Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
A ^PÚJSÁG 1977. szeptember 7. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kaposszekcsői bekötő út Kovács Tiborné kaposszekcsői olvasónk írja, hogy a szőlőhegyi bekötő utat körülbelül négy évvel ezelőtt építették. Tavaly onnét hordták és most is hordják a földet a dombóvári felüljáró építéséhez. „így a mi bekötő utunkat tönkretették. Egyébként ötven gyerek jár be tőlünk Kaposszekcsőre az iskolába, s a szülők véleménye szerint nagy balesetveszélyt jelent az út. A Tamási Útfenntartó Vállalat megígérte, hogy június 30-ig megjavítják az utat, de ennek érdekében máig sem történt semmi.” Vidóczi László, Dombóvár város Tanácsa elnöke a 'következőket válaszolja: — A kaposszekcső—szőlőhegyi út nem tanácsi kezelésű, hanem a közúti igazgatóság kezelésében van. Az út állapota azért romlik erősen, mert a 611. számú fő közlekedési út építéséhez földet szállítanak rajta. Még a múlt évben — amikor láttuk az út erős igénybevételét — kapcsolatba léptünk a Volánnal és a közúti igazgatósággal. A közúti igazgatóság a 32 224—2 76. számú levelében ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a földszállítás befejezése után az utat kijavíttatja. Kötelező-e a kilométeróra ? Szalay Mihály szedresi olvasónk írja, hogy Danuvia motorkerékpárján két műszaki vizsga alkalmával sem Telefonszámunk: 129-01, 123-61. tettek észrevételt a nem működő kilométerórájára. Most az augusztusi szemlén csak két hónapra érvényesítették a forgalmi engedélyét, pontosan a kilométeróra miatt. Kérdezi, hogy most mit tegyen, hiszen jó pár év óta nem gyártanak már Danuvi- át, s a kilométeróra tartozékai — meghajtó fogaskerék, spirál stb. — beszerezhetet- len. Kiss István, a KPM Autófelügyelet osztályvezetője ezt válaszolja: — A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 23/1975. (XII. 31.) KPM számú rendelet 55. paragrafus (1) bekezdése szerint: sebességmérő és kilométert számláló műszerrel fel kell szerelni a sík úton önerejéből 40 km/óránál nagyobb sebességgel haladni képes járművet. A fenti rendelet 1976. január elsején lépett hatályba. A gépjárművek sebesség- mérő és kilométert számláló műszerére vonatkozó 55. paragrafus (1) bekezdés rendelkezéseit a 84. paragrafus (1) bekezdése értelmében á rendelet hatályba lépése előtt forgalomba helyezett járműveken is alkalmazni kell. Megállapította, hogy motor- kerékpárja műszaki felülvizsgálata alkalmával a vizsgabizottság az előírásnak megfelelően járt el. A hiányosság kijavítása után a kapott két hónap határidőn belül 50 százalékos vizsgadíjjal jelentkezhet ismét vizsgára. Dunaföldvári buszmegálló Vass Béla dunaföldvári olvasónk szerkesztőségünkhöz írt levelében több lakótársával együtt helyteleníti az új autóbusz-pályaudvar helyét. Szerintük a Béke tér forgalma amúgy is nagy, számtalan autó parkol. A faipari ktsz egyik részlege a cukrászda mellett van és az itteni lakók nyugalmát zavarja. „Úgy látszik az illetékesek, akik mindezt így tervezték, nem veszik figyelemben csendrendeletet.” Olvasónk és lakótársai kérik az illetékeseket, hogy panaszukat vizsgálják ki, amennyiben lehetséges, orvosolják azt. Jendrolovits Ferenc, a dunaföldvári Nagyközségi Közös Tanács válaszát közöljük: — Dunaföldvár nagyközség összevont egyszerűsített általános rendezési tervét 1970- ben készítette el a Pécsi Tervező Vállalat. A terv elkészítése során a tervezők széles körű vizsgálatot folytattak nagyközségünk közlekedési rendjének kialakítására. Az autóbuszközlekedés Dunaföldvár esetében elsődleges szerepet tölt be. Az autóbusz-pályaudvar ma a Béke téren van, amely korszerűtlen, nem megfelelő, ezért a tanács, a Volán vállalat, az Utasellátó vállalattal új pályaudvar megvalósítását tervezte el. Az új pályaudvart a terv szerint a Béke tértől délre eső területre jelölte ki, amely a központhoz tartozik, megfelelő területtel, kedvező lehetőséget biztosítva az utazó közönségnek. A dunai híd, valamint a Budapestet az ország délnyugati részével összekötő utak miatt Duniaföldváron keresztül kelet-nyugat, és délnyugati irányban jelentős utas- forgalom bonyolódik le. 04— 22 óra közötti időben 116 átmenő járat közlekedik. Az átmenő és a községből indítandó járatok forgalma a nagyközség főterén bonyolódik le, akadályozva a közúti közlekedést és a főtér rendezését. Az új pályaudvar kulturált körülményeket — utazást, ellátást biztosít, a mintegy 3500 utas részére. Az új autóbusz-pályaudvar terv szerinti telepítését indokolja, hogy: 1. nagyközség központjában van (mindenki számára könnyen elérhető), 2. viszonylag kevés területrendezést igényel, 3. közművesített területen van, 4. kétirányú behajtási lehetőség biztosított. Megjegyezni kívánom, hogy a rendezési tervet — amely egyben a buszmegálló építését is magában foglalja —az érdekelt szakhatóságok felülvizsgálták, és annak elhelyezését célszerűnek és nem utolsósorban gazdaságosnak találták. Továbbá, a tervezés során a tervező vállalat a létesítmény elhelyezését az országos építési szabályzat előírásai szerint készíti, és a lakóépülettel a szükséges védő- távolságot betartja, mind a tervezés, mind a kivitelezés során. Ml VÁLASZOLUNK A rozsdás fémkeretű kis asztali tükörben látszik a — ■ mezőség, a sínek, s középen egy szép, finom nyakkendő. A földszintes ház albérleti szobájában, itt a külváros szélén, minden egyhangúságot és minden változást jelez ez a kis tükör. Most vette fel először azt az új, kék nyakkendőt, melyen egy-egy piros és sötétkék csík fut harántban. Amikor megkötötte fehér ingén és belenézett a tükörbe, szinte nem ismert magára. Nem messze innét egy másik földszintes ház kapujánál látta meg a kirakatban, mely egy szögről lógott az oldalfalon. Tulajdonképp csak egy üvegtetejű láda volt, de ragyogott az üvege, s ragyogtak alatta a nyakkendők. Az egyiken rózsák, a másikon táncoló lovasok, a harmadikon fekete pöttyös, sárga tigrisek. S a legszélén ez a fekete-kék csíkos, melyen semmi nem hívta fel magára a figyelmet, s mégis a legférfiasabbnak tűnt. De, hogy miért, azt önmagának sem tudta volna megmagyarázni. Hogyan is tudta volna, mikor egy nagyüzem szerszámraktárában dolgozott, ahova a gép mellől került, mikor baleset érte és összezúzódott a jobb keze. Arra sem lett volna könnyű válaszolnia, hogy miért hagyta faképnél az asszony. Igaz, nem volt szép, de csúnya sem. Rövidre nyírt, barna haját oldalt fésülte és rendesen borotválkozott. Nem növesztett hosszú hajat, amely most igen divatos, még csak oldalszakállt sem viselt, ő egyedül a műhelyben. Majdnem különcnek tűnt már ezzel az egyszerűséggel. De volt egy szép kisfiúk, első gimnazista, igen értelmes, jó fiú. Hát miért hagyta el mégis az asszony? Lakásuk az még nem volt. Egy öregasszonynál laktak albérletben, Kőbánya szélén. És ez nem valami vidám egy asszony számára. „Gyűjtünk pénzt, veszünk magunknak egy kisebb lakást” mondogatta. „Nem költünk lehetőleg ruhára, nem költünk étteremre, félreteszünk, amennyit csak birunk.” És valóban élére rakta a pénzt, csak a legszükségesebb ruhadarabokat vették, nem jártak étterembe, pedig hogy hívták a többiek, semmit-semmit nem engedett.meg magának, s persze az asszonyt, a gyereket is pórázon tartotta, ha