Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

/tolnaN , A “ríiÉPUJSAG 1977. szeptember 10. Jubileumi filmbemutatók A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójára készülve a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat gazdag programot kínál abban az ízléses kivitelű, jól áttekinthető filmismertetőjében, ame­lyet a napokban küldtek szét szocialista brigádok, MSZBT-tagcsoportok, KISZ-alapszervezetek, iskolák kollektíváinak címére. A szeptember elejétől de­cember végéig tartó időre több mint száz film gazdag választékát úgy tűzik a me­gye filmszínházainak műso­rára, hogy mindenki megta­lálja az ízlésének, igényének megfelelőt. Az iskolásokra külön is gondoltak, amikor részükre jubileumi ifjúsági mozibér­letet bocsátottak ki. Figyelembe véve azt is, hogy számos szocialista bri­gád felajánlásában közös mozilátogatást is vállalt, en­nek teljesítését a mozi üzemvezetője — kérésre — a brigádnaplóba ragasztható díszes emléklappal igazolja. Tizenegy új film kerül bemutatásra a jubileumi be­mutatókon. Az alábbiakban ezekről közlünk néhány soros is­mertetést. Fedőneve: Lukács A színes szovjet—magyar .film Zalka Máténak, a nem­zetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának állít emléket. Manosz Zahariasz rendező és Köő Sándor társ­rendező filmjében a spanyol polgárháborúban Lukács tá­bornok néven harcoló inter­nacionalista Zalka Mátét Kozák András alakítja. A magyar színészek közül sze­repel még többek között Bujtor István, Bessenyei Ferenc és Koltai Róbert. Hja Ehrenburg, a harcos­társ — tíz évvel a tábornok halála után — 1947-ben így írt róla: „Kitűnő elvtárs volt, közlékeny, vígkedélyű ember. Első látszatra mint­ha nyugalmas békeéletre te­remtődött volna, kerti lu- gasos kényelemre. És idegen föld nagy hadvezérének bi­zonyult olyan zavaros idők­ben, amikor nem volt se hadsereg, se hátország, se fegyver — csak harctér és hit... Életszeretete átragadt másokra, s ez lehetővé tet­te, hogy megteremtse félel­met nem ismerő dandárját...” A filmet szeptember 30- án Pakson, október 17-én és 18-án a szekszárdi Pa­noráma moziban vetítik. A Gyémánt akció A Vihar őrnagy és aStir- litz-dosszié (amelyből A ta­vasz tizenhét pillanata című filmsorozat készült) írója­ként ismerte meg a magyar közönség Julian Szemjóno- vot, akinek a forgatóköny­véből készült ez ' a kaland­film. Felderítők és ékszer­csempészek izgalmas törté­netét láthatjuk. Az 1921— 22-es években a háború kö­vetkeztében csaknem az egész országban óriási mé­retű éhínség volt. Élet-halál kérdése, hogy sikerül-e sa­ját anyagi forrásaikból élel­miszert vásárolni. A kétrészes, szinkronizált film, e történelmi tény is­meretében túlnő az egysze­rű bűnügy bemutatásának keretein. A Gyémánt akció — kétrészes, szinkronizált kalandfilm Center az ágból Az őszi évad eme újdon­sága Iszaak Magiten rende­zésében készült. A történet? A főiskolás kosárlabda- csapat bajban van: legjobb játékosa bejelentette vissza­vonulását. Valaki hírt hoz egy hosszú, legényről, aki alkalmas lenne pótlására. „Agitálják”, de nem áll kö­télnek, míg meg nem tudja, hogy titkos szerelme, a táncdalénekesnő ugyanott lép fel, ahol a csapat ját­szik. A szerelem és a sport egyeztetése azonban csak vígjátéki bonyodalmak útján jöhet létre. Ezt a filmet a dombóvá­riak előtt szeptember 27- én, Tamásiban szeptember 24-én ^vetítik. Apám, az agglegény Szintén az újdonságok kö­zé tartozik Gennagyij Ko- ranszkij filmje, amelyben a bonyodalom egy új fiú kö­rül alakul ki. Az építkezés­re érkezett fiatalember tré­fára, dalra, vidámságra mindig kész, de a munka — hát az bizony — nem a leg­erősebb oldala. Különösen a munkavezetőnek van sok baja vele. Nem csoda, hogy ő lepődik meg legjobban, amikor véletlenül kiderül: a gitáros fiú — saját cseme­téje. Apám, az agglegény _______________________________ B eköszönt a szeptember A címe után ítélve is ép­pen aktuális film szintén a humort kedvelőknek ígér csemegét. Edmond Keosza- jan filmjének középpontjában egy, városba érkező nagy­apa áll. Az iskolába menő unoka életének e nagy ese­ményére jött — kezében kis hordó, jófajta örmény borral. A derűs öreg sok galibát okoz, de sok új ba­rátot is szerez. Ám a tűz­oltóság kissé rossznéven ve­szi, hogy sasliksütéshez a bérház erkélyén máglyát rak. A szerelem rabja Folyik a polgárháború a szovjethatalom ellen, de a filmes stáb rendületlenül forgatja a fehérek uralma alatt lévő városban butács­ka szerelmi históriáit Olga Voznyeszenszkájának, a né­ma filmek ünnepelt sztár­jának főszereplésével. Ám a bolsevikokkal rokonszenve­ző operatőr titokban a fe­hérek rémtetteiről készit dokumentumfilm-felvétele- ket. Az ő hatására az el­kényeztetett színésznő is felismeri, mi történik kö­rülötte és hogy döntenie kell, melyik oldalra áll. A szabadság katonái l-IV Két részletben kerül a kö­zönség elé ez a hatalmas, négyrészes film, amelyet nyolc közép- és kelet-euró­pai országban forgattak. Hi­telesen, a helyszíneken, do­kumentumszerű hűséggel rekonstruálják Jurij Ozerov rendező irányításával a film alkotói, ahogyan Európa a második világháború folya­mán magához tért, ahogyan a szovjet győzelmekkel pár­huzamosan szerveződnek — a népek legjobb fiai révén — az ellenállási mozgalmak. Számos magyar vonatko­zást, eseményt is láthatunk, az ismerős személyiségek közül érdekes, színes epizó­dok tanúi lehetünk Kádár János, Rajk László, Kállai Gyula és Apró Antal moz­galmi tevékenységéből. Az újdonságok között lát­hatjuk még a következő négy filmet: Focizzon aki tud; Kegyetlen tréfa, Nyug­talan év; Száz nap a gyer­mekkor után. Azok közül a filmek kö­zül, amelyek megyénk na­gyobb mozijaiban már vol­tak, néhány szintén vetítés­re kerül a jubileumi mű­sorok során ott, ahol eddig nem játszották. Ezek közül is érdemes külön megemlí­teni néhányat. Elsőnek Georgij Karpalov és Szem- jon Tumanov filmjét, ame­lyet Alexandr Orlov rende­zett és színes, szélesvásznú, A címe: Magamra vállalom 1934. Már világos, hogy Németország háborúra ké­szül. A Szovjetuniónak fegyve­rekre és ehhez olyan acélra van szüksége, amely nem rosszabb a nyugatiakénál. Az acélgyártás fogásait az ellen­ségtől kellett eltanulni. Eb­ben a feszült időszakban volt nehézipari népbiztos Ordzsa- nikidze, akinek meg kellett küzdenie az elmaradott tech­nikával, a fanatikus feltalá­lókkal és „felfelé” a minde­nütt jelenlévő gyanakvással. A bonyolult kort kritiku­san, néha egy kicsit ironiku­san vizsgáló filmben kiemel­kedő színészi alakítást nyújt Malagasvili, aki Ordzsani- kidzét személyesíti meg. A feladata nem egyszerű, hiszen a grúz származású Szergo Ordzsanikidze a forradalmár életét élte. 17 évesen, 1903- ban lett párttag, 1917-ben részt vett a fegyveres forra­dalmi harcban, a polgárhábo­rú idején katonai vezető volt. 1921-től a Kaukázusi Bizott­ság elnöke. A Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettese. 1930-tól a Párt Politikai Iro­dájának tagja, a Népgazda­sági Tanács elnöke, nehéz­ipari népbiztos. A másik film ezek közül az Magamra vállalom — rendezte Alekszandr Orlov Egyetlenem A Viharos alkonyat, a Rumjancev-ügy, A kutyás hölgy, a Salud Marija és A párbaj című sikeres filmek fűződnek többek között Jo- szif Hejfic nevéhez. Ha e film mondanivalójának a lé­nyegét egyetlen mondatban kellene összefoglalni, talán azt mondhatnánk: vele nem tudom, nélküle lehetetlen. Mert miről is van szó? A katonaságtól idő előtt leszerelő férj és a csinos, fia­tal feleség csupa lángoló vágy a találkozáskor, de a férfibe már elültették a gya­nút, hogy a párja nem várta meg őt hűséggel. A harmó­nia helyreáll közöttük, de egy alkalommal úgy véli, is­mét rajtakapta a feleségét. Elválik, hiszen ez így szokás. Ám hiába talál új asszonyt, hiába keres minden módon — az italban is — feledést, véletlen találkozásaik bizto­sítják, hogy érzelmeik erő­sebbek a konvencióknál és ők ketten összetartoznak. * Újra láthatjuk a mozikban a szovjet filmművészet em­lékezetes alkotásait. Megjelenik a vásznon Csa­pa jev, és a többi nagy film, például: Fehér éjszakák, Em­beri sors. Idegen gyermekek, Luxustutajon, A negyven- egyedik, Othello, Szállnak a darvak. Sivatagi 13-ak. A sikerfilmek sorában lesz a jubileumi sorozatban a Bosszúállók, A cigány, A gej­zírvölgy titka, A hét dada, a Karneváli éjszaka, a Kétszo- ba-összkomfort, az Ordasok között, A kétéltű ember. A fiatalok részére készült filmek közül újra láthatjuk a következőket: Huckleberry Finn és a csirkefogók, A pú­pos lovacska, Robin Hood nyila, Robinson Cruose, Ti­mur és csapata, A villámcsi­náló. Az év végéig szólóan már szinte véglegesnek tekinthető programról megállapíthatjuk, hogy nem lesz olyan hét egyetlen moziban sem, ami­kor nem szerepel a műsoron legalább egy szovjet film. A fiatalabb generáció ezentúl még átlagosan havi egy-egy filmet az ifjúsági bérlet ré­vén is megtekinthet. Befejezésül idézzünk a ju­bileumi filmbemutatók mű­sorfüzetének ajánló soraiból: „A jubileum alkalmából a Tolna megyei mozik műsorá­ra tűztük azokat a régebbi és. új filmeket, amelyek bemu­tatják a Szovjetunió 60 évét, a szovjet emberek életét és amelyeket a szovjet filmmű­vészet kiemelkedő alkotásai­ként tartunk számon.” A cikkben felsorolt film­címek, de azok is, amelyek­ről hely hiányában nem esett említés, igazolják, az idéze­tet. — O — Egyetlenem — a rendező Joszif Hejfic Fedőneve: Lukács. Színes szovjet—magyar film. A szerelem rabja — ren dezte Nyikita Mihalkov

Next

/
Thumbnails
Contents