Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
8 ‘WéPÜJSÁG 1977. október 16. Szakmunkásoklevél - érettségivel Csehszlovákiában a VI. ötéves terv idején mintegy ötven százalékkal növekszik a gépipar termelése — ezért az iparág fejlesztésével szorosan összefüggő feladat a fiatal munkásnemzedék nevelése is. A 200 általános gépipari iskolában jelenleg 40 ezer ipari tanuló kiképzése folyik. A fiatalok 29 szakmát sajátíthatnak el, s ezek közül hat ' szakmában kísérleti jellegű oktatás folyik: a fiatalok a szakmunkásoklevéllel érettségi bizonyítványt is kapnak, így tanulmányaikat főiskolai szinten tovább folytathatják. A tanulók ebben az oktatási formában négy év alatt fokozott tananyagot sajátítanak el. A négyéves, érettségivel járó szakmák iránt az általános iskola kilencedik osztályos diákjai között igen nagy az érdeklődés. A következő — 1977—78-as iskolai évtől kezdve ezekre a szakmákra már az általános iskola nyolcadikosai is jelentkezhetnek. A jelek szerint a szakmunkásoklevéllel együtt érettségi bizonyítványt is szerző tanulók száma 1980- ban ötször annyi lesz, mint két évvel ezelőtt. (BUDA- PRESS—PRAGOPRESS) Jog a tartalmasabb munkára...- ország a vilá- ai,2 gon, ahol a mun- kanélküliség megszűnt, a Szovjetunió volt. A ma élő nemzedékek ' tudatából hiányzik a munkanélküliségtől való rettegés. Érthető tehát, ha az idén, június 4-én össznépi vitára bocsátott új szovjet alkotmány tervezetében még utalás sem volt ilyen jelenségre. Ezzel szemben a munkáról szóló cikkelyt olyan meghatározásokkal bővítették ki. amelyek magúikban foglalják a szakma megválasztásának jogát; a jogot arra, hogy mindenki a hivatásérzetének, képességeinek, szákmai felkészültségének és képzettségének megfelelően válassza meg a munkát, a társadalmi igények figyelem- bevételével. S ebben az is benne rejlik, hogy a szovjet munkásnak ma már minden lehetősége megvan a magasabb minőségű munkavégzés elsajátítására. A foglalkozás megválasztásának joga eddig sem volt korlátozva a Szovjetunióban. De egyik-másik szakma elsajátításának lehetőségei ösz- szehasonlíthatatlanul korlátozottabbak voltak. Míg a múltban a szakmát többnyire közvetlenül a munkahelyen sajátították el, addig ma a fiatalság szakmai felkészítésében az állandó tanintézeteken van a hangsúly. 1976—80 között a népgazdaság 9,6 millió szakembert kap a felső- és középfokú szakmai oktatási intézményékből, és 11 milliót a szák- munkásintézetekből. Ez 2,2 millió szakképzett dolgozóval több, mint amennyi 1971 és 1975 között volt. Különös figyelmet szentelnek a vidéki képzésre: több mint 1500 vidéki szakmunkásintézetet alapították, s ezekben több mint 600 ezren tanulnak. A termelésben való közvetlen szakmai képzés sem szűnt meg. A munkások jelentős része nem a szakmunkásképző intézetekben tanul. De igen szeles körben terjed a munka melletti képzés és továbbképzés különböző formája is: gyári tanulókörök, tanulókombinátok, szakmai továbbképző tanfolyamok. Ezek is jelentősen bővítik az embereknek azt a lehetőségét, hogy sikereket érjenek el az általuk választott tevékenységi szférában. A Szovjetunióban 1971— 75-ben lényegében áttérték a középfokú oktatásra. 1975- ben az iskolások túlnyomó része — több mint 96 százalék — a nyolcadik osztály elvégzése után középiskolában vagy olyan más tanintézetben folytatta tanulmányait, amelyek középfokú képesítést nyújtanak. középfokú A leningrádl iúiináííúUUéuiúUiiUlU ;;:ii; nyújtó szakmunkásképző intézetek végzős hallgatói közt végzett vizsgálat adatai, amelyeket zárójelben olvashatnak, kedvezően jelleTnzik a hallgatók szakmai kitartását (88 százalék), részvételüket a termelés ésszerűsítésében (41 százalék). a rokon szakmák elsajátítását (37 százalék), szakmai továbbképzésüket (43 százalék). A vizsgálat kimutatta, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkások a technikát kétszer olyan gyorsan sajátítják el, mint a képzettséggel nem rendelkezők. Természetesen a magasabb képzettségű dolgozó kezdeményezőbb a kollektíva életében. a társadalmi termelés irányításában. Ez a részvétel nagyobb erkölcsi kielégülést, örömöt is eredményez. Az új alkotmány tervezeté- ^ ben van egy olyan