Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
«ÉPÚJSÁG 1977. október 2. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo oooo A csehszlovák A csehszlovák népgazdaság jelenlegi ötéves tervének (1076—1980) és a következő éveknek egyik legfontosabb feladata, hogy elegendő tüzelőanyagot és energiát, mindenekelőtt villamos energiát biztosítsanak. Ugyan Csehszlovákia 1975-ben már csaknem 60 milliárd kWó villanyáramot termelt, s az egy lakásra jutó villamosenergiatermelésben igen sok fejlett tőkés országot megelőzött, a gazda'g és a lakossági fogyasztás növekedése egyre több villamos energiát igényel. Csehszlovákia ezért mind intenzívebben foglalkozik atomenergia-ipara kiépítésével. Az első lépéseket 1955 tavaszán tették meg. A két ország együttműködési szerződést kötött, s Csehszlovákia a Szovjetunióval közösen megkezdte egy természetes uránt felhasználó reaktorokkal, nehézvizes moderátorral felszerelt és szénsavval hűtött atomerőmű kiépítésének kutatási-fejlesztési munkálatait. Az első 150 MW-os csehszlovák atomerőmű a szlovákiai Jaslovské Bohunicében épült fel és a csehszlovák atomenergetika számára jó gyakorlati iskolát jelentett. A csehszlovák kohó- és gépipari vállalatok kifejlesztették és legyártották a reaktorhoz,' s az erőműhöz szükséges anyagokat és berendezéseket. 1969 után, a különböző atomerőmű-típusokat összevető számítások alapján, az akkoriban már tel jes mértékben kipróbált, a szovjet „voronyezsi” típusra álltak át. (Ilyen lesz a Pakson felépülő magyar atomerőmű is. A szerk.) Ezek az erőművek drágább, dúsított uránnal működnek ugyan, de beruházási költségeik kisebbek, berendezésük egyszerűbb és hűtő- anyaguk a közönséges (köny- nyű) víz. Legfőbb előnyük a teljes biztonság és megbízható üzemelésük. Az első ilyen típusú erőmű, melynek V—1 a jelzése, szintén Jaslovské Bohunicében épül, s 1978-ban kell elkészülnie. A második erőmű — a V—2 — Dél-Morvaországban épül, s a Jihlava folyó partján fekvő Dukovanyban, a VI. ötéves terv (1976—1980) végén a VII. ötéves terv elején Csehszlovákiában évente már legalább egy-egy 400— 500 MW teljesítményű atom- energetikai blokkot lehet üzembe helyezni. Ezenkívül Csehszlovákiában keresik az atom-fűtőerő- művek építésének lehetőségeit is; az első atom-fűtőerőmű feltételezhetően PrágáFelvétel a szlovákiai Jaslovské Bohunicében épülő V—1-es atomerőmű építkezéseiről. Az első blokkot 1978. június 30-án állítják üzembe, a másodikat egy , évvel később. ban, a második Brnóban épül maj'di fel. A csehszlovák villamoserő- mű-rendszer fejlesztői azt tervezik, hogy az atomerőművek és fűtőerőművek az 1980—1985-ös években a vil- lamosenergia-termelés teljes növekedésének kb. 45 százalékát, az 1985—1990-es években pedig már 75 százalékát teszik ki. Az atomipar fejlesztésének energetikai jelentőségén kívül rendkívül nagy jelentősége van a csehszlovák nemzet- gazdaság kulcságazata — a gépipar — szempontjából is. Ugyanis Csehszlovákia a Szovjetunióval együttműködve komplett reaktorberendezéseket gyárt majd, e reaktorok irányító- és védőrendszereit, továbbá nagy teljesítményű turbógépcsaládokat, gőzgenerátorokat, csöveket és armatúrákat 500 mim átmérőig, mérő és szabályozó műszereket, stb. állít elő. Ezeket a berendezéseket előreláthatóan Csehszlovákia szállítja majd a többi szocialista állam, így Magyarország atomerőmű-építéseihez is. Csehszlovákiának már most jól felszerelt atomenergetikai kutatási, fejlesztési és termelési bázisa van, ahol 5000 szakmunkás, technikus és tudományos kutató dolgozik, és a csehszlovák atomenergetika együttműködik a többi szocialista ország, elsősorban a Szovjetunió szakembereivel is. A csehszlovák szakemberek például közreműködnek a Voronyezsben készülő WER 1000-es reaktor prototípusának kifejlesztésében. JAN MALY ('Pragopress — KS) Tizenhétmilliárd rubel forgalom Adatok a magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatokról A magyar külkereskedelmi forgalom többsége a KGST- tagországokba, s ezen belül nagy része a Szovjetunióba irányul. * A Szovjetunió kereskedelmi partnerei között Magyar- ország az ötödik helyet foglalja el. Ez a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmának körülbelül 7 százalékát jelenti. * A felszabadulás óta a szovjet—magyar áruforgalom több mint 50-szeresére nőtt. Míg az első években a forgalom néhány millió rubelre rúgott, addig 1967-ben már meghaladta az egymilliárdot, 1975-ben pedig a kétmilliárdot; az 1976—80 közötti ötéves tervben évi hárommilliárd forgalmat irányoztak elő. ♦ A kereskedelmi forgalom arányai a következőképpen alakultak: a magyar export fele gép és berendezés, 30 százaléka közszükségleti cikk és gyógyszer, 16 százaléka mezőgazdasági termék, a többi nyersanyag. A Szovjetunióból származó import kétharmada energiahordozó, nyersanyag és félkész termék, 30 százaléka gép és berendezés, a többi fogyasztási cikk. * A Szovjetunió által importált összes gyógyszer 35 százaléka magyar gyártmány. * 1975 decemberében Moszkvában írták alá az 1976—80- ra szóló kereskedelmi és fizetési egyezményt. Az egyezmény sajátossága, hogy olyan termiékek szállításáról esik benne szó, amelyeket a komplex program keretében még épülő szovjet gyárak termelnek majd. Az ötéves tervidőszakban a kölcsönös áruszállítások nagysága 40 százalékkal nő és eléri a 17 milliárd rubelt. * Az új szerződés értelmében dinamikusan nő a gépgyártási termékek cseréje. A Szovjetunió Magyarországnak forgácsoló gépeket, bányászati berendezéseket, útépítő gépeket, teher- és személygépkocsiikat, mezőgazdasági és repüléstechnikai berendezéseket, gépeket szállít. 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióból a világűrbe a Föld első mesterséges holdját a baj- konuri űrrepülőtérről, amely az eltelt 20 év alatt a világűr meghódításának fontos kiindulópontja lett. Innen indultak útjukra a „Vosztok”, „Voszhod” és „Szojuz” űrhajók, valamint a „Szaljut” automatikus űrállomások. A Szovjetunió sikeres kísérletei után bekapcsolódott az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Japán, India és még számos más kisebb nemzet is igyekszik kivenni a részét századunk nagy vállalkozásából, a világűr meghódításából. 20 év alatt, tehát 1977-ig 1686 űreszközt állítottak sikerrel pályájukra. Az űrkutatás első éveiben (1957—1962) az elsődleges cél a megfelelő hordozórakéták és a világűrben működőképes, onnan épségben visszahozható műholdak ki- fejlesztése volt, de már megkezdődött a mesterséges holdakról származó információk gyűjtése és feldolgozása is. A biológiai kísérletek során állatok jártak a világűrben és a korszak véKcpünk a híres bajkonuri „Kozmonaut” szállodát mutatja be. Itt készültek fel az utazásra az űrhajósok és ide tértek vissza az űrutazás befejezése után. gén elindultak az első űrhajósok is. A következő évek az űrkutatás és űrhajózás rohamos fejlődését hozták. A Szovjetunió megindítja a szabványosított holdak Kozmosz-programját. Szolgáltatásszerűvé válik a meteorológiai, a híradástechnikai és a navigációs holdak tevékenysége. Kipróbálják az űrrandevúk technikáját és intenzívvé válik a Holdkutatás, sőt, az ember is eljut a Holdra. A Szovjetunió 1971-ben felbocsájtotta a Szaljut űrállomást, a Föld körüli térség vizsgálatának leghatékonyabb eszközét. Következő lépésként megindul a világűr hasznosítása az interkontinentális hírtávközlés területén. Az idén ünnepeljük Kossuth Lajos születésének 175. évfordulóját. Az ünnep nemcsak a hazai kulturális életet mozgatja meg, hanem túlnő határainkon. A Szovjet-Örmény Köztársaság baráti társaságainak magyar szekciója kiállítással emlékezik meg az évfordulóról. A kiállítás anyagához Tamás István, az MSZBT országos vezetőségének tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese adott segítséget; Egy Kossuth- bibliográfiát és annak a Kossuth-beszédnek magnó- felvételét, amely fonográftekercsen maradt fenn. A beszéd szövegét, Szalmási Pál fordításában, örmény nyelven juttatta el a jereváni kiállítás rendezőségéhez. Kevésbé ismertek Kossuth örmény kapcsolatai. Pedig hazánk és az örménység kapcsolata a honfoglalás előtti időszaktól egészen napjainkig kimutatható. Magyarország területére 1672- ben telepedtek le — nagyobb számban az erdélyi városokban. Kivették részüket minden haladó mozgalomból, így az 1948-as szabadságharcból is. Az első magyar felelős minisztérium tagjai és az aradi golgotán kivégzett tábornokok közül Gorove István, Kiss Ernő, Lázár Vilmos — örmények. Kossuth erdélyi unió indítványának támogatói között szerepelnek az örmény városok — Erzsébetváros és Szamosújvár — küldöttei is. Kossuth törökországi fogsága alatt ismerte meg az örmény nép szenvedéseit. A XIX. sz. elején, az 1826—28-as orosz—persza háború eredményeként Örményország keleti területeinek nagy része Oroszország birtokába került, majd elhódította a töröktől Karsz- tot és Ardahant. Ezzel az orosz birodalom egész Ke- let-örményországra kiterjesztette fennhatóságát. A török uralom alatt maradt örmény területeken felszabadító mozgalom bontakozott ki a kegyetlen politikai társadalmi, nemzeti és vallási elnyomás elíén. A török hatóságok ezt ürügyül használták fel tömegmészárlásokra. Kossuth 1851 márciusaugusztus hónapjait Kuta- hiában töltötte, ahonnan 1851. augusztus 16-án Makk ezredeshez küldött levelében a következőket Írja az örmény üggyel kapcsolatban: „Argumentumul... felhasználható motívumok: az örmények részére egyenlő oltalom és egyenlő szabadság”. Kossuth útját 1851. szeptember elsején Anglia felé vette. Útközben a Gemleki kikötőből 1851. szeptember 8-i keltezéssel újabb levelet ír Makk József ezredesnek, amelynek az örményekre vonatkozó részletei a következők: 116. „De íme megyek, az örményektől nem volt nálam senki, mert a dolog fontos. Miként áll? Kérem jelentését. Ezt a vasat ütnöm kell.” 118. „Ini- ciálja a rác státuszt (román, szerb, horvát főnökökkel is) Csernátoni Cseh Imre százados ebben is sokat használhat.” Utjának következő állomásáról Marseille-ből 1851. szeptember 27-én ír Makk ezredesnek, hogy „bizalommal, hittel és reménnyel fordulnak felém Európa többi elnyomott népei is. Az örményekkel hogy áll a dolog?” Az európai hatalmak éppúgy nem hallgatták meg Kossuthnak az örmények szabadsága érdekében hangoztatott érveit, amint nem törődtek a magyar szabadsággal sem. A szeptemberben Jerevánban megnyílt Kossuth-kiál- lítás méltóan demonstrálja hazánk és a 60 éves Szovjetunió legkisebb köztársaságának történelmi kapcsolatait. Simon J. Zaven Vizsgálatok magasfeszültséggel A Szovjetunióban a szakemberek korszerűen felszerelt magasfeszültségű laboratóriumokban próbálják ki a távvezeték alkotórészeinek elektromos tulajdonságait és azok biztonságosságát. Hatalmas mesterséges villámok segítségével „vizsgáztatják” a szigetelőanyagokat és a kábeleket. A kábelmintát 7 millió voltnyi feszültségnek teszik ki; a próba néhány mikromásod- percig tart. Ha kibírta a kábel ezt a hatalmas terhelést, ha a feszültség nem ütötte át a szigetelést, ez azt jelenti, hogy a vizsgált típusra nézve gyakorlatilag semmiféle túlterhelés nem lehet veszélyes. A feszültségimpulzusokat keltő hatalmas és bonyolult berendezés több méter magas szigetelő lábakon áll. Ellipszoid alakú „feje” van, kisebb fémkorongokból, olyan ernyőből, amely megA szakemberek műszerekkel figyelik a magasfeszültségű laboratóriumban lejátszódó jelenségeket akadályozza a korona kialakulását a generátor kilépő szakasza fölött, ahol a feszültség eléri a maximumot. ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo
