Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

1977. szeptember 9. KÉPÚJSÁG 3 €des-tudosítas Édesipar: A termelés fejlesztésének gátjai Cukoripar: Jő terméskilátások A MAGYAR ÉDESIPAR központi székházában, a fő­városban a Budafoki úton kettős sajtóértekezlet volt. A magyar édesipar munkájáról és feladatairól Putics József vezérigazgató, a cukorrépa átvételéről és feldolgozásáról Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztje vezér- igazgatója tájékoztatta az új­ságírókat. így ősz táján, amikor a cu­korrépa-betakarítás elkezdő­dik, hagyomány, hogy a saj­tón keresztül a lakosságot tá­jékoztatják az édesipar veze­tői. Ezúttal a fő hangsúlyt mindkét szakmában arra he­lyezték, hogy a megnöveke­dett feladatok végrehajtása érdekében szükséges techni­kai korszerűsítés hogyan ha­lad, ennek milyen akadályai vannak. Elsősorban a mun­kaerőhiány, mint „termelé­si tényező” szerepelt Putics József előadásában is, hiszen 790 személlyel kevesebb dol­gozik a csokoládé-, kávé-, os­tya- és egyéb édesipari gyá­rakban, mint szükséges vol­na. Ennek ellenére a terme­lés majdnem kielégíti a la­kosságot, bár több mint négy­százféle terméket gyárt a vállalat és ezek összsúlya évente meghaladja a 125 000 tonnát. Nem tévedés, több mint százezer tonna édes­árut fogyasztunk egy évben. Az idén az alapvető célki­tűzése .az volt a vállalatnak, hogy növelje a termelést, a választékot, ugyanakkor erő­teljesebb ütemben folytassa a technikai korszerűsítést. Jelenleg ugyanis igen régi, gazdaságtalanul működő, korszerű termék gyártására nem alkalmas gépparkja van az édesiparnak. Óriási össze­gek kellenének a fejlesztés­hez, azonban a vállalat sa­ját erejéből nem képes nagy rekonstrukcióra, így csak egy-egy gépsor üzembe állítására van lehetőség — legutóbb például egy dán gépsort szereltek fel, ezzel gyártják a mogyorós tejcso­koládét. De egy Alföldre ter­vezett lisztes árut készítő üzem felépítése háromszáz- millió forintba kerülne, hol­ott a vállalatnak e célra csak nyolcvanmillió forintja van. A fejlesztési gondok elle­nére az év végi ünnepekre édesáruból nem lesz hiány, ha a választék nem is lesz kielégítő. A munkások sike­resen teljesítik versenyválla­lásaikat, és ennek nyomán időre az üzletekbe kerülhet az ünnepékre gyártott édes­áru. NYOLCSZAZ ÜZEMBEN TERMELNEK CUKORRÉPÁT Négy évvel ezelőtt még több mint 1400 mezőgazda- sági üzemben termeltek cu­korrépát, a koncentráció kö­vetkeztében napjainkban már csak alig nyolcszáz gazdaság­ban foglalkoznak e fontos ipari nyersanyag megterme­lésével. így is elegendő a gyáraknak, illetőleg a nép­gazdaságnak a megtermelt' répa, és az ebből kinyerhető cukor. A cukorrépa-termesz­tésben is hódítanak a terme­lési rendszerek, tizenegyezer hektár tartozik hozzájuk, és ott is, és egyéb gazdaságok­ban is jó termés ígérkezik. Tavaly valamivel több mint háromszáz mázsa répa volt egy hektárról betakarítható, idén közel 340 mázsára szá­mítanak, bár mindenki tud­ja, hogy a répa teljes beta­karításáig még két hónap van — november tizedikére számítják a szezonmunka befejezését — és addig tör­ténhet az időjárásban, a nö­vényben olyan változás, hogy sok mázsával csökkenhet az átlagtermés. Az iparnak 125 ezer hektár területen termesztenek — szerződéses alapon — cukor­répát. A szedés máris meg­kezdődött. Egyelőre ugyan még csak hat gyár dolgozik nem is teljes üzemben, s csak a hét végére, illetőleg a jövő hét közepére indítják be a többi gyárat. Nagy