Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-18 / 245. szám
1977. október 18. Kiváló jelzés - huszonegyezer terméken 70-es évek elején a Szovjetunió a nyersvas, az acél, a kőolaj, a cement, a traktor, a műtrágya és még sok más termék gyártásának mennyiségét tekintve első helyre került a világon. A minőség terén azonban az eredmények szerényebbek maradtak. Manapság más a helyzet, s a minőség érthető módon előtérbe került a Szovjetunióban is. Nemcsak a külföldi, de a belföldi piacon ás megnőttek a fogyasztási cikkekkel szemben támasztott igények. Évről évre növekszik az emberek jövedelme, szükség is van az áruválaszték növelésére. így a beszerzési problémák a választék problémájává alakultak át — s ebben már a minőségé a döntő szó. A szocialista tervgazdálkodás ezen a téren is jelentős előnyökkel rendelkezik. A gyártás és a felhasználás az egységes gazdasági szerkezet része és így kölcsönös összefüggésük lehetővé teszi a minőség színvonalának tervezését, úgy, hogy a ráfordítás összege a legalacsonyabb legyen. A Szovjetunióban a minőségvédelem egyik szerves része az állandóan megújított szabványrendszer. A Szovjetunióban jelenleg nincs olyan szabvány, amely tíz évnél régebbi lenne. A szabványok zömét az utóbbi öt-hat évben hagyták jóvá — rugalmasan alakítva ezeket a változó igényekhez. Ez a munka tette lehetőféle nyersanyag és bányaipari termék, valamint 700- féle közfogyasztási cikk minőségét megjavítsák. A gyakorlat szerint a szovjet vállalatok termékei háromféle minősítést kaphatnak: kiváló, első és másod- osztályú áruk. Mit eredményez ez a minősítés ? Először is minden ágazat és vállalat számára egyforma a minősítési rendszer, objektívebben ítélhető meg a termék. Lehetővé válik ezáltal a gazdasági ösztönzők hatékonyabb kihasználása. Azok a vállalatok, amelyek „Kiváló áru” jelzéssel ellátott termékeket gyártanak, számos anyagi előnyhöz, jelentős nyereségtöbblethez jutnak. Az iparvállalatok a IX. ötéves terv óta tervfeladatokat kapnak, hogy növeljék a kiemelkedő minőségű termékek részarányát. Hazánknak első számú gazdasági partnere a Szovjetunió. És hogy ez mennyire így van, azt ma már nemcsak a mindenki által jól ismert ipari-mezőgazdasági kapcsolataink jelzik, hanem a mindennapok során a fogyasztó is találkozik ezzel megyénk bármelyik kereskedelmi üzletében, boltjában is. A megyei Népbolt Vállalat igazgatóhelyettesét, Horváth Jánost kérdeztük meg arról, mi jellemzi azokat a fogyasztói cikkeket, amelyek a Szovjetunióból kerültek üzleteinkbe, boltjainkba. Elmondotta, hogy az elbelföldi áruválaszték kibővítésében. Bizonyságként álljon itt a száraz statisztika helyett egy rövid felsorolás a teljesség igénye nélkül. Vajon milyen ma megyénk boltjaiban a Szovjetunióból érkező áruk kínálata? íme a felsorolás: híradás- technikai termékek közül: három fajta hordozható tv, tizenkét különböző típusú táska- és zsebrádió, mosógépek, porszívók, hűtőgépek. Jó néhány háztartási elektromos cikk, így például vasaló, villanyborotva, kávéőrlő, főzőlap, légnedvesítő, sttf. A közvetlen jármű- választékhoz is hozzájárulnak a szovjet importból származó termékek. Ilyenek a különböző motorkerékpárok, mopedek, segédmotorok, kerékpárok, stb. Egyéb háztartási felszerelések, a varrógépektől a fürdőkádakig, a különböző kéziszerszámok széles választékáig. A Szovjetunió néhány jellegzetes szovjet itallal, konzervfélével is hozzájárul a magyarországi fogyasztói választék kiszélesítéséhez. Ezenkívül csak a megyében mintegy egymilliókétszázezer forint értékben jó minőségű szovjet szobabútort értékesítenek. Negyvenféle szovjet gyerekjáték közül válogathatnak az üzletek „apróbb” vásárlói. fenti felsorolásból kitűnik, hogy ma már egy egyszerű vásárlókosárral a karunkon is vé, hogy több mint 1900-féle gépipari és műszeripari gyártmány, 1400-féle vegyesipari, kőolajipari és cellulóz-papíripari termék, 1400múlt évek során egyre több minőségileg kifogástalan, szovjet importból származó különféle fogyasztási cikk segíti a kereskedelmet, a meggyőződhetünk arról, hogy milyen hasznos a Szovjetunióval való együttműködésünk, a mélyülő, szélesedő kereskedelmi kapcsolataink. Hasznos, gyümölcsöző munka két napon át ;V. " '»:■ / Szekszárdon tartották a TIT országos mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlését Az elmúlt hét végén a megyeszékhely rangos eseménynek volt színhelye. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mezőgazdasági és élelmezésügyi választmányának VII, országos vándorgyűlését rendezték meg a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban. A kétnapos rendezvény mintegy kétszáz résztvevőjét, akik az ország különböző részéből érkeztek Tolna megye székhelyére, dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke köszöntötte. Az országos vándorgyűlésen képviseltették magukat az ágazati szakszervezetek, a területi tsz-szövetségek, az állami gazdaságok főosztályai, a megyei tanácsok, rangos termelőüzemek és kutatóintézetek, valamint természetesen a megyei TIT-szervezetek vezető szakemberei. Az első napi tanácskozásról szólva ki kell emelnünk dr. Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkárnak, a TIT alelnöké- nek a műszaki-tudományos eredmények mezőgazdaságbeli, élelmiszeriparbeli és erdőgazdálkodásbeli elterjesztéséről tartott két és fél órás vitaindító előadását. A szakemberek körében is nagy visszhangot kiváltott előadásában dr. Soós Gábor elmondotta, hogy az állami irányítás az eddig alkalmazott formákon kívül számtalan intézkedést foganatosított a tudományos eredmények minél szélesebb körű és gyorsabb terjesztésére. így a kutatómunkában elért eredmények már fokozottabban kerülnek fel- használásra az oktatásban és a továbbképzésben. A tudomány és a gyakor-, lat ma már gazdag fegyvertárat vonultat fel az ismeretterjesztő munkában és van már mód okosan választani ezek közül. Hamarosan kidolgozzák azt a feltételrendszert, amely biztosítja, hogy a tudományos eredmények alkalmazásában élenjáró üzemek tapasztalatait minél szélesebb körben, minél eredményesebben lehessen másutt is kamatoztatni. Különös jelentősége van e téren a viták és bemutatások módszereinek — általában a gyakorlati formák alkalmazásának. A tudomány fejlődésében, az új műszaki és biológiai vívmányok alkalmazásában rejlő lehetőségek és tartalékok szinte kimeríthetetlenek. A vitaindítóban az államtitkár hangsúlyozta, hogy mindez azonban csak akkor válik ténylegesen termelőerővé, ha a közvetlen termelésben dolgozó munkások, szakemberek felkészülten, értő módon képesek alkalmazásukra. A vitaindítót követően a tanácskozás első napján beszámoltak a különböző új műszaki-tudományos eredmények Baranya és Tolna megyei felhasználásának tapasztalatairól. A vándorgyűlés második napján, szombaton Klencz- ner András, az Állami Gazdaságok Központjának vezérigazgatója, a Magyar Agrártudományi Egyesület főtitkára referátumában arról beszélt a megjelent agrárszakembereknek, hogy további fejlődésünk egyik tartaléka lehet a hatásos falusi agrár-ismeretterjesztés, a kiskert-tulajdonosok szakmai lehetőségeinek segítése. Rámutatott arra, milyen fontos, hogy növekedjen az agrárszakemberek közéleti szerepe a műszaki-tudományos ismeretterjesztésben. Dr. Lancz Endre igazgató főállatorvos, a TIT Fejér megyei elnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a filmeken ábrázolt eltorzított, „butykosos” magyar agrárértelmiség — nem létezik. Az ilyesfajta beállítás gátolja az agrárértelmiséget, hogy közéleti szereplésük során olyan fogadtatásra találjanak — különösen a kisebb falukban, közösségekben —, ami eredményes munkájuknak nélkülözhetetlen feltétele. Több hozzászóló annál nagyobb elismeréssel nyilatkozott a magyar rádió, a televízió, valamint a szaksajtó ismeretterjesztő tevékenységéről. A vándorgyűlésen a szemléltető szakmai ismeret- terjesztés követendő példájaként értékelték a megyében készített és nemzetközi díjat nyert állategészségügyi filmet. A hozzászólók részéről javaslat hangzott el, a magánkézben, különböző intézményeknél őrzött, jól hasznosítható szakmai ismeretterjesztő filmek, diafilmek összegyűjtésére, lemásolására, közkinccsé tételére. Dr. Soós Gábor államtitkár, a TIT alelnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy rendkívül gyümölcsözőnek tartja a kétnapos vándorgyűlést. A megyeszékhely jól vizsgázott, gazdag, értékes szakmai és kulturális programot bitosítottak a vándorgyűlés résztvevőinek. A vándorgyűlés mindezen kívül jó alkalom volt arra, hogy a megye az ország különböző részeiből érkezett szakemberek előtt bizonyítsa a mezőgazdaság eredményeit. Legközelebb Békés megyében, két év múlva rendezik meg a vándorgyűlést. Kakasdon 20 hektár répa betakarítása családi alapon megy öcsényben Fodor János és családja két holdon törte le a kukoricát Schaffer Henrik gépkocsi- vezető a kukorica lerakásában is segít ben 80 ember dolgozik — ad tájékoztatást a párttitkár. A szárítónál Scáffer Henrik, a gépkocsi pilótája segít a szem lerakásánál. Sántha Ambrusné és Pintér Istvánné rakodóknak. Kakasdon 10 órakor fődarabtörés miatt leállt a cukorrépakombájn. Egyelőre a gépkocsiknak van mit szállítani. A falu feletti hegyoldalban a részes művelésű cukorrépában legalább harmincán dolgoznak. Itt találtuk Kelemen Ferenc termelőszövetkezeti elnököt családjával, ők is munkával töltötték a vasárnapot. A részes művelés után egy mázsa cukorrépa után 1,5 kilogramm cukrot kap a tag, meg természetesen munkanap jóváírást is. — Az őszi búzavetés egy- harmadát elvégeztük — mondja az elnök — a vető- szántással 80 százalékban készen vagyunk. A talajelűké- szítés fele már kész, a műtrágyaszórás ■ folyamatos. Dolgozóink több mint fele állt ma munkába — tájékoztat Kelemen Ferenc. 1977. október 16., vasárnap. A Nap kél 6.04 — nyugszik 16.55 órakor. Heti pihenőnap volt. Az ország egy része pihent. Nem történt szenzáció. A mezőgazdaságban dolgoztak az emberek. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Müller György A párttitkár az éjjel is dolgozott Reggel hét órakor az őcsé- nyi határban már dolgozott egy csőtörő. A háztáji kukorica volt soron. Alig telt bele fél óra, a dűlőúton gyalogosan, biciklivel jöttek az emberek. Fodor János és családja ezen a napon azt tervezte, hogy két holdon betakarítja a tengerit. Az idő nékik kedvezett, már reggel látszott, hogy kellemes, őszi napsütésben végezhetik munkájukat. Becsen a termelőszövetkezet gépműhelyénél a portás mutatja az utat. — Arra mentek a gépek. Vetik a búzát. A széles, jó földes úton nyomukba eredtünk. A sík táj, a friss szántások, a varjak voltak útitársaink. Már töbü mint öt kilométert haladtunk, amikor találkoztunk Sípos Ferenccel, a pörbölyi traktorossal. A boronákat igazgatta. — Négyen vagyunk, a magágyelőkészítés a munkánk. A többiek ott vannak a fák mögött — mondja. Pár perc, s találkozunk a Szekszárdi Állami Gazdaság dolgozóival. Velemérevics Ferenc és Kákonyi József John Deere-traktorral, Barna Sándor és kollégája MTZ 50-essel dolgozik. — Ma építkezni akartam apámnál, Bátmonostoron, de a jövő évi kenyér többet ér — mondja Velemérevics. Kákonyi József délután a 10 zsáknyi háztáji kukoricáját töri meg, utána pihen. Vasárnap délelőtt fejenként 10 holdnyi búzának készítik elp a talajt. Továbbmegyünk. A Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet öt gépét nem. találjuk Pörbölyön kötünk ki. A kocsmában vagy, ahogy a hivatalosan mondják, az italboltom már van forgalom. A központban egy házi kis traktor kukoricát hoz. Itt is dolgoznak. A következő állomás Mő- csény, a Völgység Népe közös gazdaság. A szárítónál találkoztunk Szőcs Menyhérttel a termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkárával. Az éjjel is dolgozott, még haza sem ment, kezdődött az újabb műszak. — Négy kombájn kukoricát tör és négy ZIL hordja be a szemet. Közben a szántás is megy, Zsibriken három MTZ ugyancsak talajelőkészítést végez, ugyanott négy gép búzát vet. Ezen a napon Cikón, Bátaapátiban, Mórágyon, Grábócon és MőcsénySípos Ferenc a boronákat készíti elő Vasárnap a földeken
