Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

v 1977. október 16. Az öregekért Az idősebbekről való gon­doskodás nemcsak alkot­mányban foglalt állampolgá­ri jog a Német Demokratikus Köztársaságban, de eleven valóság is. A nők 60., a fér­fiak 65. életévük betöltése után — ha 15 év munkaviszo­nyukat igazolják — öregségi nyugdíjra jogosultak. A gyer­mekes anyáknak két gyerme­ken felül — minden gyermek után — egy-egy évet leszá­mítanak a kötelező 15 eszten­dőből. A nyugdíjat teljes összegben akkor is megkap­ják, ha a jogosultak hivatá­sukat tovább gyakorolják. Az elmúlt években tíz alkalom­mal emelték a nyugdíjat, s ez 3,4 millió idős ember élet- körülményeit javította meg. A nyugdíjasok természete­sen ingyenes orvosi ellátás­ban részesülnek, díjtalan kórházi kezelést, a házi ápo­lónő-szolgálat keretében pe­dig — ha szükséges — rend­szeres otthoni gondozást kap­nak. Minden településen és városi kerületben működnek az „öregek otthonai”. 'Igen fontosnak tartják a nyugdíjasok és volt munka­helyük kapcsolatának fenn­tartását; az idősebbek társa­dalmi tevékenységének ki­bontakoztatását. Az üzemek­ben például szakszervezeti veteránbizottságok működ­nek. De az egykori „Vörös Segély” szervezet hagyomá­nyait követő szolidaritási szervezet is sokat tesz a nyugdíjasokért. „Együtt — egymásért” jelszóval bevon­ja őket a társadalmi életbe. Olyan kezdeményezések is születtek a szervezetben, mint például a „Szomszéd segélyszolgálat”, valamint a „Háztartási segélyszolgálat” az öregek házimunkájánák megkönnyítésére. • • Örmény érckombinát Sokoldalú együttműködés Örményország egyik legna­gyobb vállalata a kadzsarani réz- és molibdénkombinát. A tenger szintje felett csak­nem kétezer méter magasban, az érclelőhely közvetlen kö­zelében épült fel az üzem. A Gandzar-hegyről, amely­nek jelentése „Kincsek he­gye”, drótkötélpályán szállít­ják a kitermelt ércet az érc­dúsítóba, ahol koncentrátu- mct készítenek belőle. Az örmény rezet, hengerelt alumínium árut és dúsított ér­cet számos szövetséges köz­társaságba szállítják. (APN—KS) Drótkötélpályán szállítják a kitermelt ércet a kadzsarani réz- és molibdénkombinátba Autópálya Megkezdték a transzjugo- szláv autópálya építését, amely északnyugatról — Ausztriától — délkeleti irányba, a bolgár—görög ha­tárig szeli keresztül az orszá­got. Az új autópálya 1200 kilo­méter hosszú és hat nyomsá­vos lesz. Nemcsak a jugo­szláv városok közötti forgal­mat gyorsítja majd meg, ha­nem jócskán lerövidíti az Európát átszelő úthálózatot is. Jugoszláviát évente 10 millió gépkocsi érinti tranzit­forgalomban; az európai or­szágok közötti együttműkö­dés bővülésével ez a forga­lom tovább növekszik. ATOMERŐMÜ-ÉPlTÉS Jelentős eredményeket ér­tek el a KGST-országok az atomenergia békés felhasz­nálásában. öt év alatt — 1971—75 között — atomerő­műveik együttes kapacitása a hétszeresére, az 1971. évi 1100 megawattról 1975 végére 7500 megawattra emelkedett. Előrehaladt építkezések folynak Bulgáriában, Ma­gyarországon, az NDK-ban és Csehszlovákiában, Lengyel- országban és Romániában pe­dig új erőművek építését kezdték meg. Határozat szü­letett egy kubai atomerőmű felépítésére is. Az ötéves népgazdasági terveknek meg­felelően a tagországok atom­erőműveinek összkapacitása 1980-ban eléri a 30 000 mega­wattot. AZ ENERGIABÁZIS Az 1971—75. években a Szovjetunió 562 millió tonna fűtőanyagot szállított a KGST-országokba. Az előző tervidőszakhoz viszonyítva a szállítás 76 százalékkal nőtt; 1980-ra ez további 43 száza­lékkal növekszik. A KGST-országok energia- igényeinek kielégítésében to­vábbra is fontos szerepet ját­szik a szilárd fűtőanyag kitermelés. 