Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

it, 'n'ÉPUJSAG Farkas Lídia festményei Farkas Lídia képei kevés .meglepetést tartogatnak. Az embernek folyton az az ér­zése, hogy tő bibét is tudna, .mást is, ha nem fogná visz- sza képességeit, ha kilépne abból a bűvös tkörből, amit az impresszionisták jelente­nek, nemcsak neki, hanem jó néhány mai festőnek. Nem a témákkal van baj, hanem az erőtlen megoldással, mely nagyon gyakran beéri a fel­színessel, azzal, amit az első pillanat kínál. Nagyobb el­mélyedés, .a pillanatnyi be­nyomás mögötti kép feltárá­sa, a táj lényegének megra­gadása az, amit hiányolnunk kell Farkas Lídia képein. Amit kapunk: az első imp­resszió, biztos kézzel odavet­ve, de a legtöbb képből hiányzik a meglepetés ereje. a felfedezés izgalma. Ilyen ez a balatoni táj* ez a Duna­kanyar, ez a kert? — kérdez­hetjük, s minden nagyobb izgalom nélkül azt feleljük: igen, ilyen: vagy pontosab­ban ilyen is lehet, ha futó pillantást vetünk rájuk. A képtől azonban többet vá­runk: újjá kell alkotnia azt, amit ábrázol* rejtett arcát kell megmutatnia, hogy fel­fedezzük benne azt, amire csak a művészet képes. Ezen a kiállításon ez a fel­fedezés elmarad, szolid, jó mesterségbeli felkészüléssel felvázolt tájak ezek, csak ép­pen azt az izgalmat nem érez­zük, amit az igazi kép min­dig kivált a nézőből. Hang­súlyozzuk: Farkas Lídiát másra és többre tartjuk ké­pesnek ennél, de vagy a vá­logatás nem volt szerencsés, vagy a festő ragadt meg egy olyan kifejezési formánál, ami ma már nem időszerű. Arra pedig már ki sem té­rtink, hogy ezt a kiállítást a képzőművészeti világhét égi­sze alatt megrendezni, eny­hén szólva... CSÁNYI L. Fülep Lajos Elkészült a televízióiban az a képzőművészeti portréfilm, amely Fülep Lajost mutatja ■be. „Hosszú életemben jófor­mán semmit sem publikáltam miagam szántából, mindig valamilyen alkalomból, meg­bízásra, felhívásra. A maguk idején valamilyen tudatosí­tott, vagy egyébként érzett szükségletet kellett kielégíte­niük. A maguk idején törté­neti funkciójuk volt, bele­szóltak, beleavatkoztak a ma­guk területén a történeti fo­lyamatba, harcoltak valami­ért, vagy valami ellen, segí­tettek győzni valaminek, le­dönteni valamit, cselekvőén részt vettek az események és a köztudat, az akkori jelen •és a rákövetkező jövő formá­lásában” — írja Fülep Lajos Magyar művészet című .mű­ve előszavában. A Magyar Televízió portré- filmjében kortársak, .barátok, tanítványok, zengővárkonyi parasztemberek vallomásai, rajzok, festmények és fotó- dokumentumok segítségével bontakozik ki Fülep Lajos sokoldalú munkássága, embe­rt arca. A film szakértője Németh Lajos, operatőr 'Németh Atti­la, rendező Olasz Ferenc. IV. költészeti biennálé A Radnóti-emlétobizottság október 27—26-án rendezi meg Győrött az írószövetség költői szakosztályával közö­sen a negyedik költészeti foiennálét. A hagyományok­hoz híven ezúttal is kioszt­ják a költészeti biennálé dí­jait azoknak' a költőknek, akik alkotásaikkal a hazafias és közéleti költészet tovább­fejlesztését szolgálják. PETŐFI NÉPE Telnek a hordók az alföl­di pincékben. Az ország leg­nagyobb összefüggő szőlőjé­ben, Bács-Kiskun megye 55 ezer hektárra terjedő ültet­vényén megkezdődött a szü­ret. A száraz, napfényes idő nemcsak kellemessé, hangu­latossá teszi a betakarítok munkáját, hanem a minősé­get is javítja. Az utóbbi na­pok melegétől édesek a bo­gyók: 17—18 a cukorfoka a korai érésű szőlőknek. Az 50 napon át tartó szüreti idényben, a becslések sze­rint 2,2 millió mázsa bor­nak való kerül majd a pré­sekbe a homokvidéken. Napok óta tart a szüret a vörös bort termő tájakon — Kiskőrös, Vaskút, Apos- tag és Hajós környékén —, de másutt is népesek a pászták. A Bajai Mezőgaz­dasági Kombinát vaskúti szőlőjében a kézi szedők mellett a kombájnok is dol­goznak. Az idei szüretre fel­készülve növelték a pince­teret. A megye egyetlen vö­rösbor-kombinátjában ha­gyományos eljárással, héján eresztik a kadarkát, s kiváló minőségű mustot „csapol­tak” az óriás tartályból. A fehérbor-termő vidéken is szedik már az ezerjói, a mézesfehéret, a kombájnok munkába állításával azon­ban még várnak. A kézi szedésnél ugyanis a munka­erőhöz kell igazodni, s az ültetvények többségén még hagyományos a szőlőszüret. A kombájnok csak előkészí­tett területen tudnak dolgoz­ni, amihez folyamatosan, az anyagi erőhöz mérten ala­kítják át a régi ültetvénye­ket a kertgazdaságok. A meglévő 18 szüretelőkom­bájnnak mór van munkate­re az állami gazdaságokban, s a velük társult termelő­szövetkezetekben. Somogyi Néplap Az új évadban a Csiky Gergely Színház segíteni kí­vánja azokat a szülőket, akik éveken át csak rit­kán, vagy egyáltalán nem tudnak előadásra járni, mert nincs kire hagyni gyerekeiket. Ezért a va­sárnap délutáni előadások alatt szakképzett óvónők fel­ügyeletével foglalkoznak a gyerekekkel a színház egy, arra' alkalmas helyiségében. A nagyszerű kezdeménye­zésről a színház most meg­jelent, az évadot ismertető műsorfüzetéből értesültünk. Az új kiadvány kitűnő propagandája a majdani előadásoknak. Mottóul Louis Jouvet gondolatait választot­ták: „A színház anyaga: az emberi. A színház mara­dandó és mégis változó, és mint minden emberi, alá van vetve az esetlegesség­nek és a pillanatnyinak...” Szerepelnek a Litvai Nelli által szerkesztett kiadvá­nyokban a nálunk vendég­szereplő színházak produk­ciói is képben, szövegben. A műsorfüzet bemutatja a Csiky Gergely Színház tár­sulatának új tagjait. Dunántúli napló Négyszer annyi zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát exportál az idén a Baranya megyei ZÖLDÉRT, mint ta­valy. 1976-ban az év első nyolc hónapjában 24 vagon baranyai termék hagyta el exportvagonokban a vállalat tárolóit, s idén már száz va­gon árujuk gördült át az országhatáron. A kormány zöldségprog­ramjának hatására fellen­dült termelési kedv és a jó időjárás együttesen eredmé­nyezték a bőséges zöldség- és gyümölcstermést. Már az elmúlt esztendőben megkö­tött szerződések adatai sej­tették, hogy 1977-ben ke­vesebbet bosszankodnak majd a bevásárló háziasz- szonyok. A valóság azonban még az optimista becsléseket is túlszárnyalta, és így a 1977. szeptember 15.. szerződésben vállalt kötele­zettségeken túl még sok száz tonna termést kínáltak meg­vételre a ZÖLDÉRT-nek a megye állami gazdaságai, ter­melőszövetkezetei, ÁFÉSZ-ei és kisárutermelői. így vált lehetővé az, hogy a lakos­sági igények kielégítése mellett fokozhatta export- tevékenységét a vállalat. Csupán dinnyéből többet exportáltak az idén, mint tavaly az összes árufélesé­gekből. A HUNGARO- FRUCT Külkereskedelmi Vállalat ezenkívül talált ve­vőt a baranyai nyári bur­gonyára, fejes káposztára, zöldpaprikára, meggyre is. Még zöldpetrezselymet is si­került értékesíteni külföl­dön. A szocialista országok mellett a tőkés piacon is ke­lendőnek bizonyult például a fejes káposzta. Megkezdő­dött a csemegeszőlő export­ja is, bár e cikkből első­sorban a Villányi Állami Gazdaság exportál nagyobb mennyiséget; több mint 20 vagon saszlát indítottak út­nak Csehszlovákia, Ausztria és az NSZK nagyvárosaiba. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A legnagyobb őszi mun­kára, a kukorica-betakarí­tásra készülnek az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát­ban. Hat új 105-ös Claas- kombájn rajtra kész. Ezek­re vár a betakarítás zöme. Az új gépekkel együtt fel­újított állapotban kezdenek majd a munkához a régeb­bi Claas 100-as és 80-as kombájnok. Jó terméssel számolnak. Hektáronként 66 mázsányi termést terveztek és ennél valamivel több lesz. A termésbetakarítás egyik nagyon fontos része az őszi munkának. Ám legalább ennyire sürgető feladat a nagy mennyiségű szártömeg „eltüntetése” is. Vagyis a szántó-szártárcsázó gépek munkásai is felkészültek. Mert egybekapcsolódó lánc­szemként dolgoznak a gépek és azok kezelői, hogy annak rendje-módja szerint folya­matos legyen a talaj munka is. A szántást hat Rába- Steiger traktor végzi. Ott lesznek a földtáblákon — több mint 8000 hektáron — • a jó öreg IHC-traktorok, amelyek „kifogyásig” szór­ják az istállótrágyát. :;UV,UU:U5 6 7U:.UvH:.UU:*U:UV*ŰUU5 6 7iUtUV*HUU::*U5U:**UUU:*"# A szellemi vetélkedő szeptember havi kérdéséi 1. A szovjet kormány miikor adta tó a nyilatkozatot a Damanszkij-sziget elleni kí­nai támadásról? 1967. február 8. ' 1 1968. november 5. 2 1969. március 29. x 2. Mikor ratifikálta a szov­jet kormány és az USA az a t omso rompó-szerződ ést ? 1969. május 3. . 1 1969. november 24. 2 1970. május 6. x 3. Mikor kezdődtek meg a hadászati fegyverek korláto­zásáról (SALT) szóló tárgya­lások? 1970. április 16. 1 1971. január 3. 2 1972. szeptember 5. x 4. A szovjet vezetők meg­hívására mikor látogatott Nixon a Szovjetunióba? 1971. szeptember 21. 1 1972. május 20—30. 2 1972. augusztus 12—21. x 5. L. I. Brezsnyev melyik évben járt az USA-ban? 1972. december 21—27. 1 1973. január 12—27. 2 1973. június 16—25. * x 6. Mikor volt a vlagyivosz- toki találkozó? 1974. január 26—28, 1 1974. november 23—24. 2 1975. április 28—30. x 7. Mikor tartották az euró­pai kommunista és munkás­pártok konferenciájukat az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről és hol? 8. Mikor jelent meg a Var­sói Szerződés szervezete poli­tikai tanácskozó testületének felhívása az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet előkészítése kapcsán és hol? 9. Mikor volt 75 kommu­nista és munkáspárt képvi­selőinek tanácskozása Moszk­vában és melyek voltak a legfontosabb megállapítások? 10. Mikor volt az SZKP XXV. kongresszusa? Vázol­ja a kongresszus fő irányvo­nalát, írja le röviden a kong­resszusi nyilatkozat tartal­mát. 11. Sorolja fel a Szovjet­unió három legnagyobb és egyben hajózható csatornáját. 12. Hogy hívják az új tranzszi'bértai vasútvonalat, amely a világ egyik legna­gyobb építkezése és miilyen hosszú lesz? 13. Hány millió lakosa van Moszkvának? Sorolja fel, mennyi tandíjat kell fizetni a szovjet egyetemeken és mennyi a rádió és televízió előfizetési díja? 14. Hány embert szolgál ki évente a Len,in-könyvtár? 15. Vasérctermelésben há­nyadik helyen áll a Szovjet­unió a világ ranglistáján és készleteinek hány százaléka ■mágnesvasérc ? 16. Külkereskedelmi for­galmunk hány százalékát bo­nyolítja le a Szovjetunióval, és 1980-ra előreláthatólag az export-import értéke .meny­nyit tesz ki rubelben? 17. Az 1973. évi adatokat fi­gyelembe véve kb. hány ton­na kőolajat és köbméter föld­gázt termelnek évente a Szovj etuniótban ? 18. Mikor szerepelt Szek­szárdion a Moszkvai Kamara- zenekar? 1976. 1 1974. 2 1975. x 19. Mi a címe annak a szovjet—magyar kűiproduk- ciós filmnek, melynek ünne­pi bemutatóján a film két szovjet női főszereplője is megjelent? Szerelmi álmok 1 Csillagosok, katonák 2 Kapaszkodj a fellegekbe x 20. Melyik fesztiválon nyer­te el a kritikusok díját Tar- kovszkij Andrej Tubljovról szóló filmje? Karlovy-Vary 1 Cannes-i 2 Velence x 21. Ki a karmestere jelen­leg a Moszkvai Filharmo­nikusok Zenekarának? Szamuil Szamqszud 1 Natan Rahlín 2 Di'mitriij Kitajenko x 22. Melyik író kapta meg 1972-ben a szovjet irodalmi díjat, a Gorkij Jdíjat? Rab Zsuzsa 1 Nagy László 2 Zelk Zoltán x 23. Ki írta az „Ész bajjal jár” című színművet és mi a jelentősége? Beküldési határidő: 1977. október 5, ■Cím: SZMT Kulturális Osztály Szekszárd. A vetélkedő állása a negyedik forduló után 1. Bonyhádi Cipőgyár MSZIBT 1. sz. csoport 124, 2. Bonyhádi Cipőgyár MSZBT 2. sz. csoport 124, 3. Bonyhá­di Cipőgyár Ifjúsági brigád 123, 4. T. m. Tervező Váll. Ybl Miklós szoc. brigád 122, 5. Szekszárd városi Tanács KISZ-szervezete 121, 6. Paks atomerőmű tervezői; KISZ- alapszervezet 119, 7- Dombó­vár Csavaripari Vállalat Ta­vasz ’77 brigád 119, 8. Szek­szárdi Nyomda 119, 9. Simon- tornyai Bőrgyár Vak Bottyán brigád 118, 10. T. m. Tervező Vállalat Béke szoc. brigádja 118, 11. Paks Beruházási Vál­lalat LF Kl'SZ-alapszervezet 116, 12. Tolnai Selyemgyár RM-brigád 116, .13. T. m. Ter­vező Vállalat „Zipernovszky” brigád 115, 14. Szabadság Termelőszövetkezet Kisvejke 113, 15. MEZŐGÉP K1SZ- alapszervezet Bonyhád 110, 16. MMG AM 1. sz. KISZ- alapszervezet 109, 17. Szek­szárd Postahivatal Í07 pont. Szobrok a bronzkorból Mongol és szovjet régészek közös kutatással kő-és bronz­kori leleteket tártak fel a. Mongol 'Népköztársaság terü­letén. A közelmúltban több száz kőlappal fedett bronzkori sírra bukkantak. Az időszá­mítás előtti II. és I. évezred­ben ez hagyományos temet­kezési mód volt, A sírgödrök­ben a halottakat hátukra fek­tetve, fejükkel kelet irányá­ban helyezték el, s az esetek többségében a halott feje alá „ikőpárnát” készítettek. Több sírból pattintott kőszerszá­mok, csontkaparók, magvak kerültek elő. Érdekes lelet a sírokban talált állatokat — szarvast, vaddisznót, jávor- szarvast — ábrázoló számta­lan szobrocska is. Ezeket a sziklákon talált állatábrázo­lásokkal vetették egybe. A mongóliai sziklarajzok kulti­kus ábrázolások és kgt cso­portba oszthatók. A vörös, .festékkel készített állatábrá­zolások főleg Mongólia erdő- és sztyeppevidékein terjedtek el. A reliefszerű — a sziklák agyagába vájt — képek gya­korlatilag mindenfelé meg­találhatók. A kőbe vésett ké­pek vadászjeleneteket ábrá­zolnak. Különösen értékesek a kerekes kocsikról készült reliefek; ezek a helyi bronz­kori törzsek viszonylag ma­gas kultúrájáról tanúskod-- nak. Kisvárosi utca ü©Msiio©y\s kyltaáls kaDdöd®sikép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents