Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
XXVII. évfolyam, 215. szám ÄRA: 0,80 Ft 1977. szeptember 13., kedd Mai számunkból GAZDAG MUNKATERVET VALÓSÍTANAK MEG A TÖRVÉNYHOZÓ TESTÜLET BIZOTTSÁGAI (3. old.) Átírjuk, de mire? (3. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) (5. old.) SORRENDBEN AZ ÖTÖDIK VERESÉG! Pályakezdés - pályázattal JÓ másfél hónappal a felsőfokú végzdttségűek----------------- -nek járó diplomák kiosztása után — a mint az várható vált — mégiscsak lecsillapodtak a kedélyek az elhelyezkedéseket szabályozó pályázati rendszer körül. Féltehetően azért is, mert — minden ellenkező híresztelés és minden aggodalimaskodás ellenére — ki-iki megtalálta a felkínált álláshelyek között azt, ami a számára a körülményekhez képest a legmegfelelőbb. E megállapítás persze nem jelenti a sokát vitatott, sőt támadott pályázati rendszer megnyugtató minősítését; minden bizonnyal így alakult volna a helyzet egy sokkal rosszabbul sikerült rendelkezés esetén is... Hogy végül is a pályázóik és a pályázatokat hirdető munkáltatók kölcsönösen megnyugodtak, abban nagy részé van annak, hogy az illetékes hatóságok a kezdetben sorozatosan jelentkező problémák láttán gyorsan és határozottan körabeavartkoztak és szükség szerint módosították, 'korrigálták a rendelet előírásait. A pályázati rendszer első szakaszában, vagyis még a diploma kézhez vétele előtt, a pályakezdők háromnegyed része jelentkezett a meghirdetett állásokra. A többiek jórészt azért nem pályáztak, mert megfelelőbb állások reményében a második fordulót várták, illetve sokan voltak, akik családi vagy egyéb ökok miatti felmentéssel .helyezkedtek várakozó álláspontra. (Ma már nyilvánvaló, hogy a meglehetősen gyorsan megfogalmazott jogszabály rendelkezéseit kezdetben nem ismerték eléggé a végrehajtásban érdekeit intézmények, s ebből a tájékozatlanságból sok zavar és félreértés adódott. A legjellemzőbb gond: a pályázati felhívások nem adtak minden esetben kellő információt a betöltendő munkakörökről és ezen áz sem segített sokat, hogy a felsőoktatási intézmények legtöbbje utólag szerezte meg a szükséges információikat. A másik gond: a pályakezdők helyszíni tájékozódása során rendre kiderült, hogy a munkáltatók egy része időközben meggondolta magát, tárgytalannak tekintette a meghirdetett pályázatot vagy éppenséggel nem tartotta magára nézve kötelezőnek a pályázati kiírásban megjelölt feltételek biztosítását. A tavalyi évhez képest csökkent ugyan a pálya- --------------— kezdők választási lehetősége, ám ha figyelembe vesszük, hogy a végzők számát meghaladó számú álláshelyet hirdettek meg a munkáltatók, akkor nyilvánvaló, hogy a pályázati rendszer, összességében mégis biztosította a megfelelő választási lehetőséget. Végeredményben az álláshelykínálat a jogászoknál 130, az általános orvosoknál 114 és a pedagógusoknál 113 százalékos volt. Ezek a számok azonban csak a helyzet általános jellemzésére alkalmasak és sémiimképpen sem fedhetnek el néhány további és nagyon szembeötlő gondot. Például: az általános és a középiskolai tanároknál a felkínált álláshelyek szakonkénti össze8 tétele jelentősen eltért a pályakezdők szákképesítésétől. Tűi kevés pályázatot írtak ki orosz, történelem, angol, francia, kémia és biológia szakos tanárok részére és viszonylag sok volt a felkínált nevelőtanári áLlás. ■A tudományegyetemek természettudományi karain végzett nem tanár szakosok elhelyezkedési aránya az átlagot meghaladta, ugyanakkor kevés az elhelyezkedettek száma és aránya az ELITE és a J1ATE bölcsészet- itudományi karain. Hasonló jelenségek tapasztalhatók azokon a főiskolákon és egyetemeken ils, a'hol a végzőknek nem kellett igénybe venniük a kötelező pályázati1 rendszert. Nem volt ritka a többszörös álláshelykínálat sem, amiből egyértelműen lehet arra 'következtetni, hogy a munkáltatók nem a legtervszerűbben gondoskodnak _a munkaerő utánpótlásáról. Például: a Budapesti Műszaki Egyetemen minden általános gépszerkesztőnek tizenhárom álláshelyet kínáltak. Ugyanilyen aránytalanságok tapasztalhatók a 'közgazdászoknál és az agrár- szakembereknél. Ugyanakkor a műszaki tanárok és a vegyész üzemmérnökök esetében a végzők számánál lényegesen kevesebb volt a munkahelyek száma. Ezekre a gondokra már csak azért is érdemes felfigyelni, mert a pályázati rendszer esetleges hibáinál mélyebben rejlő jelenségre világítanak rá. Óiból egyértelműen kiderült, hogy a magyar ok- * tatás! rendszer nem azokat a szakembereket képzi és nem olyan számban, akikre és amennyire a ^munkahelyeknek szükségük lenne. (Legfőképpen ez az oka annak, hogy a pályázati rendszer eredményei mintI ha nem lennének kellő arányban a végrehajtás során kifejtett erőfeszítésekkel. VÉRTES CSABA Koordinációs értekezlet Tegnap délelőtt a bonyhádi Városi Tanácson koordinációs értekezletet tartottak, ahol a város tanácsi és nem tanácsi szerveinek, üzemeinek, szövetkezeteinek és intézményeinek vezetői találkoztak és megbeszélték a város előtt álló aktuális feladatokat. A megjelenteket dr. Hegedűs János, a városi tanács elnöke tájékoztatta az ötödik ötéves terv időarányos feladatainak végrehajtásáról és a városfejlesztés további feladatairól. Az ülés második részében pedig a jelenlévők javaslatai, hozzászólásai következtek. Mongol vendég Szekszárdon Brezsnyev fogadta Waldheimet Leonyid Brezsnyev, az. SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a moszkvai Kremlben fogadta a hivatalos szovjetunióbeli látogatáson tartózkodó dr. Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát. A meleg, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, Arkagyij Sev- csenko és Roberto Guyer, az ENSZ főtitkárának helyettesei. Kurt Waldheim az ENSZ béke aranyérmét nyújtotta át Leonyid Brezsnyevnek az egyetemes béke és a népek biztonsága javára végzett, következetes és eredményes tevékenységének elismeréseként. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára hétfőn elutazott Moszkvából. Ülésezett a népfrontbizottság A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága tegnap tartotta soron következő ülését Szekszárdon. Az ülésen a megyei bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg és hagytak jóvá a megyei elnökség első féléves tevékenységéről dr. Kolumbusz Lászlóné megyei elnök előterjesztésében. Második napirendi pontként Popovics György, a megyei népfrontbizottság munkatársa adott tájékoztatást a szülői munkaközösségek tevékenységéről. Ezután Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megye} titkára az elkövetkező feladatokról tájékoztatta a megyei bizottság tagjait. * A Hazafias Népfront VI. kongresszusa meghatározta a népfrontszervek munkáját. Országos programot adott legáltalánosabb tömeg- mozgalmunk számára. A párt útmutatásait figyelembe véve kijelölte az egész nemzet tevékenységét igénylő tennivalókat. A megyei népfrontbizottság és -elnökség a kongresszusi határozatok jegyében jelölte ki önmaga teendőit. Az elmúlt félévben kiemelten foglalkoztak a falugyűléseken elhangzott javaslatok sorsával. Megállapította a megyei bizottsági ülés, hogy e területen a munka tervszerűen folyik. Megyénkben a népfront szervezésében az elmúlt félévben 26 előadássorozatra, 18 politikai fórumra került sor, ezenkívül 13 politikai vitakört, 28 nők akadémiáját szervezett a népfront. Mindemellett természetesen alkalomszerűen, népfrontestékre, szülők akadémiájára, szakmai jellegű előadásokra, jogpropaganda-előadásokra is sor került. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a községi-városi bizottságok figyelmét sikerült felkelteni a gazdaságpolitikai munka iránt. Tegnap a délelőtt} órákban Szekszárdra érkezett az MSZMP Központi Bizottsága vendégeként hazánkban tartózkodó D. Davádordzs, a Mongol Népi Forradalmi Párt Kelet-Góbi sivatag megyei pártbizottságának ideológiai titkára. D. Davá- dordzsot fogadta dr. Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei bizottságának titkára. A mongol vendég délután a Tolna megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságára látogatott, ahol előadást tartott a pártiskola hallgatóinak. Beszámolt országa iparának, mezőgazdaságának fejlődéséről. Elmondta, hogy az elmúlt ötéves tervben a munka termelékenységének javítása a termelés növekedésének 75 százalékát eredményezte. A termelékenység növekedését a munkások szakmai ismeretének bővülése és a szocialista munkaverseny tette lehetővé. A későbbiekben arról szólt, hogy megerősödött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa, amely alapul szolgál a fejlett agrotechnika elterjedéséhez. A Simon.tornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál új gépet állítottak üzembe. Festéköntő gépnek nevezik, mert a festék, amit a bőrök bevonására használnak, állandóan ömlik egy vonalon a gép közepén. Ezen a tökéletes festékfüggönyön húzza át a gép a szállítórészre fektetett bőrt és egyenletesen, tökéletes simasággal vonja be. Ott voltunk a kipróbálásnál, hallottuk, hogy többen is megjegyezték: csodálatos ez a gép. Lengyelországból való, de eredetileg nem ilyen célra használták, hanem mint faipari lakköntő gépet. Körtés István igazgató elmondta: átalakították a gép szállítórészét és így festéköntésre és lakköntésre is használhatják. Vagyis bizonyos bőrökre festékanyagot vagy lakkot egyaránt rádolgozhatnak ilyen módon. A gép teljesítménye olyan nagy, hogy a festési idő egyharmadára csökken a labdabőröknél. De valószínűleg ugyanígy lesz majd a cipőbélésbőr festésénél is. A labdabőr festékrétege tartó- sabb lesz az eddiginél, egyrészt a gép tökéletes munkája miatt, másrészt pedig azért, mert újfajta festéket használnak, ami kopásállóbb a hagyományosnál. Egyelőre úgy tudják megoldani a frissen festett vagy — így is mondják — festék- filmréteggel ellátott bőrök szárítását, hogy a gép előtt levő asztalra rátesznek egy megfelelő nagyságú farostlemezt, erre fekteti rá ügyes, gyors húzással az ott álló dolgozó a csillogó bőrt, majd ezt a „tálcát” leemeli két nődolgozó és állványra teszi. A következő pillanatban már ott a másik farostlemez, várja a festékíüggöny alól kibukkanó újabb bőrt. Ebben a kis üzemrészben nincs hely ahhoz, hogy a festéköntő géphez csatlakoztassák a szárítóberendezést. De készítenek majd hozzá szárítószekrénysort és a jövő nyárra elkészülő új csarnokban már egysorban lesznek ezek a gépek. Az új labdakészítő csarnok 72 méter hosz- szú lesz, idén ősszel kezdik a munkákat, az épület szerkezetét meg is építik, aztán pedig a jövő év augusztus 20-ra akarják teljesen megvalósítani. A nagyon keresett simon- tornyai labdák készítéséhez még korszerűbb lehetőségeket és nagyobb kapacitást kell teremteni. GEMENCI JÓZSEF Indítás előtt. Néhány perccel később, az első festett bőrök láttán azt mondták a munkások: „csodálatos gép”. Fotó: Gottvald Károly D. Davádordzs, a megyei pártbizottság és az Oktatási Igazgatóság vezetőivel Koraiéra gép a bőrfestéshei
