Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

1977. szeptember 15. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Üdvözlet a főiskolásoknak RÉGÓTA vár rátok a vá­ros. Talán még eszetekbe sem jutott, hogy egyszer majd tanítónak készülje­tek, talán még magára a pályaválasztásra sem gon­doltatok akkor, amikor itt már azért sóhajtoztak: bár­csak lenne egy főiskolánk! Rátok vártak az egyre gyérebb létszámú film­klubban, titeket hiányol­tak, ha érdektelenségbe fulladt egy-egy színvonalas ifjúsági rendezvény. Ha lennének nálunk is főis­kolások, rájuk számíthat­nánk — hangzott el sokszor a mélabús kijelentés ijyen alkalmakkor. Most itt vagytok. Tizenkilenc éves főisko­laalapítók, akiket évek múlva is emlegetnek majd. így szokott lenni: az első évfolyam kalandjait, zűrös ügyeit vagy éppen különle­ges képességeit évtizedekig emlegetik minden felsőok­tatási intézményben. És ráadásul még ez is: nem­csak annak a felelőssége hárul rátok, hogy meg kell teremtenetek egy iskola légkörét, stílusát, szokásait, közben persze megbirkóz­va az újfajta tanulási mód­szerrel és a nem is csekély tananyaggal — még a vá­rosi, megyei fiatalok előtt is helyt kell állnotok. HIÁBA vagytok elsősök — a gólyaság örömeiből nektek aligha jut sok... De máris teljes joggal kéDvi- seliteik a szekszárdi tanító­képző főiskolát, ami bi­zony kötelességeket jelent. Persze, a helyzet nem olyan „súlyos", mint ahogy most érzitek. Ha hihetünk sok-sok volt főiskolás ta­pasztalatainak, az első hó­nap a legnehezebb — külö­nösen a kollégiumban la­kóknak, azoknak akik tá­vol hagyták otthonukat, megszokott környezetüket. Utána mindig csak jobb, szebb lesz a diákélet — belekalkulálva a zárthelyik és a vizsgák időszakát is. Egy-két hónap múlva megtanultok gazdálkodni az idővel, túlestek annak a mámorán is, hogy nincs feleltetés, nem szorít sem­mi a naponkénti készülés­re. (Ami persze hasznos dolog, de ezt csak utólag látja be mindenki.) Akkor majd elkezditek keresni a város adta kultu­rális lehetőségeket. Az még jobb lenne, ha nem is kel­lene keresni, mert jelent­keznének azok nálatok: a vendégnek kijáró udvarias­sággal. Gondoljuk, ott van­nak köztetek, akiket vár­tunk: az érdeklődő, nyílt eszű, vállalkozó kedvű, fiatal pedagógusjelöltek. Akikre számíthatnak a klu­bokban, a vitákon, a ren­dezvényeken. ANNÁL IS inkább, mert nincs is mesz- sze az az idő, amikor rátok vár majd a feladat, hogy érdeklődő, nyílt eszű tanítványaitokat a szabad idő eltöltésének hasznos formái felé irányítsátok... vi­Aligha van olyan ipar­ág, amelynek eredmé­nyeit olyan általános ér­deklődés övezné, mint az építőiparét. Az eredmé­nyekben a fiatalok mun­kája is benne van. Részt kérésükről, részt vállalásukról szól az alábbi i^ás. * •Az építőipar ifjúságii moz­galma az eLmiúlt időszakban is és ijelenleg is sajáitos mó­don érvényesült, illetve kell, hogy érvényesüljön. Az el­múlt tíz év során az iparág belfeő szerkezete és az építési technológia is nagymértékben átalakult, igen komoly fejlő­désen ment keresztül. Ezért az ifjúsági mozgalomnak e területen új módon kell meg­határozni politikai, mozgalmi feladatait, mlint ahogy az a KISZ IX. kongresszusán meg is történt. TISZTA FEJJEL, Átgondolva... A politikai képzés eddig is jól bevált rendszere mellett bővíteni kell a megvalósítás módszereit. A kötelező és sza!hadon választott anyagok mellett feltétlenül többet és ibővelbben kell foglalkozni a helyi gazdasági, fejlesztési Már több mint egy hete, hogy vége a vakációnak. feladatok megismertetésével, megértetésével. (Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon menetközben is — „a fiatalok részvétele, sze­repe és helye a napi munká­ban” — megfogalmazás tu­datosítása. E feladat végre­hajtásához a lehetőségek Újabb formái — a meglévő­kön túlmenően — biztosítják a feltételt. Nevezetesen a műszaki konferenciákon, ösz- sízevont termelési tanácsko­zásokon, szocialista brigád- értekezleteken, politikai ok­tatásokon túlmenően a kis munkacsoportokban lebonyo­lításra kerülő „termelési ta­nácskozások”. De csak meg­felelő előkészítés után... ilfjiúsági mozgalmunk haté­konyságának növelése érde­kében a szervezeti felépítést decentralizálni kell. E fel­adat végrehajtása feltétlenül a szervezettség javulását is feltételezi. El kell érni az építőiparban, hogy ne csak Kl SZ -bi zaknik, aktívák le­gyenek az egyes termelő­egységeknél, hanem' önálló KISZ-szervezetek. Megítélé­sünk szerint a rendszer ki­építésének feltételei összessé­gében adottak, bátrabban kell az egyes területi aktívák szervező munkájára számíta­ni. Az a véleményünk, hogy csak ilyen módon tudjuk a KISZ tömegbefolyását erősí­teni, így tudjuk élővé tenni a kapcsolatot a KlSZ-szerveze­Azok is „beletörődtek” már ebbe a megváltoztathatatlan ténybe, akik módfelett bána­tosak voltak miatta. A leg­könnyebb talán azoknak a dolga, akik valami újat kez­denek. Mert az újdonság va­rázsa még az iskolában is hat... A szekszárdi szakmunkás- képző intézetben 632 általá­nos és 57 középiskolát vég­iek és a napi politikai, gaz­dasági feladatok között, üze­mi szinten. A MOZGALOM — EGYÉNEKBŐL ALL A meg növek edett gazdasá­gi feladatok nemcsak meny- nyiségóben jelentkeznek, ha­nem komoly nehézséget je­lent a minőségi követélmé­nyek teljesítése is. A minőségi munka javítása érdekében az eddigi mozgalmakhoz, for­mákhoz képest előrelépést jelentene a személyes fele­lősség növeLése a mozgalom­ban. Ennek megvalósítása ér­dekében a területi KISZ- szervezetek — melyek szo­cialista ibrigádok formájában vesznek részt a termelésben — a vállalások megtételénél tegyenek olyan kezdeménye­ző lépéseket, melyek mérhe­tőbbé, konkrétabbá teszik a vállalt feladatok teljesítését. Az egyéni felelősség megnö­vekedésével a KlSZ-szerve- zetek, KISZ-ibrigádok, szo­cialista brigádok közösségi felelősségének kialakítása megalapozottabbá válik. A vállalások értékelésének módját tovább kell fejleszte­ni. Az éves, féléves értékelé­sek nem elég ösztönzőek a munka jdbbítására. A válla­lásók határidejének lejártá­val a brigád előtt, illetve a vállalást megtevők előtt az zett ifjú jár ebben a cipő­iben. Most kezdik a szakmá­val való ismerkedést. Ponto­sabban szólva először az alapvető tudnivalókat, a munkavédelmet, műhelyren­det, aztán a szerszámhaszná­latot és más szakmai alapis­meretéket sajátítják el. A központi tanműhely csendjét még csak az első éves villanyszerelő tanulók illetékes gazdasági, társadal­mi vezetők értékeljenek gyorsan. Fentiek megvalósí­tása érdiekében a verseny­szabályzat kialakításánál a KISZ-szervezetek helyi kép­viselői vegyenek részt és él­jenek javaslata jogukkal. A SZAKMAI TUDÁS — KISZ-FELADAT IS Utaltunk már rá, az építő­iparban felgyorsult a fejlő­dés, de nemcsak a technoló­gia, hanem az építési igény oldaláról is. A KlSZ-szerve- zetek életében hagyományos­sá vált „Ifjúmunkás napok” keretében a különböző szak­mai versenyek megrendezése. Az a megítélésünk, 'hogy a versenyek gyakorlati feladat megoldásai nem követik a fejlődést a kívánt mértékben. A versenyprogramrjainkat a legfőbb szakmában át kell dolgozni a napjainkban már használatos és kiforrt tech­nológiák színvonalára. Ezzel párhuzamosan .természetesen KISZ-szervezeteinknek és szerveinknek elő kell segíteni az új technológiákkal kap­csolatos ismeretek mielőbbi elsajátítását. A mozgalmi munkánk során nagyobb hangsúlyt kell hogy kapja­nak a gazdasági építőmun­kával kapcsolatos feladatok, a szakmai fejlődés elősegí­tése, a végzett munka iránti felelősségérzet .növelése. Horváth Tibor, a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat KISZ-bizottságának titkára verik fel. Kilenc elszánt le­gény veri kalapáccsal első munkadarabját. Az éktelen zajban szót érteni csak akkor lelhet, amikor a szakoktató, Schrótlh Jenő megállítja a munkát. Újra meg újra el­magyarázza, újra meg újra megmutatja a roppant bo­nyolult tudnivalót: hogyan kell megfogni a kalapácsnye­let... A szerszám lassan engedel­meskedik, és engedelmessé válik az anyag is: alakul az „S” forma. A buzgó elsősök meg talán arra gondolnak: gyakorlat teszi a mestert. Kuba Készülődés a VIT-re Az 1947-es első VIT óta tíz: alkalommal gyűltek össze a világ fiataljai, hogy kifejez­zék békevágyukat, szolidari­tásukat az elnyomott népek­kel, hogy barátságokat kösse­nek egymással. Prága, Buda­pest, Berlin, Bukarest, Varsó, Moszkva, Bécs, Helsinki, Szó­fia és Berlin után — 1978-ban — Havanna lesz a VIT szín­helye. Kuba fiataljai, akik jelen voltak mind a tíz fesztiválon, és nagy részük volt a DÍVSZ megalakításában is, őszinte lelkesedéssel készülnek a vendégfogadásra. A XI. világifjúsági találko­zó nemzetközi előkészítő bi­zottsága az idén Havannában, tanácskozott a feladatokról. Meghatározta a XI. VIT jel­szavát: „Az antiimperialista szolidaritásért, a békéért és a barátságért!” A nemzeti elő­készítő bizottság elnöke ma­ga Fidel Castro miniszterel­nök, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Az előkésztíő munkából — az állami és társadalmi szer­vek mellett — részt vállal az ország egész lakossága. Csi­nosítják a falvakat, városo­kat, ajándékokat készítenek a VIT-küldötteknek. Újjáépí­tik, megszépítik a fesztivál színhelyeit: a havannai Le- nin-parkot, a varaderói, ma- tanzasi és más stadionokat, parkokat. A sportolók és az öntevékeny művészeti együt­tesek különleges programo­kat készítenek elő: 1978 ugyanis nemcsak a VIT éve lesz, de a Moncada laktanya bevételének 25. évfordulója is. Ki ne akarna közülük egy­szer mester lenni? KOMAROMI ZOLTÁN képriportja Megmutatom mégegyszer... Lám, a többieknek megy Schróth Jenő magyaráz Kezdjük a jelöléssel Nem is olyan egyszerű Még nem az igazi... Alakul... Mozgalmi munka az építőiparban aaeaKvnaKosvoigaio

Next

/
Thumbnails
Contents