Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-19 / 246. szám
aíIépújság 1977. október 19. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Idénybölcsőde Több dunakömlődi édesanya érdeklődik arról, hogy miért nem állandósítják a bölcsődét községükben. Dr. Horváth Jenő megyei főorvos, a Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezetője válaszol: „A dunakömlődi idénybölcsőde állandósításának lehetőségét a helyszínen vizsgáltam meg. A községben a várható születések számát, a bölcsődei elhelyezések jelenlegi igényét felmérve húsz férőhelyes állandó bölcsőde működése indokolt, annak kihasználtsága lenne biztosított. Az idénybölcsőde épületének rossz közegészségügyi feltételei azonban nem teszik lehetővé a bölcsőde állandósítását. Az épületbe nincs bevezetve folyóvíz. Nem biztosított a gyermekek és dolgozók tisztálkodása, kézmosási lehetősége. A főzéshez, mosogatáshoz szükséges vizet vödrökkel szállítják az épületbe. Nem megoldott a szennyvízelvezetés, nincsenek wc-berendezések, a gyermekek részint osak bi- liznek, részint az udvar hátsó részében elhelyezett űrgödrös ámyékszéket használják. A főzőkonyha üzemeltetése élelmezés-egészségügyi szempontból súlyosan kifogásolt. A mosókonyha egy korszerűtlen, nem fűthető, ablak nélküli helyiségben kapott elhelyezést. Az udvar szők, nem bővíthető. A gyermekek szabadtéri tartózkodása nem megoldott. Valamennyi dolgozó — gondozónő — szakképzetlen. A fentiekben felsorolt hiányosságok nem biztosítják a korszerű bölcsődei gondozást, a közegészségügyi-higiéniai előírások betartását. Javaslatunk, hogy a bölcsődei elhelyezések igényét a Pakson épülő korszerű, kétszer 120 személyes bölcsőde elégítse ki. Dunakömlődön állandó bölcsőde működése csak új, a célnak megfelelő épület biztosításával oldható meg.” Rádió ja vitás Csajbók Istvánné zsibriki olvasónk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Rádió- készülékét átadta a bonyhádi GELKÁ-nak tizenöt hónapja javításra, és azóta hiába várja készülékét... Pálinkás István, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnökének válasza: ....Panaszost az átvételkor a szerviz vezetője tájékoztatta, hogy ilyen régi típusú készülékekhez már igen nehézkes az anyagbeszerzés. Ugyanekkor közölte azt is, hogy a javítás az alkatrész beszerzésének elhúzódása miatt hosszabb időt vehet igénybe. A szóban forgó alkatrész, Kf szerelt csuszka T. 422-höz. A készüléket javított, illetve ragasztott alkatrésszel a szerviz megjavította, pár hónapos határidő letelte után. A szerviz tudomást szerzett arról, hogy a panaszos családtagja Bonyhádon dolgozik. Vele kapcsolatot teremtettek és közölték, hogy a készülék javított alkatrészszel elkészült, de ő — mármint a családtag — kérte, hogy ha már elviszi a készüléket, akkor legyen benne új alkatrész. Hosszú idő eltelte után, kb. a panaszbejelentés időpontjában kapott a szerviz, illetve tudott beszerezni — alkatrészt. Ezt a szerviz ismételten közölte a panaszos fiával, aki válaszként azt mondta, hogy a készülék nem az övé, majd értesíti édesanyját, és az eljön érte. A panasz kivizsgálása során felhívtam a szerviz figyelmét, hogy ilyen és ehhez hasonló esetekben az ügyfeleket levélben tájékoztassák a körülményekről és a felmerült problémákról.” Jubileumi jutalom Balogh Ferenc dombóvári olvasónk arról érdeklődik, hogy munkavállalóként és mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként eltöltött 29 évet, jár-e számára jubileumi jutalom. Dr. Deák Konrádnak, a megyei ügyészség osztály- vezetőjének válaszát idézzük: „A Munkatörvénykönyv szerint a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. Ha a munka- viszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő, ennél minden munka- viszonyban töltött időt egybe kell számítani az egyes munkaviszonyok megszűnése módjától és a közöttük lévő időkiesések tartamától függetlenül. Bár a szövetkezeti tagsági viszony nem munka- viszony, mégis a jogszabály (5/1967. [XI. 22.] Mü. M. sz. rendelet) kimondja, hogy a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként töltött azokat az éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként vesznek figyelembe. Ebből a szempontból pedig a tagsági viszony fennállása alatt szerzett munkaegységek, illetőleg a ledolgozott 10 órás munkanapok száma bír jelentőséggel. Ha a dolgozó a jubileumi jutalom kifizetésének feltételeként meghatározott minimális időtartamnál — 25, 40, 50 év — hosszabb ideig dolgozik, a jutalomra vonatkozó igényét nem veszíti el, a továbbdolgozással az idevonatkozó igénye mindennap megújul. Ennek megfelelően a dolgozó — az előírt időtartamok letelte után — bármikor kérheti a jubileumi jutalom kifizetését. ' Ha munkaviszonya megszűnik, az általános elévülési időn — 3 éven — belül igényelheti a jubileumi jutalmat. A 9/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 3. §-a szerint a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében a miniszter — a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — határozza meg, hogy hol kell munkaügyi döntőbizottságot alakítani. Javasoljuk tehát, hogy amennyiben a szövetkezeti tagként töltött évei — a fentebb írtak szerint — a munkaviszonyban töltött idejénél számításba vehetők, forduljon igényével a munkahelye szerint illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz.” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK 15. Ezzel egyidőben mind szorosabbra fűződött barátsága Hatvány Lajossal. Személyesen alig-alig találkoztak, de levelet, táviratot állandó jelleggel váltottak. A duk-duk affért követő hetekben szinte naponta érintkeztek postái úton. Nagy volt a forgalom Berlin és Brmindszent között, aminek az lett az eredménye, hogy Ady apró adagolásiban teljes bűnbánatot tartott, Hatvány pedig teljesen kíengesztelődött. A Nyugattal eleve megszakítatlan maradt főmunkatársi viszonya. Ilyképpen 1908 utolsó napjaira nagyjából elcsitulták az izgalmak, jó hangulatban szilveszterezhetett a Szilágyságban. Különösen Vidámmá tette kedvét, hogy Bölöni is otthon tartózkodott, így fölváltva vigadoz- hattak höl Szilágysomlyón, hol Érmlindszenten. De a miulaitságiból még ez sem volt elég. 1909 első napjaiban Budapesten termett, elfoglalta negyedik emeleti szobáját a Meteor-szállóban, és itt próbált aludni — nappal. Éjszakáit ugyanis a már többször említett törzshelyén, az Andrássy-úti Három Hollóban töltötte. Nem sokáig. Mielőtt teljesen kimerült volna anyagilag és fizikailag, Lédához utazott Január végén már .ismét Párizsban volt. MOZGALMAS ESZTENDŐ Ady Endre életritmusa sohasem volt kényelmes, noha a költő egyébként sokat adott fizikai kényelmére. Belülről annál lemondóbb tudott lenni. A lelki, szellemű kényelmet egy pillanatra sem Viselhette el. Innen van, hogy az évtizedek távolából visszatekintve, oly zavarbaejtően eseménydúsnak látjuk mindennapjait. A ritmus szinte már az űzöttségig fokozódott és az 1909. évet a szokásosnál is önpusztítóbb tempóban száguldottá végig. Próbáljuk nyomon követni. Januárban érkezett Párizsba, február elején már Nizzáiban, majd Monacóban időzött Lédával és Diósa Ödönnel. Az utóbbi kettő üdülni érkezett a Riviérá ra, ám Ady számára az üdülés csak szándékában maradt az, mert ő itt is dolgozott Leveleiből nem fogynak ki a panaszok. Főként Hatvány Lajosnak küldött soraiból árad a siránkozás. A nyugalom örökös hiányát, ebből következő rossz idegállapotát, zaklatott kedélyét, munkára való hanyatló alkalmasságát, pénz*elenségét adja hírül a minden helyzetben jóindulatú mecénásnak. Életrajzírói ritkán említik, de fontos emberi tulajdonsága volt, hogy családtagjait az alázatosságig szerette. Apjának még negyvenéves korában is kezet csókolt. Részben ezzel magyarázható, hogy öccse budapesti tanári kinevezéséért minden követ megmozgatott. Dacára saját gondjainak, panaszainak, a kinevezést állandóan szorgalmazta, pedig nyilván erőt kellett vennie büszkeségén, önérzetén, hiszen segítséget olyan emberektől remélhetett, akik az általa támadott konzervatív adminisztrációhoz tartoztak. A Riviéráról Párizsba érve személyes ügyei intézése mellett Ady Lajos érdekében kapcsolatot keresett gróf Apponyi Albert kultuszminiszterhez, és levélben kérte támogatását. Hamarosan választ kapott. „Budapest, 1909. május 1. Tisztelt Uram! Legyen meggyőződve, hogy egy nagy tehetségű írónak az az iránya, melyet én el.téve- lyedettségniek tartok, és amely bennem inkább sajnálkozást, mint ellenszenvet ébreszt magának az írónak a személye iránt is, semmiképp se álihatja útját azok boldogulásának, akik ehhez az íróhoz közel állnak, ha ők maguk megfelelnek annak a mértéknek, melyet ifjúságunk nevelőire nézve felállítani és érvényesíteni kötelességem. Utasítást adtam, hogy Ady Lajos, amennyiben ezeknek a kritériumoknak megfelel, a legközelebbi tanév kezdetén a lehetőség szerint valamelyik állami középiskolánál alkalmazást nyerjen. Arra a nem éppen valószínűtlen esetre, ha én akkor már nem volnék miniszter, Molnár Viktor államtitkár figyelmébe ajánlom ezt az ügyet. Kiváló tisztelettel Aipponyi Albert.” örült Ady, hogy öccséhez küldött levelében megerősíthette annak bizakodását, ő viszont tovóhbra sem ■lelt békét, Viszonylagos nyugalmat, nagyrészt a lényéből fakadó örök zaklatottság miatt. Lédával állandósultak a civakodások, mivel a költő egyre kevésbé tartotta magát a kapcsolatukból következő, elvárható kötelezettségekhez. ö cselekedte, amit jónak látott, Léda pedig nem fogyott ki a szemrehányásokból. E nyomasztó, idegeket rongáló helyzetben az jelentett kárpótlást, hogy Ady és a Nyugat között teljesen helyreállt a harmónia. 1909. június elején jelent meg a NyuA mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt módosítja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1977. évi. 25. számú törvényerejű rendelete, s ennek megfelelően módosulnak természetesen a hivatkozott törvény végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok is. Kihangsúlyozandó, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földekre vonatkozó rendelkezéseket — a jogszabályban megjelölt eltérésekkel — a belterületen mezőgazdasági műveléssel hasznosítható földekre is alkalmazni kell. A törvény kimondja, hogy a földhasználók a tulajdonukban, kezelésükben, használatukban levő mezőgazdasági rendeltetésű földeken kötelesek mezőgazdasági termelést folytatni, a nagyüzemek a felróható okból meg nem művelt földjeik után térítést kötelesek fizetni, tőlük a műveletlenül hagyott föld kezelői, használati jogát meg lehet vonni. A magánszemélyek tulajdonában levő, felszólítás ellenére műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A Tvr. végrehajtási rendelete mondja ki, hogy a művelési kötelezettség teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell, a községi tanács vb. szakigazgatási szerve pedig köteles javaslatot tenni a magánszemélyek által felszólítás ellenére műveletlenül hagyott földek állami tulajdonba vételére. A módosító jogszabályok 1978. évi január hó 1. napján lépnek hatályba. A Minisztertanács 39/1977. (X. 12.) számú rendélete az állam elővásárlási jogáról rendelkezik akként, hogy az ott megjelölt településeken magánszemély tulajdonában levő ingatlan eladása esetén az államot közérdekű célokra elővásárlási jog illeti meg, amely minden más — pl. szerződésen alapuló — elővásárlási jogot megelőz. Ha * az elővásárlási jog gyakorlásának feltételei fennállnak, az illetékhivatal köteles az illetékkiszabás végett bejelentett (bemutatott) adásvételi szerződést az ingatlan fekvése szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szervnek haladéktalanul megküldeni, erről az eladót és a vevőt tájékoztatni. Az elővásárlási jog gyakorlása esetén az illetékhivatal az előzetesen megfizetett illetéket haladéktalanul visszautalja a befizetőnek. Kiemelendő, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával az adásvételi szerződés az eladó és az állam között az eredeti tartalommal jön létre. A rendelet uevancsak 1978. évi január hó 1. napján lép hatályba és — miként az előző fejezetben említett jogszabályok is — a Magyar Közlöny 1977. évi 75. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a szocialista munkaverseny-moz- galommai kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról szóló, a Munkaügyi Közlöny idei 12. számában megjelent SZOT-elnökségi határozatra, amelyből itt csupán az alábbikat idézzük: „A vállalati szakszervezeti vezető testületek 1977. december 31- ig, a vállalat vezetésével együttesen, vezessék át a szükséges módosításokat a munkaverseny szabályzatokon.” Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Újdonságok az Akadémiai Kiadónál Két új kötetet jelentet meg az Akadémiai Kiadó a közelgő jubileumokra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből sorozat ötödik köteteként kerül a könyvesboltokba „Az újnak tenni hitet” című munka. Az Ady-centenáriumra megjelenő könyvek közül az egyik legjelentősebb Ady Endre „A halottak élén” című kötetének fakszimile kiadása. gat híres Ady-szómia, amelynek minden írása vagy a költő tollából származott, vagy a költőt méltatta. Nagy dicsőség volt ez, a Versenytársak fölött magasan álló, legnagyobbaknak kijáró gesztus. Gyakorlatilag pedig kiváló ürügy, hogy megszabadulhasson a párizsi civakodó légkörből, hiszen ünnepeltségét, kivételes elismertségét itthon élvezhette igazán. Volt is benne része bőven, amikor június közepén megérkezett Budapestre. Személyét tündöklő hírnév övezte. Nevezetes epizódja 1909 júniusának, hogy ekkor ismerkedett meg Móricz Zsigmonddal, a Duna- korzón lévő Hotel Bristol teraszán. Az első perctől szeplőtlen rokonszenv jellemezte kapcsolatukat. A kölcsönös vonzalom, a kölcsönös nagyrabecsülés' alapján kötöttek szövetséget ugyanazon művészi, szellemi ismérvek jegyében. Magyarország korabeli viszonyairól teljesen azonosan Vélekedtek. Életük becses élményei közt tartották számon találkozásaikat, így mindketten szívesen emlegették az estét, amikor Ady meglátogatta Móricz Zsigmondékat az Üllői út 95-iben lévő lakásukon. A Nyugattal való teljes kibékülés és a Móricz Zsigmonddal kötött barátság mellett az is használt Ady hangulatának, hogy rendezte a duk-duk affér idején megromlott kapcsolatát a Holnap irodalmi körrel. A kibékülés következményeként még júniusban Nagyváradra utazott, s négy új versét olvasta fel a Holnap matinéján. Egészsége mégsem javult. Nem is javulhatott. Ha Párizs és a Riviéra nem hozta rendbe, hogyan segíthetett volna rajta az állandó pesti éjszakázás, az ünnepléssel, a társasági élettel együtt járó, szakadatlan igénybevétel? Miként Párizsban a rue de Constatinople, úgy Budapesten az Erzsébet körúti Meteor-szálló ez időben a megszokott tanyája. Alig aludt. Nappal a szállodához tartozó Meteor kávéházban időzött, éjszaka a Három Hollóban koptatta amúgy is vékony egészségét. Rendetlen táplálkozása mellett nikotinnal, alkohollal élénkítette magát, nyugtatónak pedig Veronáit használt. Két törzshelye mellett sok más szórakozóhelyen is megfordult, főképp a Centrál és a Palermo kávéházban. Váratlan fel-felbukkanó, majd ugyanolyan váratlanul tovatűnő alakja csak növelte a személye köré szőtt regényességet. Megzenésített verseit ekkor zongoráz- ták-énekelték a pesti kávéházak különtermeiben, mindenekelőtt Reinitz Béla jóvoltából, aki megszállott hittérítőként szegődött Ady költészetének zenei prédikátorává. (Folytatjuk) A holnap elébe
