Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. szeptember 15. Magyar-finn tárgyalások Folytatódik az ENSZ-közgyűlós Magyar felszólalás a leszerelési ülésen A magyar—finn gazdasá­gi, ipari és műszaki tudo­mányos együttműködési ve­gyesbizottság Budapesten, szeptember 12—14. között tartotta ülésszakát. A tár­gyalásokat Szalai Béla ál­lamtitkár, illetve Bror Wahlroos, a finn kereske­delem- és iparügyi minisz­térium államtitkára vezette. Megállapították, hogy a kereskedelmi forgalom fej­lődése visszatükrözi a ke­reskedelmi akadályok köl­csönös megszüntetéséről, a két ország által kötött, 1975. január 1-én életbe lépett megállapodás kedvező hatá­sát. Mint ismeretes, e meg­állapodás értelmében mind­két országban fokozatosan megszüntetik a másik or­szágból származó áruk vám­jait és eltörlik a kereske­delem egyéb akadályait. A magyar—finn áruforgalom 1976-ban több mint 18 szá­zalékkal haladta meg az 1975. évit, 1977 első felében pedig mintegy 28 százalék­kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. 1976-ban a magyar, 1977- ben a finn export fejlődött erőteljesebben. Az ülés zárójegyzőkönyvét a két delegáció vezetője szerdán írta alá a Külke­reskedelmi Minisztérium­ban. Az aláírásnál jelen volt Kaarlo Yrjő Koskinnen, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövete. Az ENSZ-székházban, he­lyi idő szerint kedden dél­után rövid időre felújitotta munkáját a közgyűlés 31. ülésszaka. A péntekig tartó tanácskozáson a párizsi, úgy­nevezett Észak—Dél- tárgya­lásokról lesz szó, amelyeket nyolc tőkés ország és 19 fej­lődő ország folytatott a fej- létt és a fejlődő országok közötti gazdasági együttmű­ködés problémáiról. A keddi vitában a fejlődő országok csoportjának nevé­ben Pakisztán határozat- tervezetet terjesztett elő. Ez megállapítja, hogy a párizsi Észak—Dél tárgyalások messze elmaradtak a kitűzött célok mögött és csak „ibizo- ny-os korlátozott érvényű megállapodásokat” eredmé­nyeztek. Waldheim jelentése „A fegyverkezési hajsza gazdasági és társadalmi kö­vetkezményéi és rendkívül káros 'kihatása a nemzetközi békére és biztonságra” cím­mel New York-iban nyilvá­nosságra hozták Kurt Wald- heimnek, az ENSZ főtitkárá­nak a jelentését. A jelentés kiemeli, hogy „az emberiség számára a leg­nagyobb veszélyt a nukleáris háború következtében a vi­lágra zúduló általános ka­tasztrófa jelentené”. Waldheim ezért korunk el­ső számú feladatát a nukleá­ris háború veszélyének kikü­szöbölésében látja. ,yA ve­szélyt csakis úgy lehetne el­hárítani — írja —, ha a nuk­leáris leszerelés területén olyan hatékony intézkedése­ket hoznának, amelyekkel korlátoznák újfajta fegyve­rek kidolgozását, biztosíta­nák a meglévők betiltását és felszámolását. ” A dokumentum nagyra ér­tékeli a nukleáris háború ve­szélyének elhárítását célzó szovjet—amerikai és szov­jet—ófrancia megállapodáso­kat és igen pozitív értékelést kap a nemzetközi enyhülés folyamata. Kurt Waldheim végezetül hangsúlyozza: a hatékony le­szerelést a fegyverkezési haj­sza megfékezése, a katonai költségvetések csökkentése és elsősorban a nukleáris lesze­relés végrehajtása révén le­het elérni. Ezt a célt szolgáló fontos lépés lenne, ha az ér­dékelt felek szerződést köt­nének a nukleáris kísérletek átfogó betiltásáról. Hollai Imre felszólalása A leszerelési világértekez­let előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ-Ibi zottság- ban folytatott vita résztvevői­nek körében általános a vé­lemény, hogy a fegyverke­zési hajsza megszüntetése és a leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés megvaló­sítása, a világháború veszé­lyének elhárítása — korunk legsürgősebb és legfontosabb feladata. 'Magyarország, Csehszlová­kia, Bulgária, a Német De­mokratikus Köztársaság dele­gátusai kifejezésre juttatták a szocialista országoknak azt az egyöntetű véleményét, hogy a kivétel nélkül min­den ország érdekeit érintő le­szerelési problémák megol­dása megköveteli e kérdések­nek a lehető legszélesebb és legtekintélyesebb nemzetközi fórumon — a leszerelési vi­lágkonferencián Való megvi­tatását. Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviselője rá­mutatott: — A fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszere­lésnek a problémái rendkívül foittosak az egész emberiség szempontjából és ezért kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon kell megvizsgálni és megvitatni őket. Általánosan ismert tény, hogy a legtekin­télyesebb ilyen fórum, amely megvitathatja a leszereléssel összefüggő valamennyi kér­dést, — a leszerelési világ­értekezlet. Egy ilyen konfe­rencia hallatlanul nagy mér­tékben járulhat hozzá a nem­zetközi béke és biztonság megerősítésének ügyéhez. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogatása Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség vezetőjének tiszteletére. Gustáv Husák Kádár János társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte a katonákat. Úttörők virágcsokrokat nyúj­tottak át a vendégeknek, majd Gustáv Husák Kádár Jánossal elhaladt a fogad­tatásra eljött fővárosi dol­gozók hosszú sorai előtt. A budapestiek éljenezve, meleg szeretettel köszöntötték a testvérpárt központi bizott­ságának főtitkárát, állam­elnököt. Az ünnepélyes fo­gadtatás a katonai dísz­zászlóalj díszmenetével zá­rult. A katonai tiszteletadás után a vendégek gépkocsik­ba szálltak, s a magyar ál­lamférfiak társaságában — díszmotorosok kíséretében — a főváros fellobogózott ut­cáin szállásukra hajtattak. Gustáv Husák vezetésével a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség szerdán a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékmű­vét. A koszorúzásnál jelen volt Szekér Gyula, Czinege Lajos vezérezredes. Kelemen La­jos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Barity Miklós, Damó László vezérőrnagy és Sipula István vezérőrnagy. Megkezdődtek a magyar­csehszlovák tárgyalások Az iMSZMP Központi Bi­zottságának székházéban szerdán megkezdődtek a ma­gyar—csehszlovák tárgyalá­sok. A magyar tárgyaló csoport vezetője Kádár János; tagjai: Lázár György, Huszár Ist­ván, Gyenes András, Szekér Gyula, Buja Frigyes, Barity Miklós. A csehszlovák tárgyaló cso­port vezetője Gustáv Husák; tagjai: Lubomír Strougal, Peter Colatka, Josef Haviin, Rudolf Rohliicek, Bohuslav Ohnoupek, Václav Moravec. A két szomszédos testvéri szocialista ország népének képviseletében összeült tár­gyaló csoportok tanácskozá­sai konstruktív módon, abban a jó, elvtársi, baráti légkör­ben kezdődtek meg, amely a két párt, a két ország kapcso­latait jellemzi. A tárgyaló felek egybehangzóan megál­lapították, bogy a kapcsola­tok felhőtlenek, gyümölcsö­zőek. Közös' céljuk, hogy a kapcsolatok tovább erősödje­nek, új lendületet adjanak pártjaik, országaik együtt­működésének, népeik barát­ságának. A megbeszélések csütörtö­kön folytatódnak. Augusztus 3-án megkezdő­dött az „Adriia”-‘kőolajveze- ték magyarországi szakaszá­nak építése. A jugoszláv Krk-Szigeti Onisaljiból induló vezeték három ország olaj­keleti kőolajat. A majdnem 750 km-es jugoszláv vezeték- rendszeresen évente 24 mil­lió tonna olajat szállítanak a jugoszláv finomítóknak. A Csurgótól—Százhalom­battáig épülő 190 km-es hosz- szúságú, 600 mm átmérőjű magyarországi szakaszon 10 millió tonna kőolaj áramlik a százhalombattai és a bra- tislavai olajfinomítók felé. A Csurgó—Kába közötti sza­kaszt magyar, a Kára—Száz­halombatta közötti részt pe­dig csehszlovák vállalat épí­ti. Százhalombattáról az olaj a Barátság I. kőolajvezeté­ken jut el Csehszlovákiába. Magyarország és Csehszlo­vákia 5—5 millió tonna kő­olajat fog szállítani a veze­tékeken. A jugoszláv szakasz építé­se 1975-ben elkezdődött, fo­lyik az amisialji. olajkikötő kiépítése is 450 ezer tonnás tankhajók fogadásának alkal­massá tételére. A vezeték próbaüzeme 1978 végén indul meg, a menetrendszerű szál­lítás 1979 elején kezdődik a csővezetékeken. — TERRA — Olajvezeték az Adriától finomítójába szállít közel­Harcok Dél-Libanonban Libanon déli — izraeli — határán változatlanul súlyos harcok dúlnak a Palesztinái baloldali erők és az izraeliek által támogatott jobboldali keresztény fegyveresek között. A hírügynökségi jelentések szerint az összecsapásokban a szemben álló felek tüzérségi erőket, harckocsikat, géppus­kákat, aknavetőket és rakétá­kat vetnek be. A legnagyobb harcok közepette az érintett városok, a dél-libanoni Sidon és Tyre felett izraeli bombá­zók repültek át. Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának ve­zetője felkereste a dél- libanoni fronton harcoló Pa­lesztina! alakulatokat. Arafat csak szerda reggel tért vtislsza Bej rútba, ah ol a Palesztinái hősi halottak te­metőjét kereste fel. KGST-szekcióülés Az együttműködés hatékonyabb formái Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy Pakson tartja 20. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak atomenergia-szekciója. A megnyitó plenáris ülést követően kedden délután már az érdemi munkát is megkezdte a szekció két szerkesztő csoportban. ■Nagy horderejű kérdések­ről van szó, a szocialista or­szágokban építendő atomerő­művekkel kapcsolatosan. Ezeknek megtárgyalása, ki­dolgozása folytatódott szer­dán délelőtt és a következő napokban is dolgoznak rajta a KGST-tagországok küldöt­tei, majd pénteken ismét plenáris ülés lesz és a doku­mentumokat szombaton dél­után írják alá. A témák rö­vid megfogalmazásban a kö­vetkezők: műszaki-tudomá­nyos együttműködés az atom­erőművek tervezésében, léte­sítésében és üzemeltetésében. Az együttműködés hatéko­nyabb formáinak alkalmazá­sa, az atomerőművek sze­mélyzetének képzése, a gaz­daságosság és az erőművek megbízhatóságának növelése. Kidolgozza a szekció a kör­nyezetszennyezést korlátozó intézkedéseket, amelyek egy­úttal összefüggnek a bizton­ságos üzemelés kérdésével. Témája még az ülésnek a nagy egységteljesítményű (például 1000 megawattos) VViR típusú 'reaktorral üze­melő atomerőművek gyor­sabb ütemben való fejleszté­se és építése. Mint ismeretes, Voronyezsben már épül ilyen erőmű. A tanácskozás 38 részt­vevője szerdán délután Dom- boriba kirándult, pihentető sportprogramban vett részt, a megyei KISZ-lbizottság táborában. Csütörtökön dél­után Simontornyára látogat­nak a Lenin Tsz-be, ismer­kednek a szövetkezet életé­vel, .majd bemutatót tartanak számukra a híres lovasprog­ramból. Pénteken, a plenáris ülés után hosszabb utat tesz­nek megyénk tudősvendégei: megtekintifc Százhalombattán a Dunamenti Hőerőművet, utána budapesti városnézés következik. Tamásiban ülésezett a megyei tanács vb Mérlegen a járási tanácshivatal munkája Tegnap délelőtt Tamásiban tárgyalta meg a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a Tolna megyei Tanács Tamá­si Járási Hivatalának el­múlt négy évi tevékenysé­gét, egyrészt a hivatal el­nökének, Grill Ferencnek a beszámolója, másrészt a me­gyei tanács vb nemrég vég­zett vizsgálati összefoglalója alapján. Ez utóbbi előter­jesztője dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára volt. A helyszíni vb-ülésen részt vett János Jeromos, az MSZMP járási bizottsá­gának első titkára, Deli Sándor, az SZMT titkára és a járási tanácshivatal párt- és társadalmi szervezetei­nek számos vezetője is. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága ennek előt­te 1973 őszén foglalkozott a járási tanácshivatal munká­jának értékelésével és is­merte el tevékenységének pozitív vonásait, rámutatva egyúttal a munka hibáira, s ezzel együtt a további teendőkre. A végrehajtó bi­zottság által akkor megsza­bott feladatok teljesítéséről adhatott számot tegnap a hivatal elnöke csakúgy, mint a hivatalban végzett komplex vizsgálati össze­foglaló. A napirend vitájában so­kan kértek szót. Élénk esz­mecsere során állapította meg a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy az elmúlt négy esztendő alatt a Tamási Járási Hiva­tal munkája sokat fejlődött, s kedvezően alakult, mind a pártszervekkel, mind a nem tanácsi szervekkel való együttműködése. Eredmé­nyesen fáradozott a hivatal a községi tanácsszervek ön­állóságának, öntevékenysé­gének kibontakoztatásán, a tanácsi tevékenység törvé­nyességi felügyeletében, to­vábbá a községi tanácsok népképviseleti, önkormány­zati jellegének erősítésében. Jól ösztönözte mindezeken kívül a tanácshivatal a já­rás tanácsainak gazdálkodá­sát, s ennek nagy szerepe volt abban, hogy a helyi ta­nácsok a IV. ötéves fej­lesztési terveiket a tamási járásban megvalósították, az V. ötéves terv időarányos feladatait pedig végrehaj­tották. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elis­merését fejezte ki a járási hivatal és a helyi tanácsok apparátusának az elmúlt négy évben kifejtett mun­kájukért és a vitában el­hangzottak alapján határoz­ta meg azokat az újnak nem nevezhető feladatokat, - melyek a ma még előfor­duló fogyatékosságok meg­szüntetését célozzák. A testület a továbbiakban megtárgyalta a tanácsok 1978-ra érvényes költségve­tésének és fejlesztési alap­jának tervezetét, majd az ülés résztvevőit Gyimóthy Ödön, a Tamási nagyközségi Közös Tanács elnöke kísér­te el közel két órás város­néző sétára, amit a vb tag­jai és a tanácskozási jog­gal meghívott vendégek autóbuszon tettek meg. El­látogattak egyebek között az új gimnáziumba és az új óvodába is. LAPZARTA VARSÓ Varsóban háromnapos el­méleti konferencia kezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi és társadalmi jelentőségéről. Hazánkat Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke képviseli a konferencián. LUSAKA A Zimbabwe Hazafias Front maputói koordináló bizottsági üléséről a zam­biai fővárosba, Lusakába ér­kezett Joshua Nkomo, a front társelnöke. Nkomo az újságíróknak kijelentette, hogy a hazafias frontot al­kotó Zimbabwe Afrikai Né­pi Uniót (ZAPU) és a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Uniót (ZANU) egyesítették és egyetlen felszabadító had­sereget hoztak létre. PÁRIZS A francia baloldal 1972- ben kidolgozott kormány­program-tervezetének idő- szerűsítéséről folyó tárgya­lások szerdán döntő sza­kaszba értek. A szocialista párt székházában „csúcs- találkozóra” ültek össze a programot annak idején aláíró három párt: a szo­cialisták, a kommunisták és a baloldali radikálisok ve­zetői, hogy döntsenek a függőben maradt kérdések­ről.

Next

/
Thumbnails
Contents