Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 19 77. október 2. a Képújság A nyugat-ukrajnai Zsulin—2 szivattyúállomáson korszerű technikai berendezésekkel ellenőrzik a kőolaj áramlását OOOOCOOOOOOOOOOQOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Szocialista integráció A Barátság-olajvezeték 15 éve „Klinikaváros” - gyermekeknek Készül a térkép A „zöld Varsó” szép fek­vésű keleti szélén, fenyőerdő köziepén épül Lengyelország legnagyobb gyermekegészség­ügyi központja. A jelentős erőforrásokkal létrehozott in­tézményt élő, cselekvő emlék­műnek szánják: annak a két­millió-kétszázezer lengyel gyermeknek az emlékére, aki­ket a fasiszta terror, a hábo­rú sebesített meg, éheztetett és kínzott halálra. A fasort, amely a klinikaváros főbejá­ratához vezet, ezért nevezik a „lengyel gyermekek fasorá­nak”. Ezért is áldozott sokat a társadalom minden rétege erre a nemes célra. Az intézmény első részlegei már az idén fogadják a kis pácienseket. Amikor a klini­kaváros véglegesen elkészül, 1200—1400 ember dolgozik majd itt, köztük több mint 200 orvos. Évente hétezer be­teg gyógyítására lesz alkal­mas, az ambulanciákon pedig hatvanezer gyermeket látnak él. A „gyermekklinika-város” felépítése 1978-ban ér véget és 1979 elején — abban az esztendőben, amelyet az ENSZ-közgyűlés a „gyerme­kek évének” nyilvánított — kezdi meg teljes kapacitással a gyógyítást. Lakásépítés Prágában Csaknem háromezer évig tartó küzdelmet vívott a tudomány, amíg az első kor­szerű térkép elkészült. Fur­csán hangzik ugyan, de igaz: a térképészet csak napjaink­ban érte el az igazi pontos­ság korszakát. De ehhez már kisebb-nagyobb ma­gasságban szálló repülőgépe­ket, geográfiai rendeltetésű automata mesterséges hol­dakat használnak, s az űr­hajók legénysége is részt vesz a Föld felületének fel- térképezésében. Ismeretes, hogy az NDK-beli Zeiss Művekben készült az az „MKF—6” típusú kamera, amelyet a Szojuz—22 űr­hajó pilótái a légi fényképe­zéshez használtak. Most ugyancsak e nagy hírű jénai gyárban kezdték el a „TOPOCART” nevű készü­lék sorozatgyártását is, amely a közép- és kis lép­tékű térképek készítéséhez pontosan kiértékeli és elem­zi a geográfiai légifelvéte­leket. 1962. február 22-én indult el 4 és fél ezer kilo­méteres útjára a szovjet kőolaj, a hosszú csőveze­ték a csehszlovákiai Slovnaft kombinát tartályaiba torkollott. Bratislava volt az első „kikötő” a Barát- ság-olajfolyó partján. Utána következett a magyar- országi Százhalombatta, a lengyelországi Plock és az NDK-beli Schwedt. A térképszerkesztés fon­tos munkáját megelőzi az úgynevezett topográfiai tér­kép elkészítése. Tizenöt óv telt azóta. A szlovák főváros régi üzemé­nek helyén született Slovnaft kombinát évi termelékenysé­ge ma millió tonnákkal mér­hető. Választéka nagy: a kenőolajtól a motorüzem- anyagig több mint százféle termékfajtát állítanak elő. ■De nemcsak az ipari léte­sítmények változtak meg, vá­rosokká terebélyesedtek a Barátság-vezeték mentén lé­vő apró falvak. Ez történt például Százhalombattával is, ahová 1962 szeptemberében érkezett meg az első szovjet olajszállítmány. Nyolc évre rá Százhalombattát várossá nyil­vánították. iA Barátság kőolajvezeték­nek az integrációban játszott jelentős szerepéről beszélget­tem Szekér Gyulával, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel. Szó esett az akkor még új létesítményről, az etilén- vezetékről, amely a magyar- országi Leninvárost köti ösz- sze a szovjet Kallóssal. — De hiszen ez is a Barát­ság származéka — jegyezte meg Szekér Gyula. — Az olaj­vezetéken hozzánk érkező szovjet kőolajból készítjük az etilént, a többletet pedig az új csővezetéken Katusba irá­nyítjuk. Ott poliklórvinilt, a -m/űanyaggyártás fő kompo­nensét készítik belőle. Ezután a szovjet műanyag termékek ismét átlépik a magyar ha­tárt, de már különböző áruk formájában. A következő feljegyzés ak­kor született, amikor nemré­giben az NDK-ban jártam: az NDK-'ba n minden második gépkocsit a Schwedtben elő­állított benzin működtet. A gépkocsi olyan utakon szá­guld, amelyeket a Schwedt­ben készült bitumen borít. Az utak mentén földek húzód­nak. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezeték olyan műtrá­gyát szórnak a földekre, ame­lyeknek zsákján a „Schwedt” védőjegy Olvasható. Schwedt a Barátság-ifolyó NDK-beli „kikötője”. — Az NDK vegyiparának átállítása a kőolajra több mil­liárd márkát hozott a népgaz­daságnak, Az NDK ennek kö­szönheti, hogy igen rövid idő alatt a vegyipari hatalmak so­rába lépett — mondotta Horst Stieger professzor, az NDK Állami Tervbizottsága köz- gazdasági intézetének igazga­tója. (A Barátság-vezeték ipari központjainak szemléjét to­vább folytatjuk a lengyel- országi Plockba-n. 1963. no­vember 27-én új lappal bővült az ősi város krónikája: Plockot bekapcsolták a kő- olajvezeték- r e n dszerbe. Ma a várost a „lengyel pet­rolkémia fővárosának” neve­zik: Lengyelország benzint, gázolajat, valamint a mű­anyag- és iműszá'lgyártáshoz szükséges termékeket kap in­nen. A petrolkémiai kombi­nátban hétezer ember dolgo­zik. Jurij Szinyakov A csehszlovák főváros ve­zetői a tömegközlekedés fej­lesztése mellett rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a la­kásépítés meggyorsítására. A legnagyobb figyelmet az új lakótelepek kiépítésére fordít­ják. Ebben az évben a tervek szerint 10 500 lakásnak kell felépülnie Prágában, és to­vábbi 11 900 otthon építését kezdik meg. A lakásépítésre 1 milliárd 390 millió, míg a kommunális intézmények — óvodák, iskolák, üzletközpon­tok, szolgáltatóházak — épí­tésére 456 millió koronát for­dítanak. A lakásépítés ütemére jel­lemző példa a főváros déli részén létesülő, úgynevezett „déli város”. Ebben a város­részben március végére 6000 lakás építését fejezték be. Ez a VI. ötéves terv során fel­építendő lakótelep új ottho­nainak 30 százalékát teszi ki. A tervidőszak végére, 1980- ra a prágai lakásépítkezés üteme megkétszereződik. Ez természetesen megköveteli, hogy Prágába nagy számú épí­tőipari munkaerőt összponto­sítsanak. A VI. ötéves terv­időszak végére 20 000 új épí­tőmunkásra és építkezési technikusra lesz szüksége a csehszlovák fővárosnak. A pozsonyi Slovnaft — a Barátság kőolajvezeték csehszlovákiai kikötője A TOPOCART készülék — a légifelvételek elem­zője. A dinamikusan fejlődő KGST-tagországoknak egyre nagyobb szükségük van a sok­rétű feladatok elvégzésére al­kalmas számítógéptechniká­ra; kezdve a kis méretű mo- dellektől egészen a másodper­cenként több millió műveletet is elvégző komputerekig. Nem minden ország van azonban olyan helyzetben, hogy egy ilyen hatalmas rendszert sa­ját erőből ki tudjon építeni. A KGST-országok ezért az együttműködés útját válasz­tották, s így lehetővé vált a tudományos-műszaki poten­ciálok egyesítése a számító­gép-technika tervezésében, gyártásában. A közös rendszer kidolgo­zásában részt vevő országok közül Magyarország a kis mé­retű ESZ—1010 modell ter­vezésére és gyártására specia­lizálódott. Ez a berendezés 5—7 ezer művelet elvégzésére képes másodpercenként. Tel­jesítményben utána az ESZ— 1020 típus következik, ame­lyet szovjet és bolgár szak­emberek együttesen fejlesz­tettek ki, s Bulgária vállalko­zott a gyártására. Az ESZ— 1030 számítógépet a Szovjet­unióban dolgozták ki, lengyel szakemberek közreműködésé­vel. Ez a gép másodpercen­ként 60—70 ezer műveletet végez el. Az NDK az ESZ— 1040 modell gyártására spe­cializálta számítógépiparát. Ezt a komputert 250—300 ez­res műveleti sebességével az elméleti számítások szférájá­ban alkalmazták. A másod­percenként 500 ezer művele­tet végző ESZ—1050 a Szov­jetunióban készül. A sorozat legújabb modelljének, az ESZ—il060-nak a műveleti se­bessége már eléri a 3 milliót másodpercenként. Ez a soro­zat legnagyöbb teljesítményű modellje. Az E9ZR-család egyéb tag­jaitól némileg eltérő 1021-es gépet — ennek szerelése lát­ható a képen — Csehszlová­kia gyártja. Főként gazdaság- irányítási feladatok ellátására és technológiai folyamatok irányítására használják. E harmadik generációs kompu­tertípus másodpercenként 20 ezer művelet elvégzésére ké­pes. Gyors népességnövekedés Mongólia elmaradott, feu­dális viszonyok között élő né­pét a század elején a kihalás veszélye fenyegette. Az or­szág lakossága 1862—1918 kö­zött 4,5 százalékkal csökkent. A népi .forradalom megnyi­totta az utat az életkörülmé­nyek megváltoztatásához: s az életszínvonal, a lakosság egészségügyi ellátásának ko­moly javulása eredményeként ma a Mongol Népköztársa­ságban a népesség növekedé­si üteme kétszerese a világ­átlagnak. Az ország lakóinak száma az utóbbi húsz évben több mint 666 ezerrel nőtt. A gyors növekedés egyik oka, hogy nagymértékben csök­kent a halálozások száma. Az átlagéletkor jelenleg 65 év, vagyis kétszer olyan hosszú, mint a forradalom előtti Mon­góliában. A jólét fokozódása és a sokgyermekes családoknak juttatott kedvezmények je­lentősen növelték a születé- • sek számát. A mongol statisz­tikai hivatal adatai szerint a legtöbb mongol családban je­lenleg négy gyermek van^ de sok a 7—10 gyermekes csalá­dok száma is. Az állam ma­gára vállalja a gyermekneve­léssel járó 'költségek számot­tevő részét, és megkülönböz­tetett módon gondoskodik az anyákról. Egészségügyi intézmények széles hálózatát állították fel, s a távoli mezőgazdasági vi­dékeken élő várandós asszo­nyokat már a szülés előtt két héttel kórházba szállítják. A sokgyermekes anyák öt évvel korábban mehetnek nyugdíj­ba. Számítógépek - KGST -rendszerben Huzalok forrasztása a számítógépen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents