Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-28 / 228. szám
A ^PÚJSÁG 1977. szeptember 28. Hétköznapi örömök Kisszékelyben V’-'V-iü (Archiv kép) A tanácsháza és a vegyesbolt zárva, a kocsma nyitott ajtóival várja a betérőt Az italbolt vezetője, Horváth István kisszékelyi születésű: — Régen nem történik itt már semmi új'— mondja. — Az emberek végzik a dolgukat. Álki'k szorgalmasak, itt is boldogulnak. Vannak új házak, de régi, düledező, elhagyatott házat többet talál. Sökan átmennek és kevesen jönnek. Az emberek örömei, gondjai épp olyanok, mint másból. íNyállkás, nyirkos köd ereszkedett a falura. A hidegben még siváraibb a sárba temetkezett utca. A központban — jó nlégyiszáZméteres szakaszon — tengelyig merülnek a néha eldöcögő székerek, a tarolva, csúszkálva küszködő autók. Azt mondják, nyáron sem jobb a helyzet. Olyankor a bokáig érő por felszálló felhői teszik elviselhetetlenné a környék levegőjét. A kis- székelyiek bizakodnak. A'lteg- utóbbi tanácsülésen ígéretet kaptak, hogy még az idén felújítják az utat. * lA simontornyái bőr- és szőrmefeldolgoz» kisszékelyi részlegénél harminckét nő dolgozik. Az asszonyok, lányok nagyon örültek, amikor 1969-ben a körzetesítés folytán megürült iskolaépületben a kihelyezett részleg megkezdte a termelést. Sokan jöttek a tsz-toől, az erdőgazída- ságból, hogy könnyebb munkával, az időjárás szeszélyeitől kímélve dolgozzanak. A részleg vezetője Bodó István, valamikor Kisszékelyben tanulta a szabószakmát. Azóta nemhogy szabóinas, de mester sincs a faluban. — Az indulás után jó ideig nem volt munkaerőgondunk — mond ja. — Akkor még sorbán álltak az asszonyok egy- egy megüresedő helyért. Ma más a helyzet. A mezőgazdaságban is könnyebb a munka, és talán jobb a kereset is. Eljárni is könnyű. Napi nyolc autóbusz jön-megy. — örültünk, amikor ezzel végre munkaiéhet őséget kaptunk a faluban — mondja az egyik asszony. — Mostanában olyan hírek terjengenek, hogy meg akarják szüntetni ezt a részleget. Nagyon sajnálnánk, mert itt mind megtaláljunk a számításunkat. * Evekig kérték a falu lakói, hogy ne kelljen Tamásiba járniuk gyermekorvoshoz. Az augusztusi tanácsülés óta jó dolog, hogy nem kell már egy napot elutazva a távoli Tamásiba menni: a simontornyái gyermekorvos is fogadja a kisszékelyi kicsiket. Nemcsak kapni1 szeretnek Kisszékelyben. Adnak is. A szőrmerészileg asszonyai egynapi fizetésüket ajánlották fel a simontornyái böllcsőde- építés segítésére. A községben január elseje óta napközis óvoda működik, így nem kell a gyerekeket délben hazavinni. Az óvodában főznek a huszonkét kicsinek. * Ben ke Lajosné két hánmias- alblakon nézhet ki a kisszékelyi főutcára, ha ugyan van ideje arra1, hogy az utca forgalmát figyelje. A házat férjének az öccse építette 1961- ben. Aztán amikor Simontor- nyára költözött, 1968-ban megvették tőle. Azóta itt él, az utóbbi időben már egyedül. Fia, aki üzemmérnöknek tanult, Bicskére nősült. • — Bolondos egy gyerek. Most írja, hogy virágboltot nyitott. Persze én nem szólok bele. A fiatalok hadd csinálják, amihez kedvük van. Egyszer úgyis visszamegy a szakmájához. Amikor bekopogtunk, Ben- ke Lajosné éppen betonozott. — A disznóik feltúrták az ól alját, aztán egy magányos asszonynak mindenhez kell értenie — magyarázta. — Martos Flóra 11897-1938» „Elvtárs, hisz te vagy a Vörös Segély. Testvér, segítsd a lebukottakat”. József Attila sorai nálánál jobban senkire sem illettek. Akik ismerték, együtt dolgoztak, harcoltak vele, vallották, ma is vallják: a törékeny, kis asszony szinte egymaga képes volt tartalommal megtölteni a munkásszolidaritás eszméjét. Az elnyomatás, a kizsákmányolás ellen küzdő, s ezért börtönbe került, meghurcolt, nemegyszer megkínzott baloldaliak reménye névtelenül is felé irányult. Névtelenül, hiszen a oellák lakói többnyire nem ismerhették azokat, akik a Vörös Segély illegális miunkáját irányították. A Horthy-rendszer rendőrsége mindent megtett, hogy szétzúzza az -üldözlöttek-elítél- tefc segélyszervezetét. A Vörös Segély aktivistáinak tehát rejtőzniük kellett, hogy az állandó üldöztetés ellenére is elvégezhessék munkájukat. így az ő nevét sem tudhatta a börtönökben tengődő sok ezer politikai fogoly, akihez megtalálta az utat a szo- lidánitás szervezete. Nem tudhatták — Vagy csak nagyon kevesen —■, hogy az ellenforradalmi korszakban Magyarországon is oly fontos szerepet játszott szervezet vezetője, a lebukott baloldaliak ügyének legáldozatkészfebb szolgálja egy fiatal nő, Martos Flóra volt. Ma lenne nyolcvan esztendős. A Tanácsköztársaság leverése után fiatal baloldali szociáldemokrataként Martos Flórla a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségében dolgozott, s itt került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalomlmal. Akkoriban már voltak tapasztalatai az ellenf orradalmi hatalom módszereiről. A passzív együttérzés számára nem volt összeegyeztethető saját belső nyugalmával. Azt csak akkor érhette el, ha mindent megtett, amit emberi érzései diktáltak. Először a zalaegerszegi in- temálótábor foglyaihoz juttatott el élelmet, s vállalva a veszélyt, meg is látogatta őket, hogy erőt próbáljon önteni beléjük. Útja ezután szinte törvényszerűen vitte az 1923-ban nálunk is életre hívott Vörös Segélybe. Bekapcsolódása a kommunista mozgalomba lehetővé tette számára, hogy ezt az egyéniségéhez, hajlamaihoz legjobban illő illegális munkát végezze. 1927-ben már ő vezette a szervezetet, amelynek egyre több és egyre veszélyesebb feladata volt. Martos Flóra maga, az illegális tevékenységén túl, a munkahelyén is igyekezett segíteni a dolgozóknak, védte érdekeiket. A Shell Kőolaj Vállalat csepeli telepén dolgozott a laboratóriumban. A munkások természetesen mit sem tudtak a „Labor kisasszony” másik életéről. Azt viszont tudták, hogy bármi bajuk, sérelmük van, hozzá bizalommal fordulhatnak. 1930-ban ő is lebukott. A rendőrségnek feltűnt, hogy a börtönök politikai foglyai rendszeresen kapnak könyveket látogatóiktól. A nyomozás során a könyvek mennyisége arra mutatott, hogy valahol egységes elosztóközpont működik. Rájöttek, hogy a régóta hiába keresett Vörös Segély nyomára bukkantak. Hatalmas apparátussal kezdték meg az üldözést, s a szálak végül elvezettek Martos Flórához. Heteken keresztül vallatták, kínozták, hogy megtudják tőle munkatársai nevét — hiába. A mindig csendes, gyenge fizikumú asz- szony hihetetlen állhatatossággal hallgatott illegális munkájáról. Végül bíróság elé állították, de bizonyítékok hiányában fel kellett menteni. A Vörös Segély tovább élt. iA következő években első- sortban az ő munkájának eredményeként a Vörös Segély jelentősen kiszélesítette tevékenységét. A párttagok és az egyszerűen csak rokon- szenvezők, együttérzők megmozgatásával sikerült elérni, hogy rendszeres legyen a bebörtönzött kommunisták és családtagjaik anyagi és erkölcsi támogatása, jogvédelme. A hatóságok eredménytelen hajszát folytatták a Vörös Segély aktivistái után. Éveken keresztül nem tudtak megfelelő bizonyítékokat ösz- szeszedini Martos Flóra ellen sem. !De azt sejtették, hogy kiemelkedő szerepe van az illegális munkában. így is volt. 1935-ben a párt komoly felMost csak három hízóm van, a múlt héten adtam le egy mázsa huszonötöst. Tisztességgel megfizették. Nincs miért .panaszkodnom. A másik kettőt is leadom, a harmadikat pedig a fiam- vágja le. Itt szoktak vágni, csak a füstöltet viszik el. Benfcéné a tsz sertéstelepén nappali őr. Munkája mellett van ideje délben hazaszalad- riii, -megetetni a ház körüli állatokat. Ma már „csak” hatvanegy csirke kapirgál az udvaron. Azt mondja, aki nem fél a munkától, az megtalálja a számítását. * A tipik-Us parasztház hatalmas Udvarán kész és szétszedett régi traktorok. Szanaszét kisebb-nagyöbb alkatrészek. A gangon Simson motorkerékpár. A háziban senki emberfia. — Kik laknak itt? — kérdezem a gyerekkocsit toló fiatalasszonyt. — Miért, talán traktort akar venni? — kérdez vissza. — Nem. Csák érdekel ez a mini gépállomás. — A Hídvégieké a ház. Gazdálkodó család és kellenek a gépek a munkához — zárja a beszélgetést. * iA mozi udvarán esőverte pingpongasztal. A festése a Naptól kilflaikult, a ráfolyó esővíztől legtöbb helyen pattog- zik. Labda régen kopoghatott rajta, mert lapját szélhordta falevíelek és por lepi be vastagon. Persze, ki is játsszon rajta? A fiatalok nagy része eljár dolgozni és este későn ér haza. Aki előbb jön, arra vár a ház körüli munka. Mert a háztáji — erről minden beszélgetőtársam meggyőzött — megéri a befektetett munkát. Nem könnyű, de jövedelmező. Ezért az elárvult pinpong- asZtal, de ezért a traktorok Hidlvégiék udvarán, a röfögő disznók Benkéék mellett még ki tudja hány család óljában és ezért a friss földhányás is Mayer Józsefiék udvarán. Előbb az udvarba csinál vezetékes vízről működő kerti csapot. Később, talán már jövőre, fürdőszoba is lesz. TAMÁSI JÁNOS adatokat bízott rá. Mivel régtől fogva jó kapcsolatai voltak a szociáldemokrata- párt egyes vezetőivel, neki kellett kapcsolatokat keresni a legálisan működő másik munkáspárttal. Nagy jelentősége volt ennek abban az időben, amikor Európa-szerte napirenden volt a munkásmozgalomban a növekvő fasiszta veszély elleni egységes népfront megteremtése. 1935 nyarán aztán a rendőrség ismét letartóztatta. Bizonyítékuk illegális munkájára akkor sem volt, ezért koholt vádakkal vetették börtönbe. Kémkedéssel gyanúsították és több mint húsz hónapig, pontosan 614 napig tartották vizsgálati fogságban-. Mire sor került tárgyalására, a brutális kihallgatások és a börtön rettenetes körülményei következtében olyan súlyos beteg lett, hogy hordágyon kellett a bíróságra vinni. Hatalmas lelki erővel, azonban betegen is keményen, határozottan utasította visz- sza a hazaárulás képtelen vádját. Isimét nem sikerült semmi terhelőt rábizonyítani. Felmentették. A súlyos beteg asszonyt a párt kijuttatta Prágába, hogy egy szanatóriumban visszanyerje egészségét. Szervezete azonban nem tudta legvőzni a betegséget. 1938 decemberében, amikor a hitleristák már legázolták Ausztriát, Csehszlovák-iát, Martos Flóra hail- dok-lott. Betegágyát csak .titokban látogathatták meg harcostársai, akiket az utolsó pillanatáig optimistán biztatott. Két nappal az 1939-es esztendő előtt halt meg. Nevét -ma iskolák, hivatalok, utcák őrzik. S emlékét az egymást követő nemzedékek. AVAR KÁROLY A mezőgazdasági szakcsoportokról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 32/1977. (VIII. 17.) számú rendelete, amely a Magyar Közlöny f. évi 64. számában jelent meg, s amelyből szószerint itt csupán az alábbiakat idézzük: „A szövetkezet igazgatósága (vezetősége) évenként egy alkalommal a szakcsoport egész gazdálkodását köteles felülvizsgálni. A szövetkezet felügyelő (ellenőrző) bizottsága a szakcsoport működését rendszeresen ellenőrzi.” Az egészségügyi dolgozók munkabéréről szól a 3/1977. (VIII. 19.) Eü. M.—Mü. M. számú, az egészségügyi miniszter és a munkaügyi miniszter által kiadott együttes rendelet, amely szabályozza a személyi alapbér mikénti megállapítását, annak időarányos meghatározását és kötelező emelését, a szolgálati idő számítását, rendelkezik a különböző pótlékokról (vezetői pótlék, veszélyességi pótlék, sugárártalmi pótlék, munkahelyi pótlék, gyógyítási pótlék, éjszakai pótlék stb.) és egyéb juttatásokról is. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 65. számában.) Az e körben részletesebben tájékozódni kívánók figyelmét az Egészségügyi Közlöny f. évi 21. számára hívjuk fel, ebben jelent meg ugyanis a 27/1977. Eü. M—Mü. M. számú, és a 28/1977. Eü. M— Mü. M. számú együttes utasítás, előbbi az egyes egészségügyi dolgozók béremeléséről, utóbbi a gyógyszertári központok dolgozóinak béremeléséről, s ugyancsak itt szerepelnek a rendeletben említett mellékletek, amelyek feltüntetik az egyes munkaköröket, azok kulcsszámát, összegszerűen jelölik meg a bértételeket, valamint a kötelező alapbéremelést. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója egyes bérügyi kérdésekről szintén ebben a közlönyben jelent meg. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 30/1977. (VIII. 28..) MÉM szám alatt kiadott rendelete a művezetőképzésről szól, azokat a munkaköröket, amelyekben művezetőképzés szervezhető, a rendelet melléklete tartalmazza. A rendelet előírja, hogy kollektív szerződésbe, illetőleg munkaügyi szabályzatba kell foglalni azokat a kedvezményeket és ösztönzőket, amelyek a művezetőképzésben részt vevő dolgozókat megilletik. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 66. számában.) 3/1977. ÁIB szám alatt az ifjúsági létesítmények működéséről, 4/1977. ÁIB szám alatt pedig az ifjúsági klubok működéséről szóló irányelveket adott ki az Állami Ifjúsági Bizottság. Az előbbiek az ifjúsági létesítmények rendeltetésével és feladataival foglalkoznak, megjelölik az e létesítményeket fenntartó szervek feladatait, szabályozzák e létesítmények szervezetét és vezetését, iránymutatást adnak az ifjúsági létesítmények gazdálkodása és ügyvitele tekintetében is. Az utóbbi irányelvek megjelölik az ifjúsági klub tagjának jogait és kötelességeit, az ifjúsági klubot működtető szerv feladatait, szabályozzák a klub állami felügyele- tét, amelyet — függetlenül annak működtető szervétől — az illetékes tanács vb. lát el. „Az ifjúsági klub olyan, öntevékeny ifjúsági csoport, amely fiatalok társas tevékenységére támaszkodva keretet és lehetőséget ad a klubtagság közös művelődésére és szórakozására, szocialista közösséggé formáló- dására” — mondják ki az irányelvek, amelyek a Művelődésügyi Közlöny idei 16. számában jelentek meg. Indokoltnak tartjuk még felhívni a figyelmet az Egészségügyi Közlöny f. évi 20. számában megjelent arra a közleményre, amely szerint „positaforgalomban, ill. utasforgalomban ajándékként devizahatósági engedély nélkül gyógyszer külföldre nem küldhető, illetve vihető ki.” Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke A dal és a tánc ünnepe Kórus — 30 ezer résztvevővel Észtországban régi hagyománya van a dal ünnepének. Minden negyedik évben Tallinban gyűlnek össze a különböző városok, járások képviselői, énekesek, táncosok, zenészek, hogy összemérjék tudásukat. 1962-ben rendezték először a gyermekdalok ünnepét. Ezen a nyáron negyedik alkalommal gyűltek össze az ifjú művészek, az amatőr együtte-* sek képviselői Tallinban. A gyermekdal-fesztivált a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának, valamint a lenini pionírszervezet 55. évfordulójának szentelték. A fesztiválon csaknem 30 ezer énekes és táncos vett részt. Lettországban és Litvániában is tartanak hagyományos dal- és táncünnepeket.
