Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

fgt — 2 ^PÜJSÁG Ezt Hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Elrabolták a nyugatnémet gyáriparosok szö­vetségének elnökét, „testőreit” meggyilkolták. — Sikeres­nek mondotta moszkvai tárgyalásait Jasszer Arafat. — Sajtóértesülések szerint titkos találkozót tartott Alexand­riában Szadat és INimeri a szaúd-arábiai király tanács­adójával. Kedd: Kurt Waldheim Moszkvában sajtóértekezletet tartott. — Befejeződött az Arab Liga tanácsának kairói ülése. — Owen brit külügyminiszter Madridban tárgyal. Szerda: Aláírták Washingtoniban a Panama-csatornáról szóló új szerződést. — Carter elnök fogadta az amerikai fővárosba érkezett Pinochet tábornokot. — Nicolae Ceau- sescu hivatalos, baráti látogatása Bulgáriában. Csütörtök: Etiópiái nyilatkozat a Szomáliával volt diplomáciai kapcsolatok megszakításáról. — Mogadishu- ból kiutasították az etióp diplomatákat. — Izraeli tüzérség tűz alá vett dél-libanoni, területet. Péntek: Véget ért Kekkonen finn köztársasági elnök hivatalos látogatása az NiDK-ban. — Befejeződött az an­gol szakszervezetek kongresszusa. — A nyugatnémet szö­vetségi gyűlés a neutronbomba mellett foglalt állást. Szombat: Újabb harcok Ogadenban. — Waldheim lá­togatása Mongóliában. — A Béke-világtanács elnöki iro­dájának ülése Berlinben. A HÉT 3 KÉRDÉSE A chilei fasiszta puccsnak már a negyedik évfordulója előtt áll a világ. Sok helyütt — mint például az igen pol­gári és konzervatív gondolkodású Svájdban is — „chilei Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára a Szovjetunió kormányának meghívására Moszkvába látogatott. Képünkön a világszervezet főtitkára — jobboldalon — Gromiko szovjet külügyminiszterrel tárgyal. (Képtávirónkon érkezett) hetet” rendeztek és rendeznek, hogy a közfigyelmet rá­irányítsák Pinochet tábornok és klikkjének viselt dolgai­ra. A santiagói junta vezetője ugyanakkor meghívást ka­pott Washingtpriba, legyen ott a Panama-csatorna sorsát szabályozó új szerződés ünnepélyes aláírásánál. Mi. több, még külön is vendégül látták a Fehér Házban... Az első kérdés: mit akart elérni Carter elnök Latin-Amerika ve­zetőinek látványos meghívásával? Az Afrika úgynevezett szarvában folyó Szomáliái— etiópiai ellenségeskedések tovább tartanak, a héten sor került a két ország közti teljes diplomáciai szakításra is. A visszatérő kérdés mégis az, hogy miként alakul a hadi­helyzet? Politikai krimi, különösen véres és kegyetlen, zajlott le Kölnben, abban a városban, ahol az NSZK belügyminisz­tériuma székel. A nyugatnémet gyáriparosok szövetségé­nek elnökét elrabolták, „testőreit” és gépkocsivezetőjét meggyilkolták. Jogos a kérdés: milyen politikai következ­ményekkel járhat a Sehleyer-tügy? Mit akart elérni Carter a latin-amerikai vezetők lát­ványos meghívásával? A Panama-csatorna sorsát szabályozó új szerződés ellentmondásos hatású az Egyesült Államokban: hivata­los helyeken igyekeznek bizonygatni, hogy Washington és Latin-Amerika között, íme. kialakul az együttműködés, no meg azt is emlegetik, hogy az új szerződés az USA biz­tonsági és gazdasági érdekeit messzemenően és sokáig (2000-ig) szolgálja, ugyanakkor azonban Kaliforniában éá Floridában, vagy ahol még a türelmetlenül reakciós po­litikusok mozgósítani tudják a közvéleményt, ott a han­gulat általában a csatornaszerződés ellen fordul. A sze­nátusban a jelek szerint még nincs meg a ratifikáláshoz szükséges kétharmados többség. Carter