'Csehszlovákiában a szén- kitermelés a jelenlegi terv­időszakban 10 százalékkal növekszik, s 1980-ban az évi termelés 125 millió tonna lesz. Lengyelországban az 1975. évi 172 millió tonnával szemben 1980-ban 200—210 millió tonna kőszenet bá­nyásznak majd. MŰSZEREK MAGYARORSZÁGRÓL A magyar vállalatok elekt­romos mérőműszerek és au- tomatikák szállításával segí­tik a szocialista országok földgáz- és kőolajprogramját. Találkozhatunk ezekkel a műszerekkel a Barátság—1 és Barátság—2 olaj-, valamint a Testvériség gázvezetéken. Az orenburgi gázvezetéken is magyar telemechanikai rend­szereket szerelnek fel. A magyar szakemberek je­lenleg a KGST-országok egy­séges gázrendszeréhez és a jugoszláv—'magyar—csehszlo­vák Adria olajvezetékhez szükséges automatika kiala­kításán dolgoznak. CUKORIPARI KORSZERŰSÍTÉS Lengyel, NDK-beli, szovjet és csehszlovák szakemberek segítik a kubai cukoripar korszerűsítését. Csehszlová­kia darálókat, malomberen- dezéseket és centrifugákat, Lengyelország kazánventillá- torokat és szivattyúkat szál­lít, az NDK pedig a cukor­ipari gépgyárak rekonstruk­ciójában vesz részt. ELEKTRONIKUS „ÖRÖK” A Barátság olajvezeték Mozir és Ungvár közötti sza­kaszán üzembe helyezték a szivattyúállomások működé­sét ellenőrző televíziós rend­szert. Elektronikus diszpécser elemzi a vezeték forgalmát, segít gyorsan megtalálni az esetleges hibák helyét. A szo­cialista országokban készült berendezések éberen őrköd­nék az integráció „elsőszü­löttjének” biztonságán. Épül bolgár közreműködéssel A bolgár tervezőmérnökök és építészek szakértelmét szí­vesen veszik igénybe az úgy­nevezett harmadik világ or­szágaiban. Bolgár tervek alapján, bol­gár szakemberek közreműkö- • désével épül többek közt a nigériai Ilorinban egy hatal­mas sportstadion. Líbiában a sejhai nemzetközi repülőte­ret, valamint orvosi rendelő- intézeteket, kórházakat ké­szítenek a bolgár építészek. Afrika legnagyobb színházát Nigéria fővárosában szintén bolgár szakemberek emelték. Számos ipari objektum léte­sítésében is részt vesznek: terveznek és építenek olajfi­nomítókat, völgyzáró gátakat öntözőműveket. Munkájukat a Technoexportsztroj nevű vállalat szervezi, amely szov­jet partnerével, a Tehno- promprojekttel több közös vállalkozást is indít. Ilyen többek között a líbiai, 200 ki­lométer hosszú energiaveze­ték építése. Újabban szerelési munkák közös vállalására folynak a tárgyalások nyu­gat-európai, japán és ameri­kai cégekkel. (BUDAPRESS —SOFIAPRESS) Avarok a huszadik századból... Történelemkönyveink­ből, mint a népvándor­lás egyik törzsét ismer­jük az avarokat, pedig a Szovjetunióban, a Da- gesztáni Autonóm Köz­társaság 40 hegyi népe között ma is élnek. Ez­úttal négyet mutatunk be közülük az olvasó­nak. ALI ALIJEVNEK a sport­lapok hasábjain a 60-as években állandóan szerepelt a neve. Muhamed Alinak, a kiváló ökölvívónak a druszá­ja ötször vívta ki a világ- bajnoki címet szabadfogású birkózásban. Láttam öt a szőnyegen. Az apró termetű, rendkívül gyors, robbanékony birkózó Igazi hegyi lakóhoz illő tem­peramentummal fektette két- vállra ellenfeleit. Közelebbi ismerettség'et később kötöttünk, amikor Ali Alijev már befejezte sport- pályafutását, s az egyetemi évek után a Moszkvai Orvos- tudományi Egyetem baleseti sebészeti tanszékén volt asz- szisztens. Alijev ma a dagesztáni főváros, Mahacskala orvos- tudományi főiskoláján a bal­eseti sebészeti tanszék do­cense. Az intézmény a da­gesztáni sebészeti iskola egyik kiemelkedő képviselő­jének, Rasid Aszkarhanov professzornak a vezetésével működik. Ali Alijev a sporttól sem szakadt el. Bár nagy próba­tétel előtt áll — hamarosan meg akarja védeni disszertá­cióját a tudományok doktora címért. A nevét viselő ma- hacskalai birkózó sportiskola edzéseit vezeti. Tanítványai között világ- és olimpiai baj­nokok is vannak. * MAGOMED PARANG iga­zi neve Abdurahmanov, de a helybeliek mind csak Pa- rangnak tisztelik. Avar nyel­ven a parang szó azt jelenti, hogy francia. Miért kapta ezt a nevet a 95 éves hegyilakó, aki életében nem járt a szomszéd falunál messzebb? A forradalom előtt a sza­bad dagesztáni közösségek pénzt gyűjtöttek, francia és olasz mestereket hívtak meg, hogy utakat és hidakat épít­senek a hegyekben. A kolhoz nyugdíjat élvező Abdurah- manovot azért hívják Pa- rangnak — vagyis így: Ma­gomed (építő) a francia —, mert a forradalom után be­bizonyította, hogy ő is kiváló építész. A kis avar falucska, Tindi aul tanácsházának fa­lán ott látható az arcképe, amelyet egy amatőr festő ügyes ecsetje készített. A kép alatti szöveg ismerteti, hogy Magomed Parang több mint kétezer gyümölcsfát ültetett, a sziklák között 4 kilométer csatornát épített, 13 függő- és cölöphidat készített el a Kilu nevű gyors hegyi folyó fölött, 112 kilométer gyalog- utat és 12 kilométer kemény burkolatú utat készített, amelyen autók is közleked­hetnek. Hát ezért hívják franciá­nak. * RASZUL GAMZATOV amikor Moszkvába megy, miiidig a Moszka-szállóban foglal szobát, ahol máT min­denki ismeri. Ajtaja nyitva áll mindig mindenki előtt és rendszerint sok a vendége. — Ha a sors annyi évet ró ki számomra, ahány barátom van, akkor még a hosszú életűek hazájában, Dagesz- tánban is én leszek a leg­öregebb ember — mondotta egyszer Gamzatov. Az egyik legnépszerűbb avar költő műveit a világ sok országában lefordították. Ö maga egyszerű és közvetlen, remek humorral megáldott ember. A szovjet költők kö­rében szállóigévé vált egy megjegyzése: „Minden vers­nek valahogy el kell kezdőd­nie, de legfőképpen vége kell hogy legyen.” Az Állami- és Lenin-díjas Gamzatov a Szocialista Mun­ka Hőse, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának tagja. Már negyedik éve vezeti a Dagesztáni írók Szövetségét, amelynek több tucat költő, drámaíró, kritikus a tagja, akiknek művei a Szovjetunió sok népének nyelvén olvas­hatók. * MAGOMED HADZSIJEVET személyesen nem ismerhet­tem. Nyolcéves voltam, ami­kor Hadzsijev 1942-ben hősi halált halt. De sokat olvas­tam róla és ismerem bátyját, Bulacs Hadzsijevet, az Orosz- országi Föderáció érdemes tanítóját. Az Északi Haditengerészeti Flotta egykori parancsnoká­tól, Golovko admirálistól hal­lottam, hogy Magomed Had­zsijev, az avar hegyi paraszt fia a háború második napján már bevetésen volt egy ten­geralattjárón. A Pravda egy évvel ké­sőbb így írt: „A hősiesség igazi példáját mutatta az a tüzérségi harc, amelyet egy tengeralattjáró vívott Had­zsijev elvtárs parancsnoksá­ga alatt az ellenséges kísérő- hajókkal. Miután elsüllyesz­tette a szállítóhajókat, a fel­színre emelkedett és ágyúi­val vette fel a harcot a kísé­rő, biztosító hajókkal és két tengeralattjáró-vadász hajó­val. Páratlan párbaj volt ez! A tengeri harcok történeté­ben először semmisített meg egy tengeralattjáró a szállító­hajókon kívül egy egész kon­vojt.” Hadzsijev négy ilyen egyenlőtlen összecsapásból került ki győztesen. Ötödik alkalommal, a murmanszki támaszponton a következő rádióüzenetet vették: „Fel­merültem, a felszínen táma­dunk...” A szöveg itt megsza­kadt. Mahacskalában utcát és úttörőházat neveztek el Had- zsijevről, a Szovjetunió Hősé­ről, s Dagesztán népe soha­sem feledkezik meg a husza­dik századi hős avar harcos­ról. Anatolij Arhipenko A világ legnagyobb szódagyára A bari kikötőn keresztül A korszerűsített és kibőví­tett bari kikötőbe megérike- zett az első Kuvaitba irá­nyuló magyar fagyasztott csiirkehús-s állítmány. Ez év végéig összesen mintegy 5 ezer tonna magyar hússzállít­mány jut el a bari kikötőn keresztül rendeltetési helyé­re. A tteri „Transped” vállalat jövőre mintegy 25 ezer ton­na magyar csirke- és egyéb húst szállít Bárból a keleti országokba. A KGST-országok kalci- náltszóda-.termelés^ dinami­kusan fejlődött. 1970 és 1975 között évente átlagosan 6,6 százalékkal bővült, s a ter­melés a múlt évben már el­érte a 8,5 millió tonnát, ami a világ kalcinálfszóda- termelésének több mint 25. százaléka. Ebben az időszak­ban helyezték üzembe Bul­gáriában a világ legnagyobb szódagyárát, amely évente 1,2 tonna terméket állít elő. így Bulgária termelése több mint háromszorosára nőtt, a Szov­jetunióé pedig ebben az idő­szakban 35, az NDK-é 24, Csehszlovákiáé és Romániáé 19, Lengyelországé pedig 9 százalékkal emelkedett. így az importra szoruló tagálla­mok szükségleteit teljes mér­tékben a KGST-®i belüli szál­lítások fedezik. A lengyel főváros egyik új nevezetessége a lazienkowska felüljáró és a Visztula körút ■■■■■ D inamikus fejlődés A modern Varsó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents