Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

1977. szeptember 15. Kommunista műszakok a Volánnál Egy brigádvezetői értekezlet margójára brigádve- vezetői ér­tekezletet tartottak a Volán 11. sz. Vállalat forgalmi és javítóüzemében. Az értekez­leten Horváth György üzem­igazgató értékelte az elmúlt félév eredményeit, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére tett felajánlások telje­sítését és szólt az év végéig előttük álló feladatokról. Vállalásaikban kiemelt je­lentőségű helyet kapott a személyfuvarozás. A profil mutatói az első félévben a bázishoz képest növekedtek, ennek ellenére a tervet csak 97,9 százalékra sikerült telje­síteni. Mi ennek az oka? Az autóbuszok kihasználása nem kielégítő, a járatok egy része nem nyereséges. A gazdaság­talan járatok megszüntetése érdekében tett intézkedések (vonalbeutazás, utasszámlá- •1 ás) nem voltak kielégítőek. A feladattervben előírtak éves szinten teljesíthetők, ter­mészetesen éhhez az kell, hogy a gazdaságtalan járatok megszüntetése, illetve gazda­ságossá tétele érdekében a jövőben többet tegyenek. Az üzem tehergépkocsi­közlekedéséről készült félévi mérleg kedvezőbb, itt a terv­teljesítés 103 százalékos. En­nek ellenére itt is vannak tennivalók. A raksúlykihasz­nálásuk ugyan mindössze egytized százalékkal maradt el a tervezettől, de úgy lát­ják: a gépkocsik kétirányú terhelését illetően vannak még kihasználatlan tartalé­kaik. A kritikus és önkritikus beszámoló jó vitaalapot biz­tosított. Ilyen megállapítások hangzottak el: „... a népgaz­dasági tervben előírt gyorsí­tott fejlődési ütem a teher­autó-közlekedésben működé­si területünkön az első ne­gyedévben nem éreztette ha­tását. Fuvaihiánnyal küsz­ködtünk, elsősorban a hat­tonnás kategóriában, de a billenős gépkocsiknál sem volt zavartalan a fuvarellá­tottság. A gondok enyhítésé­re a Volán 13-as vállalat te­rületén vállaltunk feladatot... A javuláshoz hozzájárult az is, hogy a második negyed­évben felélénkült a fuvar­piac-kereslet, gépkocsipar­kunkkal a megye területén kívül is végeztünk áruszállí­tást...” Feladataikat a tervezettnél alacsonyabb létszámmal ol­dották meg, méghozzá úgy, hogy közben a munkaidő- csökkentést is végre kellett hajtaniuk. ,,... az üzem gazda­sági vezetése úgy ítéli meg, hogy a feladattervben a meg­fogalmazott célok valóra vál­tásával a vállalati tervek üze­münkre háruló részét előre­láthatólag tudjuk teljesíteni” — mondta Horváth György üzemigazgató, majd a soron következő legfontosabb fel­adatokról szólt. feladatuk az őszi FontOS csúcsban jelent­kező többletfor­galom maradéktalan lebo­nyolítása Különös gond­dal kell kezelniük ez- idő alatt a vasúthoz kap­csolódó fuvarokat, hogy ez­által is gyorsítsák a kocsi­fordulót. Az őszi csúcsforga­lom jobb lebonyolítása érde­kében rendkívüli Volán- és kommunista műszakokat szerveznek. Felhívással for­dultak a dolgozókhoz: csatla­kozzanak a mozgalomhoz és minél nagyobb számban ve­gyenek részt a szeptember 17 —18-ára szervezett Volán­műszakon és az október 15— 16-ra szervezett kommunista műszakon. A dolgozók eddig is sokat tettek e műszakok sikere érdekében. Az elmúlt félévben például kommunis­ta műszakban 2510 óra béré­vel járultak hozzá a válla­lati lakásépítési alap növe­léséhez. „Ismerem a kollektívát, is­merem szocialista brigádja­inkat és képesnek tartom magunkat ennek alapján ar­ra, hogy ezt az évet is közös összefogással, egy akarattal, hasonlóan a múlt évihez, eredményesen zárjuk... Ké­rem az elvtársakat, hogy a mai napot követően hívjanak össze brigádgyűlést, adjanak tájékoztatást tagjaik számára áz itt elhangzottakról, az el­ső félévi eredményekről és hiányosságokról, a feladatok­ról.” Huszonhárom hozzászóló mondta el véleményét. Mind­egyik hozzászóló azt vizsgál­ta, hogyan lehetne többet tenni a vállalások teljesítése érdékében. Volt, aki azt ja­vasolta: az állásidő csökken­tése érdekében az alkatrésze­ket juttassák el a gépkocsi- vezetőknek, akik a kisebb hi­bákat maguk is meg tudják ily módon szüntetni. Volt, aki arról beszélt: kedvezőtlenül hat a munkaidő-kihasználás­ra az a körülmény, hogy a délután 5—6 óra körül beér­kező gépkocsik több órát vá­rakoznak, míg végre sor ke­rül rájuk az üzemanyag- tankolásnál. A tolnai kiren­deltség egyik brigádvezető­jétől azonnal jött a válasz: „Tolna az átmenő gépkocsik tankolásában vállalja a segí­tést a kieső idők csökkentése érdekében.” A hozzászólók még az ilyen apró részletkérdésekre is ki­tértek: „Nagy gond a ZIL tí­pusú gépkocsik karburátorai­nak beszerzése, ezért hiba esetén ne engedjék a tapasz­talatlan, új gépkocsivezetőket hozzányúlni, szétszerelni”. Többen1 vállalták a kisebb javítások elvégzését, saját ta­pasztalatból kiindulva fel­hívták a figyelmet arra, hogy Dunaföldvár és Paks vi­szonylatában sok az üresjá­rat. A menetrendi csoportnak gyorsabban kellene reagálnia az autóbuszvezetők ilyen irá­nyú észrevételeire. Volt olyan javaslat is, hogy az autóbu­szok jobb kihasználása érde­kében célszerű lenne nyári, téli menetrendet öszeállítani, melynek megváltoztatását a tanév kezdetére, illetve befe­jezésére kellene időzíteni... A hozzászólók sok oldalról közelítették meg a feladato­kat. Mindenki más. más szemszögből vizsgálta, hogy miként lehetne jobban dol­gozni, miként lehetne vállalt kötelezettségeiket maradék­talanul teljesíteni. E sok szemszögű vizsgálat, a Volán- és kom­munista szombatok vállalása mind azt bizonyította: a bri­gádvezetők és rajtuk keresz­tül a brigádtagók nagy fele­lősséget éreznek a tervek ma­radéktalan teljesítéséért. Ezt bizonyították most a felszó­lalásaik és minden kétséget kizáróan ezt fogják bizonyí­tani a tetteik is az elkövetke­zendő hónapokban. Szocialista Kezdődik a tanítás a dolgozók általános iskoláiban Ezekben a napokban meg­kezdődik a tanítás a dolgozók általános iskoláiban is. A je­lentkezéséket általában még nem zárták le, azok, akik ezt valamilyen okból elmulasz­tották, még felkereshetik az iskolák igazgatóit, tagozatve­zetőit, a vállalatok, mezőgaz­dasági üzemek oktatási fele­lőséit. Ma már nemcsak egyé­ni, hanem gazdasági szem­pontból is nagy jelentőségű, hogy lehetőleg minden dol­gozó rendelkezzék legalább az általános iskola nyolc osz­tályának ismeretanyagával. Hangsúllyal foglalkozott ezzel a kérdéssel az 1972-es oktatási-politikai párthatáro­zat, amelynek nyomán fel­lendülés volt tapasztalható. Míg az 1972—73-as tanévben mintegy 25 ezren vettek részt az általános iskolai felnőtt- oktatásban, egy év múlva az a szám megközelítette a 60 ezret, és két év múlva a 69 ezret. 1975-től azonban ismét lassú csökkenés kezdődött, > ez annál is inkább figyelmet érdemel, mert ma hazánkban egymilliónál több felnőttnek nincs meg az általános isko­lai végzettsége. Ugyancsak a párthatározat nyomán és a gondok ellensú­lyozására az Oktatási Minisz­térium számos intézkedést tett. Mindenekelőtt a már hagyományos oktatási for­mák — esti és levelező kép­zés — mellett újabb lehető­séget'teremtett a továbbtanu­lásra. Gyorsan népszerűvé vák az úgynevezett intenzív tanfolyam, amelyre már az első évben, 1973-ban jóval több mint 30 ezren jelentkez­tek. Ez a szám azóta is 30— 40 ezer körül van. Itt 16 hét alatt összesen 160 órán vesz­nek részt a hallgatók. Ugyan­csak viszonylag sokan vál­lalkoznak az egyéni tanulásra is. Mindkét' formánál azon­ban kevés a tanári segítség, a továbbtanulókra tehát nagy munka hárul. Ezért sem csökken a jelentősége főleg az esti tagozatos felnőtt- oktatásnak. Lévén itt 320 ta­nítási óra, a hallgatók állan­dó rendszeres kapcsolatban Vannak a pedagógusókkal, s ez a tanulmányaikban rend­kívül könnyebbséget jelent. Brigádok, városukért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvárott hagyománya van a vasutas dolgozók váro­sukért végzett áldozatos munkájának. Nem múlik el olyan év, hogy a forgalom te­rületén dolgozó szocialista brigádok ne végeznének tár­sadalmi munkát a város fej­lesztéséért. Az utóbbi évek­ben főként a város üdülőtele­pének fejlesztésén Tevékeny­kedtek és teszik ezt napja­inkban is. Az állomás területén mű­ködő huszonöt szocialista bri­gád csatlakozott az Októberi Forradalom 60. évfordulójára hirdetett munkaversenyhez, köztük a Petőfi Sándor szo­cialista brigád is, amely ez évben az eddig végzett mun­kája alapján az állomáson el­ső helyen áll. A brigád nemcsak a szak­mai területen tevékenykedik. Társadalmi munkában ;s rendszeresen részt vesz. Az év elején az állomás terüle­tén létesülő személykocsi­karbantartó vágány építésé­nél dolgoznak. Részt vettek az állomási brigádok közti vetélkedőn is, ahol jó helye­zést érték el. Legutóbb Gu- naras fürdő területén dolgoz­tak, ahol a brigád 12 órai éj­szakai munka után nehéz földmunkát végzett. A tizen­két résztvevő dolgozott har­minchat társadalmi munka­órában. Tóth László ^PÚJSÁG 3 Lakásépítők - épUíő lakások Hz építők - közelebbről Mucska István, a brigád egyik alapító tagja az elemeket rögzíti Ezen az építkezésen And­rási Péter, tizenhét tagú szo­cialista brigádja dolgozik. Beosztásuk megnevezése ne­héz, hiszen nemcsak azt csi­nálják, amire „képesítésük” szól, ugyanis ők kubikosok. Abból az időből való még a brigád, amikor olyan embe­rek nevelődtek az építőipar­iban, akik csak a lapáthoz ér­tettek, meg a földmunkához, napjáinkban azonban szak­munkás-bizonyítványt érde­melnének — segédmunkáért. Mert ez mér nem a régi érte­lemben vett kubikosmunka. Lapátügy csak olyan esetben fordul elő, ha néha betonozni kell. A fehér házak között ritkán akad látványos beton­munka. A panelok képezik lénye­gében az egész házat. Az összeillesztéseknél, ahol a tö­mítőanyag, meg a csavarok állnak, betonnal hézagolnak. Egy-egy faldarab közé nem sók betonra van szükség. Né­hány lapáttal szükséges csak a falak közé szórni a fino­mabb betonból, mert oly pontosan illeszkednek az ele­mek, hogy hézag alig van. Nagyobb gondot ad az épí- tőmunikásoknák a pontos be­állítás. Mondhatnám millimé­ter pontosságúnak is a mun­kát, de ez nem fejezi ki azt a nagy gondosságot és figyel­met, amikor öt-hat szint ma­gasságban egy szál daruköté­len lógó tizenhat-huszonöt mázsás elemet a helyére kell rögzíteni. Itt szükségeltetik már az a különleges tudo­mány, ami ezekben az embe­rekben az évek során felrak­tározódott: épületszerelők. A KC—51-es típusú fehér há­zak szerelése más, mint az eddig ismertek, mert itt gon­dosabban — pontosabban szükséges az elemek össze­illesztése, korszerűbb a szi­getelőanyag. Máskülönben itt nem annyira a hegesztett ré­szek, hanem az óriási csava­rokkal történő beállítás-rög­zítés a legfontosabb művelet. A .téridomok rögzítéséhez te­hát nem elég a jó műszer — mert ilyen is van az épületen — hanem a kubikosnak jó szeméneik is lenni kell. Andrási Péter brigádja meglehetősen régóta itt dol­gozik városunkban. Úgy is mondhatnánk, ők építik a vá­rost. A jelenlegi vállalatuk jog- • elődjénél is jól dolgoztak, hi­szen a brigád 1952-ben ala­kult, tízen még az alapítók­nak mondhatják magukat. Andrásiék 1961 éta dolgoz­nak Szekszárdon. Mögöttük van a Kadarka utcai, a Köl­csey lakótelepi és a Tambov lakótelepi házak egész 6ora. Ez ideig összesen 1500 panel­lakást szereltek össze Szek­szárdon. Ezen kívül több váz- szerkezetes épületet is készí­tették, ilyenek — többek kö­zött — a ktsz-ek szolgáltató házai, illetőleg a Gemenc Ho­tel. A tizenhét tagú brigád Somberek községből jár Szekszárdin, lakásokat építe­ni. Mióta a kétműszakos ter­melést — lakásszerelést — bevezették, azóta hetenként öten délután, azaz éjjel dol­goznak. A délutánosokat kü­lön mikrobusz szállítja a munkahelyre. Tizenhét óra­kor kezdik a műszakot és másnap 02.30 órakor indul­nak haza. Tiszteljük meg az ezerötszáz lakást épített bri­gádot azzal, hogy névsorukat itt közöljük: Andrási Péter, Andrási János, Andrási Vil­mos, Andrási Szilveszter, Bo­gos Ferenc, Bóka Ferenc, Csobot Antal. Ferenc Lőrinc, Kemény Miklós, Mucska Ist­ván, Poloma Lajos, Poloma. Miklós, Ravasz Lajos, Ravasz Imre, Ravasz Jenő, Szabó László és Szitás Vince. A brigád ezen az öt fehér házon és más munkahelyeken is szorosan együttműködik a szakiparral, más brigádok­kal. A jó együttműködés, a munkaterület biztosítása egy­másnak, a kellően előkészített másnapi munka az alapja az egyenletes, tervszerű lakás­szerelésnek. Az öt fehér ház újabb ál­lomás a szekszárdi lakások építésében. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat ezekkel az új épületekkel új fejezetet nyit a városi laká­sok építésében. S a további sikerek záloga Andrási Péter szocialista brigádjának eddi­gi munkája, illetőleg a vele együttműködő szocialista bri­gádok eddigi tevékenysége. PÁLKOVACS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Horn Márton ács, egy másik szocialista brigád tagja, jól együttműködik Andrásiékkal Ferenc Lőrinc és Ravasz Jenő a térelemek közét betonozza (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents