Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-28 / 228. szám
1977. szeptember 28. fÍÉPÜJSÁG 3 re és természetesen kivizsgáljuk a közérdekű bejelentéseket, s foglalkozunk a lakossági panaszokkal is. Tavaly száz közérdekű bejelentés ügyében vizsgálódtunk és 41 magánpanasszal foglalkoztunk. Ami az utóbbiakat illeti, vagy magunk folytatunk vizsgálatot, vagy továbbítjuk a területen illetékes szerveknek, de minden esetben jelentést kérünk a vizsgálat eredményéről. A feladatok puszta felsorolásából is kitűnik, hogy a népi ellenőrzés munkája rendkívül széles körű és bonyolult. Erre a megyében dolgozó 17 tagú függetlenített apparátus — beleszámítva a gépírónőket és a gépkocsivezetőt is — nagyon kicsi. Ugyanakkor a népi ellenőrzés hatékonysága jelentős. Tolna megyében mintegy másfél ezer népi ellenőr tevékenykedik. Ennek a létszámnak évente 45—50 százalékát foglalkoztatjuk. Eseti alkalommal szakembereket is bevonunk a munkába, hiszen adott területen az tud legjobban tájékozódni, aki a munka, a feladatok alapos ismerője. Ez évente hozzávetőlegesen 200 fő. Pillanatnyilag a megyei NEB közvetlen irányításával nyolcvan népi ellenőr • dolgozik, ehhez kapcsolódnak a járási bizottságok aktivistái. Megyénkben öt járási-városi népi ellenőrzési bizottság működik. Egy népi ellenőr egy-egy vizsgálatra átlagosan hat napot fordít. A ráfordított idő, valamint a szakértelem garancia az alaposságra, a tények megállapításán túl az elemző, tanácsadó munkára. Természetesen törekszünk az állandó felfrissítésre. Elsősorban a fiatalok számát kívánjuk növelni a népi ellenőrök sorában. A fiatalok aránya hozzávetőlegesen 25, a nőké 24 százalék. Munkánkban arra törekszünk, hogy megfeleljünk a társadalmi igényeknek, hogy segítsük a párt- és kormány- határozatok sikeres végrehajtását — fejezte be tájékoztatóját Merkl Ferenc, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökhelyettese. LETENYEI GYÖRGY Akiket a cím arra biztat, hogy szenzációéhségüket kielégítsék, lebeszélem, hogy tovább olvassák az írást. Akik viszont valóban kíváncsiak, arra, mivel foglalkozik ez a társadalom életében ma már nélkülözhetetlen testület, s nem szenzációt, hanem tényszerű tájékoztatást várnak, azokat buzdítom az elolvasásra. Beszélgető partnerünk Merkl Ferenc, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. Sokan hajlanak arra, hogy a népi ellenőrzést valamiféle bűnüldöző szervnek tekintsék, olyannak, amely állandóan leleplez; valamiféle társadalom ostorának. A megyei népi ellenőrzési bizottság munkáját elsődlegesen a megyei tanács által meghatározott munkaterv adja, valamint részt veszünk a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos kiterjedésű vizsgálataiban. Munkaterv alapján dolgozunk — az előbbiékből értetődően —, munkánk gerincét az előre meghatározott feladatok jelentik. Természetesen mindez a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai célkitűzések figyelembevételével történik, ezek alapján végzünk elemzést, folytatunk vizsgálatot, s ha kell, leleplezzük a törvénysértőket. Ehhez a munkához, értelemszerűen, kapcsolódnak a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok is. Milyen nagyobb szabású vizsgálatok voltak az utóbbi időben? Három nagyszabású vizsgálatot fejeztünk be. Az egyik a földvédelmi és meliorációs vizsgálat volt, a másik a sportcélokra fordított anyagi eszközök felhasználásának mikéntjére irányult, a harmadik pedig a takarmánytermesztés. az ellátás és a felhasználás tapasztalatait fedte fel. Népi ellenőreink megállapították, hogy jelentős területen végeztek meliorációs munkát a megyében, ennek ellenére nem lehetünk elégedettek. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a belterületi, tehát tanácsi, és a külső, tehát vízitársulati munkák összhangját megteremtsék. A vizsgálattal kapcsolatos egy figyelemre méltó számadat: a múlt év végén Tolna megyében 1075 hektár parlagterület volt. Ami a sportcélokra fordított anyagi eszközök felhasználását illeti, megállapítottuk, hogy az összeg ugyan nőtt, ezzel párhuzamosan viszont nem sikerült előrelépni a tömegsportfejlesztés terén. Még mindig nem megoldott a közigazgatási területen működő gazdasági egységek támogatási rendszere. A takarmánytermesztéssel és -felhasználással kapcsolatos vizsgálat újólag felfedte, hogy nem jó az a növénytermesztés-centrikus szemlélet, amely mezőgazdasági üzemeinkben uralkodik. Elmúlt ötéves tervünkben az állatállomány nem érte el a tervezett szintet, a takarmánytermő területek pedig még az állat- tenyésztés ütemétől is elmaradtak. A termésátlagok már kedvezőbb képet mutatnak. Ellenben itt is felvetődik a parlagterületek kérdése, elsősorban az elhagyott gyepterületekkel kell valamit kezdeni. Valamennyi vizsgálatunk megállapításait, javaslatait az érdekeltek rendelkezésére bocsátottuk. Milyen vizsgálatokat folytatnak napjainkban? Sorban: az ifjúsági törvény végrehajtásával kapcsolatos vizsgálat, közösen a KISZ- 6zel; annak vizsgálata, milyen a közúti gépjárművek alkatrész- és gumiabroncsellátásának helyzete; a szerződéses fegyelem betartásának helyzete a gazdálkodó egységeknél; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaerőhelyzete ; és előkészítés alatt van a megyében működő ipari és építőipari szövetkezetek építőipari tevékenységének vizsgálata, különös tekintettel a lakossági igények kielégítésére. A felsoroltakon kívül évente mintegy 15—20 úgynevezett célvizsgálatot folytatunk, különböző szervek felkéréséSzekszárdi szállá Ha valaki a hoteltörténelem gyéren művelt műfajára adná fejét, Székszárdon alighanem egy karavánsze- ráj lenne az első szálláshely, mely említésre érdemes. Ez valahol a mai Garay-szálló környékén állhatott. Később volt természetesen egy csomó beszállóvendéglő, de a modern kor „hotelkultúrája” a Garayval (illetve ennek jogelődjeivel), kezdődött és sokáig nem is volt más. Több kisebb és egy nagyobb átépítés árán a Garayban most 45 vendég kaphat helyet, 6 egyágyas, 15 kétágyas és egy háromágyas szobában, ami bizony nem sok. De ki jön egyáltalán Szek- szárdra? Ezt a kérdést sokáig joggal lehetett feltenni, hiszen Tolna megye székhelye sosem tartozott és ma sem tartozik az elsőrendű idegenforgalmi fontosságú területek közé. Csakhogy az idők változtak és változnak az igények is. A város ismert ütemű épülése, a különböző vál- lalatdk, üzemek számának szaporodása óhatatlanul magával hozta a belső idegen- forgalom fejlődését. A vadászati világkiállítás esztendejének köszönhettük a legmu- tatósabb változást. Egy régi gyárkémény, vegytisztító és egy nagy jóakarattal önki- szolgálónak is mondható étterem helyén felépült a Ge- menc-szálló. Benne 88 kétágyas szoba, 4 kétszobás lakosztály és elhelyezési lehetőség 60 nótágy részére. A Pannónia Vállalat szállodáinak Szép környezetben alakul ki a szekszárdi Sió-motel shelyek sorában a Gemenc kétségtelenül nem a legnagyobb, a város azonban nyert vele és számunkra ez a fontos. Arról már kevesebben tudnak, mert nincs annyira szem előtt, hogy a legtöbb szekszárdi szálláshely tulajdonosa és így a legnagyobb helyi idegenforgalom lebonyolítója a megyei idegenforgalmi hivatal. A dr. Bercsényi Vince hivatalvezető által közölt számok imponálóak: Az 1966-ban épült, szép fekvésű turistaházban van 75 férőhely. A Sió-motelben egyelőre 110, de már jóváhagyták a 11 millió forintba kerülő új beruházás terveit és így a 3 hektáros területen jövő szeptemberre 3, egyenként 40 ágyas házcsoportban is fogadhatnak vendéget. Mindezeken kívül a városban fizető vendéglátó szolgálat keretei közt 146 vendéget tudnák fogadni. A motel a Budapest—Pécs, illetve Baja —Balaton, vagy Pécs irányába áramló idegenforgalom megállítását szolgálja. „Tartaléknak” azonban ott van a Szekszárdhoz közeli Dombori is, ahol a motel, a C—I. kategóriába sorolt szálló és a nyaralóházak egyre népszerűbbekké válnak, a kis távolság és a gépkocsitulajdo- nosók számára könnyű megközelítési lehetőségek miatt. O. I. Fotó: K. Z. A gyapai tejözön 2. Mrázik János jubileuma Nem tudom, irigyli-e valaki Mrázik János tehenésztől, hogy 4000 forintot keres, és akadt már olyan hónapja is, két évvel ezelőtt, amikor 6000 forintnál többet vitt haza. Sok borjú született akkor, rengeteg volt a munka. így jött létre a rekordkereset. Aki irigyli tőle, az el sem tudja képzelni, mennyit dolgozik egy kiváló tehenész. Pontosabban, mennyit dolgozott már egész életében. Mrázik János fölmérhetetle- nül sokat. Itt a Paksi Állami Gazdaságban is. Huszonöt év óta a gazdaság dolgozója és húsz év óta tehenész, tehát két évtized úgy telt el az életében, hogy hajnalban kelt mindig, és délután is estébe nyúlt a munkája. Nem szabad kifelejteni a számok közül: körülbelül kilenc esztendeig kézzel fejt. A hallatlanul nehéz fizikai munka akkoriban a sok cipekedéshez járult még. Kézben, a hasukon hordták a nagy kosár takarmányokat és rengeteg volt a viliázás. Egészen különös, sőt megdöbbentő volt hallani a válaszát arra a kérdésemre, milyen érzés fogta el, amikor átkerülve erre a modern telepre, sokkal könnyebb lett a dolga. Mrázik János így válaszolt : — Rossz volt. Megszoktuk a régit és a változás nem adott örömet eleinte. Megszoktuk a villát, a cipekedést. Rosszul éreztük magunkat, hogy teljesen más minden. — Most is szívesebben ci- pékedne? — Dehogy. Ez a jó. ahogyan most csináljuk. A trágyához alig kell hozzáérni, csak annyi az egész, hogy odadobja az ember egy mozdulattal a lehúzószalagra. A takarmányoskocsikat könnyű betolni az istállóba, közösen történik az abrakolás is, láthatták az előbb. Meregeti az ember az abrakot, mintha egy nagy kanalat használna. — A lakása milyen messze esik a teleptől? Mennyit kell gyalogolni? — Nem gyalogolok. Felső- gyapán van a házunk, onnan járok Babetta motorral. Megmondom őszintén, két BabetTeljesen más minden Közösen ünnepeltük tám van, az egyik tartalék. Ne kerüljek olyan helyzetbe, hogy ha elromlik, kések a munkahelyen. Nagyon pontosnak kell lennünk, a jószág megérzi a rendet. — Ezek szerint most itt is, otthon is nagy a kényelem? — így nem mondanám. Megvan a lakásban, ami szükséges, de otthon se heve- részek. Az idén már leadtam huszonnyolc hízott sertést. Nagy telek tartozik a házunkhoz, amiből ezerkétszáz öl a szőlő. Gondolhatja, mennyi vele a dolog. így lesz majd a nyugdíj után is. Két évem van még odáig, készülök rá, hogy a szőlőben találom meg a legtöbb örömömet. Gyerekkoromban nekünk semmink sem volt, cseléd volt az apám és velem együtt tizenkét gyeréket neKét Babettám van Fejni próbáltuk titokban... veitek a szüleim. Emlékszem, tilos volt tejet hazavinni a gazda istállójából. Megtörtént, hogy mi gyerekek fejni próbáltuk valamelyik tehenet. így tanultam én meg magamtól a fejést, a szükség vitt rá, tejet akartam inni. Biztos kapott az apám valamennyi tejet, az is tartozott a járandósághoz, de tizenkét gyeréknek való tejet soha. — Húsz év óta gondozza a gazdaság teheneit. Megünnepelte ezt valamilyen módon? — Közösen ünnepeltük augusztus 20-án. A huszonöt évemet, amióta itt vagyok Kaptam 2500 forint törzsgárda juta Imát. (Vége). GEMENCI JÓZSEF Fotó; Gottvald Károly A takarmányt már nem a hasukon cipelik be az istállóba Színvonalasabb importáruk Az üzletek kirakatain kívül • már az időjárás is figyelmeztetett az évszakváltásra, arra, hogy melegebben kell öltözködni. Az őszitéli szezonra a tervezett forgalomhoz — a választék- hiányoktól eltekintve —megfelelő árualap áll a kereskedelem rendelkezésére. A legfontosabb cikkekből, például méteráruból, felsőkonfekcióból, alsó és felső kötöttruhából, férfi- és fiúingekből, csecsemő- és gyermekruházati cikkekből mind az első félévihez, mint a tavalyihoz képest színvonalasabb ellátás várható. Ezt tükrözi a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Kereskedelmi Főosztályának tájékoztatója, amely a nagy- és kiskereskedelmi szakvállalatok információi és saját intézkedései nyomán áttekintette a szakma őszi-téli felkészülését. piacról, csaknem 4 milliárd forint értékű ruházati cikket vásároltak. Pamut méteráruból a tavaly értékesített mennyiségnék csaknem másfélszerese kerül forgalomba. A minisztérium megállapodott az OKISZ-szal, hogy a lakosság igényeinek kielégítése érdekében jobban igénybe veszik a szövetkezeti ruházati ipar kapacitását. Intézkedtek arról is, hogy a hazai termelők kínálatának hiányosságait fokozottabb importtal enyhítsék. A második félévre, főleg szocialista A tavalyinál választékosabb felsőkonfekcióban a hazai termékeken kívül lengyel és csehszlovák kabátokat, pantallókat, bolgár és lengyel öltönyöket is forgalomba hoznak. A legszínvonalasabb a , gyermekkötöttáru kínálata.
