Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-15 / 217. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! | Mai számunkból KOMMUNISTA MŰSZAKOK A VOLÁNNÁL (3. old.) A SZELLEMI VETÉLKEDŐ SZEPTEMBER HAVI KÉRDÉSEI (4. old.) ÜDVÖZLET A FŐISKOLÁSOKNAK (5. old.) LAKÁSÉPÍTŐK — ÉPÜLŐ LAKÁSOK (3. old.) A közhangulat megismerése A párt csak akkor tud eredményes munkát végez- ------—----------ni, ha jól ismeri a közhangulatot, az emberek véleményét a különféle politikai kérdésekről, eseményekről, intézkedésekről. A döntéseknek természetesen sohasem lőhet egyedüli vagy legfőbb meghatározója a közvélemény; az elhatározásoknál mindenekelőtt megvalósítandó társadalompolitikaii céljainkból, valamint az Objektív feltételekből, körülményekből kell kiindulni. Ám a közvélemény, a közhangulat maga is egyik tényezője, eleme a számításiba veendő feltételeknek. Ezért a párt különböző szintű vezető testületéi céltudatosan igyekeznek megismerni a dolgozók véleményét és hasznosítani azt a döntések előkészítésében, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a politikai munka ifeladatainak kijelölésében. Ez feltétele az irá-- nyitó munka eredményességének, s egyúttal kifejeződik benne politikai rendszerünk demokratizmusa. • iAz e mbereket foglalkoztató kérdések és az ezekről alkotott vélemények megismerésében nagyon fontos szerepük van a párt alapszervezeteinek. Túlzás nélkül mondhatjuk: semmiféle közvélemény-kutató intézet nem helyettesíthetné az alapszervezetek tagságának állandó, eleven kapcsolatát környezetével, s az így szerzett friss, napra kész információk sokaságát. Mindenki tudja, hogy az emberek ma bíznak a pártban, s ezért nyíltan, őszintén mondják el elismerő és elmarasztaló véleményüket egyaránt. Azt is hozzátehetjük: általában azzal a meggyőződéssel mondják el, hogy ez a vélemény eljut az illetékes vezető testületekig, fórumokig, ahol majd a többivel együtt mérlegelik, figyelembe veszik. Az alapszervezetek tehát ilyen értelemben kettős elvárásnak tesznek eleget, amikor figyelemmel kísérik, számba veszik, értékelik a dolgozók politikai természetű véleményét. Ez a — pártéletünk gyakorlatában informádiós munkának nevezett — tevékenység egyformán fontos mind a párt felsőbb szervei, mind maga az alapszervezet számára. Az e tevékenység eredményeit tükröző összegezésekből ugyanis nemcsak az irányító testületek, de maga az alapszervezet is fontos következtetésekhez juthat el. Nem csupán „mások" számára készíti tehát ezeket, hanem önmaga számára is. Ahhoz, hogy ezek az információk hasznosíthatók legyenek, mindenekelőtt igazaknak kell lenniük, a valósághoz híven, mindenfajta torzítástól mentesen kell tükrözniük a közhangulatot. Ehhez ma minden feltétel adott. Az MSZMP — szakítva az ötvenes évek elején eluralkodott gyakorlattal — a valóság 'ismeretére építi politikáját, a pártvezetés nem az intézkedések „visszaigazolását”, az ellentmondások „kisimítását", a gondok elkendőzését várja a közvéleményt tükröző-felmérő jelentésektől'. Azt is hozzátehetjük, hogy egyetlen alapszervezetre . sem vet árnyékot, ha kitűnik, hogy működési területén az emberek nem mindent ítélnek meg azonnal helyesen, hogy vannak félreértések, téves vélekedések, s akad intézkedés, melynek kedvezőtlen a fogadtatása, netán viták is vannak. Sőt, sokkal inkább mérhető a munkája azon, hogy tud-e árnyalt és sok színű képet kialakítani a közvéleményről. Hiszen ez arról tanúskodik, hogy megfelelőek a tömegkapcsol'atal, a párttagok állandó véleménycserét folytatnak környezetükben, a pártszervezet következetesen feltárja és számon tartja az embereket .foglalkoztató dolgokat, a jót, s a rosszat egyaránt. Ha eleven és mindennapos a politikai vélemény- csere, ha érdemben működnek a munkahelyi demokrácia, a mozgalmi szervezetek fórumai, akkor a pártszervezet sok-sok ismerethez juthat. Ezért helyes a közhangulat megismerésében — mint általában a politikai tömegimunkában — messzemenően építeni, a pártcsoportokra, azok gazdag, sokrétű tapasztalataira. A párt- és tömegszervezetek tanácskozásai, gyűlései, a munkahelyi értekezletek, a politikai oktatás foglalkozásai, a vitaköri megbeszélések, a különféle csoportos és egyéni beszélgetések mind fontos forrásai az információnak. Mindezek összegyűjtéséhez, válogatásához, összegezéséhez, elemzéséhez felkészültség, tapasztalat, politikai érzék szükséges; ezért az alapszervezeti vezetőségek mérlegeljék gondosan, kiket bíznak meg ilyen pártfeladattal. A munka azonban nem ér véget az összegezés el- készítével. Az emberek joggal várják, hogy véleményükre reagáljanak is valamilyen módon — szóban vagy cselekedetekkel. E reagálásnak természetesen mindig attól kell kiindulnia, aki az adott kérdésben illetékes. Az esetek nem csekély részében ez a felsőbb irányító pártszervekre vár, ám az alapszervezeteknek ilyenkor is gyakorta van tennivalójuk a válasz továbbításában és magyarázatában, az intézkedés megvalósításában. Nem kevésszer azonban közvetlenül nekik kell reagálniuk. Oly módon, hogy az agitációs munkában, az oktatásban megmagyarázzák a nem értett problémákat, válaszolnak a nyitott kérdésekre, érvelnek igazunk mellett. S oly .módon is, hogy egyes dolgokban intézkednek, módosítanak a fennálló helyzeten, megoldják az arra megérett és a közhangulatot befolyásoló kérdéseket. A közhangulat tanulmányozása tehát sohasem ön- ______________—---------célú ismeretszerzés. Mindig valamilyen cselekvésre kell hogy késztesse a pártszervezeteket, s e cselekvés eredményességét szolgálja. G YENES LÁSZLÓ Gustáv Husák vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására szerdán csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezett hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra. A küldöttséget Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, a szövetségi kormány elnökhelyettese, Josef Havlin, a CSKP KB tagja, a Központi Bizottság titkára, Rudolf Rohlicek, a CSKP KB tagja, a szövetségi kormány elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnöke, Bohuslav Ohnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter és Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szerdán megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. (Képtávírónkon érkezett.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét, s a küldöttség tagjait ünnepélyesen fogadták a Ferihegyi repülőtéren, ahol több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze a hazánkba látogató államfő üdvözlésére. A repülőteret csehszlovák, magyar és vörös zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. A főépület előtt csapatzászlóval felsorakozott a magyar ^néphadse- reg díszzászlóalja. A fogadtatásra megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Éu- szár István, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, valamint a kormány tagjai, az MSZMP KB osztályvezetői, a politikai élet több más vezető személyisége. Néhány perccel 10 óra előtt tűnt fel a légtérben a csehszlovák államelnök kü- löngépe, amelyet a határtól a magyar légierők vadászgépköteléke kísért Budapestre. Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György baráti kézfogással üdvözlte a repülőgépből kilépő Gustáv Husákot, s a küldöttség tagjait. Díszjel harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Gustáv Husák- nak, majd felcsendült a csehszlovák és a magyar himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a (Folytatás a 2. oldalon) Országos tanácskozás Nagydorogon A dohánytermesztés fejlesztése Országos tanácskozást tartottak tegnap a nagydorogi Uj Barázda Tsz-ben a dohánytermesztés helyzetéről ,és a fejlesztés elképzeléseiről. A megnyitóban Horváth István, a szövetkezet elnöke vázolta az ágazat helyzetét. A tsz-ben megalakulása óta foglalkoznak a dohány termesztésével, melynek a községben régebbi hagyományai vannak. Hogy a termesztés a jelenlegi szinten van, azt csak gépesítéssel, az élőmunka-felhasználás csökkentésével tudták elérni. Tavaly a 44 hektár dohány hárommillió forint fölötti termelési értéket hozott. Az idén hatvan hektár a dohányterület. Jelentős területen — negyven hektáron — foglalkoznak a szövetkezet tagjai a háztáji gazdaságokban is ezzel a kultúrával. A dohánytermesztés fejlesztésének kérdésével foglalkozott előadásában Riskó György, a debreceni Dohányipari Tröszt termelési igazgatója. A dohányipar évente 25 milliárd cigarettát gyárt. Az előrejelzések szerint a dohányzás ellenes kampányok közepette is az igények, a fogyasztás növekedésével kell számolni. A hazai termesztés nem tudja ellátni a gyártást ennek megfelelő mennyiségű nyersanyaggal. Ezért a tervidőszak végéig jelentős terület- növelést irányoztak elő. Emellett a hozamok növelése a legfontosabb feladat. A termesztéstechnológia természetesen a gépesítés felé halad, csökken a kézi munkaerőigény. Az elmúlt tervidőszakban harminc- millió forintot fordított a tröszt a gépesítés fejlesztésére. Sokáig vitatott volt' a fajtakérdés. A jelenlegi fajtaválaszték megfelel a termesztés technikai színvonalának. A Virgínia cocer fajta megfelel a nagyüzem és a gépesítés igényeinek is. A jelenlegi felvásárlási árak és a közgazdasági háttér lehetővé teszi a gazdaságos termesztést és a fejlesztést. A szövetkezetben az idén kísérleti céllal 17 hektáron új módszer szerint ültették ki a palántákat. Az ikersoros termesztés esetében a hagyományos méteres sortávolság helyett kilencven, illetve harminc centiméteres a sortávolság. Ezzel közel a kétszeresére nő a hektáronkénti növényszám, javul a gépek kihasználási foka és több a zöldtömeg is. A költségnövekedést is • figyelembe véve, gazdaságosnak ígérkezik a technológiai újítás, ennek tapasztalatait ismertette előadásában Reményi Tibor, az ágazat vezetője. A program befejezéseként a szakemberek gyakorlati bemutatón is megnézték a kísérleti táblát, ahol július óta folyamatosan szedik a. dohányt. st — gk Á tsz-ben július óta folyamatosan szedik és szárítják a dohányt A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja a gyakorlati bemutatón