némileg hazárd módon szinte befejezett tény elé akarja állítani a washingtoni honatyákat. Ha egyszer már úgyszólván valamennyi latin-amerikai állam magas képviselőjének jelenlétében került sor a szerződés ünne­pélyes aláírására, akkor talán csak nem fogja ezt vissza­utasítani a szenátus? Carter diplomáciája ugyanakkor gondosan ügyelt arra, hogy éppen a latin-amerikai fasisz­ta diktátorok, az igen konzervatív, jobboldali gondolko­dású állam- és kormányfők gyűljenek egybe mindenek­előtt a washingtoni aláírási aktusnál. A csatornaszerződés Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szeptember 9-én fo­gadta Warren Burgert, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíró­ságának elnökét, aki tájékozódó jellegű látogatáson tartóz­kodott Moszkvában. (Képtávirónkon érkezett) Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Václav Hulát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyette- sét, az állami tervbizottság elnökét. Képünkön: Václav Hula és Lázár György a megbeszélésen. (Képtávirónkon érkezett) ellenzéke az USA-ban ugyanilyen reakciós, konzervatív, jobboldali elemekből áll... Talán meggondolják magukat azok, ha látják, hogy Latin-íAlmerika hasonszőrű vezető politikusai amolyan „erkölcsi garanciával” szolgáltak. Pinochet meghívásában még egy szempont is közre­játszhatott. A fasiszta Chilei diktatúrának újabb segítséget úgy helyezhet kilátásba az Egyesült Államok, ha majd cserébe Santiagóiban valamilyen látszatintézkedést hoznak „az emberi jogok” terén. (Részleges amnesztia, egyik- másik halál tábor bezárása, stb.) Miként alakul a hadihelyzet Afrika szarvában? A Szomáliái támadás éle Jijiga és Harar városok el­len irányul. Egy pillantás a térképre meggyőz arról, hogy a hadműveletek célja átvágni Etiópia egyetlen vasút­vonalát, azt, amely Addisz Abebából Dzsibutiba vezet és így összeköttetést teremt az Adeni-öböllel. A két város közelében van még egy nagy nemzetközi repülőtér is. Eh­hez hasonlót csak az etióp főváros mellett találni, továb­bá az eritreai Asmarában, de köztudomású’, hogy Asmarát az eritreai felkelők szorongatják. Jijiga nincs száz kilo­méterre sem a Szomáliái határtól, Harar irányában az em­lített vasútvonal hozzávetőleg kétszáz kilométerre esik. Nyilván a hadilhelyzet alakulásával is összefügg, hogy a héten az etiólp ideiglenes kormányzó tanács megszakí­totta a diplomáciai kapcsolatot Szomáliával. Mogadishu- ban ezt követően az etióp diplomaták kiutasítását hatá­rozták el. Az Addisz Abeba-i kormányzó tanács nyilatko­zatban hangoztatta, hogy Szomália leplezetlen agressziót hajtott végre Etiópia ellen, de a kormányzó tanács ön­mérsékletet tanúsított, remélve, hogy Szomália figyelembe veszi az afrikai közvéleményt és abbahagyja az agressziót. A kelet-afrikai problémák szóba kerültek Gromiko szovjet külügyminiszter és Kurt Waldheim főtitkár moszk­vai eszmecseréjén. Waldheim utána sajtóértekezleten em­lékeztetett arra, hogy az ENSZ is kimondta az afrikai ha­tárok megváltoztathatatlanságának elvét. Most kísérlet törtéht ennek az élvnek a semmibevételére, ezt az ENSZ nem tűrheti. Az Arab Liga kairói ülésén szintén szó volt az etióp— Szomáliái Viszályról, tekintve, hogy Szomália tagja ennek az államcsopórtnak. Az Arab Liga a konfliktusba való be nem avatkozás álláspontjára helyezkedett hivatalosan, de egyes sajtóértesülések szerint a reakciós arab államok fegyvereket szállítanak Szomáliába. Milyen politikai következményekkel járhat a Schleyer- ügy? Talán nem fölösleges emlékeztetni arra, hogy a nyá­ron a nyugatnémet polgári sajtó mindegyre a Schmidt— Genscher kormány válságáról cikkezett. Voltak, akik azt latolgatták, mikor fordít hátat a szociáldemokratáknak a koalíció kicsiny, de nélkülözhetetlen tagja, a szabad de­mokrata párt? Kétségtelen sok vita kavargóit a gazdasági helyzetben szükséges intézkedések körül: miként küzdje­nek a munkanélküliség ellen, hogyan biztosítsák az expor­tot, akár az infláció növekedése és a márka értékének csökkenése árán is, és így' tovább. A Kappler-botrány sem volt éppen kellemes a bonni kormány számára, bár éppen a jobboldali ellenzék megnyugvással és elégtétellel fogad­ta, hogy nem történt semmi a háborús bűnös SS-alezredes elfogatására. A határőrség rohamalakulatai őrizték az NSZK kancellári hi­vatalát, ahol a Schleyer-ügy miatt összehivott „válságbizottság” ülésezett. (Képtávírónkon érkezett) A terrorizmus már évek óta politikai vitakérdés az NSZK-ban. A Baader—Meinhof csoport, vagy az állítóla­gos „vörös hadsereg frakció”, amelynek a mostani szörnyű kölni bűntettet tulajdonítják, a polgári sajtó beállítása szerint „baloldali” és „forradalmár” lenne._ A terrorizmus elleni harc címén a kormányt az országban igen jelenté­keny jobboldali erők jdbb felé akarják tolni. A „kinek használ” kérdésre most, Sdhleyer elrablása után is csak azzal lehet válaszolni: a jobboldalnak. A helyzet komolyságára jellemző, hogy a bonni kor­mány teljes hírzárlatot rendelt el, ami elég szokatlan az NSZK-ban, hiszen ott inkább a tájékoztatás demokratiz­musát szeretik hangoztatni. 1917. szeptember 11­A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság szombaton a kö­vetkező nyilatkozatot tette közzé: Negyvennyolc hónapja an­nak, hogy a világ haladó közvéleménye megdöbben­ve értesült dr. Salvador Al- lendének, Chile törvényes elnökének meggyilkolásáról. A véres puccs óta Pinochet a legkegyetlenebb terror­rendszert teremtette meg: a népi hatalom tisztségvise­lőinek, kommunistáknak, szocialistáknak, pártonfcí- vüli aktivistáknak és egy­szerű szimpatizánsoknak ez­reit ölték meg, vagy a leg- kegyetlenebbb körülmények között kínozzák a koncent­rációs táborokban és a jun­ta börtöneiben. Az eltűntek száma meghaladja a 2500-at. A katonai junta törvé­nyen kívül helyezett min­den politikai pártot, meg­hosszabbította’ a rendkívüli állapotot, amivel nyilván­valóvá tette azt a törekvé­sét, hogy folytassa törvény­telenségeit és újabb bűntet­teket kövessen el. De ezek az intézkedések nem erejét, hanem gyengeségét bizo­nyítják. A zsarnokság nem tudja letörni a chilei nép kitartó ellenállását, amely ezer és ezer formában való­sul meg. A nemzetközi imperializ­mus összehangolt támadása Chile alkotmányos rendje, törvényes kormánya ellen a világ . minden jóérzésű emberének felháborodását és tiltakozását váltotta ki és a fasiszta fordulatot követően világméretű szolidaritási mozgalom bontakozott ki a junta leleplezésére, a chilei hazafiak megmentésére. Népünk a világ haladó embereivel együtt minden rendelkezésre álló eszközt és erőt felhasznál arra, hogy támogassa Chile népének szabadságharcát, Victor Diaz, Mario Zamorano, Hai­ne Donato, Exequil Ponce, Jorge Muncz, Jose Weibel, Carlos Lorca és a több ezer chilei hazafi életének meg­mentését, akikkel a katonai diktatúra le akar számolni és ezért eltűnteknek nyil­vánítja őket. Támogatjuk a chilei nép töretlen harcát a diktatúra megdöntéséért, a népi egy­ség, a kereszténydemokrá­cia és valamennyi anti­fasiszta erő összefogásáért, egy új, demokratikus rend­szer létrehozásáért. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a chilei nép el­szántsága és a nemzetközi szolidaritás ereje győzedel­meskedni fog a chilei nép hóhérai fölött. Befejeződött a szovjet pártmunkáskőldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Ivan Bogyulnak, az SZKP KB tagjának, Moldávia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága első titkárának veze­tésével szovjet pártmunkás­küldöttség tett látogatást ha­zánkban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a KB székházában ta­lálkozott Ivan Bogyullal. A küldöttséget fogadta Né­meth Károly, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Kovács An­tal, a KB osztályvezetője, Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szabó István, a TOT elnöke, a Központi Bizottság tagjai. A szovjet vendégek látoga­tást tettek Pest, Csongrád, Báos-Kiskun és Hajdú-Bi- har megye mezőgazdasági üzemeiben és tanulmányoz­ták a termelés szakosításának kérdéseit, a különböző gazda­sági együttműködési formá­kat és a legfontosabb ágaza­tokban az iparszerű termelési rendszerek fejlődését. Átszervezések Etiópiában Átszervezéseket hajtottak végre Etiópia kormányában, hadseregének élén ég köz- igazgatási szerveinél — je­lenti az Addisz Abeba-i rádió. Felmentették Ajalev Man- defro hadügyminisztert — akit nagykövetté neveztek ki —, és Gizav Belajneh-et, a hadsereg vezérkari főnökét. Az utóbbi a kormány kato­nai tanácsadója lett. A rádió közleménye sze­rint az új hadügyminiszter Taje Telahun tábornok, a lé­gierők volt parancsnoka lett. A hadsereg vezérkari főnö­kévé Hailé-Giorgisz Hailé Mariam ezredest nevezték ki. Az iparügyi, valamint kul­turális miniszteri tisztségek­re szintén új vezetőket ne­veztek ki. Uj vezetők kerül­tek számos tartományi köz- igazgatási körzet, valamint Etiópia 16 külföldi képvise­letének élére is. Hivatalos közlés szerint pénteken, az etiópiai forra­dalom harmadik évfordulója alkalmából a kormány 894 politikai foglyot amnesztiá­ban részesített. A forra­dalomellenes tevékenység, gyanújával korábban letar­tóztatott és most szabadon bocsátott foglyokat felszólí­tották arra, hogy tanúsítsa­nak lojális magatartást az etiópiai forradalom iránt. LAPZARTA BUDAPEST Magyar—argentin vegyes­bizottsági tárgyalások kez­dődtek szombaton Budapes­ten. A magyar küldöttséget Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes, az argentin delegációt Edmun- do Sangenis államtitkár ve­zeti. A tárgyalásokon átte­kintik a hazánk és Argentí­na közötti gazdasági, illetve kereskedelmi kapcsolatok helyzetét és megvizsgálják a kétoldalú árucsere-forgalom növelésének, valamint a gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés tovább­fejlesztésének lehetőségeit. BERLIN Berlinben szombaton Ro­mes’ Chandrának, a Béke­világtanács elnökének veze­tésével folytatódott a Béke­világtanács elnökségi irodá­jának kibővített ülése. A Romes Chandra által előterjesztett beszámoló fe­letti vitában számos javaslat hangzott el a Béke-világ­tanács, általában a nemzet­közi békemozgalom soron következő feladatairól, azok­nak a döntéseknek a vég­rehajtásáról, amelyeket a béke építőinek az idén Var­sóban megtartott nagyszabá­sú tanácskozása hozott a nemzetközi enyhülés megszi­lárdítása érdekében. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents