Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-10 / 213. szám
1977. szeptember 10. Kisüzem - nagy feladatokkal BelföMi kooperáció “Képújság 3- az expoittervért Daru emeli a dob palástját a helyére. (Évente háromszáz vagonnyi anyagot mozgatnak meg üzemen belül a gépek, emelők). A korszerű lángvágó automata jócskán növeli a hatékonyságot A KÖZGÉP tamási üzemében, néhány évvel ezelőtt még apró csip-csup munkákból kellett „öszehozni” a tervet, termelni a forintot. Miután azonban a gyár része lett egy fontos KGST-koope- rációnak — és részt vesznek az NDK gyártmányú Telto- mat keverőtelepek gyártásában — van feladatuk bőven. Ebben az esztendőben 162 nagyméretű keverődobot vár tőlük az NDK-partner, amiért cserébe mi kész keverőtelepeket kapunk. Jól áll a vállalat a terv időarányos részével, sőt már bizonyos mértékű „félkész” előregyártást is végrehajtottak a Teltomat-dobokon. Egyetlen számottevő gondjuk, hogy a dobhoz tartozó fogazott részt — megfelelő gép hiánya miatt — nem saját maguk gyártják le. hanem belföldi kooperációban a Jászberényi Gépgyár csinálja. És hogy akad még döccenő jócskán a belföldi integrációban, azt bizonyítja, hogy a fogazott részek szállítása késik. Szerencsére az előregyártás, a munkafázisok átszervezése lehetővé teszi, hogy a tervek végrehajtása év végéig ne szenvedjen késedelmet. A tamásiak ezt mindenképpen el akarják érni, hisz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett vállalásuknak ez szerves része. Az exporttermékeik gyártásának újrebeindulásáig nem maradt „üresben” a meglévő kapacitásuk. Az üzem felajánlotta, hogy segít néhány speciális munka elvégzésében a gyönki MEZŐGÉP gyáregységének, a a VEGYÉPSZER tamási üzemének. Munka, feladat tehát van bőven. A múlt esztendőkben végrehajtott műszaki fejlesztések, a dolgozók növekvő szaktudása, begyakorlottsága lehetővé tette, hogy az üzemben, a normakarbantartás eszközével tovább emeljék a hatékonyságot. És alig egy hónappal a normák korszerűsítése után, újra a száz százalék fölött járnak a dolgozók. Mindebben nem csekély szerepe van azoknak a szocialista brigádoknak, akik már régebben is legfontosabb vállalásaik közé vették a dolgozók állandó képzését. E téren példás a gyáregység helyzete. Egy kivétellel valamennyi dolgozónak meg van a nyolc általános iskolai végzettsége. A betanított munkások szakmunkás-tanfolyamra járnak, és jó néhányan vannak az üzem dolgozói között, akik már a második szakmájukat szerzik meg. A kollektíva állandó képzése, a szakmai színvonal emelése az egyik legjobb garancia arra, hogy a KÖZGÉP tamási gyáregysége teljesíti vállalt feladatait. Munkában a lakatosbrigád Együtt a gépek, emberek Ilyen kész telepeket kapunk cserébe az NDK-tól Fotó: Bakó Jenő CÍm meglehetősen pon- ----------- tatlan, hiszen távolról sem az egész kereskedelemben, hanem annak csupán egy ágában — az élelmiszer-kiskereskedelemben — valamint a vendéglátásban és a szállodaiparban vezették be a közelmúltban, július elsején a műszakpótlékot. Az intézkedés így is mintegy 130 000 dolgozót érint kedvezően; átlagosan 160—180 forinttal nőtt a több műszakiban foglalkoztatottak havi jövedelme. iA műszakpótlék, a már korábban bevezetett munkahelyi pótlékkal együtt, jelentősen javítja az élelmiszer- kiskereskedelemben dolgozók helyzetét, ami annál is inkább örvendetes, mivel ebben a szakmában túlnyomó többségiben, 80 százalékban nők dolgoznak, méghozzá keményen, mondhatni férfi módra. Hiszen mindenki tudja, naponta láthatja, mint birkóznak a nehéz sörös, kólás, tejes rekeszekkel, emelgetik a súlyos csomagokat létrán állva a raktár magas polcaira, vagy hordják ki az eladótérbe. Ezt, a nőknek igencsak megerőltető munkát kevesen vállalják; kevesebben, mint amennyi eladóra szükség lenne. Miközben az élelmiszerboltok forgalma állandóan nőtt, az elárusítók létszáma — elsősorban a nagyvárosokban — folyvást csökkent. Megesett, hogy boltokat kellett bezárni a munkaerő- hiány miatt. A bérintézkedések remélhetőleg nemcsak csökkentik az elvándorlást a kereskedelemből, hanem — egyéb szociális és más gondoskodással, így például a gépesítés fokozásával együtt — talán előbb-utóbb növelik is a létszámot, vonzóvá teszik az eladói szakmát. Az eladóit? Legalábbis az élelmiszer-eladóit. Hiszen az iparcikk-kereskedelem dolgozói nem kapnak műszakpótlékot, holott az áruházakban, a TÜZÉP-telepeken, a nagyobb üzletekben ők is két műszakban dolgoznak. Nem valamiféle elvi álláspont tett különbséget a két szakma munkásai között, hanem a lehetőség és a kényszerűség. A lehetőség, amennyiben pillanatnyilag ennyire telt az anyagi erőből, az állami támogatásból. A kényszerűség, amennyiben az élelmiszerkereskedelemben tapasztalt munkaerőhiány helyenként már-már veszélyeztette a lakosság alapvető áruellátását. Ha nem is mindenütt az említett szélsőséges módon, hogy eladók hiányában be kellett zárni élelmiszerboltokat, de úgy szinte mindenütt, hogy hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, piszkos kosarakat kényszerültünk használni, mert nem volt, aki tisztán tartásukról gondoskodjék, vagy sűrűn voltak vitáink az elárusítókkal, elvégre ahol kevés a dolgozó, ott nehéz fegyelmet tartani. Talán korai mindezt múlt időben állítani, elvégre a jövedelem növekedése nem egy- csapásra érezteti hatását, meg azután a többlet nem is olyan nagy összeg, hogy alapvetően befolyásolja a munkaerő mozgását vagy a munka- fegyelmet. A műszakpótléknak azonban van még egy, figyelemre méltó előnye. Olyan módon növeli a jövedelmet, hogy egyúttal az állóeszközök jobb kihasználására is ösztönöz. Miként? Az élelmiszeráruházak, az éttermek, a szállodák, de a legkisebb tejvagy pékboltok is állóeszközt képviselnek, olyan értéket, amilyenből újat létrehozni nagyon sok pénzbe kerül. Ha az üzlethelyiségeket, a hűtőgépeket, a pénztárgépeket és egyéb értékes berendezéseket a több műszak révén — amelyet most már szívesebben vállalnak a dolgozók — jobban kihasználják, akkor a vállalatok megközelítően azonos eredményre jutnak, mintha súlyos milliókért beruháznának. A műszakpótlék természetesen így sem helyettesítheti az új kereskedelmi egységek építését — a hálózatot nemcsak elmaradottsága, hanem a vásárlói igények folytonos növekedése miátt is állandóan fejleszteni, bővíteni kell. De a műszakpótlék bevezetése olyan intézkedés, amely úgy növeli az eladók jövedelmét, hogy közben jobb gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat is. És ugyanakkor — ha közvetve is — mindenkinek juttat, aki vásárol, vendéglőben vagy munkahelyén étkezik. G. Zs. Mezőgazdasági szakemberek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) téséhez, mely elősegíti a kihalási folyamatok lassítását, a tó üdülési célokat szolgáló értékeinek megőrzését. iDr. Stefanovits Pál, az MTA tagja, a Talajtani Társaság alelnöke A talaj környezetvédelmi szerepe címmel tartott előadást. Ö arról beszélt, hogy az egyoldalú tápanyagellátás csökkentheti a növények értékes anyagát és növelheti a káros alkotórészek mennyiségét. Ennek következtében a takarmány- növényekkel etetett állatoknál hiánybetegségek léphetnek fel vagy mérgezési tünetek jelentkezhetnek. Ez is indokolja, hogy a környezet- védelem fontos feladata a szakemberek szemléletének átalakítása, felelősségének ki- szélesítése. IA Tolna megye talajai, termékenységnövelésének lehetőségei címmel dr. Ivanesics József, az állami gazdaságok Tolna megyei szakszolgálati állomásának igazgatója tartott előadást. Hangsúlyozta, ■hogy az elmúlt néhány évben világossá vált, hogy az eszközök és anyagok használatának pusztán nagyságrendi növelése nem lehet általános érvényben eredményes. Meg kell vizsgálni a kutatás, különösen az alkalmazott kutatási. és fejlesztő munkának irányait. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy elsősorban a technológiai rendszerek korszerűsítésére, illetve a részletek megismerésére keli a figyelmünket fordítani. Dr. Fekete Zoltán, a talajtani társulás tiszteletbeli elnöke, nyugdíjas egyetemi tanár a vízerózió és a talajvédelem összefüggéseiről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Öt követte a szónoki emelvényen dr. Dezső Imré- né, aki a szél termőtalajrongáló hatásáról beszélt, hangsúlyozva a talajvédő növényzet fontosságát. A vándorgyűlés első napos programjának befejezéseként a talajtan legeredményesebb művelőinek átadták a negyedik alkalommal kiadásra kerülő Treitz Péter-emlék- érmet. Ebben a kitüntetésben részesült most Pecznik János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és Bakondyné dr. Zámory Éva, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja tudományos fő- munka'társa. A vándorgyűlés első napjának előadássorozata dr. Szabolcs Istvánnak, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete igazgatójának, a MAE Talajtani Társaság elnökének zárszavával ért véget. A vándorgyűlésen részt vevő mezőgazdasági szakemberek ma a Dalmandi Állami Gazdaságban tesznek látogatást. — sz l — / Műszakpótlék a kereskedelemben Vasat, vassal