valami kiadás merült fel. És nem viselt oldalszakállt sem. És egy nap otthagyta őket az asszony. Megunta ezt az életet. Talán ezért volt figyelmetlen a gépnél. Ezért érte a bal--------- eset is. Most már mindegy. S egyszer, mikor azt h allotta, hogy Óbudán, egy félemeletes házban eladó egy szoba-komfortos lakás, amelynek erkélye is van és a kertre néz, odarohant, magával vitte minden pénzét és megegyeztek, hogy május hónapban beköltözik a gyerekkel. A szállásadó nővel egyezett meg, hogy ő készíti el ne-_ kik a karácsonyi vacsorát. Székelygulyást, ízes fánkot, ő meg hoz bort, feketét, a gyereknek és az asszonynak málnaszörpöt. Fél nyolcra tűzték ki a vacsora idejét. Az első karácsonyi vacsorát anyu nélkül. És tervezett esy kis utazást. A gyerekkel. Magános --------------------- emberekről gyakran hallotta, hogy elutaznak karácsonyra. Hát ők is felkerekednek. Villamosra szállnak, s elutaznak a város másik végébe. Óbudára és megnézik kívülről a lakást. H ideg volt. Az emberek megtöltötték a villamost, az utcákat. Mindenki csomagokkal a hóna alatt. Játékkal, ennivalóval, miegymással, őket nem terhelte semmi. Csak utaznak, ö, a gyerek és a különlegesen szép, ünnepi nyakkendő. — Hideg van, apa. — Karácsony van. Ilyenkor hideg az idő. — Mi lesz vacsorára? Már vagy tízszer megkérdezte ezt a gyerek. — Székelygulyás, ízes fánk, málnaszörp. — Anyu meg itthagyott minket. Amikor ilyen finomakat eszünk. Amikor lakásunk lesz. — Nem hitt benne, hogy egyszer megvalósul. — És most mit csinál? — Nem tudom. Biztos nem unatkozik. Azt akarta, hogy oldalszakállt viseljek. — Miért akarta? — Mert most azt viselik a férfiak. — Soha nem fogok oldalszakállt viselni, és én is oldalt fogom fésülni a hajam, mint te. De azért én is férfias leszek, ugye? — Hát persze, hogy férfias leszel! Már most is az vagy. Egészséges legyél, meg erős. És tanuljál! Legyen belőled mérnök, ott dolgozhatsz majd a gyárban. — Mérnök leszek és ott dolgozok majd a gyárban. Jaj, de szép a karácsony! Csak nagyon hideg van. Mi lesz vacsorára, apu? — Székelygulyás, ízes fánk és málnaszörp. — És nem fekszünk le utána? — Persze, hogy nem! Hallgatjuk a rádiót. Ekkor megérkeztek, leszálltak a villamosról, s elsétáltak addig a házig, ahol a szoba-komfortos lakás volt. Az erkéllyel. És a kerttel. — Majd ott fogunk üldögélni már nyáron — súgta a férfi, mert bizonyos dolgokat az ember önkéntelenül is halkabban mond. — És nézzük a kertet? — suttogta vissza a kisfiú. — Nézzük a kertet. — És málnaszörpöt iszunk? — Egy liter málna áll majd mindig otthon. Csak tölteni kell belőle egy keveset a pohár aljára, és fel kell önteni vízzel. Ez olyan széPen hangzott, hogy a gyereknek megnedve-------------- sedett tőle a szeme, s a férfi beletúrt a sapka a latt barna hajába. De ezt nem látta senki, mert már üres volt az utca, és különben sem volt benne semmi feltűnő. Az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló korábbi előírásokat módosítja az építésügyi és város- fejlesztési miniszter 24/1977. (Vili. 23.) ÉVIM számú rendeleté, amely az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, halászati ter- melőszövetkezeték, mezőgazdasági szaikszövetkezetek építőipari részlegének új területi illetékességét állapítja meg. A mezőgazdasági tsiz-ek építőipari részlege esetében pl. a területi illetékesség annak a járásnak a területe, ahol a termelőszövetkezet mezőgazdasági alaptevékenységként földterülettel gazdálkodik, továbbá a szomszédos járások területe, a lakosság részére végzett építőipari munkák esetében pedig a megye területe. A rendelet, amely kihirdetése napján (1977. július 23.) hatályba lépett, a Magyar Közlöny idei 57. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a pénzügyminiszter 13/1977. (VII. 23). PM—AH számú rendelete az árkalkulátori és árszakértői képesítés rendjéről. A jogszabály megjelöli a képesítési fokozatokat, szabályozza a képesítés megszerzésének módját, az előkészítő oktatás, a vizsgáztatás, valamint a to- továbbképzés rendjét, mellékletében pedig feltünteti az árszakértői képesítéshez kötött munkaköröket. A közművelődési intézmények dolgozóinak munkabéréről szól és 1977. szeptember hó 1. napján lépett hatályba a kulturális miniszter és .a munkaügyi miniszter 4/1977. (VII. 27.) KM—iMtüM számú együttes rendelete, amelynek mellékletei táblázatban tüntetik fel a dolgozók személyi alapbérét, a besorolási! feltételeket, a bérkategóriákat. Itt csupán annyit jegyzőnk meg, hogy a rendelet szerint; annak hatálybalépésével egyidejűleg a dolgozók személyi alapbérét korpótlékuk összegével fel kell emelni, a korpótlék pedig megszűnik. (Magyar Közlöny .idei, 58. száma.) Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és egyéb dolgozói munkabéréről az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter 6/1977. (VII. 27.) OM—MüM számú együttes rendelete, a felsőoktatási intézmények oktatói és egyéb dolgozói munkabéréről az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter 7/1977. (VH. 27.) OM—MüM számú rendelete rendelkezik, megállapítva a személyi alapbéreket, a különböző pótlékokat, szabályozva a túlóradíj-átalányt, a helyettesítések díjazását. Mindkét említett jogszabály szeptember hó 1. napján lépett hatályba, a rendeletekben említett mellékletek a Munkaügyi Közlönyben és a Művelődésügyi Közlönyben jelennek meg. (Az említett két rendelet a Magyar Közlöny idei 58. számában olvasható.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az QKISZ Értesítő f. évi 24. számára, amelyben Tájékoztató jelent meg az ipari szövetkezetek alapszabályának és belső szabályzatainak elkészítéséhez, ugyanezekhez megfelelő útmutatók és minták is. A korábbi tapasztalatokra figyelőmmel idézzük a Tájékoztatóból a következőket: „Szükséges, hogy megismerve a szabályzatok általános elveit és javasolt szerkezetét, a szövetkezetek és szövetségek sajátos helyzetüket és adottságaikat figyelembe véve alkossák meg saját szabályzataikat”, valamint: „Arra kell törekedni, hogy a szövetkezetek dolgozói széles körben vegyenek részt a szabályozási munkában.” Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke Könyváruház Üjtvidéken, a vajdasági autonóm terület központjában megnyitotta kapuit Jugoszlávia legnagyobb könyvüzlete, a „Politikai könyvek áruháza”. Elárusítópolcain igen nagy választékban találhatók meg a marxizmus—leniin izmussal kapcsolatos könyvek. Az áruház érdekessége, hogy a marxizmus—leninizmus klasszikusai és a modern szerzők könyvei, iltt Jugoszlávia, minden nemzetiségének nyelvén megtalálhatók, s ilyen jellegű könyvüzlet nincs több az országban. .(BÜDAPRES5— TA1NUUG) A Hadtörténeti Múzeumban „Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért — bolsevikok a Magyar Tanács- köztársaságért” címmel kiállítást rendeznek októberben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. A kiállításon a magyar internacionalisták és a bolsevikok harcának új tárgyi és írásos dokumentumait, láthatják majd a látogatók. Képünkön: kiállítás alá rendezik a magyar internacionalista harcosok fegyvereit és egyéb katonai tárgyait (MTI Fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) Kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban Ünnepi utazás
