Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ'A XXVII. évfolyam, 230. szám ARA: 0,80 Ft 1977. szeptember 30., péntek Mai számunkból NYUGDÍJBAN AZ SZB-TITKÁR (3. old.) A KOLLÉGIUMI ÉLET. KOLLÉGIUMI NEVELÉS '(4. old.) SPORTNAP KÉT szekszárdi pályán (6. old.) (3. old.) ÉPÜL AZ A FIT KAZÁNHÁZA Ülést tartott az országgyűlés ü |M| w,-.,|||§|^^|§g |||||| <■- < ■>■£/.. fü Mjj | , ^ " , ## # * , w L \ Törvény a Polgári Törvénykönyv módosításéról és egységes szövegéről - A legfőbb ügyész beszámolója MN HMM NMNMNNNNMMHNMI MMIMM^^^^^^I^M^MMMBi Csütörtökön délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről a törvényjavaslatot. Az igazságügyminiszter expozéja — Az országgyűlés 1959- ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvét, a magyar polgári jog első, egységes kódexét. Az eltelt csaknem két évtized alatt alapvető változások mentek végbe hazánkban: a szocializmus alapjainak lerakása után ma már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A törvény megalkotása óta népgazdaságunkban általánosan uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok. A törvényjavaslat megerősíti azt a fontos alkotmányos elvünket, hogy rendelkezéseit a Magyar Nép- köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni, és alkalmazni. Tiltja a joggal való mindennemű visszaélést; a jogok gyakorlása nem irányulhat a jog társadalmi rendeltetésével ösz- sze nem egyeztethető célokra. Ebben a körben külön kiemeli a javaslat, hogy joggal való visszaélésnek kell tekinteni, ha az a népgazdaság megkárosítására, az állampolgárok zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására, vagy jogosulatlan előnyök megszerzésére vezetne. A törvényben biztosított jogok védelmét — fő szabályként — továbbra is a Magyar Népköztársaság bíróságaira bízza. — A Polgári Törvénykönyvünk nem rendelkezett a nem vagyoni kár megtérítéséről. A javaslat ezért az indokolt mértékig lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvoslására is, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti. A javaslat új szerződésfajtaként vezeti be a közszolgáltatási szerződést. E szerződés alapján kell például a víz-, gáz-, villanyszolgáltatást végezni. A törvényjavaslat félreérthetetlenül kimondja a szerződéskötők egyenrangúságát, így a közszolgáltatási szerződésben a felek között nem lehet szó fölé- és alárendeltségről. — Uj rendelkezések sora szolgálja az ügyintézés egyszerűsítését, a bürokratikus vonások csökkentését, a jogi szabályozás életszerűbbé tételét. Az öröklési jog korszerűsítését szolgáló új rendelkezések közül a miniszter kiemelte az özvegyi haszonélvezet kérdését. — Ismeretes, hogy ha az örökhagyónak leszármazottai vannak, a hagyatékot azok öröklik. Az özvegyet a gyermekek által örökölt vagyon haszonélvezete illeti meg. Ma már bizonyos esetekben a szabályozás merevsége mind az özvegyre, mind a gyermekekre méltánytalan. Ha a hagyatékban például tartós használati tárgyak vannak, ezek a haszonélvezet fennállása alatt elhasználódnak, vagy értékük jelentősen csökken. Mire az örökös az örökségéhez ténylegesen hozzájutna, vagy nem kap semmit, vagy értékében jelentősen csökkent vagyontárgyat vehet át. Sokszor hátrányos a mai helyzet az özvegyre is, hiszen a haszonélvezet tárgyával szabadon nem rendelkezhet. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a haszonélvezetet — a lakás és az özvegy által használt berendezési és felszerelési tárgyak kivételével — megválthassák. Ez a szabályozás természetesen nem járhat az özvegy kisemmizésével, mert a jog ehhez nem nyújthat segédkezet. Dr. Korom Mihály a továbbiakban rámutatott: a szocialista gazdasági egységek önállósága folytán megnőtt a szerződések tényleges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban. — A szerződési rendszer korszerűsítésekor olyan szabályozásra törekedtünk, amely jobban biztosítja a népgazdasági életben, a központi irányítás és a vállalati önállóság összehangolt érvényesülését. — A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettséget a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdálkodás egész menetében is. Régi igénye a gazdálkodó szervezeteknek olyan szerződésfajta létrehozása, amely- lyel hosszú távon biztosíthatják magúkat a részükre szükséges termékszállításra, vállalkozásra vagy más szolgáltatásra. Ezért hozzuk létre az úgynevezett előszerződést. Ez a hosszabb távú, tartóis gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a gazdálkodó szervezetek terveiket biztonságosabban alapozhatják. — Uij rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előremutató jelentőségű. — A törvényjavaslat — elfogadásával — nem lép azonnal hatályba. A hatályba lépés időpontjául 1978. március 1-et fogjuk javasolni. Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója hang(Folytatás a 2. oldalon.) A fegyveres erők napján Családpolitika Ujonceskü a Mártírok térén A fegyveres erők napjának kiemelkedő eseménye zajlott le tegnap délelőtt Szekszár- don. A város nyilvánossága előtt tettek esküt a néphadseregbe egy hónappal ezelőtt bevonult fiatalok a Mártírok terén. A forradalmár elődök iránti tiszteletet is kifejezte az ünnepi esemény, hiszen ott tettek esküt a szocialista haza védelmére a fiatal katonák, ahol 1919-ben • a fehérterror a Tanácsköztársaság megyei vezetőit végezte ki. Szép őszi napsütésben sorakoztak fel a katonák a díszemelvény előtt, amelyen helyet foglaltak a megye, a város párt-, ifjúsági, tömegszervezeti vezetői, az iskolák, az üzemek — köztük az egység csapatzászlóját adományozó műszergyár — képviselői, a társ fegyveres testületek parancsnokai. A fiatal katonák feszes vigyázzállásban fogadták a magasabb egység képviselőjét, aki a parancsnok kíséretében lépett el a sorfal előtt. Üdvözlésére fergeteges hajrá volt a válasz. Az alakulat politikai helyettese köszöntötte a nagy számban megjelent szülőket, a fiatal katonákat. A köszöntő után Szabó László honvéd lépett ki a sorból, és társaival együtt, munkásmódra felemelt ököllel, zengő hangon mondotta a katonaeskü szövegét. A katonazenekar eközben a Szózatot játszotta. Az eskütétel után a parancsnok a párt- és a KISZ- szervezet útravalóját is tolmácsolva köszöntötte a katonafiatalokat, a szülőket, amelyre Matus László honvéd válaszolt. A katönafiatalokat köszöntötte Herczig Ferenc, a város KISZ-bizottságának titkára Szekszárd ifjúságának nevében. Az ünnepség az Interna- cionáléval, majd díszmenettel zárult. A díszemelvényen állók, és a több száz szülő, érdeklődő nagy tapssal jutalmazta az alig egyhónapos katonák kemény díszmenetét. Az alakulat parancsnoki kara délben díszebéden vett részt a fiatal katonákkal, a meghívott vendégekkel. A parancsnok pohárköszöntőjében méltatta a fiatal katonák alapkiképzésben elért eredményeit, külön kiemelve Pápai József, György Attila. Borsos László, Puskás János, Zsemberi István honvédek példamutatását. B. I. — Sz. L. A Tolna megyei Tanács tegnap délelőtt tartotta meg Szekszárdon harmadik negyedévi ülését, melynek programjában dr. Kálmán Gyula elnökhelyettes, a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek helyzetét és továbbfejlesztésük feladatait tartalmazó beszámolója is szerepelt. A Tolna megyei Tanács, ülésének harmadik napirendjeként foglalkozott Császár József általános tanácselnök-helyettes beszámolójával. Ez az írásos előterjesztés a tanácsok család- politikai tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásának tapasztalatait és a további teendőket összegezte. A tanácskozási joggal meghívottakon kívül részt vettek a megyei tanács soros ülésén dr. Gyugyi János és dr. Király Ernő, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, Horváth József, a megyei tsz-szövetség titkára, valamint a MÉM és a MüM. egy-egy képviselője is. Noha mind a megyei tanács, mind pedig végrehajtó bizottsága több esetben foglalkozott az elmúlt évek folyamán a termelőszövetkezetek és a megye mező- gazdaságának helyzetével, a tegnapihoz hasonló részletességgel mégsem tekintette át eddig termelőszövetkezeteink fejlődését. A napirend felett nyitott vitában, elsőként Arany István, majd Scheidl Lajos és Illés János, végül Széligman Mátyás kértek szót. Egyetértettek abban, hogy a megye közös gazdaságai a vizsgált időszakban hatalmas utat tettek meg, de többen is hiányolták a kétségkívül alapos történelmi áttekintésből az ember szerepének elemzését. Dr. Gyugyi János, egyetértve a felszólalók többségével, egyebek között arról beszélt, hogy megyénk közös (Folytatás a 3. oldalon.) A Parlamentben szeptember 29-én tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka. Képünkön: az ülésterem. (Képtávírónkon érkezett.) Eskü a csapatzászló előtt