László vezérigazgató véleménye szerint idén ke­vesebb lesz a súrlódás a ter­melők és a gyár között, és megkezdik kiterjeszteni a té­teles cukorfokvizsgálatot, minősítést. Az ilyen alapon történő átvételre azonban a távolabbi jövőben kerül sor, jelenleg csak a 14,5 cukor- tartalom feletti répáért ad­nak prémiumot, ezért van a minősítés. TOLNA MEGYÉBEN is felkészültek a répa betakarí­tására. Elegendő gép, szállí­tóeszköz áll készenlétben. A megyei termést is be lehetne takarítani huszonöt-harminc nap alatt, ennyit bír el a ka­pacitás, azonban a gyárak — Ercsi, Kaposvár, Ács — üte­mezték a szállítást, lesz olyan gazdaság, amely már a napokban köteles szállítani és lesz olyan is, amelyik majd novemberben. Hogy a korai és a kései szedésért já­ró felár megéri-e a gazdasá­goknak, azon nem érdemes vitatkozni, hiszen itt népgaz­dasági érdekről van szó. A gyárak lényegében két sze­zont bonyolítanak le: egyik, amíg a szedés tart, ez az el­ső ütem, a másik, amikor depóniákból, a gyárban és a szántóföldön tárolt répából folytatják az üzemeltetést. A magyar cukoripar 140 na­pos szezonra számít — az optimális idő 80 nap volna. PÄLKOVÄCS JENŐ A zagyvaszántói Zagyvavölgye Tsz-ben 160 hektáron kezdték meg a cukorrépa betakarítását. Képünkön: a ré­pafejelő gép után halad a szovjet gyártmányú répafel­szedő kombájn. (Képtávírónkon érkezett). Visszatekintés a nyári áruellátásra (Folytatás az 1. oldalról) Híradástedhnifcai cikkekből, fekete-ífehér tv-:ből az igé­nyeknek megfelelő, jó válasz­tékot tudnak biztosítani, de kevés volt a hordozható tv, mind a Videoton, mind a szovjet importból származó típusok a nyáron hiánycikkek voltak: Magnetofonokból elegendő mennyiség’áll a vásárlók ren­delkezésére. iA lemezjátszókból a be­szerzési nehézségek miatt nem alakult ki folyamatos ellátás. A kétszáz literes hűtőgép hónapok óta nem szerezhető be, korlátozott számban kap­ható a 120 és 200 literes forró- víztároló. Járművek: kerékpárokból kevés a hazai mind női, mind férfi kivitelben egyaránt. A szovjet importból származó kerékpárokból a kínálat ki­elégítő. Mopedok: a Bahetta, Jawa Mustang típusok hiányoznak, a Riga 12-es kifogyott, he­lyette az 1600 forinttal maga­sabb árú Riga 16-os került forgalomba. Motorkerékpárok: az 50 köbcentis Simson Schwalbe korlátozott számban kapható. Az S—150 B nem szerezhető be,_helyette az S 50 B/l típus vari, amelynek fogyasztói ára 820 forinttal több mint az előzőnek. Tovább folytatva a talló­zást, most az augusztus havi áruellátást vizsgáljuk az élel­miszer, háztartási és vegyi, valamint ruházati szakmák­ban. iHűskészítményekből a ke­reskedelem kínálati pozíció­ban volt, a Belkereskedelmi Minisztérium hozzájárulásá­val tíz községet kapcsoltak be a szervezett tőkehúsellá­tásba. Ezzel párhuzamosan sikerült elérni az iparvállala­toknál, hogy valamennyi köz­ségbe szállítottak húskészít­ményt: A zöldség-gyümölcs kíná­lat rendkívül jó. Ennek hatá­sára intézkedések történtek az értékesítő hálózat bővíté­sére, egyes kiemelt .helyeken a vasárnapi árusítást is be­vezették. A felhozott zöldség­gyümölcs mennyiség mintegy 50 százalékkal nőtt. A háztartási-vegyi cikkek­nél továbbra is jelentős ellá­tási nehézségek vannak. Hiányok mutatkoznak a koz­metikai készítményekből, tisztítószerekből, pipere- szappanból, jó minőségű bo­rotvapengékből, sampon- félékből, fogkrémekből. Jellemző, hogy a bolti ren­delések egyharmadát szállí­totta le a nagykereskedelem. iA ruházati kínálat-keres­letet, valamint a szakma kis­kereskedelmi forgalmának alakulását jelentősen befolyá­solta a 20 milliós árualappal megrendezett kéthetes nyári vásár. A vásárba bevont cik­kek legnagyobb része idény­jellegű volt. Ennek következ­tében a vásárlói érdeklődés az engedményes kiárusítás teljes időszakában folyama­tos volt. A legnagyobb érdeklődés a kötött felsőruházati, a divat­áruk, valamint a lábbeli és a konfekcionált felsőruházati cikkek iránt nyilvánult meg. — Papp — Tíz faház a Duna-parton. Nem kemping-, lakóházak. Szükséglakások. A szóössze­tétel jelzi — hogy a szükség hozta létre őket. Munkásem­berek lakják, akiknek kis házait fönn a lösz tetején meg­bontotta az idő, a mozgó föld. Az életveszélyessé vált há­zakból a dunaföldvári tanács ideiglenes jelleggel, gyorsse­gélyként ideköltöztette őket. * A néhány lépcsős, tenyér­nyi faverandán két gyerek lóbálja a lábát, horgászbotot szerelnek. — Nincs itthon senki, azaz, csak a bátyám, meg a mama. Az ajtóban az idegen han­gokra nyurga, szőke fiatal­ember jelenik meg. Bemu­tatkozik: — Görgics Lajos. Aztán beljebb tessékel ben­nünket. — Apám délutános a gumi­ipariban, anyám hosszúnapo­zik a konzervgyárban, Pak­son. Én is éppen csak haza­értem — teszi hozzá mint­egy mentegetőzésképpen, hisz az abroszon még ott az ebéd utáni „szerviz”. Februárban kaptuk a pa­pírt a tanácstól, hogy életve­szélyes a házunk. Nem volt valami csoda nagy ház, szo­ba, konyha, kamra. De azért nagyon sajnáltuk mindnyá­jan, különösen a mama. A kilencvenéves néni rábó­lint az unoka szavára: — Bizony vénségünkre költözhettünk... Kellett a gyors segítség a bajba jutott családoknak. A tanács irányításával a TO- TÉV-esek társadalmi munká­ban .készítettek el a beton­alapokat, s tavasszal már köl­»'W „Vénségünkre költöznünk kellett” főzhettek a családok. Két pa­rányi szoba, egy embernyi fürdőfülke, apró kamra. Na meg a „hal”, ahol az asztal köré telepedve beszélgetünk. Az biztos, táncolni nem na­gyon lehet benne. De azért befért a tévé, a hűtőszek­rény, a villanyrezsó. A tanács úgy ígérte, hogy mire beköszöntőnek a rossz idők, készen lesznek az új lakások, fönn a Fekete-he­gyen'. Kellett a segítség, de azért mindannyian nagyon várják már az ottlakók, hogy véget érjen ez a „nyári tá­borozás”. Hisz még a postás is nehe­zen találja meg őket. Mert hát elég bizonytalan cím az: Faházak, Dunaföldvár. A tévét legalább nézhetjük Szűkén az asztal körül Főzősarok Sflpf.0t őszi BNVJ. Nagy a sürgés-forgás a bu­dapesti nemzetközi vásár- központban, hiszen egy hét múlva, szeptember 16-án megnyitja kapuit a fogyasz­tási cikkek nagy seregszem­léje, az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. A hazai válla­latokkal, szövetkezetekkel és egyéb termelőkkel együtt összesen 31 országból és Hongkongból hozták el Bu­dapestre áruikat a kiállítók. A látogatók szeptember 16 és 25-e között — a szakmai na­pok kivételével — naponta délelőtt 10 órától délután 7 óráig tekinthetik meg a ki­állítást. A szakmai jeggyel nem rendelkező nagyközön­ség a szeptember 19, 20. és 21-i szakmai napon déli egy órakor léphet csak a vásár területére, mert délelőtt a szakemberek folytatnak hi­vatalos programokat, tár­gyalásokat. Ezúttal a HUNG- EXPO a szokástól eltérően tíz napon át tartja nyitva a vásárt, s így lehetővé tette, hogy a látogatók két hétvé­gén tekintsék meg a pavilo­nokat. Délutáni pillanatkép a „lakótelepen”

Next

/
Thumbnails
Contents