Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
1917. szeptember 13. tolna'' . , , fíEPUJSAG 3 Gazdag munkatervet valósítanak meg a törvényhozó testület bizottságai AZ ORSZÁGGYŰLÉS állandó bizottságai az elmúlt hetekben, hónapokban egy sor országos jelentőségű kérdésről tárgyaltak, meghallgatva felelős állami vezetők tájékoztatását, s véleményt alkotva a sürgető feladatokról. Az év hátralévő részében milyen tervek foglalkoztatják törvényhozó testületünk véleményező, javas- lattevő és ellenőrző szerveit, hogyan segítik az ország- gyűlést alkotó, ellenőrző tevékenységében ? A kérdésre három állandó bizottság elnökétől kért választ az MTI munkatársa. — Nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is az állami és társadalmi élet legfontosabb kérdéseivel foglalkozni — mondotta elöljáróban Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke. — Képviselői munkakollektívánk ebben az évben állást foglalt például a beruházási tevékenység javításához szükséges intézkedésekről. Az Országos Tervhivatal tájékoztató jelentése alapján górcső alá vettük a lakossági szolgáltatások gondjait és eredményeit. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságával együttes ülésen elemeztük az export- és import- tevékenység múlt évi eredményeit, tájékozódtunk a külkereskedelem időszerű feladatairól. Ez év őszén a Magyar Nemzeti Banktól nem kevesebb, mint 45 milliárd forint sorsáról kérünk felvilágosítást. E hatalmas összeget lehet a mostan; tervidőszakban az exportnövelő beruházásokra fordítani. Elsősorban arra vagyunk kiváncsiak : a vállalatok által benyújtott pályázatok milyen fejlesztési elgondolásokat tartalmaznak, s hogyan alakul a fejlesztések ágazati megoszlása. A fizetési mérleghelyzet áttekintésével arra keressük a választ: milyen eredménnyel mozdítják elő a magyar export növelését kormányzatunk hitelpolitikai törekvései. A gazdasági munka színvonalát alapvetően meghatározó kérdésben kérünk felvilágosítást a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságtól. Tapasztalataik alapján kívánunk képet alkotni arról: milyen a szerződéses fegyelem a gazdálkodó egységeknél, a vállalatok mennyiben teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Fontos feladatunk a törvénytervezetek tárgyalásának előkészítése. Legutóbb júniusban az 1976. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról foglaltunk állást. Októberben napirendre tűzzük az 1978. évi állami költség- vetés irányelveinek megvitatását, majd decemberben az erről szóló törvény javaslatának előzetes vitáját. — AZ ÉPÍTÉSI és közlekedési bizottság idei munkatervének jó része már megvalósult — mondotta Gyarmati János elnök, s hozzáfűzte: olyan mindenkit érintő-érdeklő előterjesztéseket vitattunk meg, mint például a fővárosi tanács felkészülése az épületfelújítások kapacitásának megteremtésére, vagy a rakodásgépesítés helyzete. Az utóbbi kapcsán a bizottság úgy határozott: javaslattal fordul a Minisztertanácshoz, hogy számoltassa be a tárcákat az anyagmozgatás gépesítésének fejlesztésére, gyorsítására hozott 1974-es kormányhatározat végrehajtásáról. Rendkívül hasznos tapasztalatokkal szolgált a beruházók, a tervezők és kivitelezők érdekeltségi rendszerének áttekintése is. A Pénzügyminisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal előterjesztése felett kibontakozott vita summázta: a beruházások hatékonyságának növelésében, az építési, szerelési határidők rövidítésében, a költségek csökkentésében nem lebecsülendő szerepe van a közreműködők anyagi érdekeltségének, ám ez az ösztönzési rendszer további finomításra szorul. Várhatóan a bizottság szeptemberben tekintj át a tömegközlekedés helyzetét, a továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatója alapján. A kérdés megvizsgálására már tavaly elhatározás született azon az ülésen, amelyen Budapest és más nagyvárosok tömegközlekedésének gondjaival foglalkoztunk. — JELENLEG élénken foglalkoztatja az országgyűlés kereskedelmi bizottságát a kérdés: az áruk milyen körét és milyen mértékben dotálja az állam? — hangsúlyozta Palkó Sándor, a bizottság elnöke. — Legutóbb az árhivatal elnöke adott írásos tájékoztatást az államilag támogatott cikkek köréről. Az adatok birtokában jövőre bizottsági ülés elé visszük a témát. A testület kétévenként meghallgatja a Központi Nép; Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját. Ezúttal, szeptemberben a lakosság lábbeliellátásának tapasztalatairól tájékozódunk, s megvitatjuk a fejlesztésekre vonatkozó kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait. Mindennapos és elválaszthatatlan kapcsolat fűzi a kereskedelmet más ágazatokhoz. Ez abban is tükröződik, hogy a bizottság gyakran tart a társbizottságokkal együttes ülést. Az év utolsó negyedében is akad közös téma. így például az ipari bizottsággal együtt vesszük szemügyre a textil- és ruházati ipar anyagellátásának, a feldolgozás, valamint a kereskedelmi tevékenység alakulását. Gyakori téma a bizottság ülésein az idegenforgalom. Most azzal a kormányhatározattal foglalkozunk, amely három gyógyszálló létesítését írta elő — a Margitszigeten, Hévizén és Harkányban. Mindenekelőtt annak okára igyekszünk fényt deríteni: a tervezett gyógyszállók közül miért nem valósult meg a harkányi? Az Enyingi Állami Gazdaság 3800 db szarvasmarhát tart, ebből 1730 fejőstehén. A tehenészet megoszlik tiszta holstein-fríz, valamint a keresztezett és a magyartarka állományra. A 760 holstein-fríz állomány évi lak- tációs tejtermelése 6370 kilogramm tehenenként. (MTI Fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Kiváló tehenészet Átírjuk, de mire? Bevallom férfiasán álom- világban mozogtam vagy legalábbis a valóságtól elszakadva. Eddig ab'ban a tudatban éltem, hogy történetesen egy használt gépkocsi vételének legrázósetob pontja a pénz összegyűjtése... Súlyosan tévedtem. Kifizetni a vételárat pillanatok műve, feltéve, hogy az illető tud számolni. Ezzel a hőn áhított járgány az övé lesz de facto, vagyis a valóságban, de nem úgy hivatalosan, ahhoz némi papír, illetve papírok szükségesek. Vagyis át kell íratni a kocsit, hogy de jure is rendben legyen minden. Maga az átírás roppant egyszerű. A vevő ügyféllé vedlik át és mehet az ügyfélfogadás, tárgyalás, útbaigazítás, az adminisztráció tükörsima útján. Először a közlekedésrendészet,, onnét a nyomtatványbolt, aztán tal- pálás az illetékhivatalba, onnét a posta, aztán visszakozz az illetékhivatal és már — néhány forinttól megszabadulva könnyebben mozogva — újfent a közlekedésrendészet. Megy ez, mint a karikacsapás. Azazhogy menne. A nyomtatványboltban az elárusító megnyugtatja a vásárolni szándékozót, hogy igenis jó helyen jár, Szek- szárdon csak itt lehet kapni a szükséges formanyomtatványt. — Akkor kérek egyet. — Sajnos nem tudunk adni, mindennap várjuk, hogy érkezzen az újabb szállítmány. Ez így megy két hete. Hogy a bolt várja, az!t még ki lehet heverni. De várják még jó néhányan, akik esetleg szeretnék rendezni az ügyet, adót, biztosítást és szeretnék az igazoltató rendőrnek úgy átnyújtani a forgalmi engedélyt, hogy eleiét vegyék egy sor kérdésnek a kocsi tulajdonjogát illetően. Egy egyszerű formanyomtatványról van szó. Belátom, hogy beláthatatlan tartalékok rejlenek a takarékoskodásban. Jó. Takarékoskodjunk a papírral. De így? — sí — Elérték-e céljukat a táppénzes fegyelem szilárdítására 1976-ban hozott kormányintézkedések? Erre a kérdésre ad választ a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán most elkészült értékelés. A felmérések, statisztikák szerint az intézkedések hatására a táppénzfronton kedvező tendenciák alakultak ki. Többféle intézkedéssel jobb lehetőségeket teremtettek az orvosoknak a betegek alaposabb kivizsgálására, a tünetek feltárására. A receptírás igen jelentős része alól felszabadított orvosok több időt fordíthatnak betegeik kivizsgálására, gyógyítására és jobban gondoskodhatnak arról is, hogy az arra rászorulók mentesüljenek a munka álól, de a betegállomány lehetőségével ne élhessenek vissza a dologkerülők. Eredményesnek bizonyult az a törekvés is, hogy minél több üzemorvos kapjon jogot táppénzes állományba vételre, mivel ezek az orvosok ismerik legjobban betegeiket, a helyi körülményeket, s így a legreálisabban ítélhetik meg a hozzájuk fordulók helyzetét. Megerősítették a felülvizsgáló orvosok hálózatát is. ezzel lényegesen javítva az ellenőrzést? Az alaposabb vizsgálatok és a fokozott ellenőrzés eredménye, hogy az 1975. évi 6,1-ről tavaly 5,7 százalékra csökkent a táppénzesek aránya, s megközelítően ugyanez a folyamat tapasztalható, ha az első félévek statisztikáját hasonlítAZ ORSZÁG egyetlen olyan szövetkezete a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet, ahol a közös műhelyi tevékenység öt évre biztosítva van kooperációs szerződésekkel és a Triumph-termékek teljes skáláját gyártja. Ez a szakosodás és termelési biztonság az idei első félévben valósult meg, így minden szempontból döntő jelentőségű év az 1977-es. Úgy határozott a. szövetkezet vezetősége, hogy a holland partner részére nem gyártanak több terméket, helyette bővítik a Triumph-programot. Júniusban elkezdték frottírköntösök készítését, szeptember elsején pedig a fürdőruhákét is. Az átállások tavaly novembertől kezdődően az idei év végéig tartanak. Az első félévben 25 százalékkal növelte exporttermelését a szövetkezet az elmúlt évi 'eredményhez képest, de még így is elmaradt kissé az idei — igen feszített — terv teljesítésétől. A termelésnek 63 százaléka bérmunkát jelent és ez a jelenlegi, betanulási időszakban átmenetileg visszaesést okozott, illetve okoz még a második félévben is. A SZÖVETKEZET első félévi munkáját értékelte a pártszervezet, a szövetkezeti vezetőség és legutóbb a Paks nagyközségi párt-végrehajtó bizottság. A vb elismerését fejezte ki az erőfeszítésekért, a lehetőséghez képest jó eredményért. Frast Antal, a szövetkezet elnöke szólt arról is beszámolójában, hogy igyekeznek minél több magyar gyártmányú alapanyagot feldolgozni, teljes értékű exportot lebonyolítani, de ezt sokszor gátolja az anyaghiány. A szövetkezet mintakészítő laborja rendszeresen gyárt kollekciókat a külkereskedelmi vállalat részére, s ezeket ajánlják különböző piacokra. Ennek eredményeként volt már több szállítás az NSZK-ba, Norvégiába, Franciaországba, de mindig csak kis tétel. — Egy tavalyi példa a rossz alapanyag-ellátásra: „A külker, vállalattal megállapodtunk, hogy 10 ezer méter cordbársonyból gyermekruhát gyártunk egy német cégnek. Mire az alapanyag-szállítási szerződés megkötésére került sor, a Texért már csak ötezer méterre szerződött, - ígérete ellenére végül is leszállított 3200 métert, abból is 700 méter színhibás. Sajnos ezek a problémák a mai napig sem oldódtak meg, s mindéhez járul még, hogy a szovjet tételeknél is sorozatosan alapanyagproblémákkal küszködünk.” SZÁLLÍTÁSI szerződéseit mindig teljesítette a szövetkezet, határidő és minőség tekintetében egyaránt. A termelés évről évre dinamikusan nő és csökken a reklamált termékek aránya. 1975-ben egy százalék volt a kifogásolt termék, 1976-ban 0,8 százalék, az idei első félévben pedig csak 0,61 százalék. (gemenci) mindenképpen fokozta a gazdasági vezetők és a vállalati társadalmi szervezetek felelősségét a kormányhatáro-- zat. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán rámutatnak, hogy az eredmények biztatóak ugyan, de a kormányhatározat végrehajtásának lényegében még csak a. kezdeténél tartanak.. Egyes helyeken vannak olyan jelenségek, hogy a frissen ható intézkedések első jelentősebb eredményei után mintha lanyhulna a táppénzes állományba Utalás alapossága és az ellenőrzés. Mind az egészségügyi szerveknek, mind a vállalatoknak továbbra is fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy miközben a beteg emberek gyógyulásukhoz minden segítséget megkapnak, arra illetéktelenek táppénzhez ne? juthassanak. (MTI) Műanyagok építkezéshez A több mint félmilliárd forintos költséggel épülő barcsi Építési Műanyagfeldolgozó Gyár termelőegységei közül egy — a bitumenüzem — novemberben megkezdi a próbaüzemeltetést. A másik két üzemben jövőre 10 millió forint értékű műanyagkötésű színes homlokzatbevonatot, vakolat- és betonalapozót, papírtapéta-ragasztót és egyéb, építkezéshez szükséges műanyagot gyártanak majd. Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet Tovább nőtt az exporttermelés Kevesebb az álbeteg Csökkent a táppénzesek állománya juk össze. 1975 első felében a dolgozóknak 6,3, 1977 első hat hónapjában pedig 5,8 százaléka volt táppénzes állományban. E néhány tized- százalékos csökkenésnek is nagy a jelentősége, mert egyetlen tizedszázalékos táppénzes állomány 4200 ember munkából való kiválását jelenti. Az 1975 első fele óta elért 0,5 százalékos csökkenés tehát azt fejezi ki, hogy az idei első félévben 21 ezerrel kevesebb volt a beteg vagy álbeteg, mint két évvel ezelőtt, ennyivel több embert vonhattak be a termelőmunkába. Természetesen az orvosok ismeretein, tapasztalatain múlik, hogy a hozzá fordulók közül kinél tartják szükségesnek a betegállományba sorolást. A vállalatok is sokat segíthetnek azonban abban, hogy a munkából lógni szándékozók ne csúszhassanak át az orvosi vizsgálat szűrőjén. Figyeljenek fel azokra, akik fizetés utáni napokon vagy egy-egy kelle- mietlenebb, nagyobb munka előtt újra és újra beteget jelentenek. 'Ebben most már nemcsak azért érdekeltek a vállalatok, - mert a betegállomány a termelést akadályozza, hanem az is fokozott figyelemre ösztönzi a gazdasági vezetőket, hogy ez év január elseje óta a vállalati nyereségből kell fizetni a 3 napnál nem hosszabb időre járó táppénzt. Viszonylag nem nagy összegről van szó, tavaly például az évi 6 milliárd forint körüli táppénzből nem egészen 100 milliót fizettek a vállalatok, erkölcsileg azonban
