztériuma munkatársá­nak megjegyzése: „Ha ezek a hadgyakorlatok — mint mondani szokás — kihívóak, politikai demonstráció jelle­gűek, akkor nyilván nem lo­gikus az olyan államok kép­viselőit oda küldeni, ame­lyekkel1 szemben a kihívás történt.” mellékvágányon Nyugaton persze, voltak és vannak olyan erők, amelyék­től távol áll a Helsinkiben közösen szentesített elvek tiszteletben tartása és érvé­nyesítése a gyakorlati politi­kában. Ezek az erők bizonyá­ra megpróbálják mellékvá­gányra terelni az európai biztonság ügyét. A szocialis­ta országok diplomatái azon­ban — és ebben nincsenek egyedül — arra törekednek, hogy becsületes szándékkal, összeegyeztetett ajánlásokkal egyengessék a békés egymás mellett élés és különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködésén ék járható útját. SERFÖZÖ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents