Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-14 / 242. szám
1977. október 14 KÉPÚJSÁG 3 Őszi mezőgazdasági munkák Tegnap tájékoztatást kértünk a megyei tanács mező- gazdasági osztályától hogy haladnak megyénkben az őszi mezőgazdasági munkák. A jelentések alapján a búza összvetésterületénak 40 százalékán földbe került a mag. A vetőszántás már 80 százalékban elkészült. A rozs. az őszi árpa vetése befejeződött. A mezőgazdasági üzemeinkben olyan kapacitás' áll rendelkezésre — ha az időjárás is engedi —■, hogy 10— 14 napon belül, de legkésőbb október 30-ig elkészülnek a vetési munkákkal. Az őszi mezőgazdasági munkáknak nemcsak a jövő évi előkészítés a feladata. Még a betakarítás területén is van mit tenni. Kellemes gondja van a közös gazdaságoknak az idén, több a termény, mint amit vártak. A burgonya 87 százaléka már kikerült a földekből. Lassan halad Tolna és Mözs termelőszövetkezeteiben, mivel a tárolási kapacitás szerint szedik a burgonyát, jelenleg 50- százaléknál tartanák. A cukorrépa betakarítása az elmúlt évektől eltérően most szinte problémamentes. A cukorgyári ütemezés szerint november 10-ig végeznék ezzel a feladattal is. Erre azért van szükség, mivel elég nagy a romlási veszteség, s a »várak csak hat napra tárolnak cukorrépát. A napraforgóval már mindenütt végeztek. Ä kukorica közel felét betakarították. A zöldségfélék egy részét sajnos a fagy „megszüretelte'’. A sárgarépa, a káposzta 85 százaléka raktárakban van. A gyümölcs 65 százaléka tárolva van, a szőlő szüretelése pedig befejezés előtt áll. Gondot okoz a termelőszövetkezeteknek, hogy még mindig raktároznak búzát, így a kukoricának nincs'hely. Folyamatos szállítás van, de ^nnak ellenére, hogy a vasút ebben az évben sokkal jobban megoldotta a szállítást, mint máskor, most nem győzik vagonnal... A mezőgazdasági nagyüzemek társadalmi segítséggel — honvédség, iskolák — szinte zökkenőmentesen oldják meg a feladatokat. Három járásnál az alábbi a helyzetkép. Tamási járás: a talajelőkészítés 85, a vetés 36, a kukoricabetakarítás 38 százalékát végezték el. Az őszi árpa vetését befejezték. Simon- tornya körzetében az üzemanyag-ellátással volt probléma. A cukorrépa betakarításának fele kész. Szekszárdi járás: a szántás 78, a búzavetés 29, a cukorrépa 47, a kukoricaszedés 33 százaléka kész. A burgonya- betakarításban lemaradás mutatkozik, mintegy 55 százalékát szedték fel. Dombóvár város és környéke: cukorrépából ők állnak a legjobban: 74 százaléka már a cukorgyárban van. A vetés 44, a kukoricabetakarítás 32 százalékával végeztek. A kapós,pulai gazdaságban van 40 vagon burgonya szabad értékesítésre, de a ZÖLDÉRT úgy nyilatkozott, hogy ezt a mennyiséget is átveszi. A mezőgazdasági munkákhoz tartozik a gépi ellátás is. Ezen a területen sokkal kevesebb a gond, mint az elmúlt évben. Szekszárdon a Jóreménység Termelőszövetkezetnél szárítóprobléma van, de ebben segítséget kapnak a bátaszéki közös gazdaságtól. Műtrágyából az ellátás jó, de akadozik a kálisó és a szuperfoszfát szállítása. Az összkép: a betakarítás megyénk mezőgazdasági üzemeiben jól halad, a jövő évi előkészítések is ütemesek. H. J. Fotó: G. K. Elverjük a pénzünkét? Fizetésnap - pénztárból nézve Mi jelzi azt, hogy fizetésnap közeleg? Sok, apró részlet, , munkahelye válogatja, hogy melyik mikor és milyen mértékben. Sűrűbben hangzik el az ilyesfajta kérdés: „Nincs egy piroshasúd (ötvenesed húszasod) fizetésig?” A bérszámfejtésnél a szokásosnál idegesebb a hangulat, még a kis üzemekben is úgy viselkednek, mintha a Csepel Vasmű valamennyi munkása részére ott kellene a bért borítékolni. Magát a Nagy Napot már könnyebb észrevenni. Külsődleges jelekből, sajnos. Annak ugyanis, amikor otthon számlálhatatlan háztartásban asztalra rakják a pénzt, viszonylag kevés tanúja van. Csak a szűkebb család van jelen a számítgatás- nál is, amikor eldől, hogy milyen célra mennyi kellene, mennyi van, és mennyi hiányzik. Milyen kiadást kell elhalasztani, mire kell még tartalékolni. Ezt az utóbbi szakkifejezést szűkebb családi körben • egyébként általában „spórolásnak” nevezik. Lényegesen többen látják a 6zép számú szeszmérőhely megnövekedett forgalmát, a dülöngélő részegeket és számos (egyebék között vendéglátóipari) szemtanúja van annak is. hogy sokaknál fizetésnapon a borítékból frissen kikerült pénz szinte azonnal „cseppfolyósodik”. Milyenek a tények? Eziránt érdeklődtünk több helyen, Szekszárdon. Komlóczi János, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója elénk tette Szekszárd vendéglátóipari egységeinek szeptemberi bevételi kimutatását. Ebből az derült ki, hogy forgalmuk fizetésnaptól függetlenül általában a hétvégeken emelkedik mintegy tíz százalékkal. Tanúbizonyságaként annak, hogy a szabad szombatokat részben vagy egészben ezeken a helyeken is el lehet tölteni. Hétközi fizetésnapokon ugyanez a jelenség tapasztalható, a forgalom megüti a hétvégi szintet. Ha a fizetésnap egyben hétvégi is, a vállalat forgalma 20—25 százalékkal ugrik felfelé. A Korzó Áruházban más a mérce: — Három hullámot különböztetünk meg — mondta Király Péter, az áruház vezetője. — A hónap eleji 1-től 5-ig tart. Következő a 11—16. közötti, harmadik a 22—26. táji vásárlási kampány. A két első alkalommal a forgalom az átlagosnak mintegy háromnegyedével emelkedik. Számokban kifejezve 350— 400 ezerről 6—700 ezerre, a hónap végén csak mintegy félmillió forintra. Az emelkedést elsősorban a komolyabb ruházati cikkek vásárlása okozza. Ugyanerről a kérdésről Wissinger Sebestyén, az Otthon Áruház vezetője elmondotta, hogy náluk a forgalmat a fizetésnapok körülbelül tíz százalékkal emelik a megszokott átlag fölé. Ez bútorok Vásárlásában nyilvánul meg. Elverjük tehát a pénzünket? Úgy tűnik, hogy — cseppet sem tisztelet a nem kevés kivételnek — általában nem. De vajon fogunkhoz verjük-e a garast, illetve a forintot? Szigetvári Ernő, az OTP megyei igazgatóhelyettese: — A fizetésnapokat mi is csalhatatlanu1 észrevesszük betétosztályunkon. Ez nem újdonság számunkra. Változás mégis van. Annyi, hogy míg korábban az ügyfelek kis összegű, akár 100—200 forintos betétekkel jelentkeztek, ma már mintha ezt szégyellnék. A betétek átlagos összege nagyobb, amiért azt hiszem, nem lehet okunk panaszra. O. I. — P. L. A Jóreménység burgonyája a fővárosban Majsai József, a szekszárdi Jóreménység Termelőszövetkezet elnöke bosszúsan fogad. — Szóval a krumpli érdekli? Nekem is elegem van belőle. — Miért szállítják Budapestre? — kérdezem. — Mert itt nem tudjuk eladni. A szekszárdi Jóreménység Termelőszövetkezet az idén 14 hektáron termelt burgonyát, azért, hogy ezzel Szek- szárd ellátásét segítsék. De ki gondolta volna, hogy ilyen „kellemes” gondja lesz a magyar mezőgazdaságnak. A termés mindenütt jó volt, a burgonyapiac telített. A szakemberek emlékeznek rá, hogy az év elején az ellátás biztosításához úgy kellett összeszedni ezt a fontos élelmezési és ipari cikket. A paksiak még most is „visszasírják” a közkedvelt burgonyás kenyeret, amely máról holnapra eltűnt, de lehetne sorolni tovább a példákat az év eleji hiányról. Most pedig burgonya- dömping van. A Jóreménység eddig hat hektár termést szedett fel, a múlt héten öt vagonnal szállítottak a fővárosba. Az elnök bosszúsága érthető. A szüretet kell lassítani, hogy tudjanak a burgonyával is foglalkozni. Naponta egy ZIL pótkocsival indul a fővárosba, fuvaronként 3000 forint szállítási költség ráfizetéssel, így várhatóan 60 ezer lesz a közös gazdaság vesztesége. A város ellátásáért hozták létre a TESZKERV-társulást. ök nem veszik át az árut, mivel csak 12 vagonnal tudnak tárolni. Közben a társulás minden tagjától kell átvenni... A napokban Hammer József, az illetékes miniszter- helyettes telexet küldött a megyei tanácsok osztályvezetőinek. Ebből idézők: ,A mezőgazdasági nagyüzemek tagjainak természetbeni járandóságként adjanak ki étkezőburgonyát.” „Ahol sertéstenyésztéssel foglalkoznak, indokolt a ta- karmányburgonya-igényt is kielégíteni” — részletek a levélből. Még egyszer leírom „kellemes gond” a sok burgonya. Csak köziben egy-két dologról megfeledkeztünk. A vetésterület már jelezhette volna, hogy több tárolóhelyiség kell. Az évszázados gyakorlat a burgonya „prizmázása”, miért nem vállalják ezt a termelők? A megyei tanács illetékesei megnyugtattak: minden termés felhasználásra kerül, a megtermelt áru raktárakba megy. Nagyon kell arra vigyázni, hogy jövőre is ilyen intenzitással termeljenek a gazdaságok — de jobb előkészítés fogadja a termést... HAZAFI JÓZSEF Híradástechnikai kerámiák A Finomkerámiaipari Művek Kőbányai Porcelángyárának híradástechnikai gyárában rádiókhoz, televíziókhoz, különböző elektronikai berendezésekhez készítenek kerámia testű kondenzátorokat, nagyfrekvenciás szigetelőanyagokat, kerámia alapú félvezetőket, lágymágnesű ferriteket. A gyáregység 49 szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy a 313 millió forintos éves tervet a termelékenység fokozásával 328 millió forintra teljesíti. Képünkön: Nád Lajosné momolit kondenzátorokat sajtol. A párt- és társadalmi szervek tömegkapcsolata, az emberek tudatára ható pártmunka eredménye a szekszárdi kórházban mindinkább érezhető a gyógyító munkában is. Három évvel ezelőtt, amikor a pártvezetőség négyesztendős tevékenységéről szóló beszámolót vitattuk, már akkor is megállapítottuk, hogy a napi feladatok megoldásában a pártcsoportok tagjai aktívan részt vesznek, a párt politikájáról a munkahelyeken is beszélnek, és hogy ezen aktív tömegkapcsolat nagyon is befolyásolta az egyre tudatosabb és emberségesebb gyógyító munkát. Három év távlatában, a jelen tapasztalatait összegezve úgy értékelhető kórházunk orvosainak és az egészségügyi szakszemélyzetnek munkája, hogy az megfelel pártunk ama célkitűzéseinek, mely szerint szocialista hazánk minden polgára jogosult a legmagasabb szintű -gyógyel- látásra. Kórházunk gyógyító osztályainak dolgozói eleget tettek tegnap, eleget tesznek ma és holnap annak az elvárásnak, mely szerint szocialista emberséggel ötvözött hivatástudattal, éjjel-nappal helytállnak a beteg ágya mellett, és semmit sem tekintenek a gyógyító munkánál fontosabbnak. Ott van egymás mellett orvos, asszisztens, ápoló, és ha baj van nem késlekednék a .segítséggel. Ha néha előadódnak még apróbb hiányosságok egyes osztályokon, melynek eredője általában az emberi jó kapcsolat hiánya — vonatkozik ez orvos—nővér, ‘illetve orvos és nővér betegkapcsolatának viszonyára egyaránt — nem jellemzője az általános jó munkának. Az orvos és a nővér munkakapcsolata, a gyógyellátást végzők és a betegek közötti viszony egyre bensőségesebb, egyre emberibb. Ezt igazolják a munkáin eg javító mozgalom eredményei is. Kiemelkedik e téren az I. belgyógyászati osztály dolgozóinak példamutató, az ember életéért küzdő, fáradtságot nem ismerő tevékenysége. A beteg a színvonalas gyógyító munka mellett mindig igényli az őszinte, a megnyugtató emberi szót. E jelenséggel, — az előbbiekben említett belosztály mellett — mind gyakrabban más osztályokon is találkozhatunk. Tehát a jelen tapasztalatait mérlegre téve bátran és jó érzéssel elmondhatjuk, hogy a szekszárdi kórházban a párt- és szakszervezet együttműködése, a dolgozókkal való bensőséges és emberi kapcsolat kiépítése során, mindinkább pozitívabb a gyógyító osztályok együttes munkája annak a célkitűzésnek szolgálatában, hogy minél több embert adhassanak vissza gyógyultan a családnak, a társadalomnak. így van része a kórház valamennyi dolgozójának abban a sikerben, amit a párt politikájának tudatosítása terén, a pártalapszervezetek tagjai, a szakszervezeti- aktivisták az emberek tudatára ható munkájukkal elérték. Huba János Megyei kórház, Szekszárd A napraforgó betakarításával a megye minden területén végeztek Színvonalas és emberséges gyógyító munka