cikkely is, amely a munkakörülmények javítására, a nehéz fizikai munka csökkentésére, majd a termelés komplex gépesítésére és automatizálására vonatkozik. Az ilyen előrehaladásra vonatkozó igény természetes következménye a társadalmi-gazdasági változásoknak, a lakosság képzettségi és általános életszínvonala emelkedésének. A szociológiai vizsgálatok máris azt mutatják, hogy a munkatevékenységét megkezdő embereknél a munkabér már nem játszik akkora szerepet, mint a korábbi években. Azokat a szakmákat, azokat a, termelési területeket részesíti előnyben, ahol jobbak a munkakörülmények, tartalmasabb a munka, — még ha fizetésben ez bizonyos veszteségekkel jár is. A Szovjetunióban is jelentkező munkaerőhiány nem véletlenül ott a legnagyobb, ahol a legnehezebbek a munkakörülmények — a nehéz- gépgyártó üzemekben, a bányákban, öntödékben. S bár az itt dolgozók különböző kedvezményéket kapnak — magasabb fizetést, több szabadságot, nyugdíj-korkedvezményt —, a probléma megoldásának leghatékonyabb módja mégis a munkakörülmények javítása. Már a jelenlegi ötéves tervben az ipar több területén bevezetik a műszerekkel és berendezésekkel programvezéreit automatikus manipulátorokat, amelyek helyettesítik az embert a nehéz és egészségre ártalmas munkáknál. Jelentősen csökken tehát a kézi munka részaránya, javulnak a munkakörülmények. minden Gyakorlatilag foglalkoznak ilyen tervekkel azok a vezetők, akik tudják, az emberek számára van munkahelyválaszték, és alaptalan azt várni, hogy a rosz- szabbat' választják. Ahhoz, hogy a saját üzemükbe csalogassák őket, maximális kezdeményezőkészséget kell tanúsítani, felül kell múlni másokat a munkakörülmények javításában. Ez a konkurren- cia a dolgozók érdekét szolgálja. Nyikolaj Hitaljenko A tudomány és a gyakorlat szövetsége Aranyéremmel tüntette ki a brnói XVIII. nemzetközi gépipari vásár a csehszlovák Breznói Hídépítő Vállalat MB—88—A típusú daruját. A daruk fejlesztésében fontos szerepet játszik az újító- és feltalálómozgalom. A Breznói ^Hídépítő Vállalat huszonöt éves fennállása alatt sok olyan újító és feltaláló nevét jegyezték fel, aki tehetségét, szívósságát és ügyességét az egész társadalom javára hasznosította. Egyikük például Ivan Ba- boczky mérnök. A daruk táv- irányítását segítő találmányával lehetővé teszi a daru távirányítását a kabinból is, aminek óriási a jelentősége egyes építési-szerelési munkálatoknál. A hídépítő vállalat konstruktőrei, tervezői és technikusai a daruk fejlesztésében együttműködnek a brnói Építőipari és Földmunkagépek Kutatóintézetével, a Kassai Műszaki és a Zsolnai Közlekedési Főiskolával. A zsolnai főiskolának is nagy érdeme van abban, hogy .az MB—88—A típusú daru ilyen magas kitüntetést kapott. Az iskolát dicséri, hogy ennek az új darutípusnak a teherbírása a régihez mérten 10 százalékkal nőtt, emelési magassága pedig hat méterrel nagyobb. Stefan Kocian (PRAGOPRESS—KS) Az MB—88—A típusú daru Autóvezető-képzés Kubában Korszerű autóvezető-képző iskolát adtak át Havannában, ahoi a tanulók 81 óra alatt sajátítják el a vezetéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Az iskola csehszlovák segítséggel épült. Képünkön: szimulátoron gyakorolnak a jövő autóvezetői. Szakosodás és kooperáció r ___— : • • 1 A világ fémmegmunkáló gépeinek termelésében a múlt évben 31 százalékos arányban vettek részt a szocialista országok. A világ- termelésnek mintegy 60 százaléka a Szovjetunióban, az NSZK-ban, az USA-ban és Japánban összpontosul. A szerszámgépgyártás 1972 és 1975 között több mint 60 százalékkal bővült, ezen belül a szocialista országoké még erőteljesebben, 70 százalékkal. Ugyanebben az időszakban az export világ- viszonylatban 86 százalékkal emelkedett, de a múlt évben némileg csökkent. A szerszámgépgyártók között mindinkább szélesedik a gyártási szakosodás és kooperáció. Az utóbbi években a Szovjetunió, Lengyelország és Magyarország kötötte a legtöbb nyugati vonatkozású kooperációs szerződést. A nyugati szakmai körök szerint ismét növekednek az igények, s ennek alapján 1975 és 1980 között évente átlagosan 7—8 százalékkal bővül a fémmegmunkáló gépek termelése, s ezen belül évi 9 százalékkal a műanyag-megmunkáló gépek gyártása. A Föld lakosságának 85 százaléka egészségre ártalmas vizet iszik. A szennyezett víz összmennyisége bolygónkon már elérte az évi 700 kmJ-t. A világ édesvíztartaléka fennek az ötvenszerese ugyan, de figyelembe kell vennünk, hogy a víz szennyezettségi foka épp ott a legmagasabb, ahol kevés van belőle, ahol az ipar és a lakosság koncentrálódása a legnagyobb, vagyis a városokban. Az ökológusok úgy vélekednek, hogy ha a vizek elszennyeződésének tempóját a jövőben nem tudjuk csökkenteni, az emberi egészség elkerülhetetlen veszélybe kerül. Ami a probléma másik oldalát illeti: rohamosan csökken a Föld édesvíztartaléka. Legnagyobb felhasználója — mintegy 60 százalékban — a mezőgazdaság. Nagy része öntözési célokat szolgál, vissza nem jut belőle semmi. Gondoljunk csak arra is. hogy egy tonna olaj kitermeléséhez 10 köbméter, egy tonna acél gyártásához 20 köbméter, egy tonna papír előállításához 200 köbméter víz szükséges. Háromszor annyi vizet használnak el egy tonna gyapjúszövet gyártásához, és harmincszor any- nyi vizet „emészt fel” egy tonna műszál, mint a papír. Sajnos, egyelőre nincs hatásos módszer arra, hogyan pótoljuk ezeket a veszteségeket, és a legolcsóbbnak látszó megoldás — a tengervízlepárlás — még mindig túl költséges. — VÉDETT FOLYÓK — A Szovjetunióban nagy gondot fordítanak az ország víztartalékainak védelmére, az édesvíz gazdaságos fel- használására. Elég megemlítenünk, hogy az ország legfőbb törvényhozó testületé — a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa napirendre tűzte ezt a problémát. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa is több olyan határozatot hozott, amelyek az ország víz- tartalékainak védelmét szolgálják. Ilyen határozat volt például, amely megelőző rendszabályokat léptetett életbe a Volga és az Ural vízmedencéjének megóvására. A határozat eredményességét bizonyítja akár a következő tény is: csak 1973-ban több ipari üzemnél — a vízgazdálkodási felügyelőség követelésére — szüneteltették a vízszolgáltatást. Ezek mind az Ural és a Volga vízmedencéjében üzemelő gyárak voltak, és amivel a büntetésre okot szolgáltattak — szennyezett vizet engedtek a folyóba. Más alkalommal ugyanezek a szervek személy szerint — saját fizetésből levonandó — pénzbírságra ítéltek ötezer felelős gazdasági vezetőt, mert mielőtt a folyóba visz- szaengedték volna, nem gondoskodtak az elhasznált víz kellő megtisztításáról. A Szovjetunióban a folyók és tavak tisztaságáért folyó harc fontos népgazdasági feladat. Csak a legutóbbi tervidőszak alatt — 1971—75 — több mint nyolcezer nagy szennyvíztisztító berendezést helyeztek üzembe és ez lehetővé tette a víztárolók, vízgyűjtők szennyezettségi fokának jelentős csökkentését. A tisztítóberendezések, a használt vizet újra hasznosító visszáramlásos rendszerek építése folytatódik az újabb ötéves terv éveiben is. . — HOGYAN TAKARBKOSKODJÖNK A VÍZZEL — A szakemberek véleménye szerint az iparilag szennyezett víz még a legalaposabb tisztítás után sem nyeri visz- sza természetes tulajdonságait. Véleményük szerint az adott probléma megoldásának leghatásosabb módja, ha az üzemek átállnak a megtisztított, iparilag szennyezett víz újrafelhasználására. Az édesvíztartalék csökkenését azonban visszáramlá- sos rendszerek üzemelése sem képes megállítani: az ország évről évre növekvő gazdasági potenciálja, az öntözéses mezőgazdasági területek növekedése újabb és újabb igényeket támaszt. Szakemberek kiszámították, hogy napjainkban 300— 350 km3 édesvizet használ fel az ország, ez a közeljövőben 430—470 km’-re növekszik, a távolabbi jövőben pedig már 670—740 km3 édesvíz felhasználásával számolhatunk. — ÉSZAK ÉS SZIBÉRIA FOLYÓI SEGÍTENEK — Igaz, hogy a Szovjetunió folyami víz-tartalékait 4700 km3-re becsülhetjük, de nagy részüket északi és szibériai folyók adják. Az ország sűrűn lakott területein azonban csak akkor pótolhatjuk az egyre csöikkenő édesvizet, ha az északi és szibériai folyók egv részének vízhozamát átirányítjuk olyan területekre, ahol a vízfelhasználás a legintenzívebb. APN—KS Komplex víztisztító berendezés (Foto: APN—KS) Aranyat érő dara Kincsünk a víz
