Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
1977. szeptember 7. KÉPÚJSÁG 5 Sárszentlőrinci Petőfi Tsz Túlteljesítették a vállalást A hizlaldát már lebetonozták Az év elején, a termelési terv jóváhagyásaikor eredménytöbblet elérésére tettek felajánlást a sárszentlőrinci Petőfi Tsz tagjai és vezetői. A felajánlás összesen egymillió 169 ezer forint eredménytöbblet elérését tartalmazza. Úgy szól a vállalás, hogy a tervezettnél 5 százalékkal többet termelnek búzából, kukoricából, kanzerv- bonsóból, napraforgóból és tavaszi árpából, másrészt pedig 5 százalékkal olcsóbban mint amennyit a tervben rögzítettek. Tartalmazza ezenkívül a felajánlás azt is, hogy növelik a szövetkezetben a hízósertés-értékesítést. A napokban értékelték az eddigi eredményeket. Tavaszi árpából elmaradt az eredmény a vállalástól, viszont a búza és a konzervborsó sokkal többet adott, együttesen 806 ezer forint eredmény- többletet produkált. A szövetkezet főagronómusának véleménye szerint úgy tudták elérni ezt a sikert, hogy a talajelőkészítéstől a betakarításig mindenki pontosan és szakszerűen végezte el a munkáját. Előreláthatólag sikerül teljesíteni azt a felajánlást is, hogy a tervezettnél több hízó sertést értékesít a szövetkezet. Annak ellenére történik ez, hogy a sertésszállások nagyon korszerűtlenek, sok tekintetben nem felelnek meg az alapvető követelmélijlijijjj egyénk a szőlőtermelő ■ }. megyék között rangos \ helyet foglal el, évek óta egyre erősebb pozíciónk a hazai szőlőtermesztésben. Tudunk arról, hogy nemcsak Székszárdon, hanem a megye más, eleddig feledésbe ment szőlővidékein is újra éled az évezredes kultúra, megújhodik, s gazdag termésével az embert szolgálja, azaz az ember a szolgája a szőlőnek. Mert tudjuk jól, a szőlő csak a púpos embert szereti, ha a tőkék között látható egész nap, hónapokon át a gazda, akkor van jó termés. Akkor van jó gazdasági év. A tudomány már egyre inkább belopákodik a szőlősorok közé is. Encz Ferenc, hazánk világhírű borásza indította el a tőkék között a tudományos munkát, jó száz évvel ezelőtt, s ma tisztes folytatóit találjuk Pécsett, a szőlészeti és borászati kutatóintézetben. Hagyomány tavasszal, hogy az intézet meghívja a szőlő- barátokat, hivatásos szakembereket — bemutatni a legújabb eredményeket. A metszési módok, a talaj táperejének visszapótlása fontos dolog, nem csoda, ha négy-öt megye több száz szakembere vesz részt egy- egy termesztéstechnikai bemutatón. A tavaszi bemutatók folytatása volt, s lesz még a héten: azt mutatják be a kutatók, miként jelenik meg a gyakorlatban munkájuk gyümölcse, azaz a szőlő. nyéknek sem. Megérett a lebontásra az úzdi sertéstelep, ahol kerítés sincs, hogy megakadályozná a környéken lakok baromfijának bejárását a fiaztatóba és a hizlalóba, veszélyeztetve az állatok egészségét. A süldők még mindig olyan helyen vannak, ahol belesüllyednek a posványba. Beszélgettünk erről a szövetkezet főkönyvelőjével és főagronómusával. Elmondották, valóban nagy szükség lenne új épületekre, különösen állategészségügyi okok miatt. Az állomány egy részét le kellene cserélni. Foglalkoznak a gondolattal, hogy Az MSZMP tudománypolitikával foglalkozó határozataiból tudjuk, hogy igen fontos a tudomány beültetése a gyakorlati munkába. Egy ilyen intézet mint a pécsi, mindennapjaival évek óta beépült már a gyakorlatba. hiszen tudjuk, hogySzek- szárdon, Pécsett, Mohácson, sőt még a Balaton vidékén is eredménnyel alkalmazzák a pécsi intézet termesztési technikáját, sőt nem egy új faját honosítottak meg. Hétfőn a tanácsi, párt- éstö- megszervezeték vezetőinek nyitottak kaput a pécsi intézetben. Tolna megyét érthető okokból népes delegáció képviselte: Somorjai Sándor tanácsi osztályvezető. Mecseki János főkertész, Kaposi István a városi tanács osztályvezetője, Váradi László, a városi pártbizottság titkára. Ott voltak, Pécs, Baranya. Kanosvár, Baja jeles borászai, párt- és tanácsi vezetői. A felelős beosztásban lévő vendégek elsősorban arra voltak kíváncsiak, miként fogadják a termelő gazdaságok az intézet ajánlásait, eredményeit, hogyan honosítják meg a szőlővidékeken. Biztató a helyzet. A bemutató elsősorban azt célozta, hogy az új fajtákkal ismertesse meg a szakembereket: láthattunk kifogástalan minőségű, állagú borszőlőt. Alkalmunk volt megízlelni azokat az étkezési szőlőket, amelyek minden bizonnyal néhány éven belül új sertés- és szarvasmarhaistállók építését kellene előkészíteni, mihelyt lesz hozzá anyagi ereje a szövetkezetnek. Úgy vélik, az idei év az első, amikor jó bevételekre van kilátás és így valószínűleg jut pénz beruházásokra is. Az elmúlt években sok gépet vett a Petőfi Tsz. Most ■már az istállóépítéseken a sor. A járási párt-vb kétszer is foglalkozott az itteni helyzettel, a korszerűtlen, elhanyagolt telepek felszámolásának szükségességével. A megvalósítás, remélhetőleg, küszöbön áll. tömegtermesztésbe kerülnek. Hiszen van bőségesen szaporítóanyag. A szekszárdi szakemberek elsősorban annak örülték, hogy a kadarka ismét visszafoglalhatja helyét a szekszárdi hegyoldalakon: az intézet sok éves munkája eredményeként létrehozták konszelekció alapján azt a kadarkafajtát, amely bő termő, jó cukorfokú és a különféle betegségekre nem olyan érzékeny, mint a szekszárdi hegyen fellelhető régi kadarkafajták többsége. Az új fűszeres kadarka, vagy más néven a pécsi kadarka a következő években nagy területen kerül majd termesztésre. Az intézet nemcsak szaktanácsot, hanem jelen esetben még szaporítóanyagot is tud adni. A kurucvér ismét napirendre került. Ez a festőbor bizonyos értelemben nem kívánatos a szőlőskertekben. Az enyhe labruskaíz, a sűrű lé, kissé kesernyés íz miatt a szőlősgazdák nem nagyon kedvelik, viszont más, festő bor hiánya miatt többen telepítettek ilyen fajtát. A kurucvér hivatalosan ugyan mécr nem terjeszthető, mégis Székszárdon igen nagy területeket találhatunk már, — miként került oltóanyag ide, azt még a kutatók sem tudják. Az tény, hogy a kurucvér csak bizonyos meny- nyiségben keverhető a kadarka borokhoz és különleges íze miatt az így házasított bor nem vihető külföldre, azaz a külföldi cégek — főBrigádtalálkozó (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári automata távbeszélőközpont „Dombó Pál szocialista brigádja 1977 évi felajánlása közt szerepel, hogy horgásztanyájukon szívesen látják a távközlési üzem területéről mindazon postás horgászokat,' akik itt akarják eltölteni szabad idejüket. Ezzel is szolgálni akarják a 'baráti kapcsolatok kialakítását. Ez adta meg az ötletet, hogy a „Kossuth Lajos” szocialista brigáddal közösen meghívják baráti találkozóra a többi postás kollektívát, valamint a Tolna megyei Távközlési Üzem horgászatkedvelőit és családtagjait. Ezenkívül a brigád patronálóját. Szabó Lajos bácsit, aki Mucsiban volt postás. Közel kéthetes szorgos készülődés előzte meg e találkozót, melyhez a dombóvári Lokomotiv Horgász Egyesület is minden segítséget megadott. A találkozó elsődleges célja: hogy még közelebb kerülj enék egymáshoz a postás dolgozók; s a horgászás kedvelői is hódolhattak szenvedélyüknek. A jól sikerült rendezvény biztosíték arra, hogy a jövőben is találkoznak azok a postás dolgozók, akiknek fáradságos, nehéz napi munkájuk után a szabadban eltöltött kikapcsolódás felüdülést jelent. Gaál István Dombóvár A Balaton vízminősége Feltűnő vízminőségi változások tapasztalhatók a Balaton keszthelyi és szigligeti öblében. A Balaton keszthelyi és szigligeti öblében megkezdődött a természetes vizek pusztulásának egy újabb szakasza, az úgynevezett eutrofizálódás. A VITUKI, a Tihanyi Biológiai Intézet és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem több javaslatot tett a tó védelmére. A Balaton vízminőség-védelmének feladatait, a kutatások legújabb témáit rövidesen tudományos ülésen is megvitatják a hidrológusok. (MTI) leg az NSZK-beliek — nem vásárolják meg a kurucvér- rel kevert bort. Éppen ennek ellensúlyozására a fűszeres kadarka szelektálása, hogy úgy mondjam megmentése, az utókor számára az intézet nagy-nagy érdeme. A figyelem Székszárdon a pécsi, volt püspöki szőlők iránt nagy. A kertészek rendszeres látogatói az intézetnék. S mindig hoznak haza valami új, használatra alkalmas kutatási témát. Legutóbb például a műtrágyázás témájában léptek nagyot előre. A pécsi kutatóintézet nem egy kísérleti tábláján kétszázötven-háromszáz mázsás termést is elértek, 14—15 cukorfokos eredménnyel. Van persze ennek követője: a szekszárdi Jóreménység és Béri Balogh Ádám Termelő- szövetkezet szőlészetében, az intenzív műtrágyázás következményeként 180 mázsás termést már elértek. Idén is jók a terméskilátások. A pécsi szőlészeti és borászati kutatóállomás dolgozói, dr. Diófási Lajos igazgatóval az élen hasznos munkát végeznek. A tudományos munka eredményeit rendszeresen adják a termelő gazdaságoknak. A hétfői bemutatóról a párt- és tanácsi vezetők azzal a nyugodt érzéssel távozhattak, hogy a párt tudománypolitikai határozatának ez a része megvalósul — mindannyiunk hasznára. PALKOVÁCS JENŐ Licencet vásárolt a Videoton, melynek alapján számítógépeket gyártanak. S nyomban tisztázzuk, nem a régmúlt időket akarjuk felidézni — hiszen a székesfehérvári gyár egyszer már vett ilyen licencet a francia C. I. I.-től. Egyszóval nem erről van szó, hanem arról, hogy a Videoton most, 1977- ben újabb licencet vett ugyancsak a francia cégtől, s a licencet ugyancsak számítógépgyártásának fejlesztésére használja fel. Látszólag fura história. Különösképpen, ha meggondoljuk, hogy e második vásárlás nem fillérekbe került, hiszen a C. I. I. csaknem 24 millió frankot kért a licen- cért. Zavarhatja a tisztánlátást az a tény is, hogy a Videotonnak saját, több száz dolgozót foglalkoztató fejlesztési intézete is van. Ennek ellenére ők mégis a licencvásárlást választották. MAR 1980-RA GONDOLNAK Sőt, Székesfehérváron jó befektetésnek tartják ezt a 24 millió frankot. Mert azt mondják, már most gondolniuk kell arra, mi lesz a következő tervidőszakban. A komputerek világában ugyanis gyorsan évülnek el a termékek —egyes számítások szerint ez az idő két-két és fél év. Az pedig világos, hogy 1980 után is csak korszerű gépékkel maradhatnak a piacon. A most megvásái rótt licenc alapján 1980-ban már új terméket gyártanak — az azonban kétséges, ha maguk fognak a fejlesztésbe, az évtized végére árut tudnak-e produkálni. Ilyenformán tehát ezzel az újabb licencvásárlással nemcsak időt, de pénzt is megtakarítottak. A székesfehérváriak li- cencvásárlási politikája eddig őket igazolta. Hét éve kötötték az első megállapodást a francia céggel, akkor a nulláról indultak. Ma termék- szerkezetükben 40 százalékkal részesednek a számítás- technikai eszközök, tavaly 2,6 milliárd, az idén 2,7, 1980- ra pedig 3,1 milliárd forintért adnak el komputereket és az ezekhez csatlakozó különféle berendezéseket. A jól megválasztott licencnek és a gyors adaptálásnak köszönhető, hogy hazánk be tudott kapcsolódni »a KGST-országok Egységes Számítástechnikai Rendszerébe, s ezáltal a hazai termékeknek hosszú távon is biztos piacot tudott szerezni. A francia cégtől vásárolt két licenc nem az egyedüli példa a székesfehérvári gyár gyakorlatában. A számítás- technikai eszközök gyártásának felfutásával párhuzamosan — az előnyök és a hátrányok mérlegelése után — több kisebb-nagyobb licenc, know-how vásárlásra is sor került. így dobták piacra például a ma világszínvonalon álló sornyomtatójukat, amelynek gyártási eljárását az amerikai Data Product-tól vásárolták meg. De kötöttek hasonló jellegű mgeállapo- dást a Siemens-szel, és más neves cégekkel is. A PIAC KÖVETELMÉNYE A licencvásárlások által felszabadult fejlesztési kapacitást pedig igyekeztek olyan termékek kimunkálásra hasznosítani, amelyek keresettek a piacon, s megvan a lehetőség, hogy rövid idő alatt legalábbis megközelítsék a világszínvonalat. így például saját vizuális megjelenítőjükből 1972 óta több mint 3700-at gyártottak, s adtak el. A szám nemcsak a termék keresettségét jelzi, hanem egy másik tényre is felhívja a figyelmet, nevezetesen : kevés cég van a világon, amelyik ilyen nagyszámú sorozattal dolgozik. A Videoton ma elsősorban a szocialista országokba exportálja termékeit. A különböző licencek és know-how-k vásárlása persze nemcsak azt segítette elő, hogy a gyár évről évre növelje exportját, hanem azt is, hogy a gyártók évről évre csökkentsék termékeik tőkés importtartalmát. Sokatmondó az adat: amikor Székesfehérvárott a számítástechnikai eszközök gyártása megkezdődött, termékeikhez hatvan százalékban a tőkés országokból szerezték be az alkatrészeket. Erre az esztendőre ezt az . arányt már sikerült 12 százalékra leszorítani. CSÖKKENŐ KOCKÁZAT Egyre több vállalat látja be, hogy műszáki fejlesztésének egyik fontos eszköze a külföldi tudás megvásárlása. A számítások szerint sok éves átlagban a saját fejlesztéshez képest általában 2,5— 3 év gyorsítást jelentenek a licencvásárlások. De nemcsak az idő a döntő, hanem, az is, hogy a licenciák rendszerint többet foglalnak magukba, mint a hazai kutatás- fejlesztés eredményei. A li- cencekben rendszerint a. gyártási ismeretek megszerzésén túl, kereskedelmi tapasztalat is megtestesül: benne a fogyasztók várható reagálása, s ezáltal a vállalat kockázata is csökken. Természetesen a licencek, know-how-k nem lehetnek műszaki fejlődésünk meggyorsításának kizárólagos eszközei. Ám mint egyik fontos módszerre kétségkívül az eddiginél jobban építeni kell rájuk. Márcsak azért is, mert sokszor ezek a licencek segíthetik elő, hogy a tennék piacra dobásáig rövidebb legyen az idő, s kevesebb — legalábbis hosszú távon — a ráfordított pénz. K. NYIRÖ JÓZSEF Japán lámpagyártó gépsor Az Egyesült Izzó normál lámpa gyárában megkezdte próbaüzemét az egymillió dollárért vásárolt japán lámpagyártó gépsor. A berendezésen óránként 900 Tungsram- Par típusú lámpa készül. Az izzó alkalmazható kirakatok, kiállítási termek megvilágítására, s nagy előnye, hogy burkolat nélkül használható a szabadban is. Képünk: japán szerelő ellenőrzi a gép működését. (MTI-fotó, Bara István felvétele — KS) G. J.—G. K. Az úzdi telep épületei a régi majorban Fotó: Gottvald A tudomány a gyakorlatban Kiváló eredmények a szőlészeti kutatóintézetben